Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-11 / 154. (3264.) szám
2 1933 július 11, todA több tiszaparti község teljesen eltűnt a föld színéről. Hogy ezeken a helyeken mi lett a lakossággal,, azt ebben a pillanatban nagyon nebéz elképzelni, mert a legrosszabbra, az árvíz minden borzalma ellenére sem merünk gondolni. A minden mértéket meghaladó árvíz pusztításáról a következő részletes jelentéseink számolnak be: Szennyesen morajlő tenger Nagyszőlős és Beregszász között Szombaton délután Már marossziget mellett a Tisza felső folyásánál a.z áradás csökkenő tendenciát mutatott és igy alábbhagyott a Ru- sainszkó legkeletibb vidékét fenyegető közvetlen veszedelem. A kár azonban, melyet az árvíz okozott, igy is óriási, mert például Nagybocskó mellett több tízezer köbméter szállításra készen álló tűzi- és egyéb fát sodort magával a mindent elsöprő ár, azonkívül — mint már jelentettük — elsodorta a nagybocekói vasúti hidat is és a hid két pillérét kilométerekre hurcolta magával. Azonkívül a hullámok martaléka lett a Máramarosszige- tet Aknaszlatinával összekötő hid is, valamint sok kisebb hid a különböző mezei utakon, melyeknek számát eddig még meg sem tudták pontosan állapítani. A legszerencsétlenebb sors érte azonban a Nagyszőllős és Beregszász között elterülő síkságot, ahol Magyarország, Románia és Csehszlovákia határa találkozik. Ennek a vidéknek tengerszin feletti magassága száz—százharminc méter között váltakozik és a Tisza, valamint a mellékfolyóinak a medre túlnyomórészt ma sincsen szabályozva az egész vidéken. Csupán a Tiszának van pár méter magas és több kilométer hosszú védőgátja Királyháza és Tiszauj- lak között, ez a gát azonban nem bírta most el a hatalmas erőpróbát és több helyen keresztülszakadt. Az árterületek lakosságát szombaton délután figyelmeztették a hatóságok, hogy a Tisza áradása egyre emelkedik és legyen elkészülve arra is, hogy el kell hagynia a házait. Az árvizekhez hozzászokott lakosság azonban nem vette túlságosan komolyan a hatósági figyelmeztetést és nem tett komolyabb előkészületeket a fenyegető veszedelemmel szembe?!, mivel nem hitte, hogy az áradás kukái nációé pontja túlhaladja a két hét előtti áradás nagyságát. Pár óra múlva azonban keservesen tapasztalták, hogy tévedtek. A több mint harminc kilométer szélességű és közel ötven kilométer hosszúságú völgyben néhány óra leforgása alatt szennyes, dühösen morajló tenger keletkezett, amely elnyelt mindent, ami útjába akadt. A szennyes tengerből csak a magasabb fák koronái és azoknak a házaknak a fedeled látszottak ki, melyek kibírták a vadul ostromló hullámok erejét. Arra senki sem számított, hogy a viz elmossa utjából a Tisza védőgátjait és fékevesztetten zudul rá az egész síkságra. A vadul zugó ár éppen arról az oldalról tört rá Tiszaujlakra, Tiszakereszturra, Csetére és Várd községekre, ahonnan senki sem várta. A rémü- ietet fokozta a nem szűnő erővel zuhogó eső és a lakosság a menekülés első pillanataiban azt sem tudta, hogy mitévő legyen. Nemcsak az ár, de a sötétség is iszonyú volt, úgyhogy a kétségbeesetten menekülő emberek azt sem tudták, melyik irányban szabad a menekülés útja. •Sokan bennmaradtak házaikban vagy felmásztak a házuk fedelére és szerencséjük volt, ha ■a ház nem dűlt össze, mert igy legalább a puszta életüket megmenthették. Arra gondolni sem lehetett, hogy a háziállatokat biztonságiba helyezzék, ezeknek nagyrésze bentpusztult az összedőlt istállókban és másnap is lehetett még látni, amint egy-egy elszabadult ló vagy tehén úszva küzd az árban életéért. A