Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-07 / 151. (3261.) szám
2 m——w* írnia utiiwsitmBBfv^Tr&vr'VTi^zf.nmwmvxKFJVBamMEasmBM&sxtixx&E 1988 foto 7, péntefr Szeptemberben renddettel szervezi át a kormány a munkanélküli segélyezés eddigi rendszerét 136 150 milliót fakarit meg az év végéig az állam a munkanélküli segélyeken? — Az alkotmányjogi bizottság elfogadta a kartelijavaslatot Prága, julius 6. A képvisel'őház alko tm ány - jogi bizottsága Dolansky előadó jelein lése és Meissuer igazságügyminiszter fölvilágositásai után megszavazta a kartell javaslatod, A javaslaton a bizottság mindössze jelentéktelen módosi fásokat. eszközölt- A javaslatot a képviselőház valószinüleg még a hét végéig tető alá hozza. Az alkotmányjogi bizottság pénteken délelőtt le fogja tárgyalói az élelmezési miniszíérium- rium megszüntetéséről szóló javaslatot. A Lidové Noviny értesülése szerint a1 javaslat ellen a kormánytöbbségen belül már nincsenek kifogások, egyediül a nemzeti deino- kra tápárt helyteleníti azt a rendelkezését, hogy a miniszterelnökség keretén belül nemzetgazdasági osztályt kell létesíteni. A nemzeti demokraták azzal érvelnek, hogy fölösleges uj hivatalokat szervezni nevezetesen éppen oly gazdasági válság idején, amikor minden fillérrel takarékoskodni kell- A többi kormánypárt ezzel szemben azt vallja, hogy itt tulajdonképpen nem létesül uj hivatal, hanem csak áthelyezik a megszüntetendő minisztérium egyik szarvét a miniszter-elnökség keretei közé. Még bizonytalan, hogy az ügyosztály élére egy vagy több előadót állítanak-e, de úgy hírlik, ezeket a mostani hivatalnoki karból válogatják ki, úgy hogy uj állásokat nem szerveznek, azaz uj terhek nem sújtják vele az államot. A parlament munkája szombaton befejeződik. A kormány augusztus eleijéig rendszeresen fog dolgozni s hír szerint csak ekkor mennek a miniszterek háromheti szabadságra s szeptember eleijén újból megkezdődik a kormány munkája. Még szeptember folyamán fogja a kormány a fölhatalmazási törvény alapján rendelet formájában végrehajtani a genfi rendszerű segélyezés módosítását, mellyel teljesen átszervezi a munkanélküliekről való gondoskodás eddigi módját Az agrárpárt és a nemzeti demokraták nagyon elégedetlenek az eddigi tervezettel, mert ennek alapján számításaik szerint az éy második felében alig 130—150 milliót takaríthatna meg az állam. Ha ez a becslés helyes, akkor a munkanél- kü 1 i segély az egész év folyamán 800 - 900 millió koronára rúgna, egyesek számításai szerint elérheti a mil'iárdot Az eizévi költségvetés 750 millióiban irányozta elő a munkanélküliek segélyezéséből eredő terület, de ebből az összegből is — mint már jeleztük — meg akartak takarítani mintegy egynegyed milliárdos. — A munkanélküliek száma — írja ezzel kapcsolatban a Lidové Noviny — csak mérsékelten csökken és kevesbedik annak a reménye, hogy az év végéig kiadósabban leszálljon. Ez a kormányra háruló föladat megoldását még r.eheizebbé teszi. Ungvár, július 6. (Ruszinézkói szerkesztőségünktől.) A magyar nemzeti párt íruezinszkói kerületének ungi körzeti választmánya lelkes 'hangulatú gyűlést tartott július 2-án, az ungvári Széchenyi-iiget (Vadaséért) vendéglőjének nagytermében. Á gyűlésen a pártivezetőségeit Egry Ferenc pártelnök. Korlálh Endre űr. szenátor. Hokky Károly képviselő, dr. Siménfalvy Árpád és Jaczik Miklós országos képi viselők Czibur Sándor járási képviselő, Köszörű Károly, R. Vozáry Aladár, valamint Bodáky István körzeti ügyvezetők képviselték, mig az országos kérésztényszooiali&ta párt nevében Kerekes István dr. országos politikai elnök é6 Rojkovics Béla központi párttitkár jelent meg az ülésen, a páirtvezetőeégi sajtét pedig Rácz Pál képviselte, jelen volt Székely József, aiz ungvári Társas Kör elnöke is. Az ülést Egry Ferenc elnök lendületes szép ibeszóddel nyitotta meg, majd dr. Korláth Endre szenátor részletes politikai, gazdasági és kulturális beszámolót mondott. Kimutatta, hogy