Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-01 / 147. (3257.) szám

lfrttd frUliOS 1, BflOiimlHtf.

font is csatlakozik az inflációs politikához. Holland tudja, hogy milyen veszedelem fenyegetné ez esetben a forintot és Svájc is tisztában van azzal, hogy a forint esése után a nemzetközi devizaspekuláció minden erejét a svájci frank aláaknázására összpontosítaná. Mindkét állam inkább elhagyja Angliát, de nem egyezik bele valutájának tönkretételébe.

Meghalt Pam'er A kos a legnagyobb magyar litozólus

Budapest, ju-nhis .10. Btldaipfleti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pauler Ákos, a budapesti tudományegyetem nagyhírű filozófia tanára, Corvin-koszorus tudós, a Tudományos Akadémia I(, osztályának elnöke csütörtökön este 57 éves korában hosszabb szenvedés titán meghalt. Temetése szombaton délután lesz az Akadémia oszlo p esa r nők á b ól.

Pauler Ákos bölcsészeti és pedagógiai iró hires magyar tudósesaládtból származott. Apja. Pauler Gyula történet iró volt, nagyapja pedig Pauler Tivadar jogtudós és igazságügyminiszter (született Budán 1816-iban, meghalt Budapesten 1866- fban). Pauler Ákos Budapesten született 1876 ápri- ' lis 9-én. Egyetemi tanulmányai végeztével 1898- Jban bölcsészet-doktori oklevelet, 1902-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert az ismerettanból és az ismerettan történetéből. Előbb a budapesti pedagógiámban tanárik adott, majd 1906-ban a pozsonyi jogakadémiára, 1912-ben a kolozsvári. 1915-ben pedig a budapesti egyetemre nevezték ki a filozófia tanárának. Az akadémia 1910-lban megválasztotta levelező tagnak. Főbb munkái: „A természetfilozófia fogalmáról és feladatairól'* (Budapest 1898), „Ismeretelméleti tanulmányok" (1903), „Bevezetés a filozófiába" (1920), „Liszt Ferenc gondolatvilága" (1922).

Pauler Ákos a filozófiai Írókban elég szegény magyar bölcsészettudomány legjelentősebb tagjai közé tartozik és egész generációkat nevelt a budapesti egyetemen. Főműve amely szerényen, a „Bevezetés a filozófiába" címet viseli, német nyelven is megjelent 1926-ban és a legkomolyabb szakkörökben nagy elismerésre talált. Pauler Ákos filozófiája közel állott ahhoz az irányzathoz, amelyet a modern francia filozófusok egynémelyi- ke képvisel s amelyet „neuthomizuiu&nak" szokás nevezni. Világos, áttekinthető előadási modora, mindig lebilincselő fejtegetései és hasonlatai százával vonzották a különböző fakultásokon tanuló diákokat előadásaira. A magyar tudományos életet és a budapesti Tudományegyetemet, amelynek egyik dicse volt, nagy csapás éri Pauler Ákos korai halálával.

7875 vasutast küldött nyugdíjba

Julius 1.-vel a vasutügyi minisztérium

További nyugdíjazások a láthatáron, hogy enyhítsék valamennyire

ai államvasutak deficitjét

Prága, június 30. Legutóbb beszámoltunk anról, hogy a vasutügyi minisztérium az államvasutak 'nehéz helyzetére való tekintettel tömeges nyugdijazásókra készül- Az Expr.ee mai szánnának jelentése szerint az első nagyabb nyugid Íjazás a mai nappali, julius 1-vel kezdődik, amikor

a vasutügyi minisztérium 7875 vasúti tisztviselőt és alkalmazottat küld nyugdíjba.

A lap jelentés szerint valamennyi vasutigazgu- ’tóságon teljes erővel dolgoztak junius utolsó hetében azon, hogy idejében készüljenek el a

nyugdíj kiszámítási munkálatokkal;. Ez a munka olyan nagy volt, hogy egyes igazgatóságokon külön alkalmazottakat is kellett fölvenni ennek a munkának az elvégzésére, sőt az illető ügyosztályiban túlóráztak is.

A nyugdíjaztatások kiterjednek az alkalmazottak összes kategóriáira és összes fizetési osztályaira. Elsősorban azonban azokat küldik nyugdíjba, akik

harminc szolgálati esztendővel rendelkeznek és betöltötték már ötvenötödik életévüket.

