Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-28 / 169. (3279.) szám
A „lipótvárosi nábob“ tündöklése és bukása Krausz Simi Síeiánia üli villájából elvitték az utolsó bútorokat is — Egy regényes étet utolsó állomásához ért Prága, julius 27. Budapestről kapjuk a mélabus csengésű hirt, hogy az egykori lipótvárosi nábob feje alól hitelezői kihúzták az utolsó vánkost, s hogy Krausz Simi elérkezett egy változatos, sikerekben gazdag életpálya végállomásához. Krausz Simi ma ott tart, ahol kezdte, már csak a tehetsége maradt meg, szétmállott azonban az anyag, amelyből ez a tehetség pénzt, palotát, autót, bankot és gyárat tudott gyúrni, semmivé foszlott a híres konjunktúra, aminek nyúlós, sikos anyagából három évtizeden át formált csodás alkotásokat Krausz Simi szerencsés keze. A híres Krausz-villa, amely a Stefánia-ut fényes palotái között is előkelő helyet foglal el, valamikor Budapest művészi világának volt a találkozóhelye, a Krausz-villa estélyei események voltak Budapest életében és tegnap reggel hordták ennek a villának rácsos kapuján az utolsó bútorokat a szállítómunkások. Ezek a bútorok még Krausz Simi ifjú házas korából maradtak meg és hosszú éveket pihentek a padláson. Amikor két évvel ezelőtt berontott a krach Krausz Simi életébe, s a híres garnitúrák egymásután kerültek dobra, Krauszék lehozatták a a padlásról a régi bútort. A legutóbbi hetek alatt azonban szinte naponként ismétlődött meg az árverés kínos aktusa a Krausz-villában és lassan gazdája akadt a valódi perzsaszőnyegek és a meisseni porcellánok után a régi kopottas barna pohárszéknek is, amit Pesten kredencnek hivnak és ami pompás, csavart mahagóni oszlopaival és szürke márványlapjával ezelőtt harminc esztendővel dísze volt a jó polgári otthonnak. A Stefánia-uti villa ma üresen áll az elhanyagolt park közepén, a villanyvilágítás ki van kapcsolva, este gyertyavilágitás mellett egy öreg díványon olvassa a napilapok szürke közgazdasági rovatát a lipótvárosi nábob. Minden dobra került, csak Krausz Simi híres sötétkék Mercedes-autójára nem akadt vevő, pedig mindössze hatszáz pengő volt a kikiáltási ára. Csak öreg kredencre akad vevő és nem luxusautóra. Az autó ott áll a garázsban és várja a jobb időket, mint egy emelettel feljebb a gazdája. Krausz Simi fogalom lesz Krausz Simi édesapja szénkiskereskedő volt Budapesten. Simi érettségi után banktisztviselő lett. Már a háború előtt pénzügyi tekintély volt, igazi fénykorát azonban a háború alatt és után az 'úgynevezett inflációs időkben élte. Simi néhányszor tönkre ment, néhányszor tette meg az utat vissza a régi háromszobás lakás barna bútorai, plüss függönyei közé. Nem tartozik a nagy elméleti bankkapaciíá- sok közé, mindig inkább naturalista volt. A pesti argó szerint a „banknótának ő volt a Rigó Jancsija". Szerette a bohémeket s maga is szerette, ha művésznek nézik, mintha szé- gyelte volna, hogy az Angol-Magyar Bank vezérigazgatója. Köpcös kis alak, fején széles ka- nimáju puhakalap, ami alól sűrűn kunkorodik elő nyakáig érő művész-haja. Külsejében a múlt század vége felé divatos művészre emlékeztet, újságíróik, színészek, irók barátja. Nagyobb alapítványokat sohasem tett, ellenben kártyaszobában, klubban minidig rendelkezésre állt a művészeknek kisebb-nagyobb baráti kölcsönök erejéig. Amikor Európán végigsuhant az infláció hulláma, Krausz Simi oly magasra emelkedett, hogy szinte árnyékba borított minden politikai és irodalmi nagyságot maga körül. Ez volt az a kor, amikor Budapesten mindenki hátulról kezdte olvasni az újságot a villamosban, a tőzsde benyomult a legcsöndesebb kispolgári otthonokba is, játék ördöge lett úrrá Budapest fölött, uj vagyonok nőttek ki máról holnapra a földiből, zsúfolva voltak a színháziak, bárok, ekkoriban terjedt el a hire Amerikában, hogy Budapest Európa legjobb színházi városa, ekkor jött Ben