Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-04 / 128. (3238.) szám
7 Mtt janim 4, ms&rnáp. ^mcm-Mag^arhtrmb Fi Thurzók és a Fuggerek utján, Sztovcnszkó reneszánsz-kori virágzó bányaterületén Csöndes falvak és telepek a stureci hágó ragyogó szépségeinek birodalmában Milyen az élet a százéves pompás hegyiut déli oldalán és északi ereszkedöjén? Rózsahegy, május vége. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársától.) Önvallomással tartozom, keresztüi-kasul iártam Szloven- szkót újságírói hivatásom gyakorlása közben, de különösképpen még nem volt alkalmam, hogy elkerüljek Besztercebányára is. Most, hogy egy félnapot ott töltöttem, érzem, hogy ez mulasztás volt és tudom azt is, hogy egy szűkre fogott szombat délután vajmi kevés idő ahhoz, hogy az idegen megismerje a várost, magábaszivja szellemét, átérezze a város lelkét. Különösen kevés ennyi idő Besztercebányán, amelynek gyönyörű történelmi emlékei, épületei századok történetét mondják el. Lapides clamant, a kövek kiabálnak, mondja a bibliai igazság és enned? erejét itt igazán érezni lehet, Hiszen még ma is fönnálló épületei, műemlékei fényes korszakokat regélnek s a bemn- szölötteket történelmi levegő simogatja, amelyben ott rezeg a v áros-alapító német ringtbürge- rek tisztes múltjából a.z ipart és nagykereskedelmet űző reneszánsz-kor gazdag polgári osztályának, a tizenhetedik század király tválasztó polgárainak, a messze földön híres ötvösöknek, harangöntőknek, fegyverkovácsoknak minden ragyogó történelmi emléke. Egy-egy évszám, egy-egy emléktábla az idegent is tájékoztatja a múlt nagy eseményeiről. Még ma Í9 áll Mátyás király négyemeletes háza, amelynek homlokzatán ott van Beatrix királynő címere és rajta az 1749. évszám. Mátyás ebben az időben huzamosabb időt tölt Itt a szépséges olasz asszonnyal, tragikus nagy szerelmével, hogy megmutassa neki a Besztercebányához tartozó híres bányákat a környékbeli óhegyen, Ürvőigyön, Szent Jakabon és a már elpusztult Somfalván. Beatrix örökségképpen kapja meg a bányákat Mátyástól és Dobásé Lászlótól 20.000 forint váltságdíjat követel értük, de a királyi (kincstár üres, az összeget a Thurzók fizették ki és Így ők, meg sógoraik, a Fuggerek, a reneszánsz korának Rothschildjal fizették meg a váltságdíjat és lettek uraivá az itteni bányászatnak. Még ma is áll a tizenhatodik században épült Turcsányi-ház, amely valóságos remeke a 16. századbéli reneszánszkori építkezésnek. Itt tartották 1620-ban azt az országgyűlést, amelyen Bethlen Gábort királlyá kiáltották ki és a ma szintén meglévő átellenes házon, az Alsó-uocában most is ott csüng maradványa annak a hatalmas láncnak, amely a gyűlés alatt az ucca elzárására szolgált. S a városháza remek menyezete alatt századokon át tanácskoztak a bölcs városatyák, famozaik ajtaját 1698 óta nyitogatták. Várként megerősített halmon épült csúcsíves temploma kiváló mülbeoceei bíró emlékekben gazdag és nagy püspökök emlékezetét hirdeti. Az irgalmas nénéfc zárdája a 13. században épült kórházból alakult és falán emléktábla hirdeti, hogy egykor a híres Bél Mátyásnak, a szlovák származású, legnagyobb magyar geográfusnak lakóháza volt. És az esti órákban, amikor a Ring közepén magasba szökő kútját fény világítja meg, a sok régi épület csodálatos koszorújában megkapó és feledhet étién ez a látvány. Olyan a város most, mintha az ezeregyéjszaka meséjének illusztrációi közül vágták volna ki, A Thurzók korszaka Reggel hét órakor indulunk tovább, Zólyomból Liptóiba, át a vadregényes stureci hágón, amely Szlovenszkó