Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-26 / 167. (3277.) szám
4 ■■■BW—————M—B—MWBBÜlfflia 1088 ftUtaug 4B6, »ger<ta. A katolikus világnézet, a szociális társadalmi rend, s a katolikus akció 4 nagy kérdései a Prohászka Körök érsekujvári kongresszusának első napján Mélyreható, magas erkölcsi és szellemi értékű munka a katolikus ifjúság érsekujvári nagy seregszemléjén — A kongresszus kijelölte az ifjúsági katolikus mozgalom céljait és irányát Érsekújvár, julius 25. A juliusvégi napokiban a csehszlovákiai magyar katolicizmus figyelő érdeklődése Érsekújvár felé fordult, attól a Prohászka-körökben egyesült ifjú katolikus magyarok tartották julius 21-én és 22-én második országos kongresszusukat. Ennek a kongresszusnak föladata volt a mozgalom ideológiai álláspontját és gyakorlati munkaprogramját lefektetni. A kongresszust négynapos előzetes megbeszélés készítette elő, amelyen az ország különböző vidékeiről 35 delegátus vett részt. A kongresszus magasézinvonalu munkája tanúságot tett arról, hogy a Prohászka-körökben tömörült fiatal magyar katolikus nemzedék komoly célkitűzésekkel indul a kisebbségi magyar életnek s a katolikus világnézet s valláserkölcs alapján korszerű reformokat sürget a magyar közéletben. A kongresszus ünnepélyes megnyitása A kongresszus julius 21-én ünnepélyes Veni Sa-ncte-val és szentmisével kezdődött, amelyet Mécs László premontrei kanonok celebrált, ugyancsak ő mondotta a szentbeszédet is, melynek alaptétele az volt, hogy csupán a fiatalságnak erkölcsi megújhodása vezetheti biztos útra a szakadékok szélén járó emberiséget. A katolikus fiatalság föladata, hogy a krisztusi eszmék jegyében felelősségük tudatára ébressze a társadalom vezetőit. A kongresszus mintegy kétszáz résztvevője a szentmise után átvonult az Arany Oroszlán nagytermébe. Vass Lajos, a rendező érsekujvári kör elnöke, üdvözölte a megjelenteket, majd Rády Elemér, a Prohászka-körök országos' elnöke, mondott megnyitó beszédet. Rámutatott arra, hogy korunk lelki krízisében az ifjú katolikus generációnak bonckés alá kell vennie az eszmei világáramlatokat. A kisebbségi intellektuális pályákon mozgó ifjúságnak határozott állásfoglalásra és tiszta kritikái nézőpontokra van szüksége: hogy föladatát, a kisebbségi magyar nép utjának kijelölését vállalhassa. A Prohászka-körökben tömörült ifjúság a katolicizmusból meríti azokat az erkölcsi erőket, 'amelyek a kisebbségi munka önzetlen vállalása-, ra is alkalmassá teszik. Katolicizmusának tettekben kell megnyilvánulnia, mert a katolicizmus nemcsak tradíció és nem szentimentális érzelgősség, hanem jövőt formáló erő. Keresni kell az együttműködést a nem- katolikus magyar ifjúsággal is, mert éppen a katolicizmus kötelez, hogy mindenütt azt keressük, ami összeköt és nem azt, ami szétválaszt. A mozgalomnak kritikai és szellemi •függetlensége érdekében távol kell állania minden politikai párttól. Ezután az egyes Prohászka-körök küldötteinek üdvözlő szavai következtek. Czvank László a prágai, Szalay Ferenc a brünni, Diósi Kornél a pozsonyi és ifj. Alapy Gyula a komáromi Prohászka Kör nevében üdvözölte a kongresz- szust. A megjelent vendégek közül dr. Szeiff Géza a csallóközi kul túr egyletek, Schleicher Imre a prágai MAKK.Bugán Ferenc a szlovák katolikusok, dr. Turchányi Imre Érsekújvár katolikus közönsége, Schalkház*Sára a katolikus .leányklubok. Dinnyés