Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-09 / 153. (3263.) szám
A jelentkezők egy harmadát nem tudják felvenni a délszlovenszkói magyar iskolákba A falusi népiskolák is túlzsúfoltak saját akaratát senkire ráerőszakolni s ezért alkalmazza inkább a meggyőzés fegyverét. S annál iokálbb érvényesíti ezt a módszert, minél nagyobbak az ellentétek s minél kevésbé sikerül ezeknek eloszlatása. Anglia az a királykisasszony, „aki oly boldog volna, ba ..." De hiszen oly sokan boldogok volnának, ba az a „ha" nem volna. A mai Oroszország Páris megítélése szerint a háborúból született s a bábomban fog elpusztulni. Ezért semmi körülmények között neon hajlandó kalandba bocsátkozni sem Európában, sem a távol keleten. Ennek ellenére Oroszország állandóan nyugtalan. A franciák véleménye szerint elsősorban Hitlerek Németországa tartja feszültségben az orosz idegeket. Moszkvában olvasták a „Mein Kampf“-ot s a londoni konferencián benyújtott Hugenberg-Schacht féle memorandumban felismerték a harmadik birodalom evangéliumának tanait. Tudják, hogy mit jelent az, amikor a német ifjúság fegyverrel a kézben sportol. Félnek a német törekvésektől. Ennek a félelemnek a hatása alatt lettek a lengyelek újra testvérek és az előbb lenézett francia kispolgárok újólag barátok. Felelevenítik Kronstadt emlékét s megemlékeznek a derék Marianneról, aki oly szép volt, de közben nem feledkeznek meg a louis d,orról sem. Lengyelország francia megítélés szerint nem nyugtalan. A német birodalom és Oroszország közé beékelve, tisztában van erejével, de szenvedéseivel is. Mert Lengyelország elégedetlen. Sem Franciaországgal, sem Angliával, sem Olaszországgal nincs megelégedj. Abban a meggyőződésben él, hogy tizenöt esztendő alatt nagy állammá fejlődött, amely még most is fejlődésben van. Rossz néven veszi, hogy nem ismerik el olyan tényezőnek, amelyre a nagyhatalmak társaságában jogot formálhatna. Magatartása semmi kétséget nem hagy fenn abban a tekintetben, hogy nyugalommal és hidegvérrel fogja szükség esetén érdekeit megvédelmezni. A kisantantról a francia félhivata’os megállapítja, hogy nem érzi magát biztonságban és törekvéseit sem elégítették ki eléggé. A tizenöt év előtt megteremtett rendszertől megelégedettséget és teljes biztonságot remélt. De ez a rendszer megrendült. Nem is a legkisebb államok voltak ennek okai. A talaj, amelyen fe’épült, állandóan mozgásban van. Nem szabad, hogy ezek az államok ábrándokban éljenek. Csehszlovákia, Románia- és Jugoszlávia eltökélt szándéka pozíciójuk megvédése, összefogtak a közös érdekek védelmére. Ausztriában nem bízik Páris. Igaz, hogy elszántan védekezik ez a kis ország a nemzeti szocialista támadások ellen, de ez a védekezés nem Németországnak, hanem csupán a német szellem egy megnyilatkozásának szól. Francia szemmel Ausztria függetlenségéért vívott harca mögött csupán szellemi vagy vallási okokat keresnek. Hogy hova fog Ausztria sorsa fejlődni, az rajta kívül álló tényezőktől függ. Még nem lelhet tudni, hogy ezek a tényezők egy akaraton lesznek-e, vagy különböző törekvéseket fognak-e annakidején képviselni. Magyarország a franciák szerint politikáját jelenlegi határainak tarthatatlanságára építi. Ma Róma oldalán jelenik meg, holnap Berlinben kísérletezik. Ahhoz csatlakozik, akiktől segítséget válhat. Tehetetlennek érzi magát s ezért kénytelen ingadozni az erőszak és a rábeszélés között. Egész Középeu- rópa agitációjától visszhangzik. Egyik oldalon a nemzeti szocializmus, a másikon Ausztria- Magyarország egyesülése, esetleg j restauráció lehetősége. Ilyen körülmények között senki sem tudja, hogy hányadán van. Azt állítják Párisban, hogy a régi kontinensnek ebben