legszörnyübb éjszakája a jelentések szerint Tiszánjilaknak volt, ahol az egész községet alig félóra leforgása alatt öntötte el az ár. A község lakosainak száma 3500 körül jár és 547 házszám van a községben. Vasárnap délig 467 összedőlt házat számoltak össze, amelyek teljes berendezésükkel együtt elpusztultak. Szombaton éjjel alarmirozták a beregszászi 10. huszárezredet s a katonasággal együtt kivonult Tiszaujlakra egy nagyobb csendőrosztag, pénzügyőrség, tűzoltóság és önkéntes méntőcsapa- tok. A község lakossága a magasban fekvő helyek és főként az állomásépület körül elterülő térségre menekült, melyet a pusztító ár nem öntött el. Az állomáson sok száz kétségbeesett ember gyűlt össze és az éjszakai sötétségben iszonyú jelenetek játszódtak le. Egyesek vagyonkájukat siratták, mások meg a hozzátartozóikat keresték szörnyű jajgatások közepette és nagy fáradtságába került a mentőcsapatoknak, ho?y a szinte félőrült emberek egy részét visz- szatartsák áttól, hogy a zajló hullámokba vessék magukat. A kétségbeesés még reggel fokozódott., amikor át lehetett látni a pusztulás képét. A piszos hullámok egy holttestet is sodortak az állomásépület közelébe, melyben egy tíszaujlaki gazdálkodót ismertek fel. ötven embernek a sorsáról nem tudtak semmi bizonyosat, és a hozzátartozóik kétségbeesése szinte az őrületig fokozódott ezekben az órákban. A mentő csapa toknak, amelyek megfeszített erővel dolgoztak a lakosság megmentésén, hatalmas munkájukba került, hogy elsősorban a betegeket és a sebesülteket helyezzék biztonságba. Délután megjelent Tiszaujlakon dr. Jech Leó ungvári országos alelnök két technikai főtisztviselő kíséretében és személyesen ellenőrizte a mentési munkálatok folytatását. Jecih o.rszágos alelnök telefonon fordult a kassai országos katonai parancsnoksághoz és utászcea- patok kiküldését kérte az elöntött területekre. Mivel Kassán ezidőszerint nem állomásozik utász zászló alj, azért az országos katonai parancsnokság elrendelte, hogy azokat a csapatokat vezényeljék oda .melyek most éppen Ru- szinszkó egyik részén gyakorlatoznak. Este azonban az áradás 40 centiméterrel apadt, úgyhogy a katonaság kiküldésétől elállottak. Vasárnap délután egy különvonattal 202 beteget és sebesültet szállítottak be a beregszászi állami kórházba. Ugyancsak tábori konyhákat állítottak fel a tíszaujlaki állomáson, ahol több mint négyszáz családot élelmeznek. Néhány tíszaujlaki család az árterülettől távolabb eső községekben lakó rokonaihoz ment. a lakosság nagy része azonban nem volt hajlandó eltávozni Tiszaujlakról. melynek az árvíz pusztítása következtében csak a főuccája maradt meg 80 házzal. A kivonult mentőcsapatok azonban kevésnek bizonyultak, úgyhogy vasárnap délután még a munkácsi 19. gyalogezred több osztaga is kivonult Tiszaujlakra. A mentőcsapatok csónakokon járták be az elöntött községet és elsősorban az emberek, asszonyok, gyermekek megmentésére igyekeztek. A katonaság Beregszászon és környékén elrekvirálta az összes csónakokat és mind be állította a mentési munka szolgálatába. A katonák valósággal ember felet ti munkát végeztek a pusztítás szörnyű pillanataiban, azonban 6ok esetben .tehetetleneknek bizonyultak a romboló ár erejével szemben. A tíszaujlaki zsidóság egy része az imaházba menekült az áradás elől és ott imába kezdett. Egy fél óra múlva azonban kénytelenek voltak menekülni onnan, mivel a viz már közel embermagasságnyira ért és mindnyájukat pusztulással fenyegette. Ugyancsak sok ember húzódott meg a római katolikus templomban is, azonban az ár a templomot sem kímélte