Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-07 / 129. (3239.) szám

'Pií&ÜAii v ^A^^AR-HIRLAfír 1938 Jarotus 7, wfflnda. gyár nemzeti párt vezére, Esterházy János, az országos keresztény szocialista párt elnö­ke, cli*. Törköly József képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke, Füssy Kálmán és Richter János szenátorok, dr. Holota Já­nos nemzetgyűlési képviselő, dr. GiHer Já­nos tar tománygyü lesi képviselő, Csíizmazia György városbiró, Novotny Richárd közigaz­gatási főtanácsos, járási főnök, Vodioska ez­redes, helyőrségi parancsnok, Jelcinek ez­redes, a 12. gyologezred parancsnoka, dr. Ala.py Gyula, Járass Andor és dr. Salkovs»ky Jenő tartománygyülési képviselők, Gidró Bonifác bencés házi önök és főgimnáziumi igazgató rendtársai élén, Galainhos Zoltán református lelkész, Koczor Gyula, dr. Axin- ger László, Krisíéfí Sándor, Forgách Géza, a Prágai Magyar Hírlap felelős szerkesztője, dr. Szijj Ferenc, Fizélly Imre, Fiilöp Zsig- mond, Schalkház Sára szociális testvér, dr. BiesovSzky Kázmér, Kövy Árpád, Rzi-ka Henrik, Böjíös József, Schallkház Lipót, Bax- tos Frigyes, dr. Klain Ödön, Korách Tiha­mér, dr. Kállav Endre, Herczegk István, dr. Aranyossy Endre, Bartha János, Czike Dé­nes, Gold Benő, Kincs Izidor, dr. Szilárd Aladár, Uhereczky Géza, Vaskó Imre, stb., stb. A pompásan megrendezett díszhangver­seny a szlovenszkói magyar dalosok kiváló képességeinek s dalkulturájának fejlettsé­geinek nagyszerű bizonyítéka volt. A négy komáromi dalárdán kívül még tizenkét szlo- ivenszkói dalárda lépett a pódiumra. Dunaszerdahely, Garamsalló, Érsekújvár, Léva, Csallóközárán yo?, Nyitra, Rimaszom­bat, Losonc, Pozsony dalosai adlak Komá­romban egymásnak találkozót. Együttesen és külön-külön is bemutatkoztak. Az este a magyar dal szárnyaló erejének jegyében zajlott le. Bevezetőül az összhar hatszáz adlos adta elő Thern „Dalünnepen" cimü énekmüvét. Az ösiszkart Simkó Gusztáv, országos karigazgató vezényelte. Precíz össz­hang, pompás fegyelem, mesteri irányítás jellemezte a hatszáz dalos szereplését. Simkó Gusztáv szinte kézibentartotta az egész kart, odaadóan vezényelt, úgy hogy a haitiszáz dalos énekszava döbbenetes erővel zengett, ereje mégisem vált szépsé­gének rovására, finomság ég lendületes di­namika egyikép érvényesültek az ös&zkar dalában. A jubiláns Komáromi Daltegyesület a fia­tal, igen tehetséges karnagy-zeneszerző, Schmádt Viktor irányításával Farkas „Ma­gyar rapszódiá“-ját és Schmidt szerzeményét egy Ady versre énekelte. Kiváló betanulás­sal szerepeltek a komáromiak, szép össz­hang, érzékitő erő minkét előadott számban. A jubiláns dalárda mindenképpen kitett ma­gáért, nemcsak rendezésben, hanem az ün­nepségek folyamán a többszöri kiváló sze­repléssel is, ami fáradhatatlanságát és vas­iakaratát bizonyltja. A Komáromi Dalegyesü- det szép példáját adta a magyar dalos-létek­nek. A kompromi Egyetértés Műnk ás dalárda két dala: Demény és Blobner szerzeményei a dalárda kiváló képességeit mutatták, ugv hanganyagban, mint kidolgozásban. A da­lokban ötlet, szellem, humor volt: a nehéz feladattal könnyedén birkóztak meg az Egyetértés dalosai. Krausz Mór vezénylő­tehetségét bizonyította a dalárda szereplé­se, úgyszintén Krausz Mór vezényelte a Ko­máromi Zsidó Egyházi Énekkart is, amely Schubert és Sztojanovics