Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-23 / 165. (3275.) szám
2 ^i^<^Ma<Aarhirlab 1933 julius 23, vasárnap. járass intervencióiéra fsiFiiiíik a szi«¥8tss2lséi tfizrsndészeii raulefei rütíeíieíésesi A minisztertanács elfogadta a munkanélküli segélyezés uj szabályozását és a Szovjettel kötött paktumot Prága, julius 22. A péntekre összehív ott minisztertanácsot késő délután váratlanul » mára halasztották el, mert az egyes miniszteri albizottságok még nem készülitek el munkájukkal. Csupán a munkanélküli segélyezés reformja készült el, amit a tegnap közölt alapelveknek megfelelően ma a minisztertanács el is fogadott. A többi kormányintézkedések tekintetében valószínűleg csak a jövő hét folyamán fog dönteni a minisztertanács. így első sorban Hodzsa miniszter rendelettervezetei, valamint a ezlovenszkói és ruszinszkói záróra és ipartársulati szövetségek kérdésében is. A mai minisztertanácsról a következő hivatalos jelentést adták ki: — A minisztertanács ma délelőtti ülésén jóváhagyta a julius 4-én Jugoszláviával, Szovjetoroszországgal és Törökországgal Londonban megkötött egyezséget, amely a megtámadás fogalmának meghatározására vonatkozott. A külügyminiszter megbízást kapott arra, hogy ezt az egyezményt ratifikálás céljából a köztársasági elnökhöz terjessze. . — A minisztertanács továbbá egyebek között jóváhagyta a rendkívüli felhatalmazási törvény részleté® végrehajtási rendeletét, valamint ugyanezen törvény alapján a gentí rendszer szerint való munkanélküli segélyezés újabb szabályozását. — Elhatározta a minisztertanács, hogy a német takarékpénztárak központi bankja élére igazgató- és ellenőrző tanácsot állítanak s kinevezte ennek tagjait. Végül a minisztertanács jóváhagyta az állami szállítások ellenőrzésének végrehajtására vonatkozó alapelveket Német propaganda repülőgépek törnek Ausztria fölé RSpiraiokat dobnak a városokra és iaívakra - Elfogták Steidíe merénylőjét Pozsony, julius 22. A sz-Iovenszkói országos hivatal tudvalevőleg uj tűzrendész éti szabályrendeletet adott ki, amely a szloven- szkói mezőgazdaság köreiben nagy nyugtalanságot keltett5 mivel szigorú rendelkezéseket tartalmaz a takarmány és a szalmakaz- lak elhelyezésére vonatkozólag. Ez a rendelet tartalmaz utasításokat arra nézve is, hogy a községek lehetőleg közös szérüsker- tet létesítsenek. A tűzrendész éti szabályrendelet ügyében Jaross Andor, a magyar nemzeti párt országos ügyvezető elnöke, tizenkét járás megbi flottáiból álló harminchat tagú küldöttséget vezetett az országos elnökhöz, akitől a rendelet enyhítését kérte. Országh elnök kéréséire egy háromtagú szükebb bizottság adta elő a szlovenszkói gazdatársadalom kívánságait. A tárgyalás befejeztével az országos elnök utasította a járási főnököket, hogy a tűzrendésze ti rendeletét a helyi viszonyoknak megfelelően hajtsák végre s ne ragaszkodjanak annak holt betűihez, hanem a szellemét tekintsék. A küldöttségben so- morjai, dunaszerdahelyi, komáromi, galán- tai, vágsellyei, érsekujvái'i, ógyallai, vere- bélyd, lévai, zselizi, párkányi és nyitrai járási képviselőtestületi tagok vettek részt. B é c s, julius 22. A német propagandarepölő- gépek tegnap délután több Ízben megsértették Ausztria szuveréniíását. Délután