Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-28 / 145. (3255.) szám

4

'PRWiAlAWitARHIRLAIi

Harmincöt kisdiák-olimpikon közül

tizenhat győztesen futott be a célba

Mankovich Géza, az ungvári állami reálgimnázium IILB, osztályú tanulója száz százalékos eredményt ért el és az egyik jutalom az övé — A másik két jutalom odaítélését az idősebbek pályázatának eldöntése után ejtjük meg — Tanulságos reflexiók harmincöt kisdiák nemes

versenyéhez

tanítása terén ie. Milyen torz alakiban tanítják a magyar iskolákban is a földrajzi neveket! A legtöbb magyar fin a Kbaiber-bágót Ghajber- sky-tógónak nevezi, vagyis szláv képzővel látja ek

Harmincöt kisdiák-olimpikon indult a versenynek. Sokan már az első iram után lemaradtak, tizenhatan azonban mindvégig állták a küzdelmet és győztesen értek a célba.

Ennek a tizenihat lelkes olimpikonnak nevét az elért pontok szerint a következőkben közöljük: Mankovich Géza (ungvári állami reálgimnázium III. B. oszt. tan.) 87 pont, Némethy Endre (az eperjesi evangélikus kollégium II. oszt. tan.) 76 pont, Dianovszky Edith (a losonci ref. reál- gimnázium I. oszt. tan.) 76 pont, Unger Klári (a losonci ref. reálgimnázium II. oszt. tan,) 76 pont, Sztronga József (a losonci ref. reálgimnázium IV. oszt. tan.) 74 pont, Bukó Irma (a huszti reálgimnázium cseh tagozatának II. oszt. tan.) 74 pont, Pósch Ilona (a rozsnyói zárda-polgári II. oszt. tan.) 73 pont, Bagin Károly (az érsek- újvári reálgimnázium I. oszt. tan.) 73 pont, Lator István (a beregszászi reálgimnázium I. oszt. tan.) 71 pont, Török István (a beregszászi reál- gimnázium II. oszt. tan.) 71 pont, Izsák Tamás (az eperjesi szlovák polgári iskola II. oszt. tan.) 71 pont, Mikó Lili (a komáromi Szent Benedek- rendi főgimnázium III. oszt. tan.) 70 pont, Ren- dák György (a kassai reálgimnázium II. oszt. tan.) 68 pont, Morvay László (a- pozsonyi magyar reálgimnázium I. B. oszt. tan.) 64 pont, Jasinszky Lili (a nyiitrai csehszlovák állami Teálgiimnáizium I. A. oszt. tan.) 64 pont, Kánya Marianna (a nagyszombati csehszlovák reálgimnázium II. oszt. tan.) 63 pont.

A 60 ponton aluli versenyzőket nem sorozzuk a. győztesek csoportjába..

h»h«im^íibwb««s^

Beregszász eredete a mondák ködébe vész

f

Első felvirágzását az Arpádházi

ifjabb királyoknak köszönheti, akik közül Béla király fiának, Lambertnek itt volt az állandó szállása

Róla nevezték el Lambertházának, amely nevet négy évszázadon keresztül használta

Prága, juniue 27. A szerkesztő bácsinak, akit két hónap óta a levelek százaival ostromoltak a szellemi olimpikonok, ugyancsak nehéz dolga volt, de örömmel és lelkesedéssel végezte ezt a komoly munkát, mert a versenyzők nemes buzgalma, felkészültsége, a levelekből kiáradó gyermekszív, jóság, szeretet, kedvesség valóságos ttindérvilágot varázsolt a nagy íróasztal körül, amelyen külön dosszáékben sorakozott a sok-sok pályázat. A szerkesztő bácsi évekkel ezelőtt maga is közvetlenül foglalkozott a gyermeksereggel, tanár volt egy ezlovenszkói városban, gyermeksz emekb öl, mint tiszta ablakokból áradt feléje a tudásvágy, a gyermeki lélek minden bája és a szerkesztő bácsi, akiit a kisebbségi sors viszontagságai elsodortak a katedrájáról, sokszor könnyes szemmel turkált a levelek garmadájában. Ujiból azt érezte, hogy gyermeksereg közepén ül és mint annakidején tette, ugv most is szeretettel és az oktatás vágyával szivében vett© kezébe a piros ceruzát. Gondosan mérlegelt minden pályázatot, jegyeket osztott, bírált, dicsért, Ítélt, megítélt, és jutalmazott és semmi egyéb szempont. nem vezette, mint az igazság érzése.