Károly a katolikus tanítóság és a bécsi katolikus pedagógiai szövetség, Potocsny József a rozsnyói legényegylet, a Sajó Vidék, Bolyky János az udvaréi magyar falusi ifjúság üdvözletét tolmácsolta. Rády Elemér Bubnics és Csárszky püspökök üdvözletét adta át. írásban üdvözölte a kongresszust Kheberics Márton szepesi segédpüspök, a katolikus főiskolai egyesületek Pax Romana világ- szövetsége, a belga katolikus ifjúmunkások szövetsége, a kolozsvári Mailáth Kör, a csíki katolikus fiatalok, a friebourgi magyar egyetemi hallgatók Danubia-egylete, a szlovák katolikus diákszövetség, az innsbrucki magyar fiatal jezsuiták, a szilovenszkói magyar dominikánusok, a Korunk Szava szerkesztősége és Biró Lucián, a ezlovenezikói magyar katolikus középiskolai .főiskolák moderátora. A kongresszus üdvözlő táviratot küldött Masaryk elnöknek, Ciriacci prágai nnnciusnak, Kaspar prágai érseknek, Kupka brünni, Jan- tausch^mgyszombatip CsárSzky kassai,- Bubnics rozsnyói, Kheberics szepesi, Blaha besztercebányai püspöknek, Taby ungvári apostoli kormányzónak és dr. Takács Menyhért jászóvári prépost-prelátusnak. Ugyancsak üdvözlőlevelet küldött a kongresszus a csehszlovákiai katolikus diákszövetségeknek, a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének és mindazoknak, akik a kongresszust átiratban üdvözölték. Dr. Pfeiffer Miklós előadása a katolikus világnézetről nemzeti és általános emberi beállítottságának élőiül tétele az egyéni jellem valláserkölcsi alapon történő kialakítása. Katolikus filozófiai kurzusok Dr. Pfeiffer Miklós programpontjait a kongresszus egyhangúlag elfogadta. Varga Imre joghallgató terjesztett ezután indítványt elő, hogy a katolikus világnézet kimélyitésére a jövő isik ólai' évben az egyetemi városokban katolikus filozófiai kurzusokat kell rendezni. A kongresszus az indítványt egyhangúlag elfogadta. A kurzusok anyagát filozófiai kézikönyvben dolgozza fel egy bizottság, melynek tagjául a kongresszus Noszkay Ödönt, dr. Pfeiffer Miklóst és dr. Suhaj Bélát kérte fel. Előadás a jövő keresztény társadalmáról A második előadó, Havas Vilmos, a jövő keresztény társadalmáról értekezett. Az univer- za.lizmussal szemben hangsúlyozza, hogy a keresztény értelemben vett kultúra alapja az egyéni lélek. A munka és a magántulajdon szoros kapcsolatát hangsúlyozza. Állást foglal a munkanélküli jövedelem és meggazdagodási lehetőség ellen. Szerinte a pénz kamattermelő jellege a keresztény gazdasági elvekkel ellenkezik. Végül röviden felvázolja egy ideálisan elgondolt keresztény társadalom és gazdasági rend struktúráját. Ezután tizenhét pontban fekteti le gazdasági és szociális programját, amelyeket a kongresszus magáévá tesz. Szalay Ferenc műegyetemi hallgató indítványára a kongresszus elhatározta egy szociológiai és nemzetgazdaságtand kézikönyv kiadását. Összeállítására bizottságot választott, melynek tagjai Havas Vilmos.,. Czvank László, dr. Pfeiffer Miklós, Rády Elemér, Vass Lajos és Schleicher Imre. Czvank László tanárjelölt indítványára elhatározta a kongresszus, hogy a szociális és gazdasági elveik tanulmányozása legyen a Prohászka Körök jövő évi munkájának egyik programpontja. Pfeiffer László hölcsészethallgató a korporációs mozgalmat annak gazdasági és társadalmi oldalait ismertette. Természetellenes a munkások és munkaadók egy szakmán belüli szervezkedése között fennálló ellentét. Ezt