Ezek után következnek ima.jd a fiatalabb korotsztályu tisztviselők. A vasúti tisztviselőket és alkalmazottakat a nagyarányú nyugdíjaztatások meglehetősein meglepték, főként azt panaszolják az érdekeltek, hogy

későn kapták kézhez a nyugdiJbahelyezési dekrétumot

s a,z is n'agy nehézséget okóz a nyugdíjba kük dötfc tisztviselőknek, hogy julius 1-én nem kapnak fizetést, mivel a nyugdijak (kifizetése — az aktív szolgálatot teljesítő alkalmazottak 'előre való fizetésével szemben — utólag történik.

— Óriási tűz Southampton kikötőjében. Londonból jelentik: oSuthampton dokkjaiban tegnap éjijei tü ztámadt, amely oly veszedelmes méreteket öltött, hogy a hollandiai „Ingrapöra" és az amerikai „Montroee" óceánjáró gőzösöket el kellett vontatni. A lángok átcsaptak a raktárházakra is és busz milllió cigarettát hamvasztottak el 30.000 font értékben.

1 magyar kormányzó megkapja

a király valamennyi főhatalmi jogát?

Hárem terv a magyar kormányzó jogkörének kiterjesztésével

Budapest, június 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefomijelenitése.) A kormány tagjai ma déllelőtt Gömbös miniszterelnök elnökletével minisztertanácsot tartottak. Imrédy Béla pénzügyminiszter beszámolt a londoni ut tapasztállá iáiról, valamint az ott folytatott bizalmas eszmecserékről.

A kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslattal kapcsolatban a minisztertanács még nem döntött, mivel ezidőszerint háromféle elgondolás van szőnyegen: Az első terv szerint a kormányzónak kizárólag az ország- gyiiÜtés elnapolásáról szóló jogát szélesítené

ki a törvény, úgyhogy a mostani egy hónap helyett három hónapra napolhatná el szükség esetén az országgyűlést. A második terv szerint a kormányzónak az országgyűléssel ösz- szeifiiggő minden jogát olymódon terjesztenék ki, hogy a jogok a királyi jogokkal lennének azonosak. A harmadik elgondolás szerint minden irányú államfői jogot a legszélesebben terjesztené ki a törvény a kormányzó számára. Lehetséges, hogy hétfőn külön minisztertanács fog foglalkozni a törvényjavaslattal s ez esetben a javaslat még a nyári szünet előtt a ház elé főig kerülni.

Amerika fellegyverzi flottáját

Wa%iípgton, Jiunius 30. Swanson tengerésze bugyi miniszter bejelentette az amerikai tengierésWi politika meglepő irányváltozását. Mig eddig a leszerelési tendencia uralkodott, a lefegyverzési konferencia elanpolá- sa után Amerika elhatározta, hegy flottálját a washingtoni szerződés megengedett méreteinek végső határáig kifejleszti. A hadihajók építését meggyorsítják. A kész hadihajókat fölszerelik az aktív szolgálatra. Az uj amerikai tengerészeti politika ellen tétiben áll az 1931 augusztusában elfogadott tengerészeti programmal. A lapok nem leplezik, hogy a tengéreszetügyi miniszter felfegyverzési tervet mutatott be tegnapi nyilatkozatában.

Meghosszabbítják ,.rv *•* a román-jugoszláv kereskedelmi egyezményt

Belgirád, junius 30. A román kormány elfogadta a belgrádi kormány javaslatát a két ország közt eddig érvényben volt kereskedelmi egyezmény meghosszabbítására. A javaslat értelmében az egyezményt julius 1-éitől számítva hat hónapra hosszabbítják meg.

Az eperjes-bártfai motorosvonat halálragázoit egy gazdálkodót

Kassa, jurniua 30. (Kassai szerkesztőségünk telefonjélen lése.) Súlyos szerencsétlenséget okozott tegnap a Bártifa és Eperjes között közlekedő mofotrosvoaat. Bartostfalva község mellett elütötte Lasor János kisgazda szekerét. Az összeütközés következtében ,a kisgazda nagy Ívben repült ki szekeréből egy nyolc méteres mélységbe. Az odahívott mentők a szerencsétlenül járt gazdát beszállították az eperjesi .kórházba, ahol anélkül, hogy eszméletét egy pillanatra is visszanyerte volna, k'iiszenvedett. A gázolás következtéiben a székéi" elé fogott két tehén is elpusztult. A motorosvonat első része snJlyosan megrongálódott. A vasutigazgatóság részéről bizottság szállít ki a helyszínre. j;