Amikor a kicsinyek pályázatának a meghirá- lásával végzett, szinte eajgott a szive, hogy annyi derék olimpikon szaladt be a célba, de csupán hárman részesülhetnek a nagy jutalomban:

Gondtalan, örökké emlékezetes nyaralásban a szép ess égi Baldócfürdőn, ebben az idillikus gyermekparadicsomban, ahol elfelejtik az iskolaév sok gondját, buját, kedvükre mulathatnak, szórakozhatnak, élvezhetik mindazt a nyári örömöt, amit Baldócfürdő nyújt gyermekvendégeinek. Sport, játék, mindenfajta szórakozás és kirándulások a Szepesség gyönyörű vidékeire, hát nem gyönyörűséges jutalom ez?

Sajnos, nem minden arra érdemes részesülhet ebben a jutalomban,

csupán három díjnyertest van módunkban elhelyezni a szünidő tartamára Baldócfürdőn. A többieknek be kell érniök az erkölcsi eredménnyel, a sikerrel és azzal a reménységgel, hogy a jövőre majd, amikor majd uj pályázatot hirdetünk, az erkölcsi siker mellett a jutalom is az övék lehet.

Derekasan küzdött minden olimpikon, de a kisdiákok cél felé törtető csapatában .is

kitűnt Mankovich Géza, az ungvári állami reálgimnázium III. B. osztályának tanulója. Ez a tizenhároniéves ungvári fiú minden kérdésre megfelelő választ adott, a legtöbb kérdést pedig ő oldotta meg a legjobban. Ezért kétségtelenül őt illeti meg az elsőség és sorsoláson kívül övé az egyik dij.

Hogy melyik dijat nyerte, azt csupán a nagyok csoportjának osztályozása után állapítjuk meg.

A pályázat eredményét osztályozás alapján állapítottuk meg. A legjobb feleletek 3, a jók 2, a kevésbé jók 1. a rossz feleletek 0 pontot kaptak. A pontok összesítéséből alakult ki a végeredmény. Miután tiz kérdéscsoportban összesen 29 föladatot tűztünk ki,

az elérhető maximális pontszám 87-et tett ki. Ezt az eredményt csupán Mankovich Géza érte el.

Sok-sok tanulsággal szolgált a mii számunkra .is a kis olimpikonok versengése. A beküldött feleletek bizonyos mértékben tájékoztatnak bennünket középiskoláink nevelési és oktatási rendszeréről is. Ezeket a leveleket, amelyeket a verseny folyamán kapott szerkesztőségünk, kortörténeti dokumentumnak fogjuk megőrizni. Mert megállapíthatjuk belőlük, hogy a magyar gyermekek, még pedig a kiváló magyar tanulók is leggyöngébbek a magyar nyelvtanban és a magyar történelemben. A tizenhat győztes olimpikon között csupán Mankovich Géza, Pósch Ilona, a rozsnyói zárda-polgári II. osztályú tanulója, Mikó Lili, a komáromi Szent Benedek-rendi gimnázium

III. osztályú tanulója s különösképpen Unger Klári, a losonci magyar reálgimnázium II. osztályának tanulója, felelt meg kifogástalanul.

Azok a pályázók, akik csehszlovák, vagy ruszin .gimnáziumnak a tanulói, természetesen nagy hendikeppel indultak a magyar nyelv és történelem kérdéseinek megoldására, sajnos, a legtöbben ezeken a kérdéseken bukták el.

Az egyik történelmi kérdésünk arra akart feleletet, hogy melyek voltak a középkorban Európa nemzeti dinasztiái. És 6ok magyar gyerek fölsorolt minden nemzeti dinasztiát, meg nem feledkezett egészen jelentéktelen balkáni uralkodó házakról sem, de nem tudja azt, hogy Magyarországon 1301-ig nemzeti dinasztia, az Árpád-ház uralkodott.

