Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-27 / 168. (3278.) szám

2 A német határ vidékeken gyülekeznek a harmadik birodalom ellenségei A kormány elkészült a sterilizációs törvénnyel jóleső széles baráti légkörben történik a talál­kozás. A lap végül reméli, hogy a tanácskozás a négyhatalmi egyezmény szel­lemében megoldja Magyarország legfonto­sabb kérdéseit, amelyek ma Európa békéjének kulcsát képezik. Gömbös római utjavai ugyancsak vezércikk­ben foglalkozik a mai ..Magyarország11. Beveze­tőképpen méltatja a négyhatalmi egyezményt, amely az Európát megrázó háború megszöinéwét jelenti. A római látogatás a valódi béke korsza­kának első lépése, ami csak Magyarországgal, nem pedig ellene jöhet létre. . A lap szerint a magyar közvélemény egyrészt azonnal érezhető közgazdasági, másrészt későbben érezhető politikai eredményeket vár a talál­kozástól. Végül hangsúlyozza az ut nagy jelentőségét, amely nem háborús, hanem békés történelmi időknek mérföldköve. A saitft lelkes üdvSrlete A római lapok legnagyobb része magyar­nyelvű cikkben üdvözli Gömböséket. Egyönte­tűen hangsúlyozzák, hogy Magyarország más sorsot érdemel, mint amilyenben ma van. A ma délelőtt kezdődő tárgyalások azzal az ered­ménnyel fognak járni — írják az olasz lapok —, hogy Magyarország ismét emberhez méltó életet élhet Európa közepén. Különösen a Giormaié dTtalia és a turini Stampa iir nagy melegséggel Gömbösről. Rámutatnak arra, hogy a magyar politika rezetőmotivuma az olasz-magyar barátság ki mélyítése. A négyhatalmi paktumból kifolyólag Musso­lini kezében van Európa sorsa, amiért természetes Gömbösék látogatása. Majd rendkívül meleg hangon foglalkoznak a magyar miniszterelnök személyével, aki a lapok szerint a magyarságnak nemcsak kép­viselőije, de egyben a megtestesítője is. Göm­bös — írják ezek a lapok — nagy államfér­fiul tehetséggel kormányzott kilenc hónapig, még hozzá a legsúlyosabb nehézségek köze­pette s összhangba tudta hozni az idealiz­must a realizmussal. A Stampa szerint ez a mostani látogatás kétségtelenül vilá­gosságot fog deríteni Közép-, Kelet- és Déleurópa legközelebbi jövőjére, a népek együttműködésére vonatkozólag, ami elé mindenki nagy reményekkel tekint. Egy francia cikk Ausztria és Magyarország dunai szerepéről Piárie, juhus 25- Aiz Ordre című lapban Claude Bourde ismert publicista hosszabb cikkben foglalkozik a középeurópai s a dunamedenoei kérdéssel. ‘ Franciaországnak Berlin, július 26. A kormány elkészült az úgy­nevezett sterilizációs törvénnyel, amelyet már a múlt héten bejelentett Frick miniszter a saj­tónak. A törvény főbb vonásaiban a követke­zőket tartalmazza: A beteg embert orvosi be­avatkozással magtalanban! kell, abban az eset­ben is, ha az orvosi tudomány szerint megvan a valószínűsége annak, hogy a beteg ember utó­dai is örökölni fogják az apa szellemi és testi fogyatékosságait. Örökölhető betegségnek állapítja meg a törvény a gyengeelméjűséget, a sizofré- niát, örökölhető vakságot és süketsé­get, nehézkórt, örökölhető, súlyos testi elferdülést és súlyos alkoholizmust. A betegek sorsa fölött egy úgynevezett egész­ségügyi bíróság fog dönteni, az egészségügyi bíróságok egy biróból és két orvosból állnak és a kerületi bíróságok mellett működnek. A vizsgálat soha nem nyilvános. Az orvosi beavatkozást csak a kórházakban és klinikákon szabad végrehajtani, az operációt csak erre kirendelt orvos hajthatja végre akkor, ha a magtalanitási ítélet „jogerőre emelkedetté Ha jogerős a magtalanitási Ítélet, akkor végre kell hajtani a magtalanitásra ítélt ember akarata ellenére is. A magtalanitási törvény 1934. január 1-én lép életbe. Fegyverek, bombák, tiltott röpiratok... Berlin, július 26. A tegnapi országos razziá­— írja a cikk — saját érdekében segítenie kell Ausztriát, amely