Blumenthal ur Pestre színházat venni, az árak szédületesen emelkedtek, a tőzsde valósággal kicsorgott a Szabadságtérre, a lépcsőkön, a padokon, a játszadozó gyerekek között kötötték az üzleteket a hevesen gesztikuláló ügynökök. Ennek a világnak volt Krausz Simi a primadonnája. Ha megjelent valahol úgy nyitottak utat neki az emberek, mint egy fejedelemnek, gáláns kalandjairól legendák jártak Pesten. Érdekes lett, titokzatos, hatalmas, lassan már valósággal absztrabálódott, ott a szemünk előtt vált fogalommá. S aztán ezt a világot máról holnapra elsöpörte a szél. A krach Az infláció hulláma megtorpant. Jöttek a krachok, az öngyilkosságok, a szökések, a viez- szacsuklások, kiderült a pénzügyi zsenikről, hogy lehetetlen, naiv pesti bazardőrök csupán, akíiík az egész buja virágzásból nem tudtak maguknak megmenteni egy pár rendes cipőt. Mikro- a hirtelen támadt forró virágzásra rátelepedett az első fagy, olyan letörtem álltak, mimt- é* tegnap még nem is autón száguldoztak volna Pest uccáin. A színházak is egymásután csuktak be, Blumenthal ur visszautazott sürgősen Amerikába, a művésznők is kivándoroltak. Krausz Simit az első fagy természetesen nem dermesztette meg. Ahogy azonban egyre rosz- szabbodott a konjunktúra, beköyetekezett Krausz Simi összeomlása is. Nagy szenzáció volt, senki sem akarta elhinni, hogy ez is lehetséges. Akkor Krausz Siminek le kellett mondani a bank Igazgatóságáról és ki Is vonult az Angol Magyar bankból. Azóta kisebb nagyobb magánüzletekkel foglalkozott. Utolsó nagy kísérlete néhány évvel ezelőtt volt, amikor Romániával óriási faüzletet csinált. Jött. azonban az orosz dumping fa és halálos csapást mért az egész európai faüzletre. Ez a csapás Krausz Simit is leteritette. Az utolsó regény Nemsokára azonban feltűnik Krausz Simi Budapesten, a világ egyik legnagyobb pénzügyi kapacitásának oldalán. L. nevű amerikai bankár ez, akinek puszta megjelenése forradalmat idézett elő az akkor már meglehetősen letargikus pesti piacon. Senki se tudta, hogy Siminek mik a tervei, fazonban ismét mindenki figyelte őt, már megint I érdekes ember volt, a régi dicsőség fényéből egy sugár mintha ismét megvilágítaná alakját, az amerikai bankár és Krausz Simi társaságában volt még valaki _ egy híres szépasszony. Némi túlzással talán azt is lehetne mondani, európai hírű szépasszony. Egy osztrák fürdőhelyen ismerte meg a bankár Simi jóvoltából a szépasszonyt s azóta egy pereire sem tágított mellőle. A banknóta Rigó Jancsijának életében mindig nagy szerepet játszottak a szépasszonyok, helyesebben ez volt Simi híres kabalája- Életének nagy sorsfordulóin mindig találkozott egy szépasszonnyal, de ő sohasem „férfi" volt az asszonyok éleiében, hanem inkább üzlettárs. A szónak nem brutális értelmében. Fel tudta használni a szépasszonyok bűvkörét, tudta, hogy ebben a bűvkörben kell keresni a nagy tranzakciók Számára az áldozatokat. L. bankár, ha Simi üzleteibe belekapcsolódik, egy csapásra visszaültethette volna a lipótvárosi nábobot a régi polcra. Ekkor azonban bekövetkezett a tragikus fordulat. A bankár megtudta, hogy a szépasszonynak szeretője van. A szerető egy volt magyar iépülő- liszt, a régi osztrák-magyar ármádia egyik Amerikában minden praktikus, az ideál .is az, főiként azért, mert az amerikai praksz is az utóbbi hónapokban nem volt ideálisnak mondható és az európai viszonylatban pari alá süllyedt. Ezért hamar ki kellett találni valami egészen újat, az ideális és eigyben praktikus ideált, amely csak úgy felelhetett meg ennek a követelménynek, ha általa az ideális prakszis is meg volt valósítható. Roosevelt elnök nem teketóriázott sokat, nem locarnóizott, nem paktumozott, mint a szenilis Európa, hanem igazi amerikai elánnal, amelynek minősének gazdasági és erkölcsi gátlásai, megteremtette az első, elnökileg szabadalmazott agy trösztöt: élt diktátor! hatalmával, amelyet