Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-03 / 127. (3237.) szám

^l«<ait/V\AfiíaRHIRLS5 Jíüzdelem a ffiount íverest megválásáért Milyen testi és lelki előfeltételek szükségesek a Himalája-expedició sikeréhez? Sok költségbe kerül, sok időt emészt föl a Himalája-vállalkozás — A magas­latok egész különleges feltételeket kivánnak meg az expedíció tagjaitól (10) Sárám 8500 méternél magasabb begyóriása van a Himalájának: a Mount Everest (8882.2 m.\ a K2 (8610 m.) és a K engdzeendzönga (8578 na.). Ámbár a Mount Everest minden va­lószínűség szerint az a csúcs, amely a három, 8500 méternél magasabb kolosszus között a. legkevesebb nehézséget látszik támasztani, ail- rvinikus értelemben mégsem egészen könnyű hegy. A Himalájának könnyebben elérhető ré­szeiben van sok olyan csúcs, amelyeket sokkal 'könnyebb volna megmászni és ezek is elérik a 8000 méter magasságot. Ha tehát 1922-ig 7300 méternél nagyobb magasságba nem jutottak, annak nem az az oka. mintha nem volna ele­gendő turisztikai célra alkalmas hegy. így az­tán, ha a legutóbbi tiz 'esztendő eredményesebb vállalkozásaira gondolunk, önkénybeleuül föl­merül a kérdés, mi az oka annak, hogy 1855 és 1922 között olyan kevés sikeres vállalkozást mutat föl a Himalája-kutatás története? A Himalájában való komoly hegyimászó- váll alik o zás els Őso rban nagyon költséges dolog, ami sok pénzt és sok időt emészt föl. Minden expedíció, még ha a legkönnyebben elérhető te­rületre irányul is és a legkedvezőbb viszonyok között hajtják is végre, legalább négyhónapos távoliétet jelent Euró­pától A legtöbb esetben azonban legalább hat hó­napra keli számítani. Ehhez járul, hogy az ex- pedició megszervezése, elsősorban a fölszerelés előkészítése a résztvevők idejéből még a.z expe­díció előtt nagyon sok időt foglal le. Miután rendkívül nehézségekbe ütköznék, sőt gyakran egyenesen lehetetlen volna a mulasztásokat, vagy hibákat Indiában helyrehozni, elengedhe­tetlen előföltétel, hogy az előkészület munkála­tait a legapróbb részletig a legnagyobb gon­dossággal és figyelemmel hajtsák végre. Ez azt jelenti, hogy az expedíció tagjainak, mielőtt még elhagyhatták volna Európát, Legalább két hónapot az előkészület munkáira kell fordíta­niuk. Ezért egy Himalája-expedicióban való részvétel legalább 6—8 hónapos elfoglaltságot jelent. Ami most már a pénzbeli követelményeket illeti, a háiboruelőtti időben egy egyszerű expe­díció költségei mintegy 1000 font sterling be­fektetést tettek ki, de egynémely expedíció 'en­nek az összegnek a kétszeresét, sőt háromszo­rosát is fölemésztette. Ma természetesen jóval nagyobbak a költségek. A Mount Everest-expe­díció egyik kiváló tagja, George Ingle Finch, kiváló müvében úgy számítja, hogy egy olyan expedíció, amelyben három euró­pai vesz részt és a Himalájának legkönnyeb­ben elérhető vidékeire megy, például a Nanga Parbatra, a Kametre, vagy a Kangcsendzön- gára, legalább 2500 fontba kerül, ha ugyan a takarékosság ilyen nagymérvű al­kalmazása mellett nem válik kétségessé az ex­pedíció sikere. Miután az ilyen idealisztikus vállalkozás semmiféle anyagi eredménnyel nem végződhetik, úgy a régebbi idők ilyesfajta alpi­nista hőstettei megkívánták, hogy a kutatóik maguk hozzák meg a szükséges pénz- és idő­beli áldozatokat. Nem túlzás, amikor azt