Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-04 / 128. (3238.) szám
19 1833 feni a* 4, vasárnap. Alapy Gyula könyve a csallóközi halászai történetéröl (A Nemzeti Kultúra Ismerettárának első kötete Komárom 1933) Csehszlovák Légióbank Sürgönyeim: Légiobanka P**&HSL Ily Na PoflCl Teleionszámok; 265-51, 301-41 Helyi kirendeltségek: Liben, Nusle, Vinohrndy, Zizkov. Részvénytőke: 70,000.000 Ké Tartalékok: 100,000.000 Ke FIÓKOK: Bcrehovo, Bratislava, Brno, Ducheov, Hradec Králové, Jihlava, Kolfn, Komárno, KoSice, Lounv, Lovosiee, Mór. Ostrava, Nővé Mesto n. V., Olomouc, Piestanv, Plzeü, Poprad, Turnov, üzhorod, Zvolen, 2ilina. IDÉNYV.\LTÓÜZLíETEK : Poprad- állomás, SÍ iáé, Starv Smokovec, Strbské Pieso es Tatranská Lomnica. KÜLFÖLDI AFFILIÁLT INTÉZETEK: Ivomercijalna banka d. d. Zagreb és fióktelepe Ljubljana, Latvijas Privatbanka, Riga. MINDENNEMŰ BANKÜZLET LEBONYOLÍTÁSA. (H.) S*U>r«ns«kó, jumu* 3. A fttlovenszikói történeti irodaiam, amely néhány önálló monográfián kívül összefoglaló műn„Koniferum“ valódi borókabogyó párlat sikerrel hat vesebántalmaknál, elősegíti a bőr és a vese működését „Slovlik“ Trénéin. kát alig tud felmutatni, ez évben értékes gazdaságtörténeti tanulmánnyal gazdagodott. Alapy Gyula dr., Komárom-váraiégye vollt fölovéltárosa, akinek történetírói munkásságában is jelentős állomás legújabb munkája, amelyben Csillék őz halászatéinak történetét irta meg eredeti fonráetanulmá- nyok és levéltári kutatások alapján. Ez a rnunke, amely nemcsak a mi szőkébb körünkben fog figyelmet ébreszteni, minden müveit magyar ember érdeklődésére számot tarthat, mert kiegészítéséül tekinthető Hermann Ottó klasszikussá érett ■munkájának, A magyar halászat könyvének. Ala.py munkájának előszava szerint Hermann Ottó könyve adta meg az ösztönzést monográfiájának megírására, mert Hermann Ottó szerint a mohácsi vész után a halászatra vonatkozó adatok eltűntek és a török hódoltság alatt elpusztultak. Alapy Gyula, a legteljesebb hódolattal a legnagyobb magyar tudósok égjük ének ez állítása iránt, azt könyvben cáfolta meg és megírta a csallóközi halászatnak évezredes történetét írott adatok alapján. Visszapillant ennek a több évezredes főfoglalkozásnak a történelem előtti múltjára is és eloszlat egy tudományos félreértést, azt. hogy Csallóköz területe lakatlan lett volna a kőkorban. mivel ennek éppen az ellenkezőjét bizonyították az eddig feltárt archeológiái leletek. Csallóköz területe már a csiszolt kőeszközök korában és a későbbi bronzkorban elég sűrűén lakott hely volt és az ősembert mi vonzotta volna ide, a járhatatlan vizek közié, mint a halászat sikeres ^foglalkozása a történél emelőül ember primitív eszközeivel. A magyar történelem kezdetétől fogva az oklevelek ezer és ezer darabját olvasta árt é« nagy munkával szedte ki azokból a Csallóközre vonatkozó adatokat, a középkori anyag bőve* bizonyítékait, használta a komáromi, pozsonyi, soraorjaí és főleg a bécsi volt közös pénzügyi levéltárakat és figyelembevette az ide vonatkozó történelmi irodalmat is. Történetiről apparátusa tehát a legszélesebb és foiráshasznál8tábaai Is meglátszik, hogy csak a lényeges dolgok érdekelték. A könyv végigkalauzol az Árpádok-korabeli Csallóközön, ahol az alsó határt alkotó Duna és a felsőhaitárul szolgáló Kisdunaágon belül a folyóvizek. erek, mocsarak, vízállások, tavak, vízfolyások őserdőjében temérdek a halászóhely és a halászóviz, különösen a mélyebb fekvésű Alsó- csallóközre vonatkozik ez a