Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-29 / 170. (3280.) szám
19% juilius 29, szombat. M% ezer év előtti Jlyitra fxines legenda és hiteles történelem a jubiláló püspöki varas éshmérét 8Í7-IŐI 863 ig, Prihmátóí Rasztiszlávig, aki Ciritlí és Meihódot a morvaszláv birodalomba hívta — Az első püspökség alapítása — A Prágai Magyar Hírlap munkatársától — Nyitra a régi Magyarország- ama városai közé tartozott, amelynek őstörténete a népvándorlás korának ködébe vész. Ugyanazt mondhatjuk a nyitrai püspökségnek első, valamint násodik alapításáról is. Márton velehradi szerzetes állítása szerint Fritigil, Rosemund markomann király neje, akit sz. Ambrus téritett meg, alapította a nyitrai püspökséget 395. évben. Eszerint Nyitra több, mint 1500 éves múltra tekinthetne vissza. Sajnos, a történettudomány ez állítást a mesék országába kénytelen sorozni, melynek tarthatatlanságát Katona (História Dúcom, 538.) röviden e szavakba foglalta: minthogy Fritigüdet Paulinus, sz. Ambrus életit ója, a markomannok királynéjának nevezi, a markom annoik területe pedig Nyitráig SiOhasem terjedt, a nyitrai püspökséget nem is alapíthatta. Az utána következő századokban a későbbi ■Magyarország területe a népvándorlásnak áldandó színhelyévé lett. Az avarok uralma Legtovább, több, mint 200 évig tartott, őket Nagy Károly 791. évi hadjárata, majd négy év múlva Erioh fri'auli őrgrótf Wonimer karantén szláv fejedelemmel szövetkezve, végül következő évben Pipin, Itália királya tette tönkre. A 8. száA fuldal évkönyvek ugyanis a morvák nagyjait ez időben nem „ducee44, azaz hercegeknek, vagy fővezéreknek, hanem „pfrimates44, vagy ,,'Optimates“ néven nevezik, ami inkább törzs- főknek, vagy előkelőségeknek felel meg, pedig a morvák országa ekkor már mint politikai egység szerepek így Privinát sem nevezték „dux“-nak, azaz hercegnek. (Karácsonyi is csapatvezérnek nevezi.) E megkülönböztetés a prágai Cosmasmáfl is észrevehető, aki 845-ben a cseh törzsek vezéreit „dux44- oknak nevezi. Lehetséges, hogy Privina valósággal a morva-szláv államaiké tás hercegévé, fejedelmévé lenni iparkodott, e célból a kisebb törzsfőket hatalma alá is hajtotta és a császárnak hűséget és engedelmességet igért. E törzsfők egyike, I. Mojmir, azután őt Nyit- ráról, ahol lakott, 830 körül elűzte. Privina híveivel együtt a Dunántúlra költözött, a frank határgrófnál meghódolásra jelentkezett és tőle lakóhelyet kért. Lakóhelyül megkapta a Szala-patak és a Balaton déli részén elterült vidéket, ahol 848-ban számára külön hercegséget, vagy szlávosan vajdaságot alakítottak. (Karácsonyi. 91. 1.) Ezek szerint tehát I. Mojmir volt a morva- szlávoknak -első fejedelme, akit e minőségben ismerünk meg s aki a német király vazallusa volt. A nyitrai püspökség alapítása Hogy már most a kereszténység hirdetése Alsó-MoTvaországban mikor és hogyan kezdődött és nevezetesen a nyitrai püspökséget mikor alapították, arról igen kevés hiteles történeti adat maradt reánk. Történeti tény, hogy Nagy Károly uralkodása alatt a frank egyház hittérítői munkája te.rvszerüleg meg volt szervezve. Elég erre vonatkozólag hivatkoznunk az akkori zsinati rendeletekre és császári kapitulárékra, amelyek a pogányok megtérítésére szolgáló utasításokat tartalmazzák. A morva-szlávoknak a frank királysághoz való szorosabb kapcsolata 817-ben vette kezdetét, amikor jámbor Lajos Aachenben a birodalmat fiai közt fölosztotta akképp, hogy német Lajos Bajorországot, Karantén! át. a cseheket, avarokat és a Bajorországtól keletre lévő szlávokat. azaz Morvaországot kapta. Ettől fogva azután a hittérítői munka is megindult. Az első hittérítők latinok — németek Kétségtelen, hogy a morva-szlávok első hit- téritől latin-német papok voltak. Az is bizonyos, hogy a hit-térítés a bajor egyházból indult ki. amiely