megakadályozza Né­metország térhódítását Középeur ópáJban. Ebben a törekvésben egyeznek az érdekek a kisamitaet s főként Benes elképzelésével is- Franciaország azonban Bemesre hallgatva nem akarja előmozdítani, sőt megakadá­lyozza Ausztria és Magyarország szaro­sabb gazdasági együttműködését, jóllehet ezt a tervet Angliában és Olaszországiban is jó szemmel nézik. Benes azt akayja, na'k már is meg volt az eredménye. A felülete­sen megállapított eredmény után ítélve is rengeteg tiltott röpiratot és kommunista pro­paganda anyagot, dinamitot, fegyvereket és bombákat találtak. A hivatalos jelentés szerint a váratlanul vég­rehajtott razzia halálos csapást mért az állam ellenségeire, megbénította azt a már eddig is kiépitett szervezetet, amely a harmadik biro­dalom megdöntését tűzte ki feladatául. Megál­lapították továbbá, hogy kommunista kémhálózat fonja be egész Né­metországot, igy például a drezdai vasutigazgatóságon si­került letartóztatni két kommunista futárt, akik tiltott propaganda iratokat és devizákat rej­tettek el. A beérkező jelentések szerint a razzia különösen a határkörzetekben jár eredménnyel. S ennek kapcsán az is megállapítást nyert, hogy az illegális államefllenes akció a határvi­dékeken összpontosul. A razzia során megálla­pították, hogy a határokon fekvő városokat és falvakat rendszeresen elözönlötték az állam ellenségei, akik között több, fontos beosztású kommunista futárt is találtak. A határvidék lakosai el van­nak árasztva röpiratokkal, a nép között egyre erősebb kommunista agitáció folyik. BaSiüa-ifjak Hitiemé! München, juhus 26. Mintegy 140 fiatal fa­siszta 27 tiszt vezetése alatt tegnap Bozenból Münchenbe érkezett. A müncheni pályaudvaron hogy Ausztria Magyarország nélkül lépjen be a dunai szövetségbe. Vagy, ha Magyar- ország is belépne, akkor ne élvezzen egyenjogúságot Hogy ez képtelenség — mondja Claude Bourde — arra Beuesék csak akkor Joginak rájönni, ha már késő lesz. A kisantant job­ban járna, ha az osztrák-magyar szövetség­gel. keresné az együttműködés lehetőségét, mintha majd Hitler veti meg a málháit Bódé- bén. ünnepélyes fogadás volt, amelyen megjelented a müncheni olasz kolónia tagjai, az olasz kö­vetség tagjai. A birodalmi kancellár képvisele­tében Schoiz kulturbiztos jelent meg, ugyan­csak részt vett a fogadáson az SS és SA szer­vezet is. Az állomás előtt hatalmas tömeg ve­rődött össze. Amikor a vonat berobogott, az SA1 csapatok zenekara az olasz himnuszt játszotta, A fasiszta küldöttséget ma délelőtt fogadta Hitler kancellár, a kancellári rezidencia bálter­mében. Az utat, amely a fasiszták szállásától a rezidenciáig vezet, hatalmas tömeg szegélyezte, a tömeg lelkesen éltette az olasz ifjakat. A fo­gadás alkalmával Cerutti konzul négyszáz Bab liLa-ifju üdvözletét tolmácsolta a kancellárnak. Majd a birodalmi kancellár intézett néhány; üdvözlő szót az ifjúságihoz. A német parlamentarizmus JGvöje Berlin, julius 26. A német parlamentarizmus jövőjéről érdekes képet festett Pauily olden- burgi áhambiztos egy nópgyüléeen. Pauly ki­fejtette, hogy semmi szükség1 többé arra, hogy Németor­szágban választásokat rendezzenek. Lehet, hogy a birodalmi gyűlés történelmi je­lentőségére való tekintettel egyelőre nevét meg­őrzi, azonban lényeges változásokon kell átes­nie. Nyilvánvaló — mondotta az oödenburgi miniszter — hogy az úgynevezett kommunái parlamentarizmus kora lejárt, a népképviselet uj formája egyelőre azonban még nincs kialakulva. Ezután kifejtette, hogy az országgyűléseket is hasonló sons éri. Anglia is... London, julius 26. Érdekes, hogy az angol kormány is most készült el egy törvényjavas­lattal, amely az eflme/betegek sterilizációjára vo­natkozik. — Húsa angol képviselő látogat el Magyarország­ra. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon?] Ismeretes, hogy az angol képviselőhózban Magyar- ország érdekében javaslatot nyújtottak be, ame­lyet eddig több mint máz képviselő Irt alá. A javas­latot aláíró képviselők kőiül Ctrewíord őrnagy ve­zetésével szeptember folyamán többen magyaror­szági tanulmányútra indulnak. A* útra eddig mér húsznál több angol képviselő jelentkezett. SZOMBATHY VIKTOR: KÜLÖNÖS OLASZ NYÁR nMiiiHiiyuiiiiiiiiiiiiiiinwiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiw REGÉNY (30) Itt ülni azonban, ebben a forró városban, minden remény nélkül arra, hogy akár Vera, akár doktor Müller visszajönnek, hiábavaló­nak tetszett. Csak legalább egy kicsinyke nyomot tudtak volna találni a rendőrség em­berei, hogy azon elindulhattam volna. Az újságokat böngésztem, hátha ilyen mó­don bukkanhatnék rá kedves és kevésbé ked­ves ismerőseimre, amikor érdekes címre for­dítottam : „Jövő hét végén kezdi tárgyalni soronki- vül a népszövetség a délamerikai államok vi­szályát !“ Megdobbant a szívem: itt a titok nyitja. Ha következtetésem helyes, akkor az okmányok, amiket Alvarez magával hozott s egy pilla­natra sem akart elhagyni magától, ennek az ülésnek szólnak- Lehet, hogy ez a következte­tés sem jó, de más alapon nem lehet ebben a pillanatban keresni sem Verát, sem Mül- lert. Vera bujkál, nehogy túl korán érkezzen Genfbe, Müller pedig üldözi őt. Most az a kérdés, ki lesz a győztes? őszintén szólva, ha Alvareznek is joga vol­na talán az iratokra, erre egyáltalán nem gondoltam. Ha Verát sikerül is megtalálnom, nem volna valószínű, hogy visszaszolgáltatná az iratokat Alvareznek, ha ennyi veszedelmet átélt miattuk. Bizonyos pillanatokban az em­ber hajlandó engedményeket tenni erkölcsi felfogásának, különösen, ha nőknek tehetünk ezzel szolgálatot... Államokról van szó, dip­lomáciáról, egyébként sem lehet tudni, me­lyik részén van az igazság. Hátha a Veráék cselekedete jár kevesebb vérontással? Sikerült újra megnyugtatnom lel ki isme re­temet, mert mi, férfiak, szeretünk azzal di­csekedni, hogy logikusak vagyunk s félén- kebb lépések előtt kellő önigazolással véde­kezünk. Királyok lépéseire szokták használni jel­zőül azt a rugékonyságot, amilyen rugékony­I nyá tettem én a lelkiismeretamet, csakhogy Vera mellett törhessek lándzsát. Én, aki télen át a blazirt bridzsjátékos szerepében tetsze­legtem önmagámnak s a tavaszi dombokon pedig a mindent hátéit versenykoicsis sofőr- típusához szolgáltattam .az élő példát, mind­ezt apám jóvoltából, most ujj alakomban üd­vözölhettem magamat: a nekilendült szerel­mes figurájában, aki sokkal több szerelem­mel, mint ügyességgel keveredett bele egy nem neki való ügybe s minden rutin nélkül lévén, lehetővé tette, hogy körmönfont nem­zetközi kalandorok labdájává legyen. De hol tanulhatta ezt az ember a DunaJkorzőtn, vagy az esztergomi oszágutom? Csupán egy dologban voltam bizonyos: ez­úttal az apám csendes belenyugvása nélkül cselekedtem s hogy most egyik napon üldö­zött vad vagyok, a másikon pedig műked­velő detektív, ezt már teljesen magam keres­tem önmagámnak. Azt elmondhatom, hogy nem a legügyeseb­ben. Kiszámítottam gyorsan: tiz nap van a genfi tárgyalásig. Ha a következtetésem helyes, akkor tiz napon belül találkoznom kell Verá­val is, a doktorral is. Most felutazni Genfbe, nem ajánlatos, mert valőszinüleg nem érkez­nek oda a megnyitás napja előtt. S most valami egészen prózai dolog: las­sanként kifogyott a pénzem, nem küldettem magam után eddig egyetlen lírát sem s egy svájci utazás költségeit az autóval együtt nem bírnám fedezni. Elkeseredetten üldögéltem a szárnyas orosz­lán oszlopa alatt. Vidámabb embert is látott már, mint engem. Táviratoztam ugyan haza azonnal pénzért, d© nem volt valószínű, hogy annyit tudjanak erre a hónapra ismét folyó­sítani, amennyié szükségem