szerzeményeit mu­tatta be formás Ás lendületes kidolgozásban. A Komáromi Római Katholikus Egyházi Énekkar dalegyveleget adott elő, Tóth Géza szeretetteljes irányításával, szép összhang­ban. A Dunaiszerdahelyi Dalárda vegyeskara Dohler Kálmán lendületes irányításival sze­repelt s adta elő Davorin: „Bucsu"-ját. Ked­ves, bájos darab, finoman megoldva, a ve­gyeskar a hangminőségbeli különbséget szé­pen, lágyan oldotta meg, puhán olvadtak egybe a hangok. A Garaimsallói református földműves-ének­kar Várföldi „Felhők mennek" szerzeményét énekelte Schmögler Zoltán lendületes vezeté­sével. Hasonló földműves-dalárdát ritka he­lyen találnánk Szloivensakón; egészséges, friss hang, harmónia, lelki átérzés váltak a dalárda szereplésének dicséretére. Az Érsekújvár! Gazdadalárda Szendrei Nép­dalegyvelegét adta elő Szendrei István veze­tésével. Ez is jóiaü, lendületes, kedves sze­replés volt, a zeneszerző-karnagy dala sok tapsot kapott. A Lévai Keresztény Munkásdalárda Gáspár Szerzeményét mutatta be Forgács Mihály ve­zénylésével. Érdeshauígu, uj hangerők nagy­szerű törekvése volt, szép sikerrel. A Csal tóköz irany osi Református Énekkar népdalegyrvelegeket adott elő, vezényelte Yiz­Novoszihirszk, Irkuiszk és Chabarovszk irá­nyában tovább röpült. Az útvonal 6950 kilomé­tert tesz ki. Moszkva, junius 6. Mattem repülő Kazan fölött elröpült. A bátor óceánrepülő utjának legközelebbi állomása Omszk. Elhalasztott óceámepüíés Croydon, június 6. James Mormon, az isimért repülő, aki feleségével együtt óoeánrépülésre készült és Newyorkban akart ieszállni, vállald hozását rossz időjárás következtéiben máira har lasztotta. SzaiéBiif ieinyt vett feleségül.,. Az anyós elüldözi a háztól a iiataíasszonyt — a férj lel és rágyújtja a házai Tragikus anyagyilkosságban Ítélkezik a nyitmi esküdibiróság Nyitra, junius 6. (Saját munkatársunktól.) Kedden délelőtt állott a nyitnál esküdtbirő- ság előtt Skolka József 29 éves pázsiti gaz­da, aki a múlt év őszén meggyilkolta édesanyját, Skolka Máriát. A nyári ciklus megnyitó tárgyalása iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg és már a ko­ra reggeli órákban a kiváncsiak százai lep­ték e* a bírósági épület folyosóját, igyekez­ve bejutni a tárgyalóterembe. A gyilkos­sággal vádolt legényt fegyőr kiséri fel a te­rembe, melyet zsúfolásig töltött meg a kö­zönség. Pontosan 9 órakor vonul be a bí­róság, élén Vincze Aurél elnökkel, A ta­nácsban Takách és Thoid tanácsosok foglal­nak helyet, míg a vádat VoLsiczky prokurá- tor képviseli. A védői tisztet Jureczky Iván dr. látja el. Az esküdtek kisorsolása és a vádlott adatainak felvétele után az elnök is­merteti a súlyos vádat, mely szerint Skolka József a mull ér szeptember 27- én éjjel előre megfontolt szándékkal bor­zalmas kegyetSenSéggol meggyilkoilifla édes­anyját. A vádirat szerint Skolka József tompa tárggyal leütötte anyját, majd ami­kor az önegiaiS Szörny eszméletét vesztve összeesett, az ágyra dobta és megkötözte, mad bezárta az ajtókat és fölgyujtolfla a la­kást. Amikor a lángok felcsaptak, ő az ab­lakon keresztül kimenekült az égő szo­bából. A tüzet a szomszédok idejében eloltották, a szerencsétlen öregasszony azonban oly sú­lyos égési sebeket szenvedett, hogy október 5-én a nagytapolcsányi kórházban belehalt sérüléseibe. A nyomozás során