Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-04 / 149. (3259.) szám

5 SZÍVESKEDJEK a b. elmérő himan poatabefigetéei lapot kitölteni » előftge- táei hátralékának teagégét a portán be- tt»eini, nehogy a kfadófabafad kewfln- tease a lap küldéséi. — Pápai kitüntetés. Kassáról irjóík: Szőke- rák Sándor, a kassai görög katolikus egyház­község ügybuzgó és kiváló karmester© junius 33-án ünnepelte 25 éves szolgálati jubileu­mát. Ez alkalommal a pápa a Pro Eoclesia et Pontific© érdeimkereszttel tüntette ki. Az érdemkeresztet lélekemelő ünnepség kereté­ben Bihary Emánuel pápai prelátns, kanonok nyújtotta át a jubilánsnak, akit melegen üd­vözöltek a kassai hitközség vezetői, továbbá az egyházi énekkar tagjai s a barátok és tisztelők hosszú sora. — Halálozás. Ipolyság és a régi Hont ma­gyar társadalmának nagy gyásza van. E hó 1-én életének 58-ik évéhen Ipolyságon rövid szenvedés után elhunyt Dégel Ferenc nyu­galmazott bírósági főtanácsos, az Ipolysági járásbíróság alig egy évvel ezelőtt nyugalom­ba vonult vezetője. Az elhunyt előkelő és megbecsült szerepet töltött be a város tár­sadalmi életében. Meleg szivü, igazságos bíró volt, aki a törvény rideg szövegét az ember- és igazságszeretet szellemiéivel töl­tötte meg. Puritán jelleme, jó kedélye, a tár­sadalmi érintkezésben utánozhatatlan ked­vessége és szivélyessége ^lebilincselő hatás­sal volt mindenkire. A váratlan haláleset Ilire mélységes részvétet váltott ki a gyászo­ló családdal szemben. A megboldogult nyit- rán kezdte bírói tevékenységét, ahonnan még a háború előtt helyezték át az Ipolysági törvényszékhez. A háború végén táblabírává nevezték ki, az államiferdiulat utáni első években pedig az ipolysági járásbíróság ve­zetésével bízták meg bírósági főtanácsosi ciimmel. Temetése vasárnap délután a város és a vidék lakosságának nagy részvéte mel­lett folyt le. Az elhunytat özvegye, fia. és ki­terjedt, előkelő rokonság gyászolja. — Evangélikus egyháamogyei kfosgyülés Varan- nón. Varannóról jelentik: Az abauj-zempléni ég. hítv. evangélikus egyházmegye Vanannón tartotta ; ezidei évi rendes közgyűlését. Dr. Slafeej János, kerületi főorvos, egyházmegyei felügyelő és Mar- gőosy Aladár ungvári lelkész főesperes kettős el­nöklete mellett. Slabej felügyelő rámutatott azokra a veszedelmekre, melyek az evangélikus egyházat a mai krizisteljes világban fenyegetik. Margóoey Aladár főesperes felolvasta kimerítő évi jelentését. A lelkészeket buzdította a belmissziői munka hű­séges végzésére, kifogásolta az egyházközségi fel­ügyelők egyre jobban tapasztalható lanyhaságát. A mai egyházi élet — úgymond — egész embere­ket, prófétákat és apostolokat kíván. A megürese­dett esp. másodfelügyelői tisztségre Bán iáé János kassai reáliskolai igazgatót választottak meg. Az uj alesperes megválasztása egyelőre függőben ma­radt. — Ezután következett a referensek jelentése az ifjúsági és belmissziői egyesületek tevékeny­ségéről, valamint az esp. számvevő szék jelentése az egyházközségek évi számadásairól és költség- vetéseiről. mindenütt örvendetes eredmények megállapításával. — Eljegyzés. Pozsonyból jelentik: Dr. Jelinek Jenő bratislavai ügyvéd eljegyezte Reisz Ilyt, dr. Reisz Gyula nemzetgyűlési képviselő leányát. — (Minden külön értesítés helyett.) — Beszámoló a briinni MÁK egyéves kul- turmunkájáról, Brünnből jelentik: A most le­zárult iskolai évben a briinni Magyar Aka­démikusok Köre intenzív munkásságot fej­tett ki és ez a munkásság főleg a szeminá­riumokban és a vitaülések rendezésében