ebbel! működését a szomszéd Karinthia, Kraijna, Stájerországban és Pannóniában is eredményesen gyakorolta. A Rábától északra és nyugatra eső részek a passaui püspökség, az attól keletre és délre eső részek a salzburgi érsekség juiedictiója alá tartoztak. II. Jenő pápának 824. évi leveléből arra lehetne következtetni, hogy a nyitrai püspök zad végén Pannónia a frank birodalom tartományává lett, amelyben a pannon-szlávok és a ki nem irtott avarok tanyáztak. A Duna balpartján, a Kamp és Morva folyók közt, továbbá a Morva és Garam között a morva-szláv törzsek éltek az avarok megmaradt részé'vél egyetemiben. (Dr. Karácsonyi. A magyar nemzet őstörténete 896-ig. 1924. 90. 1.) A 9. század elején e morva-szlávoknak fejedelemségekké való alakulása megkezdődött. Az avarok 'kényuralma alól fölszabadulni kívántak és 815-ben Paderbornban és 822-ben Frankfurtban jámbor Lajos császár előtt az összes keleti szlávoknak, és pedig az abodriták, szerkók, vilezek, csehek, morvák, praedencentek, sőt a Pannóniában lakó avarmaradványoknak küldöttségei is megjelentek, hogy a császár előtt meghódoljanak, neki ajándékaikat bemutassák és parancsait vegyék. A morva-ezlávok állama legelőbb alakult ki, sokkal hamarabb, mint a cseheké. Minthogy pe- |dig területüket a Morva folyó szelte ketté, latin nyelven Marahaniának és M'oraviának nevezték, hogy azonban az uj államalakulat mikor történt, határozottan meg nem állapítható, valamint séget Urolf lorchi érsek ezidőtájban alapította. Ezt állítják Szalágyi, FejéT György, Katona és Pray. Knauz óvatos, nem nyilatkozik. (Lányi—Knauz. Magyar egyháztört. I. 337.) Urolf érsek alapította a nyitrai püspökséget? Ezzel szemben történeti tényként megállapítható, hogy Urolf csak 806—808-ig ült a passaui püspöki székben. Alorchi állítólagos érsekség jogán ugyanis a salzburgi érsek joghatósága ellen föllépett s emiatt 808-lban a püspökségről letették. (Lor- dhot, a püspökség régi székhelyét 737 körül az avarok teljesen földulták s ennek folytán Viivilo, az utolsó lorchi püspök Passauiba költözött át.) Urolf utódja Hatto (808—818) lett, utána pedig Reginmar következett, aki 818—B38-ig ült a püspöki széken. Urolf letétele után misszionáriusként működött az avarok és morvák között. Hogy azonban Pannóniáiban és Morvaországban 2—2 püspökséget állított volna föl és II. Jenő pápától a lorchi érseki címet nyerte volna el, arról az egyháztörténelem mit senn tud. Eltekintve attól, hogy a püspökségek fölállítása a pápáknak elvitázhatatlan joga, igen-igen valószínűtlen ama föltevés, hogy a pápa eme jogát egy letett püspökre ruházta volna, a jogos és törvényes salzburgi érsek elkerülésével. Továbbá az is bizonyos, hogy a lorchi püspökség sohasem volt érsekség és — mint említ ettük — székhelye Passauba helyeztetett át. Egy sohasem létezett érsekség címének adományozása pedig lehetetlen. (Filz. Über den Ursprung dér einstmaligen bisehöflichen Kirche Lőerők. Friedrich. Kirche ngeschioh te Deutschlands. Wetzer und Welte-s Kirchenlexikon.) Csak templom épült.,. II. Jenő pápa föntidézett levele tehát kétségkívül hamisítvány, annyira, hogy a legújabb történetírók, mint dr. Naegle és dr. Brttckner, a levélnek fölemlitéset sem látják szükségesnek. Dr. Karácsonyi is ez éveknek történetéről csupán annak fölem’litésé- re szorítkozik, hogy Privina „nem akart a passaui püspök hatósága alá tartozni s azért uj püspökség alakítását szerette volna keresztülvinni. Evégből székhelyén, Nyitra városában uj egyházat épített s azt nem a passaui püspökkel, hanem annak fötjebbvalójával, a salzburgi érsekkel szenteltette föl. De 830-ban tartományából el űzetvén, szándéka egyelőre és ily alakban nem valósult meg.44 (Dr. Karácsonyi. A magyar nemzet bonalapitása 896—897. 1925. 82. 