annyi elragadó természeti szépsége között is az első helyen van. Az Alacsony Tátra és a Fátra hegység láncait a Beszterce és az Óhegy patak völgye s azok folytatása-, a stureci hágó választja el, amely Liptó felé a Revuca völgyébe ereszkedik. A középkoron át csak ösvény vezetett az irdatlan rengetegen, Thurzó János volt az, aki a stureci utat először megépítette. Ez a vidék itt mind az első szíovenszkói nagykapitalistának az emlékét hirdeti, aki páratlan üzleti leleménnyel vetette meg a bányászat és az ipar alapjait fcs a reneszánsz erkölcse szerint Velencéből ellopta a velencei üveg gyártásának titkát, egyszerű munkásnak állva be oda, míg tökéletesen el nem sajátította a mesterséget. Akikor aztán megszökött és ezernyi veszedelem között került haza. Nagy dolog volt ám a tengerek királynőjével, a hatalmas köztársasággal ujjat húzni, mert Velence uijjai messzire elértek. A legtökéletesebb diplomáciai és kémszervezete ennék a bámulatos szervezetnek v-olt és- ha valakit bosszúja üldözött, annak nem volt egy perce sem biztonságiban ée nem is sejthette, hol otthonának békés falai között szívja-e be a higannyal bekent falak mérges kigőzölgését. A Thurzók és a Fuggerek ezen a környéken igazi nagykapitalizmust teremtettek. Fölvirágoztatták a bányaüzemeket, az ipart, utakat építettek, rengetegeket irtottak, de alaposan kizsákmányolhatták a munkaerőt, mert hiszen a magyar fukar szó eredete a Fugge-rek- re vezethető vissza. Spengel József nagy müve Ma Thurzó János egykori utjának csapásán a modem hegyi uftechnika minden követelméturbinatelepe is, amelynek festői képét fotogra^ fáló-masinánk megörökíti. (A cikkünket, illusztráló képek május 28-i számunk képes mellékletében jelentek meg.) Érdemes még megemlíteni, hogy az óhegy melletti Kánalján épült 1812-ben a régi Magyarország első fegyvergyára, amely nagyban gyártott puskát, kardot ée szuronyokat, 28 fordu:ó óhegv után következik a tulajdonképpeni hágó," Spengel Jósef klasszikus alkotása. tövét Szarvas-telep egy része foglalja el. Itt kezdődik a hágó emelkedése. A második fordulónál 1895 júliusában vashiányát nyitották és 11 anéter mélységben vörös és barna vasércre bukkantak, amelyet szorgalmasan bányásztak, a bányászat azonban megszűnt. Huszonnyolc nagy fordulóval kapaszkodunk föl a pompás utón az 1069 méternyi magas hegynyeregre, ott vagyunk Zólyom- és Liptómegye határán ée annak ellenére, hogy Szlovenszkó uj közigazgatási rendezése a megye fogalmát megszüntette, a még most is fönnálló határkő emlékeztet erre a régi természeti és közigazgatási elhatárolásra. Rövid pihenő, szemünk jé darabig kisérheti az északi oldalon sziklásotok között szédítő magasból a zordon Revuca völgyébe lefelé 'kígyózó utat. Északnyugatnak a Fáira számos csúcsa, és a hatalmas Kri zám a, kőrösköriül pedig Zólyomul egye nagy része, előttünk pedig a Revuca-völgy egy darabja tűnik szemünk elé egymás után. Az autó most már gyorsabb iramban siklik lefelé és a nyerget elhagyva, most találkozunk az egyetlen szembejövő autóval. Barátságos tülköléssel üdvözöljük egymást. Különben a hágó most. teljesen kihalt. Egy erdészlakot mellőzünk, utitáream, a vidék nagyszerű ismerője, elmeséli, hogy az erdészlafcot. tél víz idején az áláihulló hótömegeik teljesen elszigetelik a világtól. Ilyenkor csupán a kutig ás magának nyének megfelelő országút vezet-, amely Szlo- venszké egyik legszebb autópartija. Nem sokan ismerik az útépítő mérnök nevét-, pedig megérdemelné, hogy valahol az egyik szilda falában emléktábla örökítse meg az utókornak, mint ahogy Svájcban minden műúton emléktábla Mrdeti az építők és a mártírok nevét. Spengel József mérnök emlékét azonban még a Paliae-Iexikonból is hiába próbáljuk visszaidézni, ez a jelszó hiányzik belőle, pedig a mag3rar kulturmunka története hiányos az ő emlékének fölidézése nélkül. 