Ruszi.nszkón 17.400 magyar tekolásgyermeket 210 tanító tanít, ezek közül azonban csak 170 magyar nemzetiségű, a többi 40 szlovákajku. E gyermeksereg száz iskolában szorong. Tisztán magyar iskolába 12.100 gyermek jár, mig 2.040 gyermek cseh iskolát látogat főként a a magyar iskola hiánya miatt, mig 3200 gyermek vegyes tannyelvű iskolákban tanul. Amíg egy-egy római katolikus iskolai tanítóra 100, egy-egy református iskolai tanítóra A szakszervezetek képviselői érthetően védekeznek a genti rendszer behatóbb és fájdalmasabb megváltoztatása ellen. Elégedetlenek azzal, hogy a hétifőre, illetve keddre kitűzött, megbeszélést- elhalasztották s attól tártainak, hogy a kormány bevégzeit tények elé akarja állítani őket. Ezzel szemben a kormánykörök a halasztást azzal magyarázzák, hogy a miniszterek egyéb sürgős elfoglaltságuk miatt voltak kénytelenek a szak- szervezetekkel való tanácskozásaikat későbbire halasztani. 80 gyermek jut, addig a ruszinszkói cseh iskolákban egy-egy -tanítóra mindössze 40 gyermek jut. A szónok kimutatta, hogy a Dérét-féle iskolareformja vasiad törvényerőre való emelkedésével csupán a református egyházak 80 millió korona értékű vagyont vesztémének. Megemlítette, hogy a gazdasági politika nincs kellő tekintettel Ruszins.zkó gazdasági érdekeire. Ezen csak az autonómia segíthet. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után Hokky Károly,, a ruiszimszkói magyarság országos kereszténye zoei a üst a párti nemzetgyűlési képviselője emel,keidett szólásra és a törhetetlen ellenzéki politika mellett törve, lándzsát, rámutatott arra, hogy hiába hirdették tizennégy évvel ezelőtt egyesek, hegy tíz év múlva nem leez magyar Kárpátalján, mert a népszámlálás adatai szerint ma több magyar van, mint tiz évvel ezelőtt. Ezután ismertette képviselői működését. Megemlítette, hogy tiz beszédet tartott a parlamentben és helyettesítette Szűllö Géza pártvezért a külügyi bizottságiban, ahol szintén szót ,emelt a téesői határrevizió ügyében. Száznál több interpellációt nyújtottak Ibö, ezeknek egyrészét kedvezően intézték ek Végül az iskolák dologi kiadásaival kapcsolatosan tanácsokat adott a választmánynak. Hatásos beszéde után dr. Siménfalvy Árpád tartott beszámolót 'Országos képviselőtestületi működéséről, melyben Jaczik Miklós képviselőtársával karöltve dolgozik. Egész sor életrevaló indítványt terjesztett élő, amelyet az országos választmány elfogadott, végül az autonómiáért való küzdés lem fontosságát és a ruszinokkal, különösen a Kurtyák-párttal való közös au tömöm ista fronti kiépítését sürgette. A magyar ifjúság nevében Pogány János tar- nőd kisgazda és Kovács Imre konetházai ‘kisgazda beszélt, csatlakozását jelentve be a fiatal választó polgároknak. Érdekes volt’R. Vozáry Aladár felszólalása, aki a ruszin-magyar kölcsönösségre vonatkozólag mondott sok érdekes adatot. A magyarosítás meséjével szemben leszögezi, hogy számos helyen talált magyar nevű embereket, akik magyarul már egy szót sem beszélnek, 'tehát ele ruszinosodtak. Kimutatta, hogy a magyarság pártjai legtöbbször csak azért nem tudnak kézzel fogható eredményit elérni, mert javaslataikat a cseh .agrárpárt képviselői leszavazzák. Végül Köszörű Károly mondott gyújtó hatású beszédet. Az ülés után 130 terítékes közebéd következett, ahol számos .pohárköszöntő hangzott ék — Előléptetéseik a magyar miniszitereIKivök- ségjen és a külügyminisztériumban. Baidapesti szerkesztőségünk jelenti: A Budapesti Közlöny keddi számában jelent meg az előléptetett köztisztviselők névsora. A több ezer nevet tártál ina zó névsorban többek között a következő jelentősebb előléptetése^ szerepelnek: Magyarország kormányzója a miniszterelnök előterjesztésére dr. bárcziíházi Bárczy István államtitkári címmel és jeléggel felruházott helyettes államtitkárt államtitkárrá kinevezte. A kormányzó továbbá a külügyminiszter előterjesztésére dr. Gajzágó László rendkívüli követi és meghálál,mosott miniszteri címmel