meg, egyik fala i erősen megdőlt az árviz következtében. ^ Délután egy másik holttestet is találtak, ebben a községi pásztort ismerték föl. A halottak száma azonban valószínűleg sokkal nagyobb lesz, mivel az összedőlt házak sok embert temettek —maguk alá. A veszedelem egyáltalán nem múlt el még, mivel a szakadatlan esőzés következtében a Tisza egyre nagyobb víztömegeket hoz le az árviz- területre. Ugyanilyen helyzetben vannak a közeli községek is, melyek közül különösen Vári, Csetfalva, Szirma és Hetény szenvedtek rengeteget az ár pusztításaitól- Egyes jelentések szerint Heténv község valósággal eltűnt a föld színéről. Elszállítják a gyermekeket A csehszlovák távirati iroda a katasztrofális árviz pusztításáról a következő hivatalos jelentést adta ki: Tegnap délelőtt a Tisza áradása Tiszaujlaknál részben csökkenő ten Öenciát mutatott. Dr. Jech országos alelnök telefonjelentése szerint, aki a helyszínen tartózkodik, 250 ház dőlt romba és kétezer ember ma radt fedél nélkül. A vöröskereszt tegnap délben 150 gyermeket szállított Beregszászra és 250 személy távozott el a távo-i labbi községekben lakó rokonaihoz. A többiek a viz apadására várnak és főként a vasúti töltésen, valamint több magasabban fekvő helyen táboroznak. A község szörnyű képet mutat, mivel csupán egy uccája menekült meg az árviz pusztításától. A zsidó lakosságot a beregszászi zsidó hitközég vette gondjaiba és minden előkészítést megtett a további segélyezési akcióra is. A kiáradt Tisza tiz kilométer szélességen öntött ki. A veszedelemben forgó területekre még további katonaságot és csendőrséget vezényeltek. A Tisza vízállása tegnap este Tiszaujlaknál 430 centimétert tett ki, amely még mindig a legmagasabb vízállás, amit eddig feljegyeztek. Az árterületen szolgálatot teljesítő pénzügyőrség jelentése szerint Csap mellett a Tisza holttesteket sodort magával Félő, hogy az ötven eltűnt tisza- ujlaki lakos szintén elpusztult a hullámokban. Ezt azonban csak akkor lehet lesz megállapítani, amikor a viz teljesen leapad. Kárpátalja többi vidékéről egyáltalán hiányzik minden jelentés, mivel mind a távirati, mind pedig a telefonösszeköttetést megszakította az árviz pusztítása. A vasúti öszeköttetést csupán Taracközig lehet fönntartani, az országúti forgalom pedig már Nagyszőllösön túl megszakadt. Ugyancsak a csehszlovák távirati iroda jelenti, hogy a Tisza áradása a rahói járásban is hatalmas károkat okozott. Nagybocskó és Luha községek nagy réKe szintén viz alatt áll. Tócsftn a vízállás hé- méterrel haladja meg a normális magasságot. A vasúti, távirati, telefon és országúti forgalom teljesen megszakadt és az élelmiszereket csak lóháton tudják szállítani az elöntött területeken. Először Lengyelországon keresztül akarták az odairányitott tengerit beszállítani, azonban a galíciai folyók áradása ezt a tervet keresztülhúzta. A nagyszőllősi járásban viz alá került Királyháza, Tekeháza, Sás- vár, Feketeardó, Csepe, Hetény, Szirma és Fancsika, amelyek nagyrészt teljesen el vannak vágva a világtól. Az árviz elvitte a hidakat is ezen a vidéken, úgy hogy még az or- 1 száguti forgalom is szünetel. Tiszaullak borzalmas éjszakája Munkács, július 10. (Kiküldött tudósítónk telenifonjelentése.) A péntek este kezdődött és erejében növekvő árviz a szombatról vasárnapra virradó éjjelen érte el kulmináció- ját. Az országúti közlekedés már Tiszaujlak- nál megszakad, Técsőtől kezdve pedig Rahó felé nincs vonat, megszakadt a telefon és távirati kapcsolat is, úgy hogy Rahó vidéke teljesen el van vágva a külvilágtól. Ennek a vidéknek élelmiszerrel