Skolka Józsefet a csendőrséig letartóztatta és a nyitrai kerüle­ti bíróság fogházába szállította. Kihallgatása során beismerte bűnét, azonban határozottan tagadta, hogy tettére előre készült volna és egyre azt hajotgatta, hogy a veszekedés során erős felindulásban vég­zett anyjával. Amikor Skolkáné szobájában felcsaptak a lángok, néhány szomszéd figyelmes lett az ablakon át kiáradó tüztfényre és látva a ve­szélyt, bezúzták a lakás ajtaját és nagynehe- zen eloltották az egyre nagyobb arányokat öltő tüzet. A szerencsétlen asszonyt, akinek fején haalmas ütéstől szrmazó seb tátongott és testét súlyos égési sebeik borították, az első segélyben való részesítés után azonnal a kórházba szállították. Eleinte mindenki azt hitte, hogy rablótá­madás történt. Erre vallott, hogy m asszony fiiát, Solka Józsefet összekötö­zött állapotban az istállóban találták meg. A nyomozó csendőröknek azonban rögtön feltűnt, hogy a kötés gyanúsan laza és köny- nyen kibontható s így elsősorban is Skolka Józsefre terelődött a gyanú, akit vall a tóra fogtak. Eleinte azt hangoztatta, hogy isme­retlen tettesek hatoltak be hozzájuk, akik le­váry Vilmos. A magyar föld lehelete érzett a dalukból, lelkes magyar dal gangjait hozták a csallóköziek. A SzMKE nyitrai dalárdája —- ha rangsor­ba ál'litanánk a dalosünnep szereplőit — az első helyek egyikét foglalná el. Az alig egy­éves énekkar szereplése általános elismerést és sikert aratott két magyar dalával. (Petőífi —Lányi és Hoppé). Preoiz betanulás dicséri a karnagyot, Szőke Józsefet, egészséges, vá­logatott hanganyaga van a dalárnak, külön el­ismerést érdemel kiváló tenorja, amely a szereplő dalárdák legjobb tenorjai közé szá­mított. A nyitrai SzMKE dalárdája méltóan képviselte a Ku'ltur-Egylet kitűzött céljait. Az Érsekujvári Vasasok Olvasó és Dalköre magyaT népdalokat énekelt, jó hanganyaggal, preciz betanulásban Szendrei István vezény­lésével. A Rimaszombati Magyar Dalárda méltóan folytatta a dalárda nemes hagyományait, sze­replését szintén az elsők közé kell számíta­nunk. A rimaszombatiak, — akik között Szlo- venszkó legöregebb dalosa, a fiumei dalver­senyt hajdanában megjárt Pcrecz Samu is he­lyet foglalt — már az előadott darab ügyes megválasztásával is kitűntek. Koudela Géza „Babilonnak vized mellett" cimü nagyon ér­dekes, egyéni szerzeményét énekelték, a hangerősitésnek és hangtompitásnak, a dina­mikus lendületnek, a fegyelemnek minden készségével. Halász József karnagy gondos és lelkiismeretes munkáját dicséri a rimaszom­bati dalárda fényes szereplése. A Lévai Dalárda Sztára „Hegyi beszéd" cimü szerzeményét adta elő, a kiváló Heck- maim István karnagy irányításával. A lévaiak szereplése is méltóan csatlakozik a dalárda többi sikereihez: fegyelem, harmónia, dal- készség és dalszeretet jellemezték a dalárda fellépését. A Losonci Magyar Dalegylet Lányi-szerze­ményt énekelt. A nehéz darabot pompás kész­séggel oldották meg. Riszner Ede lelkes, gon­dos irányítása sok elismerést és tapsot ara-, tott. A három esztendővel ezelőtt lezajlott 'lo­sonci dalünnepély óta még lendületesebb Ív­ben halad a losonci dalárda kitűzött utján, a dalkultura hagyományainak lelkiismeretes ápolásával, friss erővel. A Lévai Dalárda vegyeskara szintén élén haladna a ranglistának. A Keehmaim István által vezényelt kar