azok ruháztak rá, akiknek már nem volt mit nyerniök, ellenben az esetleges veszteségekért nem akarták a felelősséget vállalni. Az elnök nem hiába Franklin is és Roosevelt is: a villámhárító feltalálójától átvette az ötletszerűséget, a nagy Theodoretől a politikai nagyvonalúságot és a gazdasági depresszió villámait a naivitás aranyozott hegyű varázs botijával akarja elhárítaná, mondván: Eddig business és dollár volt Amerika; én proklamálom elsőnek, hogy nem kell minden cikken, háborún és békén, gumin és tiltott alkoholom, szovjeten és kampóskereszten, búzán és idegenforgalmon ezer százalékot keresni, sőt arra sincs szükség, hegy minden esetben keressünk, néha erkölcsi szempontból is szabad valamit tenni és gyártani, mert bizony mondom nektek, azért volt már Amerika olyan válságban, hogy harminc százalékkal zuhant a dollár és a prosperilynek azért fel- legzett be végképpen, mert keresni akartatok és nem tudtatok elegánsan veszteni, mint mágn ásk asain óban a nagyuir —, ha keresni akartok, tudnotok kell veszteni! Néha a mai veszteséig a legnagyobb holnapi nyereség, de a folytonos nyereség biztos romláshoz vezet. Nem beszéltem vele, de rendelkezéseiből következtetem, hogy igy gondolkozik, és hiszem, hogy ez a valóban újszerű, naivitásában az eddigi gazdasági törvényeket felforgató gondolat nem egy agyiban fogain zott meg, elleniben megértettem, hogyan láthatott napvilágot, amikor a hiúság híjáin lévő elnök bejelentette a világnak, hogy agytrösz- töt alakított, öt koponyát rendelt maga mellé, a Columbia >ée a Harward egyetemek öt legkiválóbb koponyáját és hozzáadva a maga koponyáját, agy trösztöt iinauguráit. Erre miég nem volt példa. Kormányfők , mellett Ugyan mindig működtek miniszterek és minisztertanácsok, belső és külső, titkos és nyilvános tanácsosok, de ezek felelőssége több okból korlátolt volt és az államfő odáig nem ereszkedett le, hogy társaságnak deklarálta volna az együttest- Arról pláne nem lehetett szólni, hogy bevallottan trösztnek nevezte volna ezeket a szerveket. Az agy- tröszt öt tagja úgy veszi körül az elnököt, mint a kagyló az igazgyöngyöt és az elnök nem rendelkezik, amig a maga agyát át nem szűrte az öt agyból gyúrt Nagy-Agyon, Amerika legújabb szenzációján, az ész legtökéletesebb szervéin. Első pillanatra a romantikus hajlamú európaira kamarazenésen hat amolyan agykvimtet, amely az elnök vezérszólamát megk on tr a púnk to zza, aláfesti, boncolja, melléktémával fűszerezi, kánonon és többszólamú fúgán viszi tovább, hogy a végén ezerszerte gazdagabban, dúsakban és hatalmasabban csendüljön fel, ami kezdetiben talán vékonyka melódia volt, dalia mocska, amely nem mutatkozott egészen eredetinek. Hiszen még végleges formájában is ráismerünk az elődeire: „Rövidebb munkahét, nagyobb bér!“ — ismerjük. Csak oly 6zép ebbein a Roosevelti formájában, hogy szívesen elfelejtjük az elődöket, már csak azért is, mert az ő hangszerelésükben nem volt átütő ereje. Csaosenerek nagy bosszús ágára egy agytröszt uralkodik Amerikában, egyetemi tudósok agyából gyúrt agy tröszt .és vele nehezebb , megbirkózni, mint Hoover1 eszével, vagy mások puritánságával. Csaosenerek, politikusok és üzletemberek rájöttek, hogy a régi puritánság agyafúrtságával szemben ez az agytröszt valóban puritán és ezzel, a huszadik században hihetetlen, de mégis bekövetkezett fordulattal nem oly könnyű megbarátkozni, mint amilyen könnyű volt agyafúrtnak lenni és a puritánt mímelni. Lemaradni mindenről1; lehetetlen, gondolják a csaosenerek és megpróbálkoznak az agytröszt puritánságával, komolyan véve, amit eddig csak mesékben olvastak és amit csak a gyermekek hittek el és azok sem Amerikában: Nem a dollár a világ és nem kőül mindenből üzletet csinálni! Egy világ omlik 'bennük össze, amikor látják, hogy ennek fele sem tréfa, elleniben minden szava komoly, és miközben a