Nem is az ő hibájuk, hogy magyarnyelvű középiskolában erre nem tanították meg őket. Érdekes tapasztalataink vannak a földrajz

Beregszász, juniue 27. (Saját munkatársunktól). Beregszász és környéke már az őskoriban is lakott hely volt. Ezt igazolják a város körüli magaslatokon és völgyekben az idők folyamán napfényre került kő. ée bronzkonezákíbeli harci és háztartási eszközök; lakóhelyek nyomai és számos sírhely.

A magyarok honfoglalásuk idejében már emberi tanyát találtak e helyen, ahol ők maguk is szállást vettek. Erről tanúskodik az a pogány- módon eltemetett magyar vitéz csontváza, amelyet 1845-ben ástak ki a VérkepaTtján, amikor a folyót ma is átívelő kőhidnak a fundamentumát rakták le.

A város környékét a- honfoglalás korában hatalmas őserdők borították, amelynek rengetegében a bölény- és szarvasa sordák tanyáztak, de a medve is otthonos volt. Gazdag vadállománya kedvenc vadászhellyé tették ezt a. vidéket az Árpád-ház ifjabb tagja előtt.

Történelmi tény, hogy a felsőtiszamelléki vármegyéket, köztük Bereget, már a legelső magyar királyok ifjabb fitestvérüknek, fiainak, vagy uno- kaöccseiknek engedték át‘, akik aztán ezt a vidéket fejedelmi jogkörrel kormányozták.

1063-ban Béla fiaira: Gézára, Lászlóra és Lam- bertre szállott ez a országrész, akik egymásközt ie megosztoztak a kapott területen. Bereg Lamibert- nek jutott, aki udvarával a mai Beregszász helyén állott szállásra költözött, amelyet ettől az időtől kezdve Villa Laimperti, vagyis Lambertlházának neveznek,

1141-ben H. Géza király birtokába került a mai Beregszász, azaz Lambertháza. Ebben az időiben a kiunok és más kalandor népek egyre gyakoribb 'betörései miatt a virágzásnak indult -telep csaknem teljesen elpusztult és elnéptelenedett. Éppen azért a király a Rajna áradása következtében hontalanná lett szászok egy raját ezen a vidéken telepítette le. Ettől az időtől kezdve Beregszász az okmányokban hol mint Lambertháza, hol mint Lambertszász, hol pedig egyszerűen mint Szász szerepel.

A települő szászok fejlett kultúrát hoztak magukkal. Nem folytatták Lambertháza előbbi lakóinak vadászó életmódját, hanem a föld- és a bányaműveléshez láttak. Az ő kezük nyoma a Nagyhegy aranytartalmu ölébe vájt és még ma is látható csúcsíves tárnák. De ők honosították meg vagy legalább is ők tették szakszerűvé a szőlőtermelést, amely még ma is legfőbb jövedelmi forrása a városnak és vidékének.

A Lambertháza első virágzása nem tartott sokáig. 1241-ben a vereckei szoroson beözönlött tatároknak Lambertháza útjába esett, amelyet a vad ■hordák földig romboltak, lakóit pedig kardélre- hánytak.

Az elpusztított országgal együtt IV. Béla Lambertházát is feltámasztotta. A bölcs király uj telepeseket hozott a régiek helyébe, többnyire ismét szászokat. Az újjáépült Lambertháza lakóit a kí vánságok egész sorával ruházta fel a második honalapítónak nevezett király, önálló bíráskodási j >» got kaptak, egyházuk egyenesen az esztergomi érsekség alá tett rendelve^ oealk a királyinak fizettek

1 adót, szombaton vásárt tarthattak, vagyonúikat szabadon elidegetnithették. Ezeket a fontos kiváltságokat a későbbi királyok sorra megerősítették, sőt számukat növelték is. Különösen az Anjouk, Róbert Károly, Nagy Lajos és ennek anyja, Erzsébet királyné viselték szivükön Lambertháza sorsát. Kiváltságos adóleveleikben szabad királyi városnak emlegetik, pallosjoggal ruházzák fel, elöljárósága a város határában elfogott nemes és nem nemes felett itólkezhetik. Nagy Lajos anyja, Erzeé* bet özvegy királyné évekig LamlbertJházán tartotta udvarát.