csú­csosodott ki. A vitaülések anyagát főként a főiskolás mozgalmak megtárgyalása és bírá­lata, valamint a magyarság legsúlyosabb prob­lémáinak megvitatása képezte. A kétheten­ként rendezett vitaüléseken sikerült egysé­ges ideológiai alapra jutnia a brünni magyar főiskolás ifjúságnak, amely könnyen az egész kisebbségi magyar ifjúság összefogásának alapjává szélesedhetik. Ezeken a vitaülé6ekan állapították meg a további munkaprogramot is, amely főleg szociográfiai gyűjtésre, vala­mint a magyar falu organizálására vonatko­zik. A tagösszejövetelek előadói az ifjúságból reg rutái adtak, azonkívül dr. Pfeiffer Miklós kanonok tartott három értékes és érdekes előadást ezeken az összejöveteleken. A sze­mináriumok közül egész éven működött az állatorvosi, az építészeti, a gép- és elektro­technikai szeminárium, azonkívül évközben megalakult a történelmi szeminárium is, amely a múlt történelmi eseményeinek meg­ismerésén kívül a jelenkor fontosabb esemé­nyeinek vizsgálatát tűzte ki maga elé és ugyancsak évközben alakult meg a kisebbségi magyar szeminárium is, amely a kisebbségi magyar épitőmunkát tűzte ki feladatául. A kilenc megmenten bányász hősies ellenállással tartott ki négy napig a betemetett solymári bányában Egy méter szűk tárnában, mellig érő vízben egymást átkarolva és dalolva váriák a betemetett bányászok a halált, vagy a szabadulást — Tovább folyik a mentőmunha a még bezárt hét bányász megmentéséért Budapest, julius 3. (Budapesti szerkesztő­ségünk teleífonijelentése.) A megfeszített mun­kának a solymári bányában eltemetett tizen­egy bányász megmentésére a szombatról-va- sárnapra virradó éjszaka meg volt a nagysze­rű eredménye: éjjel félegy órakor üres térbe szaladtak a csákányok, alig egy miéter széles szűk járat tárult fel és a magas talajvízben kuporogva, egymást átölelve tartó emberek mozdultak meg és vánszorogtak utolsó erejükkel a mentők leié. A mentőmuinkások karjukba emelték és egyenként vitték ki a szabadba kimerült társaikat- összeszámolták eket: kilencen voltak. Két betemetett munkás, CSerni Ig­nác és Besendorfer Ferenc még hiányoznak. A két embert külön szaki tóttá az ár a föld­omlás pillanatában. A többi kilencet, akik együtt maradtak, Marty István gyűjtötte ma­ga köré. Rövid tanácskozás után az ő és Al­brecht Ferenc vezetésével helyezkedtek el azon a helyen, ahol legbiztosabban remélhet­ték a szabadulást, ahol a legkönnyebben el­érhette őket a mentőakció. A megmentett kilenc munkást azonnal*á Szent Ján os ^k órhá zba szállították, ahol meg­rendítő részleteket beszéltek el a szörnyű négy nap élményeiről. A 48 éves Albrecht Ferenc és Szlávik Mi­hály tartotta bennük a lelket. Egymást szo­rosan átkorlva kuporogtak egy méter szé­les és száz méter hosszú tárnában, folyto­nosan egymás nevét kiáltották, hogy egyi- kük-másikuk el ne alóljon és a vízbe ne es­sék végső kimerültségében. Derékig ért a viz a legmagasabb helyen is. Hallották a mentők csákányainak kopácsolá- sát éjjel és nappal, időnként ők is kopogással adtak jelt társaiknak, de a második napon kialudtak a lámpáik és ettől az időtől kezdve úgyszólván moccanni sem tudtak. Szlávik Mihály, aki kitűnő sportember, kü­lönösen hősiesen viselkedett Fütyült és énekelt, vicceket mesélt társainak s folyton azt hangoztatta: — Vígan megyünk a halálba! Kezdetben sikerült társait is énekszóra buzdítania, de lassan-lassan elhagyta az ere­jük, idegeik felmondták a szolgálatot, a szív­verésük gyengült... A legtöbbje megörege­dett. néhányan meg is őszültek, mire társaik