mond­ják, bogy a régebbi Himalája-kutatóknál a i-zabad idő, a tekintélyes vagyon, az egészsé­ges testi konetitució és egy jó adag tudásra szomjazó kalandvágy voltak a szükséges elő­feltételek. Ezen az alapon azonban még nincs biztosítva a siker a világnak ebben a legkomo­lyabb mag ashegy,mászó i iskolájában. Szinte fölösleges hozzátennünk, hogy a Himalá)a-ku- tatónak tökéletes testi alkalmassággal kell bírnia. A férfi 25—40 éves korában áll telj esi tő ké­pességének tetőfokán. Ilyen korban van meg a legnagyobb kitartása és a fölösleges erőkészlc- tékből bátran fogyaszthat. Azonban még megfelelő korú és sportszempontból is legjobb kondícióval bíró férfi is többé-kevésbé használhatatlanná válhatik a Himalája-expe­dicióban, mivel a nagy magaslatok egész különös föltételeket kivánnak meg. Elsősorban szükséges a tüdők kiadós vitális kapacitása, ez nélkülözhetetlen előföltétel. A vitális -kapa­citáson azt a legnagyobb mennyiségű levegő­it öméget értjük, amelyet a lehető legmélyebb ■belélegzéssel az ember magába szívhat. A to­vábbi fizikai előföltétel az alacsony vérnyomás és a lasőu, nyugodt érverés. ’Az alipiniszfiífcus túrák, különösen a téli hegyi utak tapasztalataiból tudjuk, hogy a karcsú, sovány ember nagyjában jobban bírja a túrák fáradalmait, mint az alacsony,, tömzsi emfeeír, -.aki sojk!kali jha­imaráJbb fárad ki. A sovány, magas típusban viszont a hosszúlábú, zömöktörzsü alkat sok­kal megfelelőbb, mint a rövidláibu, hosszu- törzsü. De a testi előfeltételeknél jóval fontosabbak a lelkiek. Az -első föltétel a célratörekvő makacs szívósság, amely a végcél elérésére koncentrálni 'tudja- az összes energiákat és rendíthetetlen hittel hisz az eredményben. A közönyösség, határozatlan­ság, kishitűség már eleve kilátástalanná teszi a vállalkozást és ha csupán egyetlen tagja az expedíciónak veszti el lélkierejét, ez végzetes kihatással lehet az egész vállalkozásra. Hiszen sok egyszerű alpesi túrát vitt kudracba egyet­len hitetlen Tamás, a Himalája-vállalkozásbaa még súlyosabb következményekkel járhat a lélkierő hiánya. Az Ilyen szellem ragályos be­tegségként terjed és megfertőzi még azokat is, akik azelőtt szentül hittek az eredményben. Szükséges ezenkívül még egy lelki tulajdon­ság is, amelyet Velence, junius eleje. A Caniale Grande palotáinak miniatűr ker- teosfcéi júniusi 'virágpompában égnek. Ál­mukból riadt kaméliabokrok tüzvirágai nap­sugár csókján hízva, szemérmetlen vággyal Iki- náljiák buja bájaikat. Felhőtlen ég azúrja von feléjük kékselyem baldachimt s onint pajkos Ámor, Nyár urfi surran közéjük hirtelen. Még folyik a nagytakarítás a természet nagy háztartásában s a sok száznyi hotel tágranyilt ajtói mögött, a tisztára sepert fenniszgrundó­kon azonban mint libbenő lepkék röpködnek már tisztafehérben öltözött párok, a csoda- szépfekvésü ládái golfpályám nyugalomba vo­nult angol diplomaták kergetik, ütik a piciny­ke labdát s mint féhénszárnyu denevérek, karcsú vitorlások siklanak a Város s a Sziget közötti kékfodros Tengerrészen. S frissen mosott tiszta hajók máris rajok­ban szállítják az özönlő idegenek sokasok szá­zait. Junius első napján megnyílt a nagy tavasz- nyári szezon. Első csengetés, — tessék be- szállaoi! * Egymás közelében, elnyúlva hever a forró homokstrandoin két barnára sült