Mindezek a körülmények tették azt, hogy a XIV. században az akkori Felsőrnagyarország egyik legfontosabb, legismertebb városa LamJbert- ház-a volt, ahol királyok, királynék, királyi hercegek, országnagyok fordultak meg, ahol virágzott a földművelés és a szőlőtermelés, az ipar és kereskedelem. Általános volt a jólét az egész városban.

Lambertháza az egyházi életben is fontos szerepet töltött be. Papjai püspöki jogokkal éltek, amiknek egyik kiváltságát a közelmúltban újították fel. Temploma, amely alapjában máig fennmaradt, messze földön híres volt. Beregszász vezető papi méltósága körül 24 kanonok teljesített szolgálatot. A városban különböző kolostorok és zárdák épültek, amelyeknek lakói mélyítették a hitéletet.

Egy 1504-ben kelt okmányban találkozunk először Beregszász névvel, amely ettől kezidve állandó és egyedüli neve e városnak.

Az uj névvel letűnt Lambertháza minden dicsősége, nagysága. Kiváltságaitól egymásután fosztották meg a hatalmaskodó főiurak, akik a királyi hatalmat .is egyre gyöngítették. A jogaikban ve; szélyeztetett város megpróbál védekezni, egyik folyamodványt a másik után terjeszti fel a királyhoz, régi kiváltságaira hivatkozva, az erőszakosko- dók ellen védelmet leérve. A királyi dekrétumok el is ismerik a város jogait és váltig feddik, fenyegetik & hatalmaskodó főutakat, ámde a gyöngülő központi hatalom a főnemesekkel szemben (gyengének bizonyult és a hajdani szabad királyi város lakosai a munkácsi vár urainak jobbágyai lettek.

Évszázadok múlnak el anélkül, hogy Beregszász valamilyen jelentőségre emelkednék. Mindössze annyi nevezetességre tesz szert, hogy az ellenség jó egyné'bányszor*elpu3ztitja. Különösen a tatárok dúlják fel nagy előszeretettel, valahányszor csak elvisz ütjük a halódó város mellett. De a lengyelek is szívesen töltötték ki rajta bosszújukat. 1657-ben a II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata miatt haragvó lengyelek betörtek a-z akkori FelsőmagyaTországra és megrohanták Beregszászt is. A megrémült lakosság lőréses kerítéssel körülvett templomba húzódott és védeni próbálta magát. A lengyelek azonban csakhamar bevették a helyet s az ott talált embereket halomra ölték, majd. felgyújtották cs elillantvosztották a templomot és a város nagy részét. Az istenházának vértől párolgó, üszkös falaira pedig felírták a vég1933 Junius 28, werdft.

|l|lWMiriHI—p ......... ■ ■ ■ III irt

ze

te5 szavakat: Vicém pro vice!

A lengyelek vérengzésének csaknem 200 év múlva, 1831-ben tárult fel egy vérfagyasztó hekatómba ja, A Nagyhegy alatt rókaüzés köziben egy vadász rejtett üregre akadt, amelyben a legnagyobb meglepetésre csontvázak hevertek. A bejáratnál férficsontváz feküdt, jobbjában karddal. Egy kőpadon női csontváz ült, karján cseesemőcsontváz- zal, előttük egy férficsontváz térdepelt, átölelve őket. A többi csontváz, számszerint vagy 50, szerteszét porladozott. Sok haj tüt, nyakláncot, gyűrűt és 1615. évbeli pénzdarabokat találtak még a barlangban. A borzalmas kripta bejáratánál kéndara-' bokát leltek, ami elárulta, hogy a bent levőket kénnel megfojtották.

A Rákóczi-fóle szabadságharc alatt mégegyszer fellendül Beregszász. A nagy fejedelem többször

■ megfordul a városban. Egész napokat tölt kedves szőlőiben, amiről a népbagyomány és egy kuruc ének is megemlékezik.

A szatmári békekötés után meddő koriszak következik Beregszászra, amely alatt csak igen lassan indul fejlődésnek.