való ellátása is lehetetlenné vált, pedig a lakosságnak semmije sincs. Készlete nem volt, mert att már felették és szörnyű Ínség fenyeget. Vasárnap reggel megkíséreltem, hogy bejussak Tiszaujlakra. Az országút már Tiszaujlak előtt el van rúgva, a be tanú tat elözönlött® a viz, úgy hogy csak magas szekéren vagy csónakon lehet a szerencsétlen városkába bejutni. A viztengerből csupán a vasúti töltés emelkedik ki. Azontúl borzalmas, megrendítő látvány tárul a szem elé. Tiszaujlakban méteres és még magasabb vizár öntötte el az uccákat Vízben áll az egész város. A falun túljutni lehetetlenség. Mindenütt összedőlt és dűlőben levő házakat látok. A viz csupán a főucca néhány házába nem hatolt be, a többit mindet elöntötte az ár. Valóságos tenger hömpölyög itt, amely harsogva rohan utón, kerítésen, házakon át. A kissé magasabban fekvő helyeken és a sekélyebb víziben bútorok, háztartási tárgyak halmozódnak, állatok és emberek küzdenek a sodró árral. Minden elpusztult és pusatuiéban van. Jajgat és sir mindenki. A szerencsétleneknek sem kenyerük, sem semmiféle élelmiszerük. A házaknak nyolcvan százaléka összedőlt vagy düledezőben van, úgy hogy ezek használhatatlanok. A katonai rádióállomás a huszti leadóval állandó kapcsolatban van, hogy az újabb vizár jöttéről idejében jeladást adhassanak. Tiszaujlakra szombat délben szakadt rá az ár és egyre fokozódva vasárnap reggelig tombolt. Kul- minációját hajnali két órakor érte el. Oremufi László beregszászi szolgabiró szombat dél tői pihenés nélkül a helyszínen dolgozik. Katonai segítség vasárnap hajnalban érkezett. A lakosság ottmaradt része állandó rettegésben van, nem tudják, hogy a vasárnap délelőtti 30 centiméteres apadást nem követi-e újabb és nagyobb árhullám, mert úgy Újlakon, mint a felső vidéken szakadatlanul ömlők az eső. Tisz-aujlaktól felfelé több tízezer hold viz alatt áll. Ide minden segítség kevés, olyan borzalmas a pusz-- títás. Kavicshegyek az országúton és a vasúti töltésen Hétfőn déliben két órakor kiküldött munkatársunk a következő telefonjelentést adta: A telefonösszeköttetést Kőrösmezővel sikerült helyreállítani. Az árvíz Bocskó és Terebes-Fehérpatak között, tehát 18 kilométeres útszakaszon úgy az ország: utat, mint a vasúti töltést több helyütt átsza- kitotta. A vasútvonalnak helyreállítása három-négyheti időt fog igénybe venni, addig tehát a közlekedés szünetelni fog s huzamosabb időibe kerül az országút helyreállítása is. Bocskó és Rahó között mindenfajta közlekedés megszakadt, Rahó teljesen el van vágva a külvilágtól. Az árviz az országutra, a hidakra, töltésre óriási mennyiségű kavics- és kisebb sziklagörgetegeket zúdított, úgyhogy több helyütt valóságos hegykupacok tornyosodnak a magasba. A vasútvonalat sok helyütt szaggatta szét a tomboló elem és több helyütt tiz, húsz, sőt harminc méter hosszúságban egyszerűen lesöpörte a síneket és a Tiszába sodorta, mintha vékony sodronykötelek húzódtak volna a töltéseken. Az ár rettentő famennyiséget sodor magával A kőrösmezői fahíd elszakadt. A Szlatina és Máramarosszőget közötti országút fahidját szintén kettészakította a rohanó áradat. Bocskó mellett az árviz széttéipte a Bocskót Romániával egybekötő vasúti vashidat. Kőrösmezőn pénteken reggel kezdődött az árviz- veszedelem a Borzsa folyó megdagadásával. A viz pillanatok alatt kiöntött és az árviz erejére jellemző, hogy a szennyes víztömeg harminc kilométeres órasebességgel száguldott tova. Borzalmas viztenger öntött el mindent Kőrösmező és Tiszaujlak között. Ezen a területen minden termés elpusztult, házak .