négy óra tájban Salzburg fölött jelent meg egy gép s nem1 zeti szocialista röpcédulákat szórt le a városra. A röpiratok súlyos támadásokat és gyalázkodá- sokat tartalmaznak Dollfuss kormánya eben. A repülőgép 500 méter magasságban öt percig keringett a város fölött, azután München irányában eltávozott. Egy D 2424 jelzésű másik repülőgép délután négy óra tájban Bajorországból Maxigl-an-on át Pongau és Hallein fölé repült és szintén röplapokat- dobott le. Ez a repülőgép 5 óra 40 perckor Z-ell am Bee fölött Reiciienhall irányában távozott. Ezeken kívül még három német repülőgép szállt osztrák terület fölé és dobott le röplapokat. Az egyik gép Kufsteinen és Kirchbichlon át Wörgl felé szállt s mintegy húszezer röplapot szórt le. A negyedik repülőgép Acihentalon szállt át a határon és Jenbach-Ramsaoh fölött Söhwazig repült, ahol szintén gyalázkodó röp- 1 apókat szórt ley Az ötödik gép a Wien—München között közlekedő posta-repülőgép után szállott. Három osztrák elhárító repülőgép ^emelkedett a magasba és Üldözte az idegen repülőket, amelyek nyomban visszatértük Németországba. Bác-s, julius 22. A minisztertanács tegnap szigorú előírásokat hozott a sajtóvisszaélések ellen. Megállapították, hogy az újságok cinleinek összhangban kell lenniük a közölt-hírek és cikk- anyag tartalmával s betűtípusával. A kőnyomatosok köteles példányokat tartoznak benyújtani a hatóságokhoz. Egy újság betiltása vonatkozik egy esetleg később kiadandó lapra is, mely lényegében a betiltott lappal azonosnak fogható föl. Á kormány elrendelte az Oesterreiohisehe Verlagsgese'lischaft bezárását, amelyben több lap mellett a nagynémet Wiener Neuest-en Nachrichtent is nyomtatták. Innsbruck, julius 22. A rendőrség egy német birodalmi főiskolást, aki a házakra horogkeresztet rajzolt, Ihat hónapi fogházra Ítélt. A büntetés kitöltése után el keli hagynia az ország területét. Hét osztrák állampolgárt hasonló deliktum miatt 2—5 heti fogházzal büntettek. Egy kereskedelmi akadémiai hallgatót a Vaterlándisehe Wandzeitung leszakitása miatt három heti böntönnel sújtottak. Egy gyári munkást, aki a fején horogkeresztet nyiratott ki, szintén három heti börtönre ítéltek. Becs, julius 22. Tegnap a Moulin Rougeból az államrendőrségnek jelentették, hogy egy birodalmi német tartózkodik ott, aki a táncosnőkkel Igen bizalmas barátságiban van és erősen nemzetiszocialista-barát nyilatkozatokat tesz. A bűnügyi tisztviselők megállapít ották, hogy a tele fon jelentés szóméi yi adatai ráülenek azon egyénre, akit jogosan gyanúsítanak a néhány héttel ezelőtt Steid- !e ellen elkövetett merénylettel. Bűnügyi vei megállapították, hogy a mulató vendégre vei megállapították, hogy a muató vendégre tényleg ráillik a szemé'Jyleirás, letartóztatták. A titokzatos idegen Alvensdeben Henri grófnak nevezte magát, de nyomban megállapi- toták, hogy hamis nevet mondott be. Valódi nevét a nyomozás érdekében titokban tartják. Úgy hiszik, hogy az ál-Alvensleben gróf vezette a merénylők autóját, amelyből lövéseket tettek Steidlera. A további nyomozás azt is megállapította, hogy az álgróf azzal a szándékkal jött Becsbe, hogy revolvermerényletet kövessen el Fey miniszter ellen is. A merényletet szombatra, vagy vasárnapra tervezte. SZOMBATHY