Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-23 / 165. (3275.) szám

1933 július 23, vasárnap.

tra:gaiA\\g^arh1MiA?

17

SOTeghalt az „ismeretlen utas”, az angol birodalom leggazdagabb embere

Hogyan szerezte vagyonát az angol hajózás hallgatag királya?

London, julius 22. Az angol kincstár egyik napról a másikra abba. a 'helyzetbe került, hogy a brit birodalom minden polgárának három ■penny jövedelmi adót engedhetett el. Az történt, hogy meghalt Sír John Ellermann, Anglia leggazdagabb embere, a híres haijómágnás ég az elhalálozás folytán nem kevesebb, mint 15 millió font jutott a kincstárnak örökösödési adó címén.

Elképzelhető; hogy micsoda hatalmas vagyon ura. volt Sir John Ellermann, a 71 éves korában elhunyt tőkés, aki leggazdagabb embere volt az angol világbirodalomnak.

Ellermann egyenesen emelkedő vonalban csinálta meg karrierjét és busz év óta változatlanul tartotta pozícióját a birodalomban. Ha az egész vagyont fölosztanák, úgy fedezni lehetne belőle Anglia büdzséjének legnagyobb részét, a minisztériumok, az összes hivatalnokok, képviselők és adóellenőrök eltartását. Akik közelről ismerték a milliárdost, azt mondják, hogy többet adományozott jótékony célra, mint a többi angol milliomos együttvéve.

De a milliárdos nevét, aki most halt meg Diep- peben. sohasem látták gyűjtőiben, általában Keveset. hallattak róla és csak kevesen ismerték a hallgatag öreg urat, aki nem volt különös jelenség. Ha valaki csak képről ismerte Sir John Eilermannt, könnyen összetéveszthette bármely szakállas járókelővel, akivel a Cityben találkozott. A titokzatos milliárdos értette a módját, hogyan kell kivonnia magát a nvil- ■vános érdeklődés köréből. Egyetlen fotóriporternek sem sikerült lefényképeznie, pedig nap- nap mellett kényelmesen sétálgatott a City nc- cáin és. úgy látszik,

mulattatta, hogy senki sem ismerte föl, senki sem sejtette, hogy milyen vagyon és hatalom van a kezében.

Itt-ot.t becs úsztatott egy-egy tizfoníos

bankjegyet valamelyik gyufaárus zsebébe, vagy egy aranypénzt valamelyik vak koldus perselyébe. Sohasem adott alkalmat a megajándékozott embernek, hogy megköszönje az adományt, oly hirtelen tűntél, amily hirtelen megjelent. Ezért nevezték el a londoni „Harun al Hasidénak.

A milliárdosnak tetszett ez az elnevezés, meri fölmentette az alól, hogy fölfedje inkognitóját. Anglia leggazdagabb embere jobban ismerte a szegények szenvedését, mint az üdv hadseregének némely felügyelője. Többet is áldozott kórházak és üdülőotthonok létesítésére, mint a birodalom bármely más emberbarátja.

’ Ellentétben más gazdag emberekkel, akik maguk építették ki pályájukat, sohasem volt szegény. Atyja,' aki Hamburgban élt és londoni Köt vett feleségül. 20.000 fontot, adott. neki. ezzel az összeggel küldte ki a világba, hogy teremtsen magának egzisztenciát. Az apa nem sejtette akkor, hogy milyen méretekben fog ki: épülni ez az* egzisztencia...

ő maga ritkán beszélt múltjáról és pályájáról. Egyszer intim társaságban váratlanul megeredt a nyelve:

— Apám azt a jó tanácsot adta, hogy sohase áruljam el üzletfeleimnek, hogy milyen vagyoni tartalék van a hátam mögött.

■Megfogadtam,ezt a tanácsot és egészen.az utolsó évekig egyik igazgatómnak sem volt fogalma róla, hogy mekkora vagyonom van a valóságban. Harminc különböző részvénytársaságban vagyok érdekelve, de egyik sem tud a másikról. A kezdő tökét sörfőzdék részvényeibe fektettem és sikerült Mymódon megsokszoroz- .nom azt. Csakhamar a hajóépitési ipar kezdett •érdekelni, éppen gólban az időben, amikor ezeknek a vállalatoknak a részvényeit napról-napra alacsonyabban jegyezték a tőzsdén. Mindenki' őrültnek tartott volna, ha tudta volna, hogy én vásárlóm össze titokban az összes tönkremenő- ben lévő hajóépítő vállalatokat. Akkoriban pedig sokat beszéltek egy ismeretlen vásárlóról.