a sarkában még élnek azok a szenvedélyek, aimelyék tizenöt évszázad óta a fehér faj szellemi konfliktusait táplálták. Legalább is igy látja d'Ormesson a francia félhivatalosban. A francia képviselőház külügyi bizottságának alelnöke, de Vessan képviselő viszont jóval nagyobb tájékozottságot árult el néhány nap előtti nyilatkozatában. A magyar kérdés rendezését a középeurópai béke elengedhetetlen előfeltételének tekinti. Ennek a békének a megteremtése De Tessan szerint már nem soká szenvedhet halasztást. Érdekes, hogy a fasiszta Olaszországot és különösen Németországhoz való viszonyát miképpen Ítélik meg Párisban. Olaszország szerintük elérte vágyainak netovábbját. Többet, mint amennyit valaha is remélhetett. Elhitette a világgal, hogy háborúra készül. Végigjátszotta és megnyerte ezt a játékot. Pedig ez a játék nem is volt veszélytelen. Különösen, miután Németországot választotta partnerének. Ez pedig tudvalevőleg nem ismeri a tréfát. Azonban durvasága felrázta az angolszász világot. Miután pedig Olaszország érzékenyen reagál mindenre, ami Londonban és Washingtonban történik, módosította régebbi magatartását és Mussolini a döntőbíró szerepét foglalta el. Közeledett Franciaországhoz, nehogy az a szemrehányás érhesse, hogy olasz-német blokk megteremtésére törekszik. Továbbra is összeköttetésben áll ennek ellenőré Berlinnel, amelynek megengedi, hogy a francia-oiasz ■tögeledésl továbbra is csak illúziónak tekintse. ÉsMussolini továbbra megmarad a nagy. b»éki,tőnek... ....... S a seregszemlét folytatni lehetne a . Balkántól Spanyolországig. Mindenütt csak vitatkoznak az emberek, megfeledkezve arról, hogy a világ állítólag már régen egységes. A mindenütt uralkodó nyugtalanság, küzdelmek és láz láttára lelhet-e azon cstdálkozni, — kérdi d'Ormisson — hogy Genfiben a lesizere lési konferencia a további fegyverkezést készíti elő s hogy Londonban a világgazdasági Komárom, julius 8. (Saját tudósítónk jelentése.) A következő, 1933-34-es iskolai évre olyan nagy számban jelentkeznek egész Dél- azilovenszkóm a magyar tanulók, hogy az iskolák alig tudják felvenni őket. A bencés gimnázium első osztályába másfélszer annyian jelentkeztek, mint amennyi hely van, a polgári iskolában a jelentkezők egyharmadát nem vették föl- A visszautasítottak kivétel nélkül vidékiek. A tanfelügyelőség jelentése szerint a falvakban olyan sók tanköteles gyermek jelentkezett, hogy az iskolák nem Prága, julius 8. A vasutügyi minisztérium j a következő felhívást intézte valamennyi igazgatóság vezetőjéhez: A személyforgalomban állandóan csökkenő bevétel arra kényszerít bennünket, hogy további takarékossági rendszabályokat léptessünk életbe. Elő kell készülni minden lehetőségre, ezért megbízom Önt, hegy a vonali kiadások további csökkentése iránt intézkedjék. A takarékosság a szerelvények csökkentése és a kevésbé használt vonatjárátok beszüntetése által érhető el. Ha ezek a rendszabályok nem elégségesek, úgy számolnunk kell a menetrend tekintélyes redukálásával konferencia a pénzértékek megvédése helyett, azokat lerontani készül? A tanulság mindebből, hogy Páris látóköre még mindig nem terjed túl a francia, határéból is csajj felületesen látja. A ihirbedt. francia publicista lát, az,t a securité szempontjából is csak felületesen látja. A hirkedt francia földrajzi tájékozatlanság sem szűnt meg teljesen s a politikai emelkedettség szelleme sem kerítette hatalmába a Quai d‘Orsayt. Mert semmiféle szövetségi rendszer nem tudja elhárítani azt a tényt, hogy a francia nép alig szaporodik, a német birodalom lakosságának szaporodása viszont, iha a háború előtti tudják őket befogadni. Az iskolák nyolcvan százalékban túlzsúfoltak