1837-ben épitette ezt a műutat, négy esztendő múlva lesz annak száz esztendeje, talán a centennárium alkalmat nyújt arra, hogy az útépítő emlékét is méltóan fölidézzél? és megörökítsék. Reggel hót órakor ideális időiben indulunk, de az idő-prognózis . változékony napot jósol helyenként csapadékkal és a délutáni ÓTák —- sajnos — igazolják a prognózist, alapos esőt zúdítanak a nyakunkba és tönkreteszik a programunkat is. De a délelőtt Legalább zavartalan, csak Liptó-Osada és Rózsahegy között szakad ránk- egy kis jóindulatú helyi eső, amelynek régiójából hamarosan kikerültünk. Ásványtani ritkaság a Sturec déli lejtőjén Az első órákban, a-z egész stureci hágón át, kellemes idő kisér. Olm-ányfalvától jobbfelé szakad ki egy ut, amely ürvölgyön át visz föl Óh egyre, mi azonban az országutat választjuk és igy elkerüljük Urvölgyöt, ezt a hajdanában annyira híres, ezüstben, rézércben annyira gazdag bányatelepet, amely a mineralógiában is jelentős szerepet játszik. A közelében levő Homokhegyen találta Szabó József azt a rézmészhidroszulfátot, amely „urvölgyit“, vagy a község német neve után „herrengrin- dit“ néven szerepel az ásványtanban és ez a rézásvány egyedül itt található. Nevezetes 1605-ben fölfedezett cementvize is, amely a vasat rézzé változtatja. A művészettörténetben is szerepet játszik, Európaszerte híres volt a 15. században rézbányászata, Mátyás rézedényei nagyrészben innen kerültek ki, s az urvölgyi, ó-német föliratu, gömbölyű fenekű rézcsészék külföldön is elismert becsű régiségek. Olmányfalva közelében kétfelé ágazik az országút. Az egyik ág északnyugati irányban vezet tovább a vadregényes hermá.ndi völgybe, melynek: fenekén sziklás mederben rohan tova a pisztrángokban gazdag Hermándi patak. Ennek a völgynek is ©ok természeti nevezetessége (pl. a tiszafaerdő) van és itt épült a hennaneci papírgyár, amelyet szintén érdemes megtekinteni, de ez más alkalomra marad. Még a dél folyamán el akarjuk érni Liptót és igy északra fordulunk, föl a stureci hágóra. Ohegyen egy kis ideig megállunk. Régebben szintén ezüst- és rézbányászat folyt itt s volt egy ■nyers-kohója is, jó levegőjéért messze idegenből nyaralók is fölkeresték, most csöndes és kihalt telep, csak búcsú idején elevenedik meg, mert 1715 óla híres bucsujáróbely. Óhegytől Szarvasig festői sziklahegyhát Ihuzó-1 ösvényt és házának ajtajától a kutig vezető dik, az úgynevezett „Ma-jer sziklája44, amelynek j útvonal az egyetlen útja, tovább nem mehet. A bányász „Uptákok“között A völgy talpára érünk, a Revuca völgyéibe, kietlen, vad sziklák közé, amelynek falait a-lig- alig borítja itt-ott egy-egy cserjés. Felső-, Közép- és Alsó-Revuca falvai következne!? gyors egymásutánban. Tipikus völgyi, utmenti telepek, a nagyobbrészt fából épült házak az úthoz tapadnak. Harangszó kondul Középrevucán, vasárnapi istentiszteletre siet a nép, az asszonyok, leányok színes népviseletben, amelynek ízlésessége, pazar szinpompája szemet-lelket gyönyörködtető. Kérleljük is az egyes csoportokat, hogy álljanak meg fényképezőgépünk •előtt, de pánikszerűen, nagy visongatások közben menekülnek és nevetve kiabálják vissza, hogy „nem akarnak kalendáriumba kerülni11. Végre egy kis családot ©ikerül mégis rábírnunk -arra-, hogy a lencse elé