Rendkívül olcsó egyéni pausálutazások

Várnába!

A dunai hajó Bratislavából minden szerdán és vasárnap indul.

Oda- és visszautazás dunai hajóval.

Ha.jóutazás expresehajóval I. osztályon, kabinnal és ellátással, gyorsvonat II. osztályos utazás Rustschuk és. Várna között, 10 napos tartózkodás Várnában (19 napos utazás) ellátással és elszállásolással 1280 korona.

Kirándulás Konstantinápolyba ellátással és kabinnal I. osztályon 480 korona.

U. osztályon 400 korona.

Jelentkezés 10 nappal az indulás előtt.

A PMH utazási osztálya, Bratislava, Central Passage. — Telefon 27-87,

Valóban, én vásároltam és vásároltam, amig anyagilag teljesen kimerültem. Közben újra föl- ilendült ez az iparág és az én kezemben, volt a 'legtöbb virágzó hajóépítő vállalat részvényeinek többsége.

Ez a tőzsdei manőver több, mini harmincmillió fontot jövedelmezett.

Sir John Ellermann szárazon, táv iratetil us- 'bán mondta el pályájának ezt a történetét, rágyújtott. a kialudt szivarjára és minden formalitás nélkül, szófián fejbiccentéssel otthagyta a társaságot. Gyűlölte a társadalmi kötelezettségeket-, az etikettet. Legjobban érezte magát ■egyszerű otthonában. Az idők folyamán pom-' pás birtokot vásárolt Skóciában, amelynek közepében történelmi kastély áll, de sem a kastélyben, sem a, környező óriási 'parkban és vadászterületen nem érezte jól magát. Unatkozott

•Aberdeenshireben. a legpompásabb skóciai birtokon.

Néha eldicsekedett azzal, hogy még sohasem olvasott újságot., pedig a legtöbb ujságkon- sz erűben nagy összegekkel volt érdekelve. Semmilyen üzletet nem tartott kicsinynek és semmilyen összeget nagynak. London házainak nagy része volt a tulajdonában, ezeket leányának ajándékozta hozományképpen, amikor férjhez- rnent.

Büszke volt a vagyonára, de nem élvezte a vagyonát. Szivesen emlegette a kétszáz; óceánjáró hajót, amely az övé volt, de sohasem jutott volna eszébe, hogy magának foglalja le a legjobban berendezett kabint, ha valamelyik hajóján utazott. Élete végéig „ismeretlen utas“

akart maradni, ami sikerült is neki.

Okkulí jelenségek, modern fizika és negyedik dimenzió

Irías Neubatier Frgíyes mérnök

in.

Tehát vdlágterünk ugyan határtalan, de csak oly értelemben, ahogyan egy gömbnek a felszíne is az! És ahogyan ez az utóbbi, úgy a világterünk sem végtelen kiterjedésű. Ha valamilyen igenhosszuéle- tü lény, kit nehéz s égerő, hideg és leve g ötlene ég nem. gátolna, a világegyetemet „egyenes14 vonalban repülné át,‘akkor, habár igenhoeszu idő után, hirtelen a kiindulási pontba érkezne vissza és pedig az ellenkező irányból, mint ahogyan elindult, úgy ahogyan egy gömbnek a felszínén. Tudjuk:, egy fényév az a távolság, melyet a. másodpercenkiril 300.0DQ kilométert be száguldó fény kerek egy esztendő alatt hagy mágá mögött. Egy millió fényévnek fény-aeon a neve.

Világegyetemünkben lehetséges, legnagyobb tá* volság, mely tehát nem egyenes vonal, hanem egy legnagyobb-kör szerű valami, az utolsó évek csillagászati kutatásai szerint- tízezer fényaeon körüli. ,

A több mint három térdimenzió létezési lehetőségének eleinte tisztára mértan-elméleti felismerése ily mélyült k'i a Michelson-kisérletnek és az azóta való csillagászati megfigyelésrsorozatoknak, meg egyéb kényszerítő utalásoknak az alapján világterünk egy negyedik dimenziója reális létezésének elképzelésévé, — és ez az elképzelés fizikai világképünk nagystérti egységességének vált' megalapó- z ójává.