és jelleggel felruházott miniszteri tanácsost, hevesi Hevesy Pál dr., oppavári Nickl Alfréd dr., Petényi János és NeÜky Jenő rendkívüli követi 'és meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházott I. osztályú követségi tanácsosokat rendkívüli követekké és meghatalmazott miniszterekké, giczi, assaikürthi és ablamcz- kürtihi Ghyazy Jenő II. osztályú követségi tanácsosi címmel és jelleggel felruházott II. osztályú konzult, a prágai magyar követség első tisztviselőjét II. osztályú követségi tanácsossá nevezte ki. Márkus- és batizifalvi Már'iássy Zoltán II. osztályú követségi tanácsosnak, a prágai magyar követség volt eb ső tisztviselőjének a kormányzó az I. osztályú követségi tanácsosi jelleget s dr. Bartók László II. osztályú konzuli cimlmel felruházott alkonzulnak, a pozsonyi magyar konzulátus vezetőjének a II. osztályú konzuli jelleget adományozta. Dr. Roet/nForgádh Ferenc EL osztályú követségi titkárt I. osztályú követség! titkárrá nevezték ki, továbbá dr. békási Békássy László és Pogrányi-Nagy Félix dr. miniszteri segédtitkároknak a miniszteri titkári címet és jelleget adományozták s dr. terjékfalvi Parcher Félix miniszteri segédiíogalmazót követségi attasévá nevezték ki. I rusziisszfcői magyar Isiiül tanítanak fensz százaléka — nem magyar Moriáüt. Hokky és Siménfalvy nagysikerű Osszámolét mondottak a nemzeti párt msi kSrieüaek gyűlésén SZOMBATBA VIKTOR: 0® @@ r KÜLÖNÖS OLASZ NY AH iiíiiiiiiiiiiiiiiiíiliiiiliiiiiilWiMiliilíilíiiiiiiliiiiiiiiiíwiiiiiiiiíiiiiiiiiiiwiw REGÉNY (14) 7 A nagy hotel előcsarnokában a szokott késő délutáni forgalom. Két liftboy forgolódott az ajtók mellett, a portás feltolta a pápaszemét s úgy nézte meg útleveleinket, az autót máris vitte egy alkalmazott a garázsba, valamelyik nyitott ablakon keresztül gramofon hangja szűrődött ki, pizsamás nők lustálkodnak a kosárszékekbe n s egy német család most tért meg roppant zajjal a tengerpartról. Mindenfelé homok pergett róluk. Pálmafák nyelték a port a tükrös ajtókkal szemben az utón, a levegőben ezüstfényü repülőgép keringett s vitte negyedórára felejtkezni a vállalkozó vendégeket, akik a röpködés után azonnal képeslapokon tudatták a világ minden tája felé életük nagy élményét, három pesti, bus- képü lovag a fomottkosaru chiantis üveg mellett irgalmatlanul alsózott, mig asszonyaik reménytelen vadászatra indultak nyalka tengerésztisztek után. Vera az első emeletre került, jómagam a másodikra: megmagyaráztuk a portásnak, hogy nem vagyunk házaspár, a portást azonban ez aligha érdekelte. A vacsoránál találkoztunk ismét. Amerre Vera ment, utánafordultak az emberek. Máskor ez büszkeséggel töltött volna el, most azonban keserűség rágott. Mert azzal már számolnom kellett, hogy Vera nemsokára elhagy, egy kis flörtért nem adja fel a nagy célt. . Mindézideig azonban egy szót sem szólt. Magam kezdtem megint a régi témát: — Mondja, Vera, mi a célja most magának? Szeretnék mégis tisztán látni. — Olyan egyszerű az egész, — húzta fel azt a szépen iveit szemöldökét —, maga nagyon kedves ember és én mindig hálás leszek magának, hogy elkísért s lehetővé tette a szökésemet. Holnap azonban tovább kell mennem, ezen nem segíthetek. — És találkozunk még valamikor? Hosszasan mézeit maga elé. S megint csak mosolygott. Most haragudtam erre a mosolyára, mert e mögé tudott rejteni mindent. ■ — Azt hiszem... — mondta, mintha minden belüt megfontolt volna — én remélem •., Úgy emlékszem, ebben a pillanatban a megsértett önérzetet játszottam, egyenesre rántottam magam, az ajkaimat erősen össze- szoritottam és sokáig nem szóltam egy szót sem. — Na, nem szabad haragudni... — hajtotta meg egy kicsit a fejét — olyan fiatal ismerősök vagyunk még. — Éppen azért! Én nem ismerem magát, cisak azt tudom, hogy már három országot keresztüljutottam magáért, maga után, magával és még most nem tudok többet magáról jólformán, mint az első napon. — Higyje el, jobb igy- Mindkettőnknek jobb. — Mit akar