álljon, a jólsikerült kép vasárnapi Képes Hetünkben mutatja be a re- vucai népviseletet. A férfiak fehér vászonruháiban, csizmásán vonulnak a templom felé. Ezek a módosabbak, már tudniillik a revucai viszonyok szerint módosabbak. Nagyon sok itt az ágrólszakadt szegény ember, aki nem tud ilyen tisztán kiöltöz- Iködni az Ur napjára. Ennek a három falunak, meg a tovább- fekvő Liptó-Osadának népe leginkább bányászatból élt. Kitűnő bányászok ezek a „lip- tákok“, ahogy magukat nevezik s messze főidőin megbecsülték a munkaerejüket és ügyességüket. Amíg a környék vas- és rézbányái dolgoztak, főleg átt foglalatoskodtak, de kenyeret adtak a -szlovák Manchesternek, Rózsahegynek nagy ipartelepei is. A vállalkozóbb szelleműek pedig a tengerentúlra vándoroltak és Amerika bányáiban kerestek munkát. Kis vagyonkát kuporgottak össze és aztán odahaza, a liptói hegyek tövében kőházat építettek maguknak. Az évszámok jelzik ennek a ,*prosperity“- nek az idejét, 1903-tól a háború kitöréséig épültek a bárom telep kőházai legnagyobb részben. A háború után magyarországi bányákban kaptak munkát huzamosabb ideig, Salgótarjánban, Pilisvörösváron, Tatabányán alkalmazták őket és szorgalmukkal, ügyességükkel 2500—5000 korona havi bért is megkerestek. 1925 óta azonban ez a munkaalkalom megszűnt és azóta a revucai liptákok otthonukban maradtak. Egy- páran még most is próbálják a szerencsét Argentínában, Kanadában, Ausztráliában, néhá- nyan franciaországi és belgiumi bányákba szerződtek, de a bányászol? nagyobb része most otthon van. Persze, a viszonyok nagyon szűkösek. Olykor-olykor segítség is akad, egyszer kapnak havonként tiz korona értékű élelmiszer jegyet, a nagyobb családoknak húsz korona értékű jegy jár, s az egyik lipt-ák azt újságolja, hogy éppen tegnap katpa ki a hat hétre szóló porcióját, egy katona kenyeret. A férfiakat bizony az bántja a legjobban-, hogy nem kapnak munkát s ami kevés munka akad az erdősítésnél, azt asszonnyal végeztetik, mert az asszony napszáma, kevesebbet tesz ki. Napi hét és fél koronával- fizetik az asszonyi munkát. A nők egy része elmegy a városba is cselédnek, meg más munkát keresni. így él csöndben, szegényen a magas liptói hegyek tövében szolid, jóságos, naiv és igazhitű hegylakó nép. Még a szegénységben is meglátják az élet derűsebb oldalát. Egy asz- szony nevetve mondja, hogy nem 'baj, hogy a férfiak most itthon vannak, legalább állandóan asszonyaik mellett Ülnek. Kevéssel beérik akkor is, ha jobb napok járnak fölöttük, most ..még jobban összehúzzuk a narirágszijjat11, —• ahogy tolmácsunk, Vlneska Viktor cipészmester mondja. Tej, kása, krumpli, káposzta, ez az étrend egész héten át s a vasárnap sem kivétel. Kocsmába nem járnak, mert italra nincs pénz. A kocsmáros, akinek szatócsüzlete is van, panaszkodik is emiatt. Mikor azt kérdezzük tőle, hogy hát a boltból vásárolnak-e, vállát vono- gatva felel: — Vásárolni vásárolnak, de mind hitelbe. Ahogy autónk tovarobog, még mindig áramlik a nép Alsó revuca felé a.z Isten házába. Mert hitét s a Teremtőbe vetett bizalmát az Ínség és szegénység napjaiban is tisztán megőrizte a szlovák népié lek. Sikertelen betörés a dubovámyi templomban. Galgócról jelentik: Az elsódubróványi templomban tegnapelőtt éjjel betörő járt, aki a harangkötélen jutott a templom hajójába. Mielőtt azonban bármit is elvihetettt volna, valaki megzavarta, mire hanyatt homlok menekült. A csendőrség megindította a nyomozást. Ezen hely a BRISTOL SZÁLLODA Budapesi részére van fenntartva CFigyeljök az itt megjelenő covábbi hirdetésekei
