Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-12 / 155. (3265.) szám

ötven millió kárt okozott a termésben a Tisza árvize Minden magyar ember teljesítette kötelességét árvizsujtotta nemzet* testvéreivel szemben — Hétfőn megkezdődött az ár visszahúzódása Tébolyodénak, idegsokkosok maradtak összetörtén a viz ostroma után Újjá kelt építeni Tiszaujíahot! Hí eresz paktumok (sp) Prága, julius 11. A kánikula ©lőtt utolsót rugaszkodott az európai diplomácia s ha már a londoni konferencia sikeres be­fejezésével nem tudta meglepni a forró ubor­kaszezon minden-jnindegyes hangulatába süppedő kontinenst, legalább a különböző paktumom megkötéséivel csillogtatta meg bé­ke készségét és békeakarását a csalódásig el­gyötört közönség előtt. Paul-Boncour világra­szóló eseménynek tartja e paktumok gyors megkötését, mi nem hisszük, hogy így vol­na. A kisantantpaktum tavaszi nyitánya után megszületett a négyhatalmi paktum, majd a ke éti Lo'carno, a kisanatant és Oroszország támadást kizáró szerződése, most az adriai paktum és a balti blokk születik meg s állí­tólag- útban van az olasz-osztrák-orosz és a magyar-osztrák szerződés. Ha igy megy to- tább, mondotta Daiadier, hamarosan kész a dunai paktum is s akkor csak lépések válasz­tanak el a regionális szerződések révén ki­épített általános európai uniótól. Szép nyári optimizmusnak tűnik a francia miniszterelnök és külügyminiszter jóslata, amely egy-egy kánikulában gyötrődő francia vidéki város hűsítő italoktól dús bankett­asztala mellől indult világgá, — s mi csak sajnálni tudjuk, hogy más lapok más véle­ménye, igy a londoni kudarcról, az ameri­kai hajóiéról vagy a németországi helyzetről szóló hírek annyira ellentétben állanak vele. Scheidemann, a német szociáldemokraták emigrált vezére egy amerikai lapban például nem vonakodik annak megállapításától, hogy Hitler Németországa egyenesen háborúiba kergeti Európát. Ez túlzás lesz, éppúgy, mint a másik oldalon Paul-Boncour valósá­gos briandi optimizmusa, de tény, hogy Eu­rópa léte nincsen rózsára ágyazva. A paktu­mokból egyelőre csak Szovjetoroszországnak van haszna, másnak nem. Az ügyes Litvinov fölhasználta a londoni konferenciát arra, hogy kivezesse a szovjeteket az egyre vesze­delmesebbé váló elszigeteltségből, amely raprój-napra komolyabban éreztette hatását a szovjet belső gazdasági életében. Az orosz ötéves terv a világkonjunktura méreteire volt alapozva, arra, hogy a búzára, fára, naftára, szénre, vasra éhes világ mohón vásárolni fog­ja az olcsóbb és jobb orosz nyersterménye- ket. De ki éhes ma búzára, fára, naftára, szénre, vasra? Annyi van belőle, mint a pelyva s az orosz áru Oroszország nyakán maradt. A dekonjunktúra kezdett veszedel­mes méreteket ölteni Moszkvában — Ukrá­niából egyenesen nacionalista forradalmak híre érkezett — s -az orosz diplomáciának föl­tétlenül meg kelett találnia a kivezető utat az elszigeteltségből. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy Moszkva a németországi események hatása alatt föladhatta eddigi kényszerű agresszív politikáját és minden ideiglenes hátsó gon­dolat nélkül kezet nyújthatott a moszkvai békejobbot szívesen megragadó hatalmaknak. Az orosz paktumkötések előfeltétele egy nagy moszkvai rezignáció volt: a szovjet hossza időre lemondott a világforradalom ál­máról Németországban megbukott a kommu­nista párt, az egyetlen, amelynek segítségé­vel a moszkvai forrófejüek esetleg a világ forradalmositását remélhették s ha a német kommunista párt nem létezik többé, vájjon ki hajtja Moszkva malmára az európai vizet? Az európai kommunizmus -akut veszedelme Hitler győzelmével elmúlt, ezt Moszkva be­válta és kénytelen volt ettől kezdve hosszabb lejáratra politizálni. E belátás és e reziná- riő első következménye az orosz paktum- sorozat, amelyben Moszkva a forradalom le­hetőségét teljesen kikapcsolva igyekszik Tiszaitjl&k, julius 11. