Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-27 / 144. (3254.) szám

<PmGAl/vyACfcARmKJjAK

lytó íuiüíujs zti, kedd.

Az Unió első, Csehszlovákia második, Magyarország ötödik a sakkolimpiászon

m-unriz; •; w—g——————

| ISKOLA-PADOKAT

és más iskolaberendezést, kitnnö kivitelben szállít jutányos áron

A nagy küzdelem mérlege és tanulságai

Földest©ne, jumiius 24. A két ligetes nagy küzdelem befejeződött. Tizenöt nemzetnek

a Swaything aranyserlegért, ezért az értékes vándoTdijért vívott ötödik csapó r bmé r kő zése ujból az Bg:yesült Államok csapatainak győzelmével végződött, mint két évvel ezelőtt Prágában.

Amerika az egész versenyen végig biztosan vezetett. Az igaz, hogy a szerencse is oldala mellett állott, olyan kedvező sorsolása volt, hogy első két mérkőzését a két leggyöngébb csapat: Izland és Skótország ellen vívta s így 8 egységből 7 ponttal rögtön az élre került s ