Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-09 / 131. (3241.) szám

5 wm A WALL-STREET HATALOMKOVÁCSAI Két Morgan harcolt már a szenátussal s papiros-határozat még nem győzte le a Wall-Street urait Fejezet a pénzügyi világhatalom diadalmas csatáiból Newyork, járniuk eleje. A Wall-Street és Broadway earkán, az áramló forgalom közép­pontján büszkén emelkedik a magasba egy fe- hónmárványból -készült monuimentáliB épület: a J. P. Morgan et Co. bankháza. Amerikáiban ninoe eo-k olyan hely ée épület, amelyet tradí­cióik árasztanak körül, azonban, a Wall-Streetnek ezen a sarkán és a másik három sarkon két évszázados amerikai fejlő­dés és félszázados világtörténelmi események emlékei szimbolizálódnak. Alexander Ham Hton, a nagy államférfin és fe- dorálista, 1795 nyarán házának lépeeőiről Itt akarta megnyugtatni a dühöngő tömeget, amely őt az Angliával megkötött Jay-ezerzödés miatt, amelyben a nép franciaellenes politika kéz dér ményezését látta, számadásra vonta. Szitkok és kövek zúgtak körülötte a levegőiben. Hamilton pedig igy kiáltott föl: Ha ti ilyen találó argu­mentumokat használtok, akkor kitérek előletek — és a dühöngő tömeg elöl házába menekült. A háború s a börze Amikor az idősebb John Pierpont Morgan, egy gazdag rövidárafcereekedő és bankár fia a Wall-Street pénzügyi és börzevilágának köz­pontjába költözött, megkezdődött az amerikai bankéletnek az a korszaka, amelyben a háborús időket a börzespekuláció kedvező alkalmának fogták föl. Ez a lehetőség John Pierpont eenior előtt első- icben a szecessziós háború idején merül* föl, amely a világház alapítójának a hadsereg meg­bízásai révén óriási nyereségeket szerzett. Ab­ban az időiben egy másik, nemkovéebó ismertté vált ember is nagy háborús szállító és háborús nyerészkedő volt: Andrew Caroegie, aki később a Caroegie Steel Companyt alapította meg, a legjelentősebb vasipari magánvállalkozást. An­nak az Időnek ®* a két nagystílű spekulánsa emelkedett M az amerikai pénzemberek közül, akik minden erkölcsi gátlás nélkül törtek cél­jaik megválóéi tásá r a. Talán ez a pénzügyi debü a végső oka. annak, hogy Morgan valamennyi későbbi tranzaíbció- jában, bármilyen gazdasági területen mozgott is az, háborús mentalitás uralkodott, amely gazdasági csatamezőket teremtett. Az 1903. évig terjedő időköz egy gazdasági napo- SeotóamuB álltai vált jellegzetessé, amely nagy bátorsággal vetette magát a tárgyi értékek megszerzésére és elkeseredett harcokat folyta­tott- az értékpapírok birtokáért. Az amerikai gazdasági élet eltrösztösödése ősapán néhány névnek a jegyében áll, akik közül a legkiemelkedőbb J. P. Morgan Sr. és Rocke­feller. 1893 ban súlyos gazdasági depresszió követke­zett be, amely az USA egész vasúti tőkéjét alap­jaiban rázta meg és a halál csiráját belevitte Commodore Vandenbilt simbkodalmába is. (Van- denbilt végleges kiválása már napjainkban tör­tént meg.) A gazdasági erők szabad játékának amerikai-demokratikus fikciójában történt meg a .pénzügyi oligarchák frontális előretörése, me­lyet a Morgan csoportja vezetett. A Morgan-ház a szenátusban és a képviselő- házban ülő politikai helytartóival sikeresen behatolt a vasúti érdekek egész körébe. Az, amit a vasúti pénzügyek „reorganizálásá­nak" neveztek, tulajdonképpen, nem volt más, mint a kisebb banfcüzleteknek brutális kidobása a vasúti obligációkból és a középosztályhoz tar­tozó részvényesek bőrére végrehajtott „kon­centráció". A J. P. Morgan-ba-nkház jól megda­gadva vonult ki a harciból, a meghódított val­utákban elhelyezett igazgatói és fölügyelőbi­zottsági tagjai megadták a biztosítékot az egyeduralmi helyzetiből kiinduló tröszt-gondolat győzelmének. Az idősebbik John Pierpont könnyen teljesíthette 1895-ben Cleveland elnö­kének kérését és mint egy bankszindikátus ve­zetője, 62 millió dolláT felhajtásával a kincstár Aranytartalékát újból 100 millióra hajtotta fői. A szén, acél és vas meghódítása A pénzügyi hatalom kovácsában közben to­vább fejlődött a tröszt-gondolat s a most meg­induló tröeztösitési küzdelmek a kortársákban azt az érzést keltették, mintha az öregebb Mor­gan a világ minden kapitalista csúcsát még va­lamivel tu-1 akarná szárnyalni. Az általa végre­hajtott front-változtatás a háborús színteret ez alkalommal a nemzeti és nemzetközi szempont­ból rendkívül jelentős, úgynevezett kulcsi.parok lerfJ iöfA» 4á, a szénre, acélra és vasra. 1 Általában a pénzügyi tőke urálik odó helyzetéről volt szó, a konkurenciának kikapcsolásáról ezekben az iparágakban. A pénznek és nagy­iparnak egy erőszakkal létesített érdekházas­ságban kell egyesülniük. Ez a hadművelet ott, ahol a 'békés eszközök csődöt mondottak, kor­látáié lküli versenyküzdelmek megindításával ment végbe, az Arakat úgy leverték, hogy csak­nem önmagukat semmisítették meg s a pénz által ellenőrzött vasutakon a konkunrens válla­latok 'termékeire fuvarozási zárlatot léptettek életbe. Hosszadalmas volna ennek a küzdelemnek a harcmódjalt minden részletükben ismertetni. Mint a célhoz vezető eszköz, a holdíng-társasá­Epe- és májbetegségeknél, epe­kő és sárgaság eseteiben a ter­mészetes * Ferenc József* keseruviz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. Klinikai ta­pasztalatok igazolják, hogy az otthoni ivókúra különösen hatásos, ha a Ferenc József vizet kevés forróvizzel keverve, reggel éhgyomorra isszuk. A .Ferenc József* keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban és füszer- üzletekben kapható. gok rendszere fejlődött ki, amelyek lényegük­ben nem fejtenek ki más tevékenységet, mint az altársaságok részvényeit fölveszik. A gigantá- ifous összekapcsolást J. P. Morgan eenior az United States Steel Corporation megalapí­tásával érte el, amely as acéJkiráSlyaL, Andrew Caroe­f ievel megvívott kegyetlen küzdelem után 901-ben jött létre. Caroegie vállalatán kívül a tröszthöz még tizenkét más társaság csatlako­zott 150 alvállalatával, inkább a kényszernek nyomására, mint önkéntes elhatározásból. 1100 millió dolláros alaptőkéjével ez a gaz­dasági polyp határozottan a leghatalmasabb mfl volt, amit az idősebbik Morgan megalko­tott. Most még nagyobb gőzzel tőrt előre az ennél Is hatalmasabb, nemzetközi célok felé, amelye­ket röviddel a spanyol-amerikai konfliktus ki­törése előtt egy newyorkd pénzügyi banketten a következő szavaiban fejezett ki: }fA hata­lomért (folytatott játékban három tromfunk van: a vas, az acél és a szén. Már rég óta a vi­lág gazdasági éléstárává váltunk, most arra tö­rekszünk, hogy a világ műhelye legyünk. De a világ clearinghousejává is kell válnunk," Meddő küzdelem a tröszt-hidra ellen Minden trösztellenes törvény, kiindulva az 1890, óvd Sherman-Act-tól, minden tröszt-elle­nes pör azóta vízbe való csapásnak mutatkozott és amikor J. P. Morgan senior 1912-ben, éppen úgy mint a fia most, a kongresszusnak vizsgáló­bizottsága, az úgynevezett Pnjo-bizottság előtt állott, — amelyet elnökéről neveztek el, — hogy számot adjon a pénzügyi trösztről, a pénz nagyfejedelme minden eshetőséggel nyugodtan nézhetett szembe. Egy évvel előbb már vissza­utasítottak egy panaszt az acél trösz t ellen, mert- Morgan bebizonyította, hogy a tröszt „csupán" a* acéltermelés hatvan szá­zalékát 8 az USA nyersacéljának „csupán" negyvenhárom százalékát ellenőrzi. (Figyeljük meg ezt a csupán-t, mint egy tíz­éves fejlődés jellemző eredményét.) így aztán a Pujo-bizotteág többségi véleménye is úgy alar kult, hogy egy pénzügyi trösztnek fennállását a kifejezés tága-bb, nyers értelmében nem lehe­tett megállapítani, bár a bizottság sajnálattal kénytelen közölni, hogy ennek a szélesebb vo­natkozásnak alapján az ilyen kombinációnak rendkívül sok eleme áll fenn. A közvélemény nyomására tovább folyt a tröszt és holding el­leni küzdelem, de rendkívül vontatottan és