az önző osztályindividualizmus és a kizsákmányoló kapitalizmus leküzdésével az egy szakmán belüli szolidaritásnak kell felváltania. Hogy pedig egyes szakmák kebelében egymásra talált munkás- és munkaadó csoportok más szakmák jogos érdekeit ne veszélyeztessék, erre felsőbb gazdasági szervezeteknek és az államnak a feladata ügyelni. A Prohászka Körök tudományos munkájába kéri a korporációs mozgalmaik tudományos vizsgázásának beiktatását is. A kongresszus indítványát elfogadja. Első előadóként dr. Pfeiffer Miklós kassai kanonok, a magyar katolikus egyetemi ifjúság lelki gondozója, tartott előadást a katolikus világnézetről. A mai generáció a múlt század nagy eszmei bálványaiból: a szélső individualizmusból, a liberalizmusból és a materializmusból kijózanodott és uj vezéreszmék felé fordult. Ezek a közösséget, a közérdekű fegyelmezettséget és a lelkiséget hangsúlyozzák. Itt taK^ezik a modern generáció a katolicizmussal. A kisebbségi magyarság életében a Prohászka- körök mozgalmában s annak különböző kezdeményezéseiben öltött ez a világáramlat testet. Az előadó a természetjog és a katolikus teológia, különösen a legújabb pápai nyilatkozat alapján konkrét tételes programpontokat állli- tot-t föl. A gazdasági élet és tevékenység alárendelendő a közjónak és az erkölcsi törvényeknek. Mások kárán, mások kizsákmányolása utján senki vagyont ne szerezhessen. A gazdasági élet nem öncél. — A nemzetek és államok belső életükben és egymáshoz való viszonyukban az igazságosság és szeretet örök törvényeinek alá vannak rendelve. .— Szükséges, hogy minden állam összes berendezésével a közjót, a lakosság összességének javát szolgálja. Csak az ilyen célkitűzésű rendelkezések bírnak a való törvény kellékével a keresztény állambölosellet értelmében. — Szükséges, hogy a világ minden nemzetének biztosítsák a teljes boldogulást és a szabad fejlődés lehetőségét. — Az isteni törvényeken, nevezetesen az egyéni áldozatkészségen, a mindenki iránt érvényesítendő igazságosságon és szereteten alapuló, de emellett öntudatos, erélyes és törhetetlen nemzethüség a katolikus világnézetnek föl nem adható, lényeges része. Éppen ezért a katolikus élet és katolikus szervezkedés meg a magyar nemzetiség között nemcsak ellentét nem lehet, hanem egymást kölcsönösen kiegésziteni hivatottak. A katolikus világnézettel és magyar nemzetiséggel a legteljesebb harmóniában minden nép, minden nemzet, minden faj iránt a krisztusi testvériség alapján állunk. Különösem oly nemzetek kebeléiben, amelyekben évszázadok óta tekintélyes számban vannak más felekezeték is, ezekkel a közös istenhit és általános valláser- köl'csi kuJturérdekek védelmére ée az egész .nemzeti szellemi és anyagi jóllétének ápolására ,a katolikusoknak közös testvéri föladataik vannak. — Az egyén valódi boldogulásának, harmonikus fejlődésének és helyes társadalmi, A kongresszus ezután áttért a katolikus akció kérdéscsoportjának a tárgyalására. Esterházy Lujza ismertette a katolikus akció lényegét, jelentőségét ég külföldi eredményeit. A katolikus akció a hívek szerves bekapcsolása az egyház apostoli munkájába. Természetszerűleg nemzetiség, életkor, nem, foglalkozás, iskolázottsági fok szerint megfelelő csoportokban kell történnie a szervezésnek. Az emberi élet minden vonalára kiterjed. A pápa kifejezett kívánsága szerint teljesen függetlennek kell lennie minden