ezzel mondani? — Mindenesetre valami mást, mint amit maga gondol ebben a pillanatban. Ezt a szép, szelíd nézést nem lehet haraggal viszonozni- Elnevettem magam és vidáman nyújtottam a poharamat koccintásra. — A jövendő találkozásra! Vidám zaj hullámzott az étteremben. A hatalmas ablakok sarkig nyitva voltak, a tenger sós, esti levegője meglebegtette a függönyöket. Nem tudom, hogy olyan gyanakvó lettem-e hárem nap óta, avagy igazam volt: az egyik ilyen lebegő függöny védelmében, egyedül egy kis asztal mellett sötétkékruhás férfi ült s éreztem, hogy a szeme rajtunk van. Ezt a/ ember föltétlenül megérzi, kényelmetlen tudat, mintha a ránktekintő szemek parazsa izzítana. — Ne nézzen oda, csak később — hajoltam közelebb Verához —, de ott, annál a virágos asztalnál egy férfi már félórája néz bennünket. Nem úgy, mint a szép nőkre szokás. Ez magát figyeli. Vera megborzongott. Kis kézitükröt vett elő, mintha a haját igazítaná és belefigyelt. — Nem ismerem. — Most nevetni fog — folytattam —, én azt hiszem, ez ugyanaz, aki az autóban követett minket. — Maga műkedvelő detektív, tegyen le róla... Hanem az én gyanúmat nem lehetett olyan könnyen eloszlatni. Vacsora végén voltunk már, minden feltűnés nélkül mentünk ki a terraezra. Megkértem Verát, várjon rám s egy oldalajtón 'visszamentem a portáshoz. — Mondja, kérem, érdeklődött utánunk egy ur, aki szintén autón érkezett ugyanakkor? A portás megvakarta a szálja szóiét s fontoskodó arcot vágott. — Azt hiszem, ketten is érdeklődtek. Ez meglépett— Ketten? , — Igen! Az egyik, aki a nagy Buickon érkezett, azt, kérdezte, kik az urak, honnan jöttek, meddig maradnak itt- A másik pedig már tegnap kereste Nagy Vera kisasszonyt. — Már tegnap? Névszerint? Ez különösnek tűnt föl. Tehát már tegnap tudták, hogy mi ide fogunk érkezni, illetve, nem mi, hanem csak Vera. Két férfi is! Ez határozottan érdekessé tett a dolgot. Vera tehát mégis csak kihasznált... Nagyon elkeseredtem. Lassan ballagtam vissza a terraszra s ahogy kiléptem az üvegajtón, az örömöm nem fokozódott Vera mellett egy magas férfi állott, nyári ruhás idegen, háttal felém, ugylátszott, éppen befejezték beszélgetésüket, mert a férfi meghajolt, kezet csókolt Verának s még mielőtt közel érhettem volna, már el is tűnt. Voltam annyi taipintattal, hogy vártam egy fél percig, amíg Vera rendbeszedi a gondolatait. — Szép az este — léptem hozzá. Olyan közömbösen szóltam, hogy magamnak is idegenül hangzott a hangom. — Szép! — nyújtózkodott ki Vera és kikönyökölt a korlátra. Olyan szép és ártatlan volt ebben a pillanatban, ahogy ráesett a színes lámpafény, az arca kissé kipirult, a szél felborzolta a haját és halványzöld selyemm- hája hozzátapadt a testéihez. Mint a vonatban akkor este ... Fiume apró szemei csillogtak az öböl túlsó partján, egy kirándulóhajó kötött ki az uj mólón bánatos tülköléssel, csillogó fények úsztak a vizen alattunk. Sós levegő és fák, virágok nehéz illata. Messze, egv bárkán gitárt pengetett valaki és énekelt: az énekszó átzengett a vizeken s összeverekedett a dzsesszel, amelyik egyszerre négy terraszon is rákezdte. A hangok visszaverődtek, innen is, onnan is sikoltott a szakszofon, egy-egy dob megpörrent.. • „Reaching fór the Moon“ volt ezen a nyáron a divatos nóta, de az egyik kávéház fürge zenéje belerobí.ant a „The penaut vendor“ izgató dallamába: susogtak, pengtek, simultak, rebbentek a hangok. különös kavargás, finom zűrzavar az egész parton, Susaktól Lauranáig. Sokáig nem szóltunk semmit. Vera két kis öklébe feszitette az arcát és a csillagokat nézte: ég és víz sötétje olvadt össze, már nem tudtam, hol kezdődik a tenger és hol végződnek a partok. Fojtó, terhes volt az este, most szereltem volna Verát megölel".:, ha •egy csőkot adhattam volna neki. azt hiszem, én lettem volna a legboldogabb ember egész Abbáziában. Hát miért is futok ez után a lány után, aki csak kihasznál és majd félredob, mint egy elhasznált zsebkendőt? (Folytatjuk.)