— Megnyitották az aj pöstyénl múzeumot. Pöstyénből jelentik: Csütörtökön, Péter-Pil napján

délelőtt nyitották meg ünnepeég keretéiben az uj pöetyéni múzeumot. Az országos hivatal képviseletében megjelent Bellái József kormányfőtanácsoe, a műemlékek bizottsága nevében dr. Hoftfmann tanár. A pöetyénihatóeág Skyeák Béla főbíró vezetékével jelent meg. A községet Sándelér polgármes-i tér képviselte. A pöetyóná musenmtársaeág névé* ben Winter Imre, a múzeum elnöke üdvözölte a kormány képviselőjét s beszédében kiemelte mindazoknak érdemeit, akik közreműködtek a muzeum létrejöttében. Utána beszédeket tartottak Síkycák főbíró, Bellái kormányfőtanácsos, dr. Hofftoann, dr. Filkorn képviselő és dr. Vaclavik tanár. A beszédek elhangzása után a vendégek megtekintették a múzeumot, melynek népieméi, régészeti, ásványtani, földtani, balneológiái, állattan és növény* tani osztályai vannak.

SZOMBATÉT VIKTOR:

KÜLÖNÖS OLASZ NYÁR

roffllllllllllllHlllllíl![ííiniillllllllllillillllllllllll|[|||[||lllllll!llliill!lllllllMIIIII!IHM!llllllllllllllllllllllM

REGÉNY

(10)

Valami ünnepnap lehetett a hegyekben. Fekete-fehér ruhás asszonyok ballagtak az utak szélén, imakönyvvel a kezükben s riadt arccal ugrottak félre az útból, mert a tegnapi sarat szert efröccsen tette az autó- Apró falvakon robogtunk keresztül, itt-ott a helyes utat kérdeztük:

— Da, da! — igeneit egy vén horvát paraszt s hosszan utánunk bámult. Szép volt így: suhanói ismeretlen ország ismeretlen hegyei között, mind följebb már a Karszton, zöld páfrányerdők és kibukkanó fehér kövek között. Magános tanyák búslakodtak a völgyekben és a hegyoldalakon itt-ott templom- torony ágaskodott az égnek. A magas hegyek tetején finom felhő ült.

Retten voltunk az egész világon, Vera kis kék sapkája alól kiszabadult egy hajfürt és lebegett a szélben. Arca kipirult, ahogy n éh a rápillantottam, csak orrának finom ivét láttam a hajfürt mögött. Szöktünk ...

Már óráik hosszat rohantunk a kocsival. Szerencse, hogy Zágrábban jól teleszittam magam benzinnel, ezen a kietlen utón alig kaphattunk volna a motornak táplálékot. A gondozatlan ut mellett kitört korlátok emlékeztettek hajdani, szorgalmasabb időkre. Fenyőik kisérték utunkat és mély szakadékok övezték. Kanyargós, síkos ut. Néha azt hittem, valahol Gömörmegyében járunk: a táj képe megcsalt, a Karszt helyett liptói tájak és zólyomi hegyek bukkantak föl. Csak az utszéli kőjanik ók és öreg, avult házak reneszánsz kapuból tozatai emlékeztettek arra, hogy idegen vidéken járunk.

Modrus-megye. Régi földrajzköoyvem emlékei száll anak föl

Kisváros határába érkeztünk. Erdők és

lombos szépségek övezik a városkát, amely hirtelen bukkan elénk egy kanyarodó után: piros tetős ház üdvözöl, aztán egy gyerek kísérletezik azzal, hogy követ dobjon a sárkányéra és már meg is állottunk egy „gostoina" előtt.

— Nagyon helyesen — mondja Vera —, éhes vagyok.

Ismeretlen város a Karsztban. Ünnepnapi nyugalom száll a vidékre. Senki, de senki az égvilágon nem tudja, hogy itt járunk. Akár el is tűnhetnénk mindörökre az emberek elől, itt maradhatnánk ebben a kis ihegyivá- roskában. Olyan, mint Rozsnyó, vagy Breznó- bánya a hegyek között.

— Hogy hívják a várost? — kérdezem egy suhanó tói. Nem érti a német szót.

öreg kocsmáros biceg ki.

— Delnőre ... — düninyögi, szinte csodálkozik, hogy ezt valaki nem tudhatja.

Kis város a Karsztban. És nincsenek fehér kövek itten, nincs szikrázó napsütés, pusztuló rom, mint hittem. Cupa ünnepi hangulat, kedvesség minden. Talán azért is, mert Vera áll mellettem és nagyokat harap a vajaske- ny érből.