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött tudósi tójának telettonjelen- tése.) Hétifőn délután harmadízben voltam künn az árvíz sújtotta Tiezaujlakotn. Hétfőre már az ár visszahúzódott a Tisza medrébe, amit azonban visszahagyott, az a pusztulás rettenetes, szivettépő képét mutatja. Dél­utánra (még csupán a főucca és a községnek magasabban fekvő részei voltak vízmente­sek, a mellékuccákban és a mélyebben fekvő részeken azonban még a késő délutáni órákban is méteres a viz. Villámgyorsan következett be az árvíz, de igen laiseu tempóban vonulnak vissza a szeny- nyes hullámok, amelyek olyan szörnyű ka­tasztrófával sújtottak egy derék magyar la­kosságú tiszamelíéki nagy falut és széles kör­nyékét. Most bontakozik ki a maga elrettentő való­ságában a pusztulás szörnyű képe. A mentés és a segítés munkája teljes erővel folyamatban van. Vasárnap déltől kezdve megfeszített erővel dolgozik a. katonaság több osztaga, a kivezényelt műszaki csapatok pontonokon és csónakokon. A katonai konyhák ötszáz ebéd elkészitésé- re és kiosztására kaptak csak utasítást, de mindjárt az első alkalommal már kétezren állták körül a gulyáskonyhákat és 2000 éhes, teljes negyvennyolc órán át meleg fa­latot nem látott szerencsétlent kellett ki­elégíteni. Rettenetes látványt nyújt az árvíz által hal­mokba sodort és a félméteres iszapban meg­rekedt bútorok halmazata. A szerencsétlen kárvallottak ott állanak szerény vagyonuk roncsai körűi és ezekből a tönkretett holmik­ból igyekszenek kiválogatni, ami a sajátjuk. A visszavonuló tenger iszapjából kiemelked­nek a házak, ha ugyan ezeket a roskatag vá­zakat, amelyeknek falai düledezőben vannak, össze-vissza repedeztek, elferdültek, még há­zaknak lehet nevezni. Hogy hány ház dőlt össze, még nem lehe­tett pontosain megállapítani, de nincs egyetlen ház sem, amelyet meg nem menteni a menthetőt és kibékül Európával. Beleegyezik Besszarábia elvesztésébe, ígére­tet tett, hogy nem támogatja ét „meglévő rendszerek megbuktatására törekvő fegyve­res bandákat", értsd kommunista pártokat és csak nem csatlakozik a francia hatalmi politikához Természetesen e rezignácíőtól eltekintve Moszkva számláján előnyhöz jut a paktumok viseli volna az árhullámok rettentő ostro­ma. Sok-sok családnak minden vagyona teljesen elpusztult. A kárt még megközelítőleg sem lehet fel­becsülni. A mentési munkálatokban a katonaságon kiviül részt vesznek és remekül dolgoznák Nagyszőllős, Munkács, Beregszász és a kör­nyékbeli falvak tűzoltói, akik különösen az asszonyok, gyermekek és a betegek elszállí­tásán fáradoznak. Sok embert szállítottak be tüdőgyulladás­sal vagy más hirtelen támadt betegségigei: idegösszeroppanássál, megtébolyodottsággal a szomszédos városok kórházaiba­Az emberéletben esett pusztulás mértékét nem lehet megállapítani, mert szétszéledtek, szétszaladtak az emberek, különösen az asz- szonyók és a gyermekek. A Tisza áldozatai Hétfőn délután négy órakor rettenetes lát­ványnak voltam szemtanúja. Egy asszony holttestét hozta egy csónak az egyik mellék- uocából. Férjére, egy Kérésztury nevű tisza- ujlaki kézművesre, rászakadt a ház és a sze­rencsétlen ember ott maradt holtan a romok között és még most is ott fekszik holtteste. Az asszony menekülni próbált s amint álmá­ból felverve bevetette magát az egyre növek­vő vízibe, a sodró hullámok elkapták és a gyönge nő belefulladt az árba. Most kapták meg holttestét és csónakra rakva hozták a mentők magukkal. Ebben a pillanatban érke­zett meg a szerencsétlen,ség színhelyére az elpusztult házaspár egyetlen