emberi test. Hason fekszenek, rövidre vágott frizurájuk van, egyiknek övig, másiknak váltig ér föl jól szabott fürdőruhájuk. Mozdulatlanok, élszen- deredtek, a mag-asfürdőruhás talán susog is kissé, két karját széjjeltárva, mint keresztre- feszitett terül el a finom homokon. — Narancsot tessék, — harsogja fülünkbe egy siheder, — felriad, egymás felé fordul, egymást horzsolja. Mindkettő hirtelen: — Oh, bocsánat, — nem akartam ... ­— Én kérem bocsánatát, úgy látszik, el­aludtam, a fickó riasztott fel. Este a Piazzán, a Flóriánban, bizalmas ket­tesben ilátam őket viszont. A leány egy oonp- jackot nyaldosott, a fiú jégbehütött svéd pun- cbot börpintgetett csészeszem kis üvegpohár- bél... *' A Riivára nyitó szállodánk forraszának ko­sárfonásai székeiben vidám társaság sziesztái. A pincérek az étteremben vannak a később jövőkkel elfoglalva, feketénket, a kissé kövér­kés szobaleány szolgálja fel. Hosszuszoknyás sötétkék ruhát, fehér csipkekötényt visel. Fe­jéin minden szobalányi disz nélkül rövidre- vágott vörös haj lángol. Német asszonyok ül­nek a szomszéd asztalnál, beszédbe elegyed­nek a lánnyal, valami szoba rendezési kérdést tárgyalnak vele: —A pianínó helyett inkább második ezek-- rényt kérek, ha van hol elhelyezni a zongo­rát. * — Szívesen madame, majd saját szobámba vitetem, — válaszolja észrevehető örömmel a calmaidéira. — Legalább gyakorolhatom ma­gáim, hetek óta úgyis nagyon elhanyagoltam a zenét. —j A zenét... ? —- Igenis kérem, eredetileg ugyanis zon­goratanárnő vagyok, nyár beköszön lével, saj­nos, alig van órám, — beteges szüléimét kell szellemi energiának, közkeletű német szóval snájdigságnak mond­hatnánk. Abban az állapotban, amikor a végső kimerültség má.r bekövetkezett, de mégis utolsó erőfeszítésre kell bírni az akaratot, a hegymá­szókat viselkedésük szerint két nagy csoportba lehet, osztani. Az egyik csoportba tartozók egy­szerűen megállapítják, hogy nincs már meg • bennük az az energia, hogy a megviselt testet még további teljesítményre bírhassák, a másik csoport tagjai azonban, akik a szó szoros értel­mében a lelkesedés szent füzétől megszállottak, minden helyzetben megállják a helyüket és nem csak egyszer, hanem annyiszor, ahányszor szükségesnek mutatkozik, készek a legnagyobb erőfészitésre is. A természet azonban egy biz­tonsági szelepet teremtett az emberi teljesítő­képesség határán, amely a csaknem kimerült testet a kártól megóvni hivatott és ez a fizikai fájdalom, amely kellő időben jelentkezik és figyelmezteti az embert, hogy most már meg kell állam. Dr. Vécsey Zoltán. eltartanom, — szezónban szobalánynak sze­gődöm ... Gyerekek, franciák, németek, játszanak a strandon. Homokvárat építenek. Kettőt egy­más mellett. Megértik, bár nem értik egymás 1 szavát. Mint a szerelem nyelve, a gyerekek beszéde is internacionális, ne,m szorul gram­matikára. Horogkeresztes zászlócskákkal tűzdeli tele az egyik, francia szinüekkel a másik a várát. S nedjves homokcsomókkal bombázzák egy­mást. Mérges kis hörcsögök, világért sem adná meg magát egyik se. — Hagyjátok már az Istenért abba, — kiált rájuk közelükben egy férfi, valószínűleg vala­melyikük apja, — s kezéből a homokra újság- lapot ejt, — a vastag cknbetük idáig hirde­tik: — Daladier és Hitler találkozása Genfiben. * Fekete fejkendős, széles