1.) Brückner is azt állítja, hogy a templomot akkor szentelték föl, amikor Privina még pogány volt (A. Brückner. Die Wabrheit über d'ie SÍ aven apostol. 1913. 41. il), azaz mindenesetre 830 előtt. Dr. Weiss (Weltgescbiehte IV. 162—163. Hivatkozik Boczeek Codex diplom. 'Moraviae és A. Pilar ct Moraveo Morav. kist. pol. et ecol. c. müvekre.) viszont I. MiO'jmir hercegnek tulajdonítja, aki a kisebb hercegeket hatalma alá hajtotta, kereszténnyé lett s az egyház erős gyökerekét vert Morvaországban, mely ekképp a salzburgi érsekség fennhatósága alá került. Nyitrán 836-ban templomot építettek, valószinüleg Olmützben és Brünnben is. Szóval az oknyomozó történelem ez években a nyitrai püspökségről említést nem tesz, csupán a nyitrai templom építését állapítja meg a 9. század harmadik, vagy negyedik évtizedében. A templom épittetoje pedig vagy Privina, vagy I. Mojmir. Ezzel Alevinus, az első állítólagos nyitrai püspök neve is letűnik a szintérről. Az első templomnak nincs nyoma mert — fából volt A nyitrai várhegyen 1930—1931. években eszközölt ásatások folyamán azonban e legrégibb templom maradványainak nyomaira sem bukkantak. Ebből csak arra lehet és kell következtetni, hogy a templom fából épült, amiely a következő zavaros években könnyen elpusztulhatott. Hauck Mojmirra fogja a templom elpusztítását, de Brückner ezt a mesék országába utalja. Hiszen a Mojmiridák családja keresztény volt, maga Mojmir is. sőt pap is akadt köztük, Sla- •vornir. Mojmir 846-iban a német uralmat le akarta rázni népéről, mire Lajos király hadát vezetett ellene, mely Mojmirt meg is verte. Azonban győzelmes hadjáratából Csehországion át történt hazatértében az ottani cseh törzsek megtámadták, úgyhogy csupán nagy nehézségek közt és súlyos veszteségek árán térhetett haza. Ez a pogány csehek lázadása volt, akik a néShoal Harbour, juMus 28. Balbo tábornok repülőraja újra teljes, mert az egyik repülőgép, amely, mint jelentettük, kénytelen volt leszálni a tengerre Victoria Harbourban, már csatlakozott a repülőrajhoz. A hibát, amely a hűtőkészülékben érte a gépet, sikerült hamarosan kijavítani és négy órával későbben ez a gép is megérkezett Shoal Harbourba. A hivatalos jelentés szerint a legutolsó repülőszakasz közepes atmoszferikus körülméLoindom, július 27. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa cikket iir, amelyben azzal a már többször fölvetett gondolattal foglalkozik, hogy ", a római Szentszéknek állandó tagsági helyet kell biztosítani a népszövetség tanácsában. Japán kilépésével szabaddá lett a tanács egyik állandó tagsága s ezt a lap szerint a Vatikánnak akarják felajánlani. Erről a tervről már régóta beszélnek, most azonban úgy látszik, hogy a gondolat konkrét formákat ölt, annál is inkább, minthogy a megüresedett tagsági helyet sürgősen be kell tölteni s a Vatikán az 'egyetlen állam, amelynek megválasztása nem okozna bonyodalmat a nemzetközi politikában. Akármelyik más államot választanák meg állandó tanácstagnak, ez csak féltékenységet keltene egyik vagy másik csoportnál és veszélyeztetné a nemzetközi együttműködést- Népszövetségi körökben utalnak arra, hogy a pápa visszakapta Vatikán város területén uralkodó szuverénitását s ez a terv megvalósítását jelentékenyen megkönnyítené. A terv különösen azokban a körökben talált tetszésre a lap szerint, amelyek súlyt helyeznek a Vatikán tekintélyére s elkerülni szeretnék az 1928-iki versengést, amikor a met birodalom fönnhatósága alól szabadulni kívántak és a szintén* függetlenségre vágyó Mojmirhoz csatlakoztak. (Dr. Naegle. Einfüh- rung des Christeutums in Böhmen. 