politikai párttól. Azonban természetes, hogy arra nevel, hogy állampolgári jogaira és kötelességére nézve mindenki levonja, az egyház minden követelményét. Sikerének előfeltétele, hogy tagjai, főleg vezetői reklámjai legyenek a krisztusi elveknek. Eszerint' a katolikus akciónak négy feltétele van: apostoli lelkűiét, erős szervezettség, egységes cél és vezetés s a világiak arányos részvétele a vezetésben. Ezután ismerteti az akció külföldi eredményeit. Franciaországban a legnagyobb munka a Páris kültelkein végzett szegénygondozás ée lólek- mentés. Megemlékezik páter Lhanderól, az önkéntes és ingyenes házépítési akcióról, kulturális munkáról. Kiemeli a német fogházi apostolkodás nagy eredményeit, a Johanuesbund lel- kigyakorlatos házainak léielkformáló munkáját, a beteges lelki hajlamúak modern pszichoterápiái gyógyítását, stb. Részletesen ismerteti az ifjúsági katolikus, akciót Belgiumban, ahol az akció foglalkozási águk szerint a legmodernebbül szervezi meg az ifjúságot s amellett, hogy erkölcsi és világnézeti gondozását végzi, a marxista ifjúmunkás szerveze* 'knól sokkal hathatósabb éb alaposabb gazdasági érdekvédelmet is nyújt. A németországi ifjúsági katolikus akcióval kapcsolatban kiemeli a Sonnenschein •által szervezett megs zárni ál atlan diákszervezetek, ifjúsági irodák, tanfolyamok munkáját. Czvank László tanárjelölt a szlovenszlkói magyar katolikus akció feladatait ismertette. Részletesen taglalja a világiak szerepét az akcióban és szintén hangsúlyozza, hogy nocsak a közikatonák hanem a vezetők között is legyenek világiak. Majd a szervezkedés irányvonalait vázolja. Az akció egyik ága lenne a most megalakult katolikus irodalmi szövetség is. Hangoztatja a katolikus egyesületek statisztikája felállításának szükségességét, rámutat az ifjúsági szervezkedés óriási horderejére és vázolja annak struktúráját. Ezután a főiskolások és az idősebb katolikus generáció szervezkedésének módozatait tárgyalja.* Különös hangsúllyal emeli ki a vezetőképzés szükségességét. Előadásának egyik legfontosabb része a katolikus akció és a nemzetiségi szervezkedés egymáshoz való viszonyának a vizsgálata. A kettő között nem lehet .ellentét, mert egymást nem helyettesíteni, hanem kiegésziteni hivatottak. Ezután előterjeszti a katolikus akció alapelveit, amelyeket a kongresszus elfogad s a katolikus akció tervezeteinek össze állításával megbízza Esterházy Lujzát, Czvank Lászlót, Pfeiffer Miklóst, Havas Vilmost és Rády Elemért. Adda Iván indítványára & kongresszus elhaA katolikus akció tározta, hogy az illetékes tényezőket felkéri a szlovenszkói országos magyar katolikus nagygyűlések intézményszerü létesítésére. A leányifjusági mozgalom Schalkház Sára szociális testvér a katolikus leányifjusági mozgalmat ismertette. A magyar katolikus nőtárs ad alom megszervezésére katolikus nőszövetség létesítése kívánatos. Erre az első lépések már megtörténtek. Az e-lőadó ezután beszámolt a léányklubbök és leány egyletek eddigi munkájáról. Szalay Ferenc indítványára a kongresszus a női katolikus akció vezetőségének a mozgalom kiegészítése céljából ajánlja a földmives leány- ifjúság intenzivebb beszervezését s kívánatosnak tartja a leánykörök segédke zését a népiskolás gyermekek akciójában. A kongresszus első napja ezzel az előadással végétért. A gödöllői világ- jamboree elé Még csak egy rövid hét és a gödöllői paTk 45 nemzet cserkeszeinek a jókedvű dalától lesz hangos, akiknek két nap alatt kell majd flelépiteniök a két hétig tartó és 30.000 cserkészt befogadó hatalmas sátorvárost, hogy az méltóképpen fejezze ki az egyes nemzetek cserkészétéinek színvonalát és a cserkészetbe bel evitt nemzeti sajátságokat. A gödöllői jaimiboree sorrendiben a negyedik. 