megállapítás. Az évente megújuló vi zárad ások felfrissítik ezeket az állóvizeket, de a kimosások uj medreket vájnak é« uj vizeket alkotnak, amelyek halban kövesek, A birtokviszonyok kimerítő ismertetésében érdekes, hogy a halászóhelyek mindig külön adományozás és osztályoknál külön egyezmény tárgyát alkotják. Az ősi halászó magyar mesterczavak eeregesen fordulnak elő régi okleveletekben, a vejsze (latinul clausura) az ősrégi rekesztő halászatnak őrizte meg emlékét. Közben egy kis kitéréssel éppen oklevéltani búvárkodása alapján a Csalié folyó nevének eredetével és a folyó irányával is megismertet. A Csalid magából az öreg Dunából szakadt ki Pozsony alatt és Vereknye mellett folyt el, hogy Hidas alatt a Kisdunával egyesüljön. Nevét- éppen úgy, mint a mostani, tuladunai Challöfelde is. személynévtől kapta. Roppant érdekes a komáromi és a komáromi vár, meg az esztergomi érsekség tulajdonában levő vizafogók működésének leírása. "Maga a halászat és a halkereskedés Komárom középkori életének egyik érdekes fejezetét nyújtja azzal a perrel együtt, amelyet a halászat jogáért és a vámért a bakonybéli bencés apát a domonkosrenddel folytatott-, amely per a Komáromi Pál mester, komáromi ispán idejében a XIV. század első éveiben kezdődött. Családok, községek százai fordulnak e3ő a könyvben a halászat jogával kapcsolatiban és a kiszélesedő anyagot az ító a XVIT. századtól kezdve már korlátozni kénytelen. Ott inkább már a céhek története a feldolgozás tengelye. A könyv egyébként Komárom, Komorja és Pozsony történetéből is érdekes adalékokat közöl, amelyek eleddig feldolgozva nem voltak a halászattal kapcsolatban. Általában a Duna története, amely az itt élő és lakó népek sorsát mindenkor meghatározta, a fontos irányitója a szerzőnek. Amikor a XVII. század közepe fáján az első gátakat építik a Duna kiöntései ellen, ettől az időtől kezdve a halászat fénykora is letűnik. De annál nagyobb az egyes községek ragaszkodása halászó- vizeikhez. Roppant színessé teszi a könyvet zamatos magyar stílusa és főleg a bécsi volt közös pénzügyi levéltárnak bőséges adathalmaza, amelyekből megtudjak. hogy a komáromi vizákat a bécsi, párisi, varsói, prágai udvarokba szállították és a derék komáromi szekeresek vitték azokat. A Duna fejedelmi -hala királyok és hercegek asztalának volt megbecsült csemegéje. A könyv, mint a Nemzeti Kultúra Ismerettára I. kötele jelent meg. Dr. Alapy Gyula, a Nemzeti Kultúra szerkesztője nagy meglepetéssel szolgált már ezen uj tudományos folyóiratának magas színvonalával a szlovenszkói tudománykedvelőknek és a folyóirat megjelenése után nem sokkal ez a könyve 1* megjelent, amely nagy nyeresége az egyetemes magyar történeti irodalomnak is. Nyitni, június 3. Nyitra valamikor a magyar kultúra egyik fontos gócpontja volt. Itt jelent meg az -első magyar nyelven nyomtatott könyv. Szerzője, Komjáthy Benedek ugyancsak nyitrai vo.lt s a „Szent Pád apostol levelei11 című müve -egyike a magyar irodalom Oegér-tékesőbb alkotásainak. Nyitra irodalmi jelentősége különösen az ellenreformáció Idejében domborodott ki erőteljesen. Ez a lendület az évszázadok folyamán hanyatlott s a mai Nyitra irodalmát mindössze egy- egy magyar verskötet-, könyv és néhány hetilap jelenti. Az irodalmi élet pangásával ellentétben, erős és friss lendületet vett a képzőművészeti élet. A festőkből és szobrászokból álló nyitrai mii- vészkolónla tagjai országszerte ismertek és no vük jó csengésű. Újabban közös művészeti és