mindinkább ellaposodva. Ennek a küzdelemnek a derekán halt meg a kiemelkedő stratéga 1913 március 31-én. Minden háborút győzelmesen- ál­lott ki, lett légyen az polgárháború, Kuba-kon- fl-iktus, bur-háboru (az angol hadikölesönre 50 millió dollárt jegyzett), vasúti, vagy értékpapir- háboru. Mérhetetlen értékű műremekeket ha­gyott örökségül részben a köznek, részben fiá­nak, John Pierpont juniornak. Amikor ez 1923- ban könyvtárát Newyork államának adomá­nyozta, felbecsült értéke hat és fél millió dollár volt Három érig tartott, űrig a* öröksóg-ssa­bályozás utján a fiúra maradt örökséget meg le­hetett állapítani. Hetvenmillió dollárt tett ki. Morgan junior örököse Azt. amit háborús mentalitásnak mondottunk, a fiatal John Pierpont Morgan le örökölte. A* uj pénzügyi hatalmasság először akkor jutott érintkezésbe francia bank-, ipari és üzleti körök­kel, amikor as amerikai kormány megbízásában a francia Panama-csatorna érdekében 40 millió dollár értékű aranyegyezményt közvetített. A fiatal Morgan is életszabályát ebben az elvben foglalta össze; irA& good 6it etil! az rise up anÓ fau." Sok más aranyszabályt örökölhetett még, a legfontosabb azonban az volt, hogy a fislet és a poHtflca elválaszthatatlan egy­séget alkot és csak annak van a kezében bi> toaitott gazdasági hatalom, aki az állami de* partementekben és a két kamarában éppen olyan hatalmi szóval rendelkezik, mint az United States Steel Corporation, a Pullmann- Company, a Northern Pacific Railway éti First Security Company elnöki székében. A tröszt-törvénykezés Idáig csupán halkan morv mögött, de még nem harapott. Miután azonban fogai voltak, ezeket a fogakat szép sorjában ki- húzogatták, igy például a Olayton-Act., a Fede- ral Keserve Act, stb. függelékével. Morgan spekulációja a világháborúval Azután következett & világháború a maga eotaa sem sejtett lehetőségeivel. Ha Amerika kezdetben semleges is volt, a J. P. Morgan et Oo. cég nem lehetett semleges. Az első 12 millió dolláros há­borús kölcsön Oroszországnak ment. Jóval Ameri­kának a háborúba való avatkozása előtt Morgan már biztosította a maga számára az an­tant mnniciós és egyéb szállításainak finansz­írozását. 1915 áprilisában Franciaország 50 milliós kölcsönt kap. Egy kétezerkétszáz bankból alapított szindi­kátus néhány hónappal később a szövetségesek számára 500 millió dolláros kölcsönt Ír ki. Még 1917 előtt Angliának és Franciaországnak egyedül ő több mint másfél milliárd dollárt szerzett s igy óriási províziókra tett szert. John Pierpont Morgan junior 1922-ben a repará- ciós bizottság felkérésére tagja lett annak a ban­kár-bizottságnak, amely mint a Dawes-bizotteág előfutárja Németország fizetésképességét megálla­pította. Az 1929. február 19-én Páriában megnyitott szakértői értekezleten is John Pie-rpont Morgan volt az amerikai megfigyelő. A. háború ugyanis valami olyat idézett elő, amit a Morgan-bank kal­kulációs osztályán — sok egyéb mellett, amit még a háború okozott — elnéztek. Bekövetkezett a világgazdasági válság. Amikor ' Morganmak 1924-ben a francia frankot stabilizálnia kellett, ez érdemnek ezen a másik oldalán bebizonyosodott annak az utolsó és lég- nagyobb Morgan-íéle üzletnek kiszámíthatatlan­sága, *mit a világháborúval kapcsolatban bonyo­lított le. A események sodrában sok mérföldkő tűnik el, de egyikremásikra mégis vissza kell emlékezni; Az 1930. év „fekete péntek©44 Bök száz amerikai bankot taszított a baiese tömegsírjaiba. John Pier­pont Morgan ezzel szemben „konszolidálta44 a bank­ügyét éppen úgy, amint az idősebbik Morgan meg* tette volna. A Wall Street hatalomkovácsa, aki a pénzügy várából felfegyverkezve vonult ki, hogy végrehajtsa a vasút és ipar kényszerházasságát, még mindig kovácsolja a gazdasági háború fegy­vereit és John Pierpont Morgan, a félelem nélküli — ha nem is gáncs nélküli — lovag, a kongresszusi kihallgatás kereszttüzében