önfeláldozó, emberfeletti munkája kiszabadí­totta őket a rettenetes fogságból. Az egy másra találás, a megrendülés leírha­tatlan jelenetei játszódtak le a szabadulás órájában. Mentők és megmentettek zokog­va borultak egymás karjába, pillanatok alatt ott voltak az összes bányászok, a bá­nyászcsaládok ... A községekben megkon- dultak az összes harangok, a bányatelep minden szirénája szólt és vitte szét az örömhírt. Nemcsak a bányatelepen, nemcsak a bányá­szok falvaiban, hanem egész Magyarországon A kgtelesséateliesités hőst hatottja lett esv magyar postás Az erdei ufón hét asszony és egy férfi megtámadta és agyonlőtte Vince András füieki levélhordós, mert védelmezte a postazsák tartalmát Zsákmány nélkül meneküllek el a meglepett rablógyilkosok Ha filléres áron óhajt fürdőzni kerjen prospektust Cslzi - Jód - Bróm Fürdő Igazgatóságától, Csízfüráö (Íízkúpele) egyformán örül és lelkesedik minden ember. Imrédy Béla pénzügyminiszter ma délelőtt meglátogatta a Szent János-kórházban a megmenekült bányászokat és elbeszélgetett vatamenn yiükk el. A bányászok csak nagy vonalakban beszél­hették el élményeiket, még rendkívül kime­rültek, egyetlen kívánságuk, hogy minél előbb a maguk lábán mehessenek ki a levegőre, a napfényre... Akkor majd lesz mit mesél­niük, akkor majd lesz mit hallgatniok a ba­rátoknak és a gyermekeiknek. A mentők megújult erővel folytatják to­vább a munkát a hiányzó két ember felkuta­tására. Akármennyire valószínűtlen, hogy még élve menthetik meg ezeket az elsodró­dott embereket, az eddigi nagy eredmény uj lelkesedést önt a munkásokba a további küz­delemre. alakot látott, személylei írást azonban egyikük sem tud adni. A szerencsétlen áldozat iránt Füleken és az egész könnyéken óriási részvét nyilvánul meg. Közszeretetnek örvendett az egész vidé­ken, ahová éveken keresztül ő vitte a postát, a rossz hírt, a jó hirt vegyesen, itt-ott pénzt is, ami most halálát okozta. Hivatalában is megbecsülték, mert rendkívül lelkiismeretes, becsületes és szorgalmas ember volt. Felesége és két gyermeke gyászolja a kö+eiességteljesrtés hősi halottját. Fülek julius 3. (Saját tudósítónktól.) Meg­döbbentő rablógyilkossá g áldozata lett egy fü­lek! postás, Vince András. A postást, aki a Akiknek a szívműködése ren­detlen, erőlködés nélkül úgy érhetnek el könnyű székelést, ha naponta reg­gel éhgyomorra megisznak egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet. Szivszakorvosok megál­lapították, hogy a Ferenc József viz súlyos billentyühibáknál is enyhén, biztosan és mindig kellemesen hat. A Ferenc József keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban és füszer- üzletekben kapható. környékbeli falvakba hordja ki a leveleket és pénzküldemémyeket, az egyik erdei utón három ember megtá­madta és rövid szóváltás után két revolver- lövéssel megölte. A közelben dolgozó mezei munkások azonnal elősiettek, amire a rab­lók elmenekültek anélkül, hogy a postást kifoszthatták volna. A mezei munkák idején elég népes vidéken, fényes reggel kilenckor történt az elvetemült rablótámadás, amelynek tettesed a szemtanuk szerint egy férfi és két asszony voltak. Vince András füieki levélhordó reggél nyolc órakor indult el szombaton, julius else­jén, mindennapos kőrútjára- A feladata az volt, hogy a környékbéli falvakban széthordja a postát, leveleket és pénzküldeményeket. Vincénél ez alkalommal összesen 13.000 ko­rona értékű pénz küldemény volt. Először Sávolynak vett© útját és hogy rövi- debb utón érjen a faluba, nekivágott egy he­gyi útnak Bolgár