Azt. hogy a látható tér-irányokon kívüli dimenzióknak-a fogalma nemcsak a matematika elméleti világába tartozik, hanem hogy a természettudomány okban is nélkülözbetetlein lesz majd, már egy fél évszázad előtt megmondotta Mach, Einsteinünk ez a szerény, sokoldalú és zseniális szimatu fantáziával bíró előfutára, a szellemes fizikus és filológus. Utalt arra, hogy az elméleti kémia bizonyos kérdéseinél igen üdvös és termékeny hatású lehetne, ha túllépjük a három térdimenziónak a határát, — például annak az elképzelésé né!, hogy miért van a periodikus rendszer egyes csoportjainak ennyi és ennyi tagja. — különösen azonban némely szerve© vegyületcsoport sztereokémiái szerkezeti képletének a felállításánál. Figyelmeztetett arra, hogy az atomok, melyek ugyan a három- dimenziós érzéki valóságunkat alkotó világot építik fel és ezeknek az atomoknak'az egymáshoz való térbeli viszonylatai, egyáltalában nem kell. hogy maguk is csak háromdimenziósok legyenek és hogy ennek a lehetőségnek figyelembevétele nagy előnyöket jelenthetne az elmélet számára.

A kezdetben tisztára matematikai elvontságu és a valóságos világ kereteit túllépni látszó ■nem-euklideszi geometria ma hirtelen fényt áraszt az utolsó évtizedek kísérleti fizikai kutatásának egész sereg olyan felfedezésére, amelyek egymással semmi összefüggésben nem látszottak -lenni, sőt mi t-öbb, amelyek egymásnak látszólag megmagyarázhatatlanul ellentmondot- t-ak. Mindezeket a, jelenségeket: a fényterjedés törvényeit, a kémiai elemek színképeinek finomabb szerkezeti sajátosságait, a-z atom -belsejének energiáit, az atomsulyszámokat és egyes olyan csillagászati tényeket, melyekről az eddigi newtoni nehézkedési matematika sehogy sem tudott pontosan számot adni, — mindezeket a jelenségeket most egy meglepően átfogó s egységes elmélet kapcsolja egybe. Einstein e hatalmas alkotásának főpüléreihez nemcsak a tér negyedik dimenziója tartozik, hanem néhány év óta immár az ötödik térdimenzió is, — és nem- euküdeszi geometria rendszerek segélyével a fizika különböző ágaiban oly átütő sikerrel nyernek alkalmazást é© oly fényszórószexüen világítják meg a fizikai világkép egyes mélységeit, hogy ezeket a láthatatlan dimenziókat ma épp úgy a vríágterünkhöz tartozóknak, exaktul meg- foghatóknak és kezelhetőknek ismerjük, mint -például az anyagot felépítő atomokat.

' Ez az atomokkal való példa igen tanulságos. Hogy a-z atomoknak, e testecskéknek, melyek átmérője a- milliméter mii Hornod részét nem lépi túl, létezniük kell, ezt legelőször körülbelül 150 év előtt Dalton ismerte fel egye© kémiai kísérletekből s tényekből, — róluk való tudásunk azóta nagyon megnövekedőít és az egész vegyi tudománynak rendkívül részletese,!), kidolgozott elméleti 'alapját képezi: Ezeknek' az atom-oknak a régi görögök atomjaival csak a neve közös, mert a -görögök az .atomjaikat „végtelen kicsinyeknek44 gondolták el és inkább segédfogaiom jelentőséget tulajdonították nekik, mintsem reális jelleget. Ezzel ellentétben sem Dalton, sem egyetlen későbbi fizikus nem képzelték azt, -hogy valaha is az anyagnak ..oszthatatlan44, vagy „legkisebb44 részecskéire lehessen akadni. Az újkor által felfedezett atomok ugyanabban az értelemben realitások, mint ez az újság- lap vagy az asztal, amelyen fekszik és pedig azért, mert az atomoknak épp olyan jól ismert, pontosan körülirt és bebizonyított tulajdonságaik. többek között pontosan megmért terjedelmük van, akár az asztalnak. Maradéktalanul meggyőző az a bámulatos egyezés, melyet az utolsó évezáza.d sokféle fizikai és vegyi kísérleti eredményei és az azokból leszűrt, sokszor ige-n elvont elméleti következtetéseken alapuló számítások a kutatásnak sokféle, egymástól egészen független területein mutatnak az atomok é© elektronok -nagyságát, az egy liter levegőben, vagy -például egy kilogram vasban való számukat és sok egyéb tulajdonságaikat illetően. Az ilyen kutatások nyomán idővel mindig egy gazdag, belső szemléletesség sarjad, amely sokszor sokkal meggyőzőbb, egészségesebb, elevenebb és világosabb, mint az, amelyet az öt érzékszervünk közvetít és amellyel pél dául az atomokat sem vesszük észre.