nehéz, de hálás darabot választott: Kodály—Bartók népdalokkal jött s feladatát pompásan oldotta meg. A zenei ve­zetés elsőrangúan érvényesült a zenei gondo­latok befejezésénél, a crescendo, decrescendo keresztülvitele pompás volt, a kar szinte „megfogta a gondolatot", fegyelmezetten, a nehéz összlhangzatra gondosan ügyelve szere­pelt. A pozsonyi Bartók Béla-Dalegylef a magyar zene és karének magas fokon való fejlettségét mutatta be, szinte .már zeneelméletet is nyúj­tott. Németh István László országos karigaz- gató érdekes és nem mindennapi felfogásban, sajátos kidolgozási modorában énekelt, min­den finomságot, de erőt is kicsenditve a dal­ból. A Bartók-dalárda szereplése nagy nyere­sége a hangversenynek s magas csúcsa dal- kuíturánknak. A dalárda Haydntól énekelt s a zeneszerző karnagy négy régi népdal-vál­tozatát adta elő. Végezetül az összkar Gaál: Balatoni nép­dalegyvelegét adta elő hatalmas erővel, is­mét Simkó Gusztáv vezénylésével. Minden finomság és minden lendület érvényesült a daliban, Simkó Gusztáv hivatott, lelkes irá­nyítása minden szépséget kihozott a dalból. A közönség állandó lelkesedéssel, nagy szeretettel és élvezettel hallgatta a szerep­lő dalárdákat, ünnpelte és tapsolta őket. A komáromi dalünnepély fényesen sikerült, dicsőségére a magyar dalnak s örömére da­losainknak. A dalünnepély után a közönség a Dalegye- sillet helyiségedben kitünően sikerült tánc­mulatságon vett részt, ütötték anyját, majd őt is elverték és össze­kötözték. A „támadás" részleteinek ismerten tése során azonban ellentmondásokba ke­veredett, majd végül is töredelmesen beis­merő vallomást tett. Azt vallotta, hogy anyja a kérdéses éjjel bejöttt hozzá és szi­dalmazni kezdte, azért, hogy nyugodtan alszik, néha árverés van kitűzve ellenük. Szemére vetette, hogy 5 napok óta nem kén pes aludni az izgalmaktól és még jobban az idegeire megy, ha látja, hogy fia mivel fceon! törődve alussza az igazak álmát. A vita egy­re hevesebb lett, majd szinte félál ómban öntudatlanul felkapott egy széket és anyjának hajította. A szék éle az asszonyt fejé® találta. Amikor látta, hogy anyja mozdulatlanul hever, abban a hitben voSt, hogy már nem él és annyira erőt vett rajta az ijedtség;, hogy igyekezett eltüntetni a bűntény nyomait. Gondolko­dás nélkül, remegő kezekkel kötötte össze a mozdulatlan te®tet, a® ágyra tette és megH gyujtotta az ágyat Az volt a szándéka, hogy maga is tüzhalált hal, amikor azonban a füst fojtogatni kezd­te, felébredt benne az életösztön és az ab­lakon keresztül kimenekült az udvarra. Amikor az istálló elé ért, az a gondolat fo- ‘ gamzott meg benne, hogy összekötözi magát, hogy rablógyilkos merénylet látszatát keltse. Vallomásában elmondotta, hogy hónapokkal a történtek előtt szegény leányt vett el feleségül, akit ®a- ; gyón szeretett. Anyja örökös szemrehányá­sokkal illette és noha minden szorgalmá­val azon volt, hogy gyarapítsa a családi va­gyont, anyja végül is kiüldözte a házból fe­leségét, aki pedig szófogadó, szorgalmas teremtés voüt. Nehezen viselte el a történ- L teket és vágyakozott a felesége után, any­ja azonban hallani sem akart arról, hogy 1 újra befogadja menyét. 