VIKTOR: KÜLÖNÖS OLASZ NYÁR (27) — Roppant sajnálom, — mondta a doktor —, hogy Így kell találkoznunk. Remélem azonban, simán elintézünk mindent és egykettőre szabad lehet. — Banditával nem tárgyalok. Doktor Müller megvesztegetően mosolygott. — Egy a szakmánk, nem vethet a szememre semmit. — Én nem vagyok sem tolvaj, sem útonálló. — Roppant sajnálnám, ha az embereim megbántották volna... Ez előfordul a szakmánál. A doktor csöpögött a sajnálkozástól, maga volt a megtestesült részvét. Ha én ezt az embert egyszer istenigazában kezemügyébe kapom! Untam már ezt a hiábavaló szófecsér- lést és nyersen kérdeztem: — Pakoljon ki vele, mi baja van? Miért hozott ide? — Ó, semmi, — mondta nyájasan —, még mindig ugyanaz: az iratokat keresem és osztozni akarok a dollárokon. Szeretném, ha szép csendesen megmondaná végre, hol vannak az iratok, amire roppant szükségünk van. Minden nap közelebb hoz bennünket a döntéshez, amint azt ön is igen jól tudja. Szeretnék felvilágositást kapni róla, milyen ügyes módszerrel tudták eddig elrejteni az okmányt, ha pedig mellékesen azzal is megörvendeztet, hogy megmondja, hová tűnt a társnője, igen örülnénk. Addig pedig innen nem szabadul, sőt éheztetni fogjuk- Esetleg más módszert is megpróbálunk ... Egyelőre várhatunk, mert a genfi tárgyalásokat elhalasztották a jövő hét végére, igy ön akár tiz napig is itt fekhet ét len-szóm ja n és a m osz- kit ókkal ... Annyi sok újságot mondott, hogy nem tudtam, melyiken lepődjem meg legelőbb. Elsősorban mégis a Vera sorsa érdekelt. — Vera nincs Velencében? — kérdeztem szorongva, ám azon igyekeztem, hogy ezt a doktor ne vegye észre. REGÉNY — Legalább is nem tudom megtalálni. Eltűnt a cinkosával. — Cinkosa! Ne használjon, kérem, ilyen szavakat! — Kérem, — mosolygott doktor Müller —, mondhatjuk azt is, hogy a barátjával, az üzlettárssal. Ott követtük el a hibát, hogy önt figyeltük csakis, azt hittük, hogy ön van megbízva az iratok elszállításával. Túljártak az eszünkön. Fellélegzettem. Ha Vera egy kalandornő is, most minden-esetre melléje álltam lélekben s örültem, hogy sikerült neki kijutni a hálóból. Önkéntelenül én védtem meg ismét. Lehet, hogy már célnál ivan. Mindenesetre jó lesz, ha doktor Müllert megtévesztjük. A Géni néiv is megragadta figyelmemet. Most legalább sejteni kezdtem, miféle irat lehet az, aminek Genfben kell kikötnie- Géniben a népszövetség ülésezik, lehet, hogy a kérdéses irat a délamerikaiak egy fontos diplomáciai okmánya, amit többen is igyekeztek kézre- keriteni. Alvarez úgy gon delta legbiztosabbnak, ha magánál hordja. Kezdtem a láncszemeket összerakni már. Hogy Vera munkáját megkönnyitsem, nem volt szabad érdeklődnöm Müllertpl az iratok mibenléte felöl. Mindenesetre még egy, oldal-védekezést megpróbáltam. Jól esett már a játék: — Ön arra nem is gondolt, kedves doktor Müller, amit legutóbb is állitottam, hogy következtetése téves, én az iratot nem is láttam, Veránál nincs is, egyáltalán, alaptalanul gyanúsít? Kiváncsi voltam, biztos-e a dolgában? Doktor Müller biztos volt, mint a vizsgáztató professzor: — Meg vagyok győződve, hogy az iratok önöknél vannak. Kinek volna érdeke ebben rajtunk kivül, ha nem önöknek? Ámbár nem tudjuk, mi céljuk van vele! Most csak az a