és gazdasági épületek omlottak össze kártyavárként, az állatállományban is nagy kár esett. Emberöltők óta nem okozott a Tisza ilyen pusz* titást ezen a területen. Téesőn pénteken este vette kezdetét az árvíz- veszedelem. Az árviz közeledtére katonai segítséget kértek Husztról, de a segítség nem érkezett meg és igy a téesőiek maguk láttak hozzá az ön mentés munkájához. A község hatóságainak, lelkészeinek parancssza vára a téesői tűzoltóság és a községnek minden tizenhét évnél idősebb épkézláb embere kirohant a töltésre, s ott péntek estétől vasárnap reggelig emberfeletti erőmegfeszitéssel szálltak szembe a fenyegető árral. Védték, erősítették a töltést, inezakadtáig dolgoztak. Az ostrom azonban két helyütt mégis átszaki- totta a töltést, de a téesőiek nyomban a vészé lyeztetett pontokra rohantak és hősies küzdelem mel szorították vissza a vizárat, reparálták ki a töltést. Szombaton hajnal fél négy órakor volt az árviz kulminációja Téesőn. A Tisza vízállása ekkor a normális vízállást 7 méter 60 centi- j méterrel haladta meg. A téesői határban 2.400 hold földet öntött el az árviz. 1600 holdon teljes a pusztulás. Técső határából a szó szoros értelmében 500 holdat a viz egyszerűen magával sodort, lenyeste a termékeny humuszt s az ott maradt csupasz talajt hekavicsolta. * A técső leknek tizenöt év óta fájó sebük a Romániával való határ kérdése, most a Tisza u.j ih atárrende zést cs in ál t. A Técsőről a Tiszán át Romániába vezető régi vasúti hid a leghevesebb ostromot is derekasan állta. A vashidat is teljesein elöntötte a.z árviz s mintegy egy méter magasságiban rohantak a hid felett a Tisza hullámai. A taracközi állami fatelepről mintegy 23.000 köbméternyi fát és tutajt sodort magával az áradat. A tutajok egy méteres magasságban ugráltak át a vízzel elöntött téesői vashídon, köziben rettentő robajjal döngették a jól megkonstruált vaehid pilléreit. Olyan volt ez a pokoli lárma, mintha 30 és feles mozsarakkal lövöldöznék a vashidat. A 2-3.000 köbméternyi fát az árvíz lesodorta Magyarországra és igy a rszinszkói I fa minden kompenzációs üzlet nélkül került magyar területre. Tiszaullak szörnyű nyomora Tiszaujlakon vasárnap reggel óta apadóban van a viz, A városka ezer-ezerötszáz lakója hajlék nélkül van. A lakosság helyzete szörnyű. Az árvz mindenüket elsodorta s most ott állanak kifosztottan a legkisebb élelmi- sze készlet nélkül. Tiszaujlaknak azonnali gyors segélyezésre van szüksége, elsősorban kenyérre és szalonnára. Dr. Jech országos alelnök 50.000 korona gyorssegélyt helyezett kilátásba. Ez az össze gazomban csekély és csak részben enyhítheti a nyomort. Minél előbbi és minél jobban megszervezett akcióra van szükség, hogy a Tiszaujlak és Királyháza között dühöngő árvi záldozatainak pillanatnyi nyomorúságán enyhíteni lehessen. Munkácson gyorssegély-bizottság alakult s a városnak meg a rendőrségnek alkalmazottai házról-házra járnak, hogy elsősorban élelmiszert, főleg kenyeret és szalonnát gyűjtsenek össze. Ruszinszkó népe, még pedig elsősoriban a síkságot lakó magyarság évtizedek óta nem szenvedett ily súlyos természeti csapás alatt, mint aminöt ez a két napos árviz zúdított rá. S 0 S-jelek a tíszaujlaki postahivatalból Ungvár, július 10. (Tudósítónk telefonjelentése.) Tiszaujlak lakosságát az árvíz kulmináció j.a éjjel lepte meg, két óra. tájiban, legmélyebb álmában. A hatósági figyelmeztetés ellenére mindenki házában maradt, és igy fokozódott a katasztrófa nagysága. A postahivatal Tiszaujlakon csak nmkmn Mi maradt... Huszonháromezer fa ostroma a téesői vashld ellen