business világa összeomlik, .mert az agytröszt ettől az összeomlástól reméli a feltámadását egy tisztultabb .formában, megpróbálják a Wall-streethez címzett Bastillet megrohamozni és lázadásISKOLA-PADOKAT és más iskolaberendezést, kitűnő kivitelben szállít jutányos áron ,lglovia‘ bútorgyár Spisská Nová Vés legdaliásabb tisztje, aki belekeveredett a forradalomba és emigrációba került. A szépasz- szony egyik nap eltűnt Budapestről, Simi és a bankár utána. A tiszt és a szépasszony ekkor Berlinben voltak, itt tudta meg a bankár, hogy az a rengeteg pénz, amit a szépasszony elvett tőle. a fiatal tiszt kezein keresztül a kommunisták pártkasszájába vándorolt. Ahogy utólag kiderült, a fiatal tiszt virtusból csinálta ezt a viccet. A bankár azonnal hajóra ült és elhagyta Európát, a berlini déli lapok hasábos riportokban szellőztették a kellemetlen ügyet Simi pedig egyedit! maradt Berlinben, először érezte a pech fagyos szelét, az igazi, megpecsételő pechét, amiből nem igen van feltámadás. * Ez volt Simi utolsó nagy kalandja. Azóta fokról-fokra csúszott lefelé, régi barátai és barátnői, akik valaha súlyos ezreseket kaptak tőle, lassan el felejt ették. Megpróbálkozott az újságírással is, kisebb üzletekkel, A kis üzletek szürkesége betemette alakján az érdekes vonásokat, régi, hatalmas alakjának lassan árnyéka is elmosódik... P. P. sál felelni egy olyan túlzásra, amelyre csak egy agytröszt, ez a legújabb démon képes. Ez a démon romboló pajzánságában a sört és a pálinkát odadobta a tömegnek, igy bizonyítva, hogy nem áll szövetségiben a gangszterekkel és hogy Amerika gyógyulását nem várja az alvilágtól, hanem az egyenes, a diplomáciát valóban mellőző cselekvéstől. Nem idealista ember az, amerikai elnök és nem is újító: praktikus ember, aki nem tesz mást, mint hogy felújítja az ősi népek gondolkodását és vérszerződést köt a prakszissal olyan alapon, hogy a szerződés pontjait be is kell tartani, mert. aki nem tartja be és még mindig hisz a puritán szerződések egyoldalúságában, amely szerint csak a másik felet kötelezi a szerződés, amit minden pont bizonyít, mert kijátszható, elvérzik. Merész, ha nem is uj és szívesen elhiszem, hogy agy trösztnek kellett jönnie, hogy ez a törvénykezés a huszadik, században és Amerikában foganatosítható lehessen. Európában eddig arra törekedtek, amit Amerika tanított: mindenki keresni akart. Most Amierika tanítása homlokegyenest ellenkezik minden eddigivel: ledöntöttek a profit bálványát és egy megveezekedett rezesbandája az agy trösztnek azt harsonázza, hogy „Éljen az igazság, vesszen a hazugság!“ Nálunk van még leszerelési konferencia, gazdasági konferencia, nyugati és keleti Locarno, meg nem támadási paktumok, án- tántok és szövetségek. Nálunk még aranyfólia! írnak alá pergamen tűm okát és a per- gamentumok számára felépitik a genfi frigyládát, és ez a komplikált apparátus azért van, mert nem akad bátor agytröszt, amely a világ legegyszerűbb dolgát deklarálná, Roosevelt elnök tételét arról, hogy mindenütt és mindenkor kettőn múlik a vásár, az élet nagy szerződését ketten kötik- Igen egyszerű egyszeregy, de úgy látszik, csak szövetkezett agyak trösztje érti meg. Nálunk mindenné van tröszt, csak az agyak maradnak elszigetelten. Ezért van az. hogy míg Amerikában még az ideál is praktikus, Európában a prakszis minden egyéb, csak nem ideális- Nagy kísérlet: az igazság hazugság-e, vagy a hazugság igazság-e? Talán az uj agytröszt eldönti. Törökországban 43 házat döntött romba a földrengés Ankara, julius 27. Ceivril közelében egymásután öt heves földlökés történt, amelyeknek következtéiben 43 ház összeomlott. Drágulnak a csőárak. Párisból jelentik: A nemzetközi ceőárűkartelil az árak fölemelését határozta ei. Az áremelést a dollár árfolyamának esésével indokolják. 4 1983 julius 28, péntek. Praktikus ideál: az agytröszt Irta: NEUBÁUEfi PÁL