rokolyás asszo­nyok, fekete ünepilőbe öltözött csizmás fér­fiak hosszú sorával kerülök szemközt a Lidóm. Piros cingulussal övezett, jól megtermett papi személy társalog élénk magyarázna tás közben velük. Formájukról, mozdulataikról messziről megismerem, hogy magyarok, — vailószinülőg római zarándokok. —• Dicsértessék a Jézus Krisztus! —• kö­szöntök rájuk. — Mindörökké ... ! ejnye, uraságod is ma­gyar? A hosszú sorban bandukolok közül nap­sütötte, mosolygós képű ur lép elő, fordul hoz­zám a sorból: — Jó napot, hogy kerül ide? — Köszönöm kegyes kérdését, Fenséges uram... — Rómában voltunk zarándoklatra, tegnap fogadott miniket a Szentatya; útban vagyunk hazafelé. József Ferenc- főherceg volt,. Glattfelder Gyula püspök vezetése mellett bejárták Ró­mát, resztvettek minden ájtatosságiban, a fő­herceg mindvégig együtt tartott a néppel, ve­lük térdelt, imádkozott s nemcsak szóval, tet­tel is bizonyította demokratikus gondolkozá­sát s a Magyarország minden részéből össze- sereglett liivek előtt hithü életpéldáijálval szol­gáit. Mint „kedves katolikus test vérünkről “ emlékezett róla egy fejkendős jóképű szeged- vidéki anyóka. „ * A Márkus-téren a szokásos giccsszerüem odamázolt kép. Általános galambetetés. S mé­gis, a piazza két zászlórudja mellett a szokott­nál kedvesebb jelenet. Egy nevelőintézet hó­fehérbe öltözött 15—16 éves lány növendékeit galambok százai röpködik körül. Kezükre, vállaikra, fejük tetejére telepszenek, néme­lyiknek ajka közül szedik ki a sárga kuko- rioaszemet. — Aranyos békékép, jegyzi meg az őket bá­mul ók köziül egy őszhaju angol dáma. — Bumm! — dörög messziről az idilli jele­netbe, — mindenki órájára néz. — delet, jelez az ágy üsző, — a galamb sereg riadtan rebben, menekül. s * * 1933 junfus 8. s gombai. Varsóban lesz a nemzetközi ujságirószövetség jövő évi kongresszusa Budapest, junius 2. (Budapesti szerkeszt tőségünk telefonjelentése.) A nemzetközi uj- ságirószövetség végrehajtó bizottsága teg­nap délután tartotta Budapesten utolsó ülé­sét. Ezen az ülésen elfogadták az egyes ab bizottságok által kidolgozott indítványo­kat, amelyek közül nagyobb jelentőségű a , munkaügyi pénztár felállítására vonatkozó javaslat, továbbá tanácsadó bizottság létesí­tése a nemzetközi munkaügyi hivatal kebe­lében a szellemi munkások számára. Elha­tározták még, hegy a legközelebbi végrehaj­tó bizottsági ülést a jövő évben Varsóban tartják meg. A kongresszus tanácskozásának előkészítéséért és az ülések megrendezésé­ért a magyar ujságirószervezeteknek jegy­zőkönyvi köszönetét mondtak. Tegnap dél­előtt a belga és a bolgár újságírók megko­szorúzták az ismeretlen katona sírját, a len­gyelek pedig a Batthyány-ö rökmécs es e n he­lyeztek el koszorút. Csütörtökön este a kül­földiek tiszteletére a székesfőváros buosu- vacsorát adott a Gellért-szállóban. A SzMKE bodrogközi kerületének évadzáró kuttarelőadása Kassa, junius 2. (Kassai szerkesztőségünk­től.) A Sziovenszkói Magyar Kult-uregyesület bodrogközi kerülete az elmúlt vasárnap tartot­ta meg a.z idei tavaszi időszak utolsó kulturdél­utánját Kiirályhelm ee en. Elsőiben dr. Sutka István nagykaposi ügyvéd mutatta be utazásai közben szerzett, közvetlen tapasztalatai alapján Finnország tejgazdaságát. Kiindulásul! vázolta az Ezer tó országának ég­hajlati