község irányában. Még fel se ért a domb tetejére, mikor az egyik bozót­ból hirtelen három ember ugrott eléje. Az egyik közülük revolvert szegzett a melléinek és követelte, hogy adja át a postazsákot. A postás erre nem volt hajlandó és menekülni próbált, de az első mozdulatnál már eldördült a revol­ver és egymásután két halálos lövés hatolt a Szerencs étien ember testébe. Az egyik golyó a bal mellkason keresztül ha­tolt be alig három centi méter nyíre a szív alatt, átfúrta a vesét és a májjal, a másik lövés a száján keresztül érte a postást és a kopo­nyája alatt rekedt meg. Mindkét golyó benn­maradt a testben- Vince András halálos sebe­sülésével is megőrizte annyira öntudatát, hogy tántorgó lépésekkel elmenekült támadói elől. Alig húsz lépésre juthatott, egy tisz­tásra ért, ahol összerogyott. Ebben a pillanatban a mezőn dolgozó embe­rek csoportja érkezett oda, akik csak annyit láttak, hogy a postás összeesik és a három ember, — két asszony és egy férfi, — abnyatt-homlok menekül a sürü bozótba- Az emberek előzőleg hallották a szóváltás hang- foszlányait, az egyikük hallani vélt egy ütést is, amelyet talán a védekező postás adott egyik támadójának, de nem tulajdonítottak komoly jelentőségét a hangoknak és csak ak­kor riadtak fel, amikor gyors egymásutánban eldördült a lóét revol vertövés. Rögtön a hely­színére rohantak, de már nem tudtak beavat­kozni és nem tudták megakadályozni az elve­temült bűntényt. A támadók elmenekültek, a postás pedig, — mire oda értek hozzá — ki- szenvedett. Még halálában is jobb karjával szorongatta a postaizsákot, amelyet ily hősiesen védel­mezett meg élete árán is. Az egyik mezei munkás, Bartyinka István, aki legközelebb volt a merénylet színhelyéhez, határozottan állítja, hogy a menekülő rablók közül kettő nő volt. A többi mezei munkás csak három menekülő A füieki csendőr ség azonnal alarm Ír ózta az 'összes környékbeli csendőrállomásokat és a rimaszombati csendőrparancsnokság nyomozó osztálya is azonnal kiküldte embereit a vidék átkutatására. A nagy apparátussal meginduló nyomozás kétségtelenül hamarosan kézre- keriti a tetteseket. Förster alpolgármester javas­latára 400 ezer koronát bocsát Pozsony útjavítási munkára Pozsony, julius 3. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Pozsony város képvi­selőtestülete ma délután Krno polgármester elnökletével ülést tartott. Az ülés kezdetben Vadkerty városházi hivatalnok ismert affér­jával foglalkozott. Singer városi képviselőtes­tületi tag Vadkertyt védelmébe vette s azt hangsúlyozta, hogy mindössze egy ötezer koronás tételt vett föl szabálytalanul. Több szónok, igy elsősorban a szociáldemokraták Vadkerty védelmére keltek, végül is a kép­viselőtestület 18 szavazattal négy ellenében elejtette a városi tanács javaslatát, mely Vadkerty elbocsátását ajánlotta. Krno polgár­mester a határozat ellen vétójogával fog élni- A képviselőtestület utána iskolai mizériákat tárgyalt. A szónokok sürgették, hogy több po­zsonyi iskolában uj tantermeket létesítsenek. Azután a Stefanik-ucca kábeleinek kicserélé­séről szóló javaslat került napirendre. Förster alpolgármester azt javasolta, hogy a 400.000 koronát jelentő munkát későbbi időpontra ha­lasszák el és a 400.000 koronát inkább utak javítására használják föl, az útjavítási munká­latoknál számos szeaónmunfcást kellene elbo­csátani. A képviselőtestület 25 szavazattal 15 '1 lenében elfogadta För.osr alpolgánmeste; java latát, Lapunk zártakor az ülés tart. IMS jnMus 4, kedd.

Next

/
Thumbnails
Contents