kérdés, adják-e szép szerével, kináljunk-e érte pénzt, vegyük-e el erőszakkal, vagy egyezzünk meg becsületesen? — Becsületesen megegyezni? Ez túlzás a mi körülményeink között, kedves doktor! — Bizonyos árat szeretnénk felkínálni önöknek. Kifizetjük az iratokat, mondjuk ... mondjuk ... félmillió lira ... azt hiszem, elég, pompásan meg lesz fizetve s önök szépen, figyelmesen elvonulnak •. Félmillió lira! Füttyentettem egyet. Most már elhiszem, hogy értékes okmányt hordott magánál Alvarez. Felültem végre a heverőn s úgy tettem, mintha rajtam függne az okmányok sorsa. — Nem tárgyalunk, doktor. Kár minden szóért. Kijelentem önnek, nem tudom, hol vannak az okmányok. E pillanatban ne.m tudom. És ezzel valóban nem is hazudtam. Müller doktor felállott: — Ez az utolsó szava? — Well, mister! — Nagyon sajnálom. Megkopogtatta az ajtót- Az ajtó nesztelenül kinyílott. Müller még hátrafordult: — Ha meggondolná, kopogtasson. Gondoskodom róla, hogy meggondolja. — Legyen nyugodt, nem fogom meggondolni. A nyitott ajtó mögül ismét a kis köpcös és a hatalmas legény arca virított. Ha jól sejtem, a kis köpcös volt a tegnapi motor- vezető s azok ketten szereltek le engem. Újból az ajtónak rohantam- Becsapták az orrom előtt. Tehetetlenül döngettem az ajtót, nem felelt senki. A következő órák nagyon lassan teltek- Este lett. A falban volt ugyan villanykapcsoló, de a körtét valaki leszerelte, világosságot csinálni nem lehetett. A moszkitók raja tűrhetetlenül támadni kezdett, zümmögtek, rajzoltak és szomjaztak vérre körülöttem. Ha a heverő takaróját magamra húztam, a forróság kiűzött, lélegzeni nem birtam- A lábam is sajgott, a homlokomon éreztem a megszáradt vért, immár huszonnégy órája fedte a szmoking páncélja is a testemet. Nem irigyeltem most magamat. Mit nem adtam volna a Lido hüs, megnyugtató hullámaiért! A szomjúság kínozni kezdett mindennek tetejébe. Mégsem fogom -megadni magam doktor Müllernek. Inkább a dac szólt már belőlem, mikor ezt fogadtam, mert mit is árulhattam volna el neki? Hát valóban tudtam én, hol vannak az iratok, merre jár Vera s ki a megbízónk? Doktor Müller pedig nem hinné el, ha mondanám neki. Közösséget vállaltam Verával, a játékot már végigjátszom, mint a jó sponts-man. Fekete György, — szólítottam meg önmagamat, — hol van a te magadra erőszakolt híres pesti hlazirtságod? Unalmas spleened, amivel mindig hóditani akartál az őszi zsu- rokon ? A nevezetes spleen eltűnt. Helyette a lábam sajgott kegyetlenül. Körülnéztem a homályos szobában, hogyan lehetne innen kijutni mégis? Az ajtó erősen be van zárva, azt valószínűleg őrzik is. Az ablak magasan van, amellett nem szűrődik keresztül rajta külső fény, ugylátszik, nagyon messze lehetünk a forgalomtól és a lámpáktól. Bármennyire fájt is a karom, hosszú küzdelem után rátettem a nehéz asztalt a heverőre, valahogy egyensúlyt teremtettem közöttük és felmásztam az ablak tetejére, hogy elérhessem az ablakot. Rács volt ezen az ablakon, de ha megerőltettem magam, leláttam a Lagúnára. Igen kihalt egy csatorna volt, még a legelkeseredettebb sze- reimespárok is elkerülték. (Folytatjuk) Ha fejfájás gyötör, a gyomrod sincs rendben, Igyál csak fHllHH-M-f fél pohárral reggel. " 1 1 -1- " ...........................