volna s ha tud­nának is, a devizakorlátozásoknak ebben az őrült kavargásában vájjon milyen módon le­hetne az összeget átutaltatni? Erre az akadályra mindeddig nem is gon­doltam, valóban, ez volt a legkellemetlenebb valamennyi között. Egyetlen jói 9m erős nem akadt egész Velencében, akit megpumpolni lehetne, tiz-husz lírás kölcsönök itt nem szá­mítanak. Ilyenkor az ember a szerencsében bizakodik s mindenféle romantikus megoldá­sokon töri a fejét. Semmi olyan foglalkozá­som nincs, amivel sok pénzt lehetne keresni Velencében, ha ugyan be nem állok idegen- vezetőnek és gazdag amerikainak eladom a muráméi üveggyárat... Az biztos, hogy leg- talpra esett ebben mindig a magyar tud meg­élni külföldön is, mióta itt vagyok, már a harmadik magyarral találkoztam, akik olyan szédülettel vezették a bámész idegent, mint­ha gyermekkoruk nem is a Lánchíd tövében, hanem a Márk-temiplom mellett játszódott volna le s úgy dobálkoztak nevekkel és év­év számokkal, ahogyan csak dobálkozhat, aki már lemondott arról, hogy tisztességes utón keresse meg a kenyerét. — Halandzsáink, öregem — vallotta be egy felbukkant ismerősöm, aki a Markó ucoa kel­lemetlen levegőjéből mászott át Velencébe s rövid három hónap alatt a legveszedelmesebb idegenvezetővé képezte ki magát. A templo­mokon és képtárakon hamar végigfutott, an­nál huzamosabb ideig tartózkodott azonban a kis üvagfuvómiihelyekben, ahol busás bak- sist kapott a műhely gazdájától, ha olyan vendégeket hozott, akik vásároltak is. ötnapi velencei tartózkodás után annyit mindenki megtanul, hogy tudományát olya­nok előtt kápráztassa, akik akkor léptek elő­ször a lagúna partjára. Csakhogy a ciceronék EjHüSIEE t/izben Ösgyógyerö rejlik, Mesterséges pótlás Nem sikerült eddig. testületé igen őrködik ám, hogy illetéktelen, műkedvelő kalauz ne keveredjen közéjük s a kis gomblyujelvényt nem adják ingyen... Hátra volna még egy becsületes kártyajá- | ték. Valami kiadós bakk, egy chemin de fér, akár rulett is. Ebben az országban azonban úgy meg vannak szelídítve az erkölcsök, gon­dolnom sem lehetett rá, hogy ilyen utón te­remtsem ki a svájci útihoz szükséges össze­get. Mikor legnagyobb a szükség, legközelebb a segítség. A segítség reménye Kerekesék képében ro­bogott be. Kereke9ék, fenékig akarván él­vezni az olasz nyarat, mihelyst Sáriék Abbá­ziában felpakoltak és a conteval való szeren­csétlen hadjárat után visszatámolyogtak Pestre, — nem maradtak tovább Abbáziá­ban, hanem egy merész lendülettel és tört német beszéddel áttették székhelyüket a Li- dóra. — Egy hét a Didón és Velencében! — ki­áltotta harsányan Kerekes bácsi, — ennyi még telik a birtokból, aztán férjhez adjuk Mariskát! Mariska egykedvűen vette tudomásul, hogy Velencében a ragyogó paloták és a gondolák mellett poshadt halszag és számos moszkitó van. Márk ur hazatávozott s azóta Mariska egyedül keringett a világban. Velencében egyenesen engem kerestek meg s úgy összetartottak ebben az idegen­ben, mint egy fecskecsalád. Kerekes mama aludni aka-rt s a legnyugalmasabb szállót kér­dezte, Mariska hirtelen erős hajlandóságot mutatott arra, hogy templomokban vezekelje le azt a mulasztást, amit Márk úrral szem­ben elkövetett, Kerekes bácsi azonban bizal­masan félrehúzott s megfogta a kabátomat: — öcsém, nem tudna egy becsületes kalA- berpartiit? Kerekes bácsi nem látott semmit Olaszor­szágból eddig, csak a stüszi vadászt és Re- diliig Itellt. Először az volt a gondolatom, hogy egy kis parázs bakkot indítványozok és pusztára fosztom Kerekes bácsit és nem is annyira a lelküsmereit térített le erről a szándékról, mint inkább az a gondolat, hogy Kerekes bá­csi is igen végére jár már a pénzének s fil­lérre ki van náluk számítva minden, ezektől egy svájci uit köMaég© ki neon telik..,

Next

/
Thumbnails
Contents