s a tanítás csak váltakozó rendszer szerint történhetik, nagy hátrányára a tanításnak. Számos községben építettek ugyan hivatalos felszólításra iskolát, a legtöbb helyen azonban még most is a régi és szűk tantermekben szorong a tanulóifjúság. A komáromi iskoláztatás problémáját az is nehezíti, hogy a várostól több kilométernyi távolságban elterülő kültelkeken egyáltalán nincsen iskola, holott egész falvak keletkeztek már a város szomszédságában. j is. Kérem, kisérje figyelemmel ezért az ösz- | szes személy szállító vonatok forgalmát és vegye fontolóra már most, hogy mely vonat- járatok szüntethetők be olymódon, hogy ezt a közönség a legkevésbé érezze. Fontos azonban, hogy a vasutigazgatóság jelentős dologi és személyi takarékosságot érjen el. Valamennyi igazgatóságnak javaslatot kell beterjesztenie szeptember elsejéig a minisztériumba, úgy hogy a téli menetrendben, amely október elsején lép éleibe, már a kevésbé forgalmas vonatjáratok beszüntethetők legyenek. éveket vesszük alapul, tényleg indokolja a franciák félelmét. Csupán a megoldást keresik helytelen utakon s ennek a mai mentalitás a legnagyobb akadálya. Mert más megoldás is elképzelhető. Olyan, amelyben a népek nem néznek egymással farkasszemet. Ez ' pedig azonnal bekövetkezik, mihelyt az imperializmus szellemét sikerül leszerelni. Mert a népek között nincsenek elháríthatatlan ellentétek. Ezeket csak a helytelen politika szüli. S ha ez bekövetkezik, akkor a szomszédság ellenére sem kell Franciországnak a német nép szaporodásától félnie. Ugyanúgy, ahogy Kínától vagy Indiától nem fél. A vasúti szeielvéitsfil&t csökkentik és vonaliéra!okát szüntetnek bt Csehszlovákiában Szigorú takarékossági rendszabályokra hívta föl a vasutügyi minisztérium az igazgatóságokat (16) Össze vissza beszéltem, mint minden férfi hasonló esetben, amikor látja, hogy ügye egyre reménytelenebb. Belekezdtem mondatokba, abbahagytam őket szebben hangzók kedvéért, megfogtam a karját, elhúzódott, elébe álltam, hangtalanul kitért. Ugv mentünk egymás mellett, miutha fogócskát játszanánk, vágtattunk parkon, pázsiton, étterem terraszán. szállók csendes udvarán keresztül. Rosszabb volt, mint a karszti száguldás. — Hagyjon, kérem, ne is említse. Kár minden szóért. Már a szállónk előtt voltunk. — Vera, — álltam eléje — csak egy szót, csak egy kicsi kis mosolyt... Megállt egy pillanatra: — Az az egy szó: másképp gondoltam ezt az estét. Maga akarta igy . •. Nem haragszom, nem tehet róla, férfi ... — Vera! — Mindenki ránk figyel! — húzta ki kezét az enyémből, — jó éjszakát. Otthagyott az üveges ajtóban. Egy ideig tétova bámultam utána, még láttam, ahogy felsiet a pirosszőnyeges lépcsőn, a portás megemelte előtte a sapkáját, két unatkozó férfi érdeklődve hajolt ki a fotölyből... még egy forduló, vájjon visszanéz-e, nem nézett visz- sza... a terraszról az angol keringő lágy zo- néje szűrődött be, valami osapóajtó zörrent... Pardon, ütődött belém egy vidám fürdővendég, villamos zúgott el a hátam mögött... este van ... Fiúméban csillognak a lámpák, a repülőgép aludni ment. •. nessun maggior dolore ebe ricordarsi dél tempó felire nella miseria... bizony, nincs nagyobb fájdalom, hás rendőr s az utolsó pillanatban rántott el egy autó elől. Úgy róttam az utakat, mintha egyedül lennék a pusztában. Valamit morogtam neki köszönetül, csodálkozva nézett utánam, ide-odaténferegtem a tengerparton, a muzsika végigharsogott a vizek fölött, minden terraszon táncoltak, szerelmes párok simultak egymáshoz és az utolsó gőzös most oldotta el kötelét a vastönkről. Pihenni akartam s helyet foglaltam az egyik terrasz asztalánál. — Pezsgőt! — mondtam a pincérnek, — hozz valami fanyar