1 Nagyon elkesritette ez a keményszivüség, de 5 lelkiismeretesen dolgozott tovább. Nem ciga­rettázott, alkoholt soha életében nem ivott, ■ kártya nem volt a kezében. Szolidan, szorgal­masan élt, minden idejét a munkának szen- L telte, mindez azonban kevés volt, anyja ál- tj landóan szidalmazta. A vizsgálat során számos tanút hallgattak . ki, akik l sokban megerősítették a gyilkos fin valló­: mását. Kaciua Gyula plébános eUtmom­l dofta vallomásában, hogy Skolka Józse­5 kj rendes, szorgalmas embernek ismerte [ mig anyja ideges a>s&zony volt. Krajc&ej József községi biró szerint a gyilkos gazda nem ivott, nem kártyázott, nem dohányzott, semmiféle szenvedéllyé nem volt. Minden­ki rendes szorgalmas embernek ismerte és tisztelte. Ezzel szemben az öregasszony mindenkivel gorombán beszéli, ház§ártos 1 természetű volt olyannyira, hogy ő maga is kerülte társasá- 1 gát, mert tartott attól, hogy ke’ilemetlensé- 1 get okoz neki. Torna Tamás, a meggyilkolt asszony fivére is mentő vallomást tett. ; Skolkáné — mondotta többek között — ab­ban a hitben volt, hogy fia menyasszonya nagy hozományt kap, mikor azonban értesült arról, hogy a leánynak nincs vagyona, min- ! den ok nélkül állandóan kötekedett vele, szidalmazta, noha az mindent elkövetett, hogy megnyerje Skolkáné tetszését. A foly­tonos veszekedés eredménye az lett, hogy a fiatal asszony kénytelen volt visszatérni a 1 szülői házhoz. Skolka József több esetben panaszkodott előtte, hogy anyja egyre elvi­selhetetlenebbé válik és nemcsak napközben szidalmazta őt is állandóan, de még az éjsza­káit is megzavarja. Álmából felriasztja és . veszekedéseket rögtönöz. Tanácsot kért tő­le, mire azt válaszolta, hogy leghelyesebb lenne, ha legalább egy évre eltávozna ha­zulról. Az édesanyja talán megváltozik, ha hosszú távoliét után visszatér. Tudomása van arról is, hogy annak idején Kel káné folyton ama ösztökélte fiáit, hogy legyein goromba a feleségéhez és üsse-ver* je az asszonyt. Amikor a fiú erre azt válaszolta, hogy nem képes megütni feleségét, mert szereti és mert látja, hogy a szegény teremtés ■é>jj'©l- nappal szorgalmasan dolgozik, — anyja emiatt is szidalmazni kezdte. A kihallgatott többi tanú nagyréve szintén Skolkáné összeférhetetlen természetéről besaéfct, megerősítve, hogy Skolka József rendszeirető, szorgalmas gazda voJR, aiknek senkivel nem volt soha kellemetlensége. A mai esküdtszéki tárgyaláson Skolka Jó­zsef megismételte a vizsgálat során tett val­lomását, Bűnét beismeri, bűnösnek érzi magát, de nem igaz, hogy tettét előre meg­fontolt szándékkal, kidolgozott terv alapján követte volna el. Erős felindulásában csele­kedett. A tárgyalás nagy érdeklődés, mellett Mattem huszonhárom óra alatt Newyorkból Moszkvába repült Leszállás után tovább repült Chabarovszk felé M o s zkv a, június 6. Maííern amerikai re- 5ülő megérkezett Moszkvába. A repülőtéren aa irosz kormány, a repülőszövetség és a sajtó tépviselői üdvözölték. Különös barátsággal fo- >aflíók Matternt az orosz repülők. Mattern reg­gel négy órakor Oslo közelében ért földet s in- len tovább röpült. Norvégiában az amerikai re- )üíő a többi között kijelentette, hogy Norvégia lyugati partját a skót partvidékkel tévesztette issze és a köd kényszeritette arra, hogy eredeti rányáíól északra eltérjen. Huszonbároméráis •épülés után még ötven liter benzin és negyven iter olaj volt a tartályában. Mattern rövid pihenés után Szverdlovszk, 4

Next

/
Thumbnails
Contents