1920-ban rendezték az elsőt Londonban, amelyen csak a győztes és semleges államok fiai vettek részt. A magyarok ugyan — mint egyetlenek a legyőzőitek köziül — kaptak meghívót, de oly későn, hogy már nem mehettek el. 1924-lben Kopemhágáíban már nincs különbség győző és legyőzött között. Az itt alkalmazott alapgondolat azonban, hogy versenyek alapján, pontok szerint osztályozzák, mint az olimipiászon a nemzeteket, nem vált be. A világ figyelme mégis itt fordult először a magyar cserkészek felé, akik A meri* ka és Anglia mögött a harmadik helyet foglalták el. A koppenhágai tapasztalatok megmutatták, hogy a cser készmozgalom fejlettségének a fokmérője nem lelhet az egyes versenyszámok eredménye. Az igazi cserkészsze 11 e mel nem lehet pontozással mérni és a versenyekben alulírna radottaknak okozott keserű uíóiz- > nem szolgál a testvériség javára- Ezért 1929- ben a berkenheadi jamiboreen már nem osztályozzák a nemzeteket versen y eredmén y ek alapján, nem állítanak fel ranglistát, hanem csak a cserké -zszellemet tekintik. Az egyes nemzetek kiküldötteit nem vetik sablonoknak alá. A cél: mutassa meg mindenki fellépésével, tábori életével, önkéntes mutatványaival, mennyire cserkész és mennyire viszi bele a cserkészetbe is nemzeti sajátoságait, értékeit. A cserkészet nemzetközi mozgalom, de mindenütt hozzásimul a nemzeti élethez és csak nyerhet, ha az összejöveteleken a kiküldöttek kölcsönösen megismerik egymás jellemző vonásait. Igaz ugyan, hogy ez a gondolat legutoljára Angliában nem kerülhetett annyira az előtérbe az óriási arányok és Baden Powell, a cserkészet megalapítója 80. születésnapja nagyszabású megünneplése folytán. Ezt a vezéresamét óhajtja tovább fejleszteni a gödöllői jaimiboree és ebben a szellemben készül arra valamennyi résztvevő csapat is. Az alap mindegyiknél közös, a tiz cserkész törvény, de mindegyik hoz magával valamit, amit az ő népe adott a cserkészetnek, ami őrá jellemző és igyekszik majd érzékeltetni nemzeti sajátságait a tábor felépítésében, az előadandó dalokban, táncokban. Ezt a nemzeti gondolatot jelképezi a jamibo- ree jelvénye is, az ősi csodaszarvas alakja. A csodaszarvas a Keletről Nyugatra jutott magyarság rendeltetését jelképezi és a magyar gondolatnak, a magyarság történelmi és jelen értékeinek fog adózni mindem résztvevő, mikor ezt a szimbólumot két hétig viselni fogja. A birkenheadi jamiboreera az angolok a szeretet arany nyilát választották jelképül és a osekészet eddig nem tért le a nyil által mutatott útról. De a szeretet egymaga még nem elég. Az igazi testvériséghez meg kell ismernie a különböző nemzetek fiainak egy- mác.l, fel kell fedezniök a másikban a jól, az értékeket és megérteni ősi nemzeti hagyományaikat és céljaikat. A most összejövő 30.000 cserkész az egyes nemzetek ifjúságának legjava. Ha őszinte szerettei közelednek egymás nemzeti sajátságai és értékei felé, akkor kell, hogy a csodaszarvas elvezesse őket a megértés birodalmába. Ez a gödöllői jamboree igazi célja. Uj. Aixinger László.