áll. Azonban papi­ros — rezoluciék még egyetlen Morganl sem győztek le. Roosevelt elnök? — Nos, a prognózisok talán fe­leslegesek, talán csatoak. — Amikor egy másik Roosevelt, Theodore, volt az Egyesült Államok el­nöke, aa öreg harcos gyakran nyeregbe szállt, hogy harcot vívjon a pénzügyi mágnásokkal. A. nyereg azonban megürült. Az tröszt-tőke marad győztes a harcban. Marosludas és Szászrégen erdélyi községekben megismétlődtek a magyarellenes tüntetések A merénylők helyett a véresre vert rokkantat tartóztatták I© Szétrombolták és kifosztották a zsinagógát Kolozsvár, június 8. A Torda-köniyéki vé­re* események óta napirenden vannak Er­délybe® a magyar- éti zsidóellenes támadá­sok. Szerdán Marosfodason nagyobb román ' tömeg megtámadta Hechs Imire hadirokkant újságárus pavilIonját, ahol nagyobbrészt ma­gyar lapok voltak kitéve. A tömeg a magával tehetetlen rokkantat egy közeli kocsma ivó­jába hurcolta és ott véresre verte. Ax újság­árus a tömeg eltávozása után elvánszorgott a csendőrségre, ahol jelentést tett ax ügyele­tes csendőrőrmesternek az őt ért inzultusról, de a csendőr anélkül, hogy végighallgatta volna a rokkant jelentését, letartóztatta őt és bekísérte a tordai ügyészségre. Szászrégen községben főleg a zsidóság el­len irányult a. tömeg dühe. Közel Száz főnyi felizgatott tömeg szerdán éjszaka behatolt a zsinagógába, annak berendezését szétrombol­ta, öt tóratekercset széttépett s egy félmillió lej értékű tóratekercset magával vitt. Tifiulescu erélyes megtorlást ígér Bukarest, június 8. A Torda-környéki ma­gyarellenes tüntetésekkel kapcsolatban Titu- lescu tegnap nyilatkozott a sajtó képviselői előtt. A külügyminiszter kijelentette, hogy Bukarestbe visszatérve csak mo*t értesült a történtekről. Biztosíthatja azonban a közvé­leményt, hogy a román kormány sokkal őszintébben óhajtja a legmelegebb szomszédi viszonyt Magyarországgal és a magyar—ro­mán gazdasági kapcsolatoknak fenntartás nél­küli ki mélyítését, semhogy a Torda-környéki kilengéseket lekicsinyelné és a bűnösöket szabadon engedné. A közeledésre ma kedve­ző légkört nem engedik megrontani, de az események minden politikai vonatkozásától eltekintve is ax egyes erdélyi községekben előfordult erőszakoskodások nem maradnak és nem is maradhatnak büntetlenül, mert a román kormány megtorol minden kilengést, akár románok, akár magyarok követték eL A marosgombási támadás Kolozsvár, június 8. Bár TiMescu tegnapi nyilatkozatában kijelentette hogy a magyar- ellenes tüntetésed bűnösei ellen a hatóságok a legszigorúbban el fognak jármi, mégis egy­mást követik az erdélyi magyarlakta közsé­gekben a magyarok brutális bántalmazásai- A maiTosliudasi és szászrégeni támadások után legaljábban Marosgombáson játszódtak le nagyon súlyos események- A maros gom­bást magyarok már napok óta rettegésben éltek, mert nap-nap után fenyegették őket a községibe!i románok. Tegnap éjszaka mimt- egy negyven főnyi románból álló tömeg rá- támadt a magyar gazdák portáira. A tömeg szétrombolta a házak kerítéseit, beznzta az ablakokat, ikidömtött© a kapukat, as ajtófél­fákat, betörte a református iskola valameny- nyi ablakát és a magyarok kertjeiben na­gyon sok fát döntött ki. As okozott kárt. ed­dig még nem sikerült megállapítani. Az er­délyi magyar párt parlamenti képviselői ff parlament legközelebbi ülésén elégtételt fog­nak kérni a kormánytól a brutalitásokért. — Nagyfokú maláriajárvány Munkács környékén. Munkácsról jelentik: A Munkácshoz közelfekvő Stravicsovo község környékén, amelynek a vidéke mocsaras, az utóbbi időben ijesztő mértékben ütötte fel fejét a maláriajárvány. A lakosságnak nincs pénze gyógyszerre, úgyhogy amikor a láz- roham meglepi a betegeket, gyakran az uccákon és az utezéli árkokban hevernek. A hatóságoknak elsőrendű kötelessége volna, hogy ezeken a lehe­tetlen állapotokon mielőbb segítsenek

Next

/
Thumbnails
Contents