gazdasági egységbe tömörültek e az augusz- tuebao tartandó nagyszabású ünnepségek keretén bél# közös kiállítás rendezésére határozták el magúikat. Úgy vélik, hogy az űnaepeég Időjén mintegy százezer Idegem fog Nyitrán megfordulni s bizonyos mértékben megélénkíti a szürke hétköznapokba- belefáradt nyitrai művészek egyhangú életét. A helybeli művészek kollektív kiállításának terve síé bizonyos technikai akadályok hárultak., mivel a tervezett ki- állitássaS egyidejűén az országos egyesület is ta’álMtásra készül, de remélhető, hogy békés egyetértésben megoldódik a kérdés. Nyitrán, jónéhány képzőművész él. Kettőt közülük a közel múltban ragadott el a halál. Emlékűik és alkotásaik -olyan elevenen élnek még bennünk, hogy fölemlitésük nélkül nem lenne tökéletes ez a beszámoló, amelyet Nyitra művészvilágáról kívánunk nyújtani. Dombay Hugó az egyik, Kubicza Miklós a másik. DOMBAY HUGÓ a régi Nyitra aramykedélyü Hugó bácsi,ja voR- Két Ízben is -megnyerte a Petőfi-Társaeág irodalmi. pályázatának diját. Verses -elbeszéléseket irt és szerkesztője volt az egyik nyitra! lapnak. Hagyatékában számos értékes -rajzot, valamint festményt találtak, ami azt bizonyítja, hogy a festészetben is méltó pozícióhoz jutott volna, ha toll helyett -ecsettel alkot. Nyolcvamőtéves korában hunyt el. Ifjú KUBICZA MIKLÓS valóban ifjan, harmincegyéves korában távozott el körünkből. Halálos betegen is dolgozott. Mintha érezte volna, hogy kevés a® ideje a fantáziájában lángoló müvészálmofc vászonraveté- séhez. Úgyszólván utolsó óráiban fejezte be legutolsó alkotását. Müveiből, -amelyekről a többi között Katona Nándor és Perlőit Csaba is a legnagyobb elismeréssel -emlékeztek meg, megtört és mégis reménykedő lelke tükröződik vissza. A nyátrai müvészkolóniánalk Bártfay Gyula, Mássányi Ödön, Szlamka Lajos, Mészáros E. József, Podolay V. Ferenc. Schurmann Miksa és Sebül© A. Gusztáv a tagjai. BARTFAY GYULA autodidakta szobrászművész. Tizenöt évvel ezelőtt vette kezébe először a vésőt s ez a másfél évtized nehéz küzdelmet és súlyos gondokat jelentett életében. Érdekes, hogy éppen ez a küzdelmes életmód tette ismertté, mert életviszonyai arra a fokozottabb tempóra kényezeri- tettéfc, amely művészetét egyre jobban csiszolta és itöíkéletesitette. Mintegy százhúsz alkotását őrzik különböző nyitrai magánházakban. Mihelyt pénzhez jutott, Párásba utazott, ahol három éven át az Acad-emie Grand Sűrűiére szorgalmas növendéke volt. Párisiből Nyitrrára s onnan megint idegenbe, Rómába vitte az útja. Itália fővárosában a Szépművészeti Akadémia mesteriskoláját végezte el. Részt vett egy római kiállításon, amelyen szépen mintázott Beetho ven-fcjjel tűnt föl. Szlovén szkon két nagyobibszaibásu szobra van: Borosznófiirdőn a „Krisztus11 és Nyitrán a „Katona-”. Az állam -legutóbb kőt művét vásárolta meg. Negyven-, A könyv ára 25 korona, könyvtáraknak 20 korona. Megrendelhető Komárom (Kultúrpalota 6). négyéves és egyedüli ■ vágya dolgozni, alkotni és teremteni. A huszonhatéves MASSÁNYÍ ÖDÖN a fiatal nemzedék egyik legerősebb ígérete. Első mestere a nyitrai ScJvale volt. Prágában I és Pozsonyban tanult. Egy ideig díszlettervezője volt a- szlovák nemzeti ezinháznalk. Szintén járt Olaszországban, amelynek napsugaras ege ée művészete maradandó hatással volt fogékony lelkére. Freskófestészetben és templomi festészetben -különösen nagy elismerést érdemelt ki. de sikerei voltak a grafika és piák áttervezés terén is. SZLAMKA LAJOS Maseányival egyidős. A