leánygyermeke, aki egy szomszédos községben tanítónő. Két­ségbeesetten igyekezett Újlakra és már meg­rendült idegzettel érkezett meg a katasztrófa városába, de azért szivében még élt a hal­vány reménység, hogy övéinek talán sikerült megmenekült] i ök. Amikor a főuceára ért, abban a pillanat­ban hozták anyja holttestét a csónakon. A leány odarohant és a tizhefnlt hullában felismerte édesanyját- Ez a rettentő lát­vány annyira hatott rá, hogy kétségbeeset­ten felsikoltott, aztán vad sikollyal neki­áital s nem túlzás, ha a paktumokat, pusz­tán orosz helyi és nem világnézeti szempont­ból nézve, a moszkvai hivatalos felfogás nagy orosz diplomáciai sikerként, könyveli el. Oroszország lefedezte hátát Japánnal szem­ben, kibékült Angliával és Amerikával, köz­gazdasága export szelepeket kapott s igy esetleg újra megjavulhat belső gazdasági helyzete. A paktumokat megkötő európai né» rohant a visszavonuló Tiszának. A családi katasztrófa megbontotta eszét és rettenetes lelkiállapotában a hullámokba akarta vet­ni magát. Csak nagynehezen tudták vissza­tartani. Az orvosok megállapították, hogy a szörnyű tragédia megfosztotta értelmé­től. A sorscsapás súlya alatt megőrült, A szeren­csétlen teremtést elmegyógyintézetbe szállí­tották. Nem egy ilyen szomorú, tragikus esetet je­gyez fél Tiszaujlak borzalmas árvizkrónikálja. A pusztulás képe fogadja mindenütt az embert. Az állatállomány, ami el nem pusztult, szintén szétszéledt, a vetés, amelyet a viz és az iszap eltemetett, rothad és semmi sem használható belőle. A még többé-kevésbé ép házak ablakai, ajtaii nyitva, szárítják a szobákat, amelyeket még mindig megül a viz és az iszap, és szárítják a holmikat, amiket el nem sodort az ár. A re­formátus templom padlóját 10—20 centimé­teres iszapréteg földi. A magyarság pártjai részéről rajtam kívül, aki majdnem állandóan künn vagyok, hétfőn reggel óta künn van Korláth Endre szenátor, Hokky Károly képviselő és dr. Bodáky Ist­ván ügyvezető igazgató. Mindenkit meghall­gatnak és megfigyeléseiket feljegyzik, hogy a segítés munkáit irányítani tudják- Segítségre, gyors és bőséges segítségre van szükség, miért a nyomor, az Ínség ret­tenetes. Elsősorban a magyar társadalom­nak kell megtennie kötelességét szeren­csét! énül járt nemzettestvéreivel szemben, de részt kell vennie a segítés munkájában az államnak, a tartománynak, a hatóságok­nak és valamennyi közintézménynek is. TiiSizaJüjlak elpusztult, de a rommá lett vá­roskát újjá kell építeni amint uijjáépiitették az elhamvadt Vázsecet is. A magyar társadalom lelkiismeretéhez ap- pellálunk, hogy vegye ki mindenki a részét a mentés és segítés nemzeti kötelességéből örömmel látjuk, hogy már az első pillanat­ban jelentkezett az emberi szolidaritás meg­nyilvánulása és a segíteni készség. Az első élelmiszer- és pénzsegitséget Bátyú, Botrágy és Munkács magyarsága még vasárnap eljut­pek jól tudják, hogy nagy előnyöket biztosí­totta^ a szovjetnek, de nem bánják, mert egy­részt megszabadultak a kiszámíthatatlan ke­leti rémtől, másrészt, remélik, hogy az orosz exporttal segítenek kátyúba került közgazda­ságukon. A jövő fogja megmutatni, hogy a számítás melyik oldalon volt helyesebb és ki kötött jó üzletet a paktumok aláírásával'. XII. évf. 155. (3265) szám • Szerda • 1933 julius 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi eS rUSZÍ7lSzkÓÍ ellenzéki pártok 11. emelet — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • *7 • ~ Prága II, Panská ulice 12. Ili emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több polltlkCLl nCLpiiCLpjCL Telefon: 34184, Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kő. SŰROÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl

Next

/
Thumbnails
Contents