Az 1867-iki kiegyezés után kezdődő modern állami élettel Beregszász is virágzásnak indult. Hivatalnok-várossá lett. Itt összpontosítják Beregmegye pénzügyi, közigazgatási, igazságszolgáltatási intézményeit. Vasutat kap, úthálózati centrummá lesz. Ipara és kereskedelme fellendül. Csemege-szőlőtermelése világhírűvé válik. Hegyeiben kaolint bányásznak, amelyet még a franciaországi porcellán- gyárak is szívesen használnak. Téglái és tetőcserepei, alagcsövei messzi vidéken keresettek. Lakossága haladványszerüen nő, jelentősége egyre emelkedik. Tervszerűen épül, csinosodik. Kertvárossá akarják varázsolni.

Ragyogó tervek fogamzanak, amelyeknek legtöbbje a megvalósulás stádiumába is jut és befejezést is nyert volna, ha közben nem jön a mindent elsöprő'világháború, amely után Beregszászra uj korszak következett, Ez az újabb korszak ismét névváltozással kapcsolatos. Beregszászból Bere- hovo lett...

— hk. —

ac«aníijv*3,r:i5una'ivmwMtzc:AEz^aniwvz'.i* ■-< -.z'ji.wíí-' . - --<-r r--.-. hm

Követeljünk

magyar iskolákat!

Az országos keresztényszocialista pért központja közli: I

Az 1868: XXXVIII. törvénycikk, vagyis egy régi magyar törvény rendelkezései alapján köteleznek az állami iskolaügyi hatóságok még magyar lakosságú községeket is csehszlovák tannyelvű népiskolák létesítésére, fenntartására, valamint bővítésére és nem egyszer a község anyagi erejét figyelembe nem vevő legmerevebb módon ragaszkodnak a törvény betűjéhez.

A törvény betűjéhez való, ezt a merev ragaszkodást nem tapasztaljuk azonban akkor, amikor például a kisebbségek iskolai jogairól van szó. így késedelmesen, nehézségeket okozva vagy kedvezőtlenül intézik el az olyan kérvényeket, amelyekben az 1868: XXXVIII. törvénycikk — tehát ugyanezen régi magyar törvény — alapján kérik magyar vagy német tannyelvű iskola, illetőleg osztály létesítését. Pedig ha az említett törvény 44, 58 és 75 szakasza alapján kérik ezt, amely szakaszok szerint: ha kellő számú iskolalátogató gyermek jelentkezik, az illető gyermekek anyanyelvén iskolát kell létesíteni, akkor a kérvénynek eleget kell tenni, tekintet nélkül arra, hogy az illető községben vagy járásban a magyar kisebbség száma eléri-e a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlására megszabott 20 százalékot.

Ismételten felhívjuk híveinket, hogy mindenütt, ahol erre megvan a törvényes alap, követeljék magyar iskola létesítését, vagy ha már fennáll csehszlovák iskola, úgy követeljék azt, hogy ebben magyar osztályt nyissanak. A kérvényt a pozsonyi iskolaügyi reierátuson adják be pártunk pozsonyi központjának közvetítésével. A kérvény elkészítésére nézve felvilágosítást adnak az országos keresztényszocialista párt körzeti titkárai és a uárt központja: Pozsony, Ventur u. 9.

Alfonz spanyol exkirály atyai áldását küldi az asturiai hercegnek házasságához

London, június 27. Az angol lapok közlés© szerint Alfonz spanyol exkirály megbocsátott fiának, az asturiai hercegnek, amiért a herceg tilalma ellenére féleségül, vette San Pedro E(tollúira kubai hölgyet, A fiatal házasok legnagyobb örömükre táviratot kaptak, amelyben az exkirály atyai áldását adja és legjobb kívánságait fejezi ki. A lapok értesülése szerint a spanyol henceg és feleség© legközelebb Faníainebleauba utaznak Viktória királynő meglátogatására és ekkor Alfonz exkirály véletlenül a kastélyban fog tartózkodni.

xx Julius 4-én közös útlevéllel autcear- utazásunk indul Mariazel.be. Julius 4-én az Express-autocar kocsijával autocar-kirándulást rendezünk Maria-Zellbe és a kiránduláson közös útlevéllel is részt lehet venni. Az autocar julius 6-án. érkezik vissza Rratisla- váíba. A kétnapos tartózkodással egybekötött autoear-utazás részvételi dija 250 korona. Az utazásra julius 1-ig lehet jelentkezni utazási osztályunknál-