olasz italt!... Jóideje ülhettem egy virággal futtatott oszlop árnyékában. Magyarok, németek, olaszok, csehek keveredtek össze az asztaloknál, a dzsessz még mindig angol újdonságokat húzott... where is my rose of Hawai... nyekeregte a szakszofon, csendes zsibbadtság vett rajtam erőt. Ebben a pillanatban vállamra üt valaki: — Fekete Gyuri! Hogy kerülsz te ide? —Szilvási Pista! — rázom meg a kezét — nem is tudtam, hogy te is lenn vagy. Szilvási Pista evezőtársam a klubban, jó pajtás, egyszer együtt akartuk felborítani a horányi csárdát, az apja valami banknak mindenható elnöke s Pista ügyvédi iroda nyitásával foglalkozik, abban a reményben, hogy egyszer majd ügyésze lesz az apja bankjának. Három télen át együtt jártuk a bálokat és kázizsurokat. Valami kis flörtöm is volt a Pista húgával, Sárival. Sárinak sikerült alig két esztendő alatt a „szép elvált asszony11 cimét megszerezni s miután az arcképe megjelent néhányszor a képes színházi újságok társasági mellékleteiben, Pest egyik szép asszonyaként ünnepelték. — Anya is itt van, Sári is itt van. Te. Sári valami olasz grófot szedett föl megint, Conte nemtuménkicsodát, de alighanem csak egy nyalka dzsigoló lesz, gyere, ünnepélyesen meghívlak, üsd ki a nyeregből, látom, szalma vagy! Mindezt egy pillanat alatt hadarta el Szilvás! Pista, az összes jogi és államtudományok reményteljes doktora, aztán be sem várva a beleegyezésemet, máris cipelt, rángatott a terrasz túlsó végére, álról meghitt családi együttesben ült a Szilvási család abbáziai kirendeltsége: a mama, Sári, két oldalági nőrokon, egy unottképü fiatalember és a conte. Mivel jobbról is, balról is magyarok ültek,* nem tűnt fel a harcias fogadtatás, amiben a Szilvási család törzs- és oldalági tagjai üdvözöltek- Mintha-a Szahara közepének elvadul! oázisán, pállott forrásvíz mellett hozott volna össze a sors bennünket. — Fekete Gyuri! — csüggeszkedett rám a mama, akinek bronz vörös haja tövében fehér szálak világítottak, jeléül annak, hogy a mama .még a Váci uccai fodrászánál rendeztétte legutóbbi hajfestését, — hogy pottyan maga ide? Repülőgépen, hogy nem láttuk? — Én csak a magam kis kocsiján szaladgálok, méltóságos asszony. — Hja, persze, a nagy versenyző nem hagyja el az ő Fortunájának szekerét! Szilvási mama határozottan szellemes volt ma este, amit talán a Garda-tó környékén szüretelt bornak is lehet köszönni. — Gyurii — rázta meg a kezemet Sári is -- maga mindig olyan váratlanul pottyan az ember mellé. Ez egy kis gyengéd célzás volt arra, amikor Sárit egy meghitt tabáni sétáján értem ülői a Hadnagy uccában, akkortájt a sziuitársada- lom tagjaihoz fűzte az érdeklődés, különösképpen az operettszakma vonzotta. 1933 julius 9, vasárnap. 2 SZOMBATHY VIKTOR: KÜLÖNÖS OLASZ NYÁR lllllllllllíl|[lll!liii|lí!|!l[llllilllllllllllllÍÍI!M REGÉNY mint nyomorúságunkban visszaemlékezni elmúlt boldogságunkra... 8. Fejembe vágtam a kalapomat! Jól van! Magyar ember vigasza: több is veszett Mohácsnál, milyen jó, hogy adott helyzetben legalább ezt a szomorú mondatot megtaláljuk. Egy ilyen kis érdek-nő nem teszi tönkre az embert. De a következő pillanatban elővett az őszinte lelkiismeretfurdalás. Micsoda tapintatlanság volt, amit mondtam neki: jutalmat kértem, szállítási dij fejében, borravalót- Nem vártam meg, amig magától simul hozzám, amíg felolvad a csodaszép este hangulatában, amig egy reszkető percben az ajka hozzási- mul az enyémhez. Kiugrott belőlem a brutális férfi, jogokat követeltem s milyen nagyon megbánthattam ezt az érzékeny nőt. Aljas férfi vagyok... — Signorl — kapott hozzám egy fehérru-l Nemcsak. Európában, De a nagyvilágon, Az fi,}^iM fIii H víznek, Nincsen párja sehol.