1915. I. 53.) Szláv idegenkedés a német hittérítőkkel szemben A kereszténység tehát a Léimet papok hittérítő tevékenysége folytán terjedt ugyan alsó Morvaországban, de a teljes megtérésnek igen sok akadály állott útjában. Maguk a morva hercegek sem sokat törődtek vele. Ha Mojmir becsének, Rasztiszlávnak, aki 853-foan utána következett a fejedelemségben, annyira szivén feküdt volna a „rudis adlhue christiamitas Ma- •raensium44 (a 852. évi zsinat szavai), a bajon könnyen segíthetett volna azzal, hogy morva ifjakat küldött volna a külföldire,• hogy latint és teológiát tanuljanak és azt otthon tanítsák. De a nyugatszláv fejedelmek előtt a kereszténység bizonyos tekintetben visszatetsző és elviselhetetlen alakban jelentkezett. A kereszténység fölvétele ugyanis a nemzeti függetlenség elvesztését jelentette számukra, másrészt a nyugati szlávok eddigi hithirdető papjaikat és jövendő főpásztoraikat is csak ellenségeiktől, a németektől nyerhették. Püspökök, apátok harcoltak ellenük; egyikük, Aroo würziburgi püspök, a csatában el is esett. (Naegle i. m. 54.) Mojmirról, Rasztiszlávról és Szvatoplukról nem is olvassuk, hogy a keresztény hit terjesztését nagyon pártfogolták volna. Privina mindenesetre kivételt képezett, aki fiával, Chozü- lal (Kocel) egyetemben buzgó keresztények voltak, — ők azonban nem is szláv hercegek, (hanem német vazallusok voltak, akik politikái szereplés hiányában a kereszténység terjesztésével foglalkozhattak. (Brückner i. m. 42.) A kereszténység megszilárdulásának nagy akadálya volt a salzburgi és passaui egyházmegyék óriási kiterjedése s a kellőképpen tanult és a szláv nyelvben jáTtas papok hiánya is, mely az egyházmegyék kormányzását szinte lehetetlenné tette. Arno salzburgi érsek ezért egyházmegyéje délkeleti részén segédpüspököt tartott. Adalram salzburgi érsekről (1*836.) pedig írva van, hogy Isten őt a nyelvek adományával ajándékozta meg s ennek birtokában a barbárokat tanítani tudta, valamint a „Freisinger Denkmaler“-ből tudjuk, hogy „a latin-német papság a szláv területeken nemcsak a nép nyelvén való prédikálásra szorítkozott (Naegle i. m. 79—80.); de a nagy aratás mellett mégis kevés volt a munkás44. Historicus. (Befejező része holnap! számunkban.) nyék között folyt le 245 kilométeres óránkénti átlagos sebességgel. A jelentés szerint a repülőraj még néhány napig Shoal Harbourban marad. Az Európába való visszatérés iránya még mindig bizonytalan. Balbo tábornok változatlanul előnyben részesíti az Ixőrezágon keresztül vezető útirányt, de nem lehetetlen, hogy az olasz repülőraj az Ázori szigeteken és Lissabonon keresztül tér vissza Olaszországba. A végleges döntés az időjárásjielentésektől függ. locarnói szerződés megkötése után Spanyol- ország, Lengyelország és Kína pályázott az állandó tan ács tagságra. Ezekkel a hírekkel szemben megállapítható, hogy valahányszor a római Szentszék állandó tagsága szóba került, azt a Vatikán mindig elhárította, mert a népszövetség mai szervezete mell’lett tartott attól, hogy a nemzetközi harcokban való belevonása ellenkeznék a Szentszék nemzetek fölöttiségének elvével. A Daily Telegraph és a Daily Express olyan körök nézeteit tükröztetik; vissza, amelyek nem a Vatikán véleményét tolmácsolják s ez idő szerint semmi pozitív alap nincs annak feltételezésére, hogy a római Szentszék álláspontján változtatott volna. A Daily Express szerint Innitzer bécsi bíboros herceg- érsek állana azok élén, akik a terv megvalósítását szívesen vennék. Ennek az állításnak sincs a nyilvánosság előtt ismert pozitív bizonyítéka. — Egy francia hajó katasztrófája. Pádéból jelentik: St. Nazairc közelében a japán „Cro- das Maru“ nevű tehergőzös egy francia halászhajóval] ütközött össze. A halászhajó eleiilyedt, három utasa közül kettő a hullámokban lelte halálát s csak az egyiket sikerült a japánoknak kimenteniük. az sem bizonyos, hogy Privina (Pribma) volt-e az első morva-szász fejedelem. Az olasz repülőraj újra teljes és csak a jó időre vár, hogy útnak induljon Európa Helyet akarnak adni a római Szentszéknek a népszövetség tanácsában 4