és földrajzi viszonyait és a finnek pár rabiamul magas közműveltségi színvonalát. Majd részletesen szólott Finnország gazdasági életé­ről, nevezetesen szarvasán ariiatenyésztésérŐL okszerűen nevelt szarvasmarháinak rendkívül gazdag tejhozamáról, a tejfélék és tejkészitmé- nyek összetételéről s mintaszerűen szervezett, a tejkezelés ellenőrzésére és a tejállomány ér­tékesítésére irányuló működéséről, nemkülön­ben ezeknek szigorú állami eMemőrzésérők A ikulturdélután következő pontjaként Mécs László tartott szabadelőadást Petőfi életéről és költészetéről. Fejtegetéseiben arra a kérdésre kereste a feleletet, hogy van-e a költészetnek s az idealizmusnak gyakorlati értéke, célja és haszna a mindennapi élet prózaiságában? A költészetben lelkiszükségletet lát; az emberiség gondolati és érzelmi világára megtisztitó, föl­emelő és vigasztaló hatást gyakorolnak a költő alkotásai. Ebből a szempontból mutatott rá — Petőfi viszontagságos és küzdelmes életpályáját előreboesátiva —• Petőfi költészetének vezér- eszméire, ideális emberszeretelére, az emberi szabadságról, a családi életről s a nő magasztos hivatásáról táplált eszményi fölfogására. Ere­deti megállapításait Petőfi egyes jellegzetes verseinek 'bemutatásával világította meg. A Katolikus Olvasókör nagytermét zsúfolá­sig megtöltő közönség mind a két előkelő szín­vonalú és mégis közérthető előadást nagy élve­zettel és mindvégig feszült figyelemmel hall­gatta s az előadókat lelkes ünneplésben részér ejtette. Hasonló tetszést váltott ki Kemechey Anna szavalata is, aki Petőfi három költeményét adta elő megindító melegséggel és kedves ter­űié szelességgel. Végül Szabó Adorján premontrei házfőnük, a kulturegylet kerületi elnöke, méltatta az el­hangzott két előadás különleges értékét. Finn­ország kultúrája főképpen annál a rokonsági kapcsolatnál fogva érdekel bennünket, amely a magyar nemzetet a finnekhez fűzd és amelyet a két testvérnemzet kölcsönösen igyekszik egy­re behatóbban ápolni és ébrentartami. A Petőfi­ről szóló előadásnak pedig az adott sajátszerü érdekességet, hogy éppen Mécs László tárta fül Petőfi eszmény világát és éppen ő vetítette ki a saját költőiségének tükrén át a nép jogaiért éimi-halni kész nagy költő tüneményes alakját, aki a mai megnehezedett idők szenvedő embe­riségének testvéirOelkü vigasztalója. Az ezidel kulturdélutánokat berekesztő el­nöki zárószó azzal a kijelentéssel végződött, hogy a Kulturegylet, a kezdet első nehézségei­nek szerencsés leküzdése után, majd a téli hó­napokban folytatni fogja közhasznú, ingyenes ismeretterjesztő előadásait, még pedig az eddi­ginél is szélesebb tárgykörrel és gazdagabb mű­sorral. Egyben fölhívta a közönség figyelmét a Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegyleté- nek junius 17-érn tartandó, magaeszinvonalu előadására, amelyet a K. Z. D. a Magyar Kul- tur-Egylet adminisztratív és erkölcsi támoga­tásával rendez. — Versaillesben elárvereztek egy történelmi nevezetességű szállodát. Parisból jelentik: A Versaillesben a Hotel „des Rezervois“--t, amely­ben 1814-ben a szövetséges uralkodók, 1870-ben a német, hercegek, 1919-ben pedig a német bé- kedoiegátusok laktak, nyilvános árlejtésen 550 ezer frankért elárverezték. VELENCEI MOZAIK Iría: HUNGARICUS VIATOR 4

Next

/
Thumbnails
Contents