prágai és a budapesti akadémiát abszolválta. Figurális modern festő. Még nem forrott ki teljesen, de eddigi munkái a legszebb reményekre jogosítanak. Ambiciózus és alkotásaiba egyéniségét viszi bele. MÉSZÁROS E. JÓZSEF iparművész. A budapesti iparművé szeri főlek©' lát végezte. Szerényen és visszavoarultam csak munkájának óh Nem szereti a zajt, a föAtűnéet- A művészetet magáért a művészetért imádja, de kiállítást még nem de rendezett munkájából, A nagy nyilvánosság Jgv hát csupán máfiodké®ből, közvetve fog tudomást vonná arról, hogy Mészáros mester© a ceruzának és a vésőnek, öt80 esztendő tapasztalata alapján készül a híres Pető ecet Előállítja: PETŐ ZSIGMOND és FIA, Vráble <». ecetszesz, likőr- és rumgyár Alapitva: 1850. Alapítva: 1850, vöemunikái remekbe készült alkotások éfe kompozícióiban szárnyaló fantázia tüzel Szentség- tartói, kelyhei mind-mind remekművek a maguk nemében. A „Sátánt legyőző Mihály ark- angyal“ cimtí alkotása a komáromi múzeumba került, mig egy drágakövekkel ékesített kely- he a nyitrai ferencrendi kolostorban van. A zsidó templom részére méreteiben is megkapó monumentális imatáblát dolgozott 'ki. Fejlett formaérzéke könnyen győzi le az anyag ellenállását. Harmincöt éves. Első mestere ugyancsak Schü'le volt, majd Győrben tanult Kelemen Mártonnál. Onnan Budapestre került s tanulmányai befejeztével 'bejárta Németországot. A Prágai Magyar Hírlap fedezte föl, amidőn néhány müvét képben és írásban ismertette. Teljesen -kiforrott művész, akitől még sokat- lehet várni. PODOLAY V. FERENC Tren-cséninegyéiböl került Nyitrára. Prágában Engelmüller Ferdinándnál, majd Budapesten Rudnaynálí tanult. 1928-ban Nyitrán rendezte első tárlatát, amely a fiatal piktort egyszeriben ismertté tette. N agy tapolcs árnyban Masaryk köztársasági elnök is megtekintette a kiállítását és megvásárolta egyik kompozícióját, Tájképeiben a levegős horizont -és az éHentétes tónusok jól érvényesülnek. SCHURMANN MIKSA festőművész a ezlovenszlkói művészgárda egyik legérettebb tagja. Neve az ország határain túl is jóiiement. Hosszú ideig Párisban tartózkodott, ahol Bíixtfayvál együtt szorgalmas látogatója volt az Academie Grand Sumierenek. • Megfestette Masaryk, Benes és Stefánik portréit, amelyek a járási ház tükör termében vannak. Több párisi kiállításon vett részt és megnyerte a Grand Prix-t. A francia sajtó a nagy francia portréfestőkkel állítja egy sorba. Szlo- venszkón, főleg Nyitrán évenként rendez ©gyógy kiállítást, amelyek mindenkor eseményt jelentenek. SCHÜLE A. GUSZTÁV festő a sziovenszkói művészek ©leő sorában áj. Negyvenhat év előtt született Körmöcbányán. Reáliskolai tanulmányai befejeztével grafikai szakra ment-, majd Budapesten és Berlinben volt hallgató ja az iparművészeti főiskolának. Európai ‘tanulmányútja során Londonba, Párisba, Brüsszelbe került, majd bejárta Svájcot és Olaszországot. A háború után levetette a frontkatona egyenruháját és festőiskolát nyitott Nyitrán. Számos nagynevű szlovenszkói művész került ki a keze alól. Tehetségét a legilletékesebbek is teljes mértékben elismerik. Legutóbb Masaryk köztársasági elnök portréjának megfestésére kapott meghívást. Prágában ás nagy sikerrel állított ki. Egyéni technikája és a színek játéka jellemzik müveit. Szereti a letom- pitott színeket, amelyek hangulatos árnyalatokban 'harmónikus egységgé olvadnak össze. Dalios István. '•/w'wv r ss-j Budapesti hangversenyek Budapest, junius 2. A szezon végén is akad feljegyzésre méltó