így járt öt érzékünk Kopernikus világképével i6. Ma -már minden középiskolás tudja, hogy a benyomás, melyet a Természet közvetlen látása reánk gyakorol, az óriási, szilárd, mozdulatlan földkorong. mely a világegyetem közepe, hogy ez csak látszat-. És -mégis évezredes tapasztalatokra. megfigyelésekre és azoknak lassanként való hel}7es értelmezésére és ennél is sokkal többre: szinte vakmerőséggel határos

bátorságra, képzelőerőre volt szükség, mig egyes nagy szellemek és azok nyomán a müveit emberiség, képesek voltak ezt a természeti benyomást. leküzdeni és annak tudatára, ébredni, hogy a világ, amelyen élünk, elszigetelten, minden támasz nélkül lebeg a térben é© gyorsan forog önmaga és a, Nap körül.

A térről, időről és a negyedik, meg a többi dimenzióról való mai felismerések szemléietes- s-ége is mindinkább fejlődni fog, tehát a tudományok mindennapos életében, sőt az sem lehetetlen, hogy később érzékszer-ü elképzelésekig fog fokozódni és valamilyen kialakuló érzékelés formájában képesek leszünk a. negyedik dimenziót követni a térben.

De persze az ilyen fejlődésnek kezdetén nagy annak a veszélye, hogy a tudományosan hitelesített „negyedik dimenzió44 divattá válik majd és minden lehető és lehetetten módon és téren

veszik majd igénybe. Különösen a ma még kevéssé ismert, és hevesen vitatott okkult jelenségek magyarázására.

így .például abba a kisértésbe lehetne esni, hogy az uj fizika segélyével a telepátia némely esetét, az anyag által „deformált44 terek é© idők különösen érdekes erőjátékának fogjuk fel. Vagy például — gondoljunk arra felismerésre, ■hogy azoknak a fogalmaknak, melyeket múlt — jelen —jövő szavakkal jelölünk, önmagukban véve már nincsen értelmük, mert események, melyek számunkra visezahozhatatlaimii régmúlttá váltak, vagy olyanok, melyek számunkra még a jövendő méhéiben rejtőznek, más lények számára jelenvaló .eleven valóság lehetnek, ha e lények világa földünkhöz képest a fény gyorsaságához .közel eső sebességgel mozog valahol, -— a modern fizika e felismerését! meg lehetne próbálni felhasználni a jós-álmok lehetőségének megértésére. Mindez azonban bár elvi szempontból nem lehetetlen. — ma még túlságosan korai lenne és minden szabatosságot nélkülözne.

Mégis vannak egyes médium iszt.iku© jelenségek, melyeknek a negyedik térdimenzió igény- bevételével bámulatosan egyszerű magyarázatát lehet adni.

E jelenségek valódisága körül ma még heves küzdelem.foljrik. Jogosan-e, vagy sem. arról itt- most ne es©ék szó.. Legfeljebb annyit- jegyezhetünk meg, hogy sok. dolog létezik, amelyek ellen kiváló' tud csők is foglaltak eleinte állást. Amikor Edison egy képviselője elsőizben mutatott be a párisi tudományos akadémián egy gramofont, a jelenlévő tudósok egyike izgatottan pattant fel helyéről éo az előadót csalónak és haebeszélőnek szidta, ...mert az emberi hangnak a csodáját44 —- igy kiáltotta — ..minden idők számára lehetetlen lesz fából és fémből váló készülékek utján visszaadni!4' És ily példákat százával lehetne felsorolni, kezdve az első vasúttól egészen a napjainkig születő világ-űrutazásig. És a lélektan birodalmában is még ■emlékezetes, hogy Fotel Ágost tanárnak é© másoknak milyen kemény küzdelmet kellett viv- niok a hipnózis olyan tenyeinek elismertetéséért, melyeket a szakkörök kezdetben tudománytalannak és fantasztikusnak 'bélyegeztek és melyek ma már régen a tudományos világ köz- kincsévé váltak.