Sokáig állunk igy, nekitámaszkodva a kocsinak. Nem messze katonazene játszik és egy park fái alatt tisztek pengetik a sarkantyút. A pázsiton tábori ruhás katonák ülnek és csajkával a kezűikben várnak ebédet. A nők divata alig egy évvel jár a párisi mögött: Európa uniformizál. Néhány száz kilométerrel följebb magyar katonák várják ugyanígy a menázsit, még északabbra cseh közlegények dobolnak a sajka fenekén, ugyanilyen éhes lehet a porosz baka is ebben az órában s litván katonák is szívesen szoktak vacsorázni. Ugyanígy sétálnak a siófoki mólón a nők, oldalukon egy-egy tiszttel, a pesti Angol-parkban Fricsay szintén rázendített és a nógrádi fenyőik illata sem más, mint ez itt.

— Mi az? — kérdi Vera, mert már percek óta nem szólok.

—• Semmi — legyintek —, csak azt nézem, hogy a katonák mindenütt egyformán éhesek ilyen időtájban. Magam is igy csörgettem a csajkámat annakidején és nem tudtam volna magam sem választani egy szép nő, vagy egy csésze kakaó között...

— Bolondos! — nevetett Vera — nem találja, hogy itt minden nyugodt mostan?

— Igen, — mondom — föltétlenül van benne hangulat.

Fanyarul mondom, de belül melegséget érzek. Ezt mutatni azonban nem ajánlatos— Olyan jó volna itt maradni! — mosolygott Vera- — Mit szólna hozzá?

Hogy mit szólok hozzá? Máris szaladtam az öreg, bicegő vendéglőshöz, megnéztem a „lakosztályait", vacsorát rendeltein, elhelyeztem a kocsit és elrendezi ettem a Vera szobáját.

— A kívánsága parancs volt! — mondtam s mindenképpen arra akartam vigyázni, hogy el ne áruljam a nagy örömöt. De lehet azt 1 yenkor titkolni?

Delnőre! Nem foglak sohasem, elfelejteni. Földrajzkönyvek ajpm foglalkoznak veled, mert csak egy jelentéktelen karszti város vagy, katonai térképeken olyankor huzgál- ják alá nevedet, amikor egy-egy dandár erre gyakorlatozik, a vonal csak egy percig áll állomásodon, mert sietős a dolga Fiume felé, turisták nem ismernek, nyaralóvendégek fel nem keresnek és aki fürdőzni akar, lerohan Dalmáciába, autósok azért állanak meg vendéglőd előtt, mert kifogyott a benzinjük — és mégis milyen csodaszép vagy, sáros uccuid - dal, elhanyoglt házaiddal, öreg diófáiddal a parkban. Rajongunk érted, mint egy ismeretlen nőért.

Még feltűnést is keltettünk. A katonazene kólót húzott, aztán rágyújtott egy népszerű operett nyitányára, — milyen kicsi ez az

Európa — a tisztek Vera után fordultak, a karmester kihajolt a kottaállvány mögül é« úgy nézett Verára: idegen, ismeretlen ebben a városban, ahol mindenki rokona a másiknak. Mekkora feltűnés, mintha csak mifelénk, egy kis városban volna.

— Azt hiszik, férj-feleség vagyunk! - súgtam Vera fülébe.

Vera azonban tiltakozott:

— Remélem nem!

— Én azonban nem hagytam:

— Gondolja, hogy azok már közömböseb- ben viselkednek egymással szemben?

Kérdéssel felelt:

— Talán nagyon feltűnően viselkedünk?

Már vívtunk, meglehetősen élesen pedig.

Uj hang csendült meg tehát közöttünk. A dialógus alatt apró viharok fészke parázslóit. Egyődeig úgy néztünk egymásra, mint ellenfelek. Végül is Vera békült:

— Most nincs itt az ideje, hogy veszekedjünk. Hagyjuk talán nyugodtabb időkre a vélemények heves kicserélését.

— De ez igy kedves, — kötöttem meg magam — változatos és érdekes. Legalább jobban kiismerjük egymást.

— És miért szükséges ez magának?

Egy pillanatig haboztam, mig kivágtam: ,

— A jövőre való tekintettel.

Harciasán nézett rám:

— És miért volna erre szüksége? Milyen jövőre van tekintettel? Hiszen megmondtam, hogy roppant örülök lovagi szolgálatainak* de nem szerelném, ba ebből következtetéseket vonna le.

Olyan szigorúan nézett most végig, mint egy sértett királynő.

Nem szóltam semmit. Ilyenkor jobb, ha az ember nem felel. Ez nem megíutamodás, hanem okos politika. Ha egy nő haragszik, mindig azt hiszi, hogy igaza van. Ebben az igav Ságban csak akkor kezd kételkedni, hogyha ráhagyják, öt perc múlva Vera is jelentkezett ezzel a törvénnyel:

No, azért ne haragudjon — kezdte a hé- kilóst látja, maguk férfiak úgy szexet-) nek...

jL