zenei esemény. Ilyen a budapesti Zeneművészeti Főiskola Elgar Edward ünnepe, a kiváló angol zeneszerző 7b-ik születésnapja alkalmából. A főiskola nagytermében rendezett koncertet maga dr. Hubay Jenő főigazgató nyitotta meg nagy művész társának szárnyaló méltatásával. Majd Yoílaud Artúr egyetemi tanár tartott magvas angol- nyelvű előadást. A főiskola nővendéfkzeneka- rát Kerby Pál, az angol zenei társaság fkiküil- dőltje vezényelte nagy gonddal, művészi Ihlettel és nem mindennapos karmesteri képességekkel. Az angolok nagy klasszikusa, PuirceiI volt a zenei műsor első száma. Elmélyülő savitjét vonószenekari, átiratban Ismerhettük meg. Majd ennek az igazi költőnek „DWo és Aeneas" című operájából következett egy ragyogó felépítésű ária Humphrey* Dorottya angol hangversenyénekesnő előad#* sálban. Érdekes megfigyelni, hogv az angol operában mennyi komoly hang, elleupontoza- tos finomság és emelkedettség van a faji jeliem hü kifejezőjeként. Gay-Pe-puseb népdalokból és balladákból összeállított híres Koldusoperáját, amely a maga idejében el tudta homályositani a divatos olasz operákat, ezúttal volt alkalmunk egy savitszerü kivonatban megismerni. A hallottak igazolják, bogv az északi nemzet a diaiba csak úgy beleönti lelkét és egyéniségét, mint bármelyik a zenében, nagyobb szerepet játszó kulturnemzet. A szünet után 'következtek Elgár müvei. A mester nem a sablónos epigónok fajtájából való, bár tagadhatatlan, hogy a kontinens, főként a németség zenekultúrája mély hatással van művészetére. A frazeológiát önmagából meríti. Filozofikus nyugalmu beszédje Brahms©t juttatja eszünkbe. Elgar természetes, józan zenéjének vannak frappáns részletei', ahol az észak ködös misztikumába világit bele. Az izgatottan kereső, 'rejtett világokat feltáró művész és a kiegyensúlyozott ember érdekes keveréke. Az Elgar-opu-szok sorából kiemelkednek az „Enigma-variációk^. Az eredeti téma az örök eszmények: a lélek jóságának kifejezője. A változatok pedig mindannyi niélyen- járó karákter-rajz, amelyek a munka mezején állítják elénk a különböző embertípusokat. A megjelent előkelő közönség nem fukarkodott elismerő tapsaival, amelyekből oroszlán-rész illeti a főiskola pompás zenekari együttesét. Az Elgar-ünnep a főiskola tiszteletbeli tanárának szólt és hálásak lehetnek a ibudapes- ; tiek, hogy ilyimódoo egyszer alapos beetkin- féö't nyertek a szigetország zenei múltjába és jelenébe. A: józsefvárosi plébániatemplomban mint zeneszerző mutatkozott be Dötseh Zoltán, aki mint karnagy már tavaly beigazolta rátermettségét. A templom búcsúja alkalmából tartót* magymieén az ének és zenekar a fiatal szerző pálcája alatt Szent József tiszteletére szerzett miséjével emelte az istentisztelet fényét. A. kompozíció biztos formaérzékről, a kórushatá- sok és a zenekari hangszerelés ismeretéről tanúskodik. A mise helyesen a kórusnak adja a főszerepet és igen szerény szerepre •szorítja az egyetlen baritonszólőt (Csóka Béla operaénekes). Bár a tömeges rézfuvódiaszuál a t és helyenként opeTás melodiika a szerző más irányú talentumára vall, a mü összhatása mégis ájtatos és felemelő. Kiemelkedő a finom harmonizálásai Kyrie, a nagyszabású Credo és a poétikus, jól felfogott Sanctus. A 'megerősített templomi kórus és zenekar ki ven követte a karmester utasításait és Dötseh Zoltán igen figyelemreméltót produkált ebben a minőségben le. Sawerwald Géza. SznrnázKimyvKabTüRA Beszámoló a nymát muveszh Amikor az újságíró rajzolja a portrét ^gRSsá-M