„Apport-jelenség44 alatt a para-fizikusok annak az élőfordulását értik, hogy médiumos tulajdonságú emberek jelenlétében — legtöbbször ez utóbbiak tudatos szándéka nélkül — valamilyen tárgy, .például egy nagy kép. elzárt ablakok és ajtók ellenére nagy-hirtelen és megmagyarázhatatlanul egyik szobából a másikba, sőt egy másik lakásba kerül. A negyedik térdimenzió. mely a közönséges érzékié© számára épp oly 'láthatatlan, nlint az atomok, minden további nélkül elképzelhetővé teszi az ilyen apport*- jelenségn-ek'üiikai itehetőségét. Ezt .következő- keppéás''éríthétjü'k-‘könnyen meg:, felrajzolunk ■magunknak .papíroson két egymástól független négyszöget.'E négyszögek jelenítsenek két zárt szobát, persze olyanokat, amelyeknek szélességük s hosszúságúk ugyan van, de nincsen magasságuk; megfelelően a csak kétdimenziós papiros-térnek. Képzeljünk most el valamilyen sik- ■lényeket, laposak, miként a papír, vagy még jobban: mint az árnyék. — lényeket, kiknek egy harmadik dimenzió létezéséről, amely a papiros síkjára merőlegesen áll. sejtelmük sincs, legfeljebb, hogy zseniális matematikusaik tisztára. elmétetileg gondolkoznak a lehetőségéről. Az ilyen lényeket nagyon meglepné, ha sikviláguk egy vastagság nélküli „tárgyát*4 valamilyen erő a papirosra merőleges irányiban kiemelné egyik szobájukból, — számukra az a bútordarab vagy kép a semmibe tűnne, hogy aztán hirtelen ismét egy másik szobában bukkanjon fel. ahová, az erő a térből helyezte vissza. Anélkül, hogy a sikszobák ablakai, vagy ajtói kinyíltak volna (gondoljunk egy lakás tervrajzára), vagy anélkül,'hogy a helyiségek falait valahol áttörték volna. Ehhez hasonló .megtörténhetik a mi háromdimenziós terünkben is, ha az egy negyedik dimenzióba van Őelegörbülve, anélkül, hogy azért:,,természetfeletti44 erőkre kelljen gondolni. Az ilyen hatások létrejöttének a közelebbi feltételei azonban még teljességgel ismeretlenek, már csak azért is, mert még csak rövid ideje annak, hogy a hivatalos'tudomány is végez rendszeres megfigyeléseket és kutatásokat e téren. Az embernek ugyan eszébe juthatna a felett töprengeni, hogy miféle célból é© miféle erő folytán tegyen; meg pont emberi lakáéiban és pont- egy kép ilyen hypergeometriai utakat, — e-rre azonban azt lehet felelni, hogy egyrészt nem tudhatjuk, hogy vajon a nagy természet ■emberéh-kívüli' szerves és szervetlen életében, hol, hányszor 6 minek játszódnak le hasonló folyamatok és másrészt egv halnak a számára, mely vizimadár csőrei között a levegőből kénytelen szemlélni a világot, szintén elég érthetetlen a. hirtelen erős és töretlen napfény és sok egyéb is, — és ha az a szerencséje van. hogy visezapottyan a vízbe, akkor társai aligha- hiszik el neki az „okkult44 élményt.

Vegyük ismét- előbbi rajzpapirosunkat eiő és huzzunk rajta fentről lefelé egyenes vonalat. Tőle jobbra.ábrázoljunk egy sikíényt. mondjuk Klinger valamelyik fantasztikus grafikai teremtményét, Ebben a sikvilágban az egyenes vonal tükör legyen. Akkor balra tőle a mese- teremtménynek egy tükörképe fog keletkezni, illetőleg lesz felrajzolható. A sik-lény és tükörképe legkisebb részletekig hasonlítani fognak egymásra, de'dacára annak, hogy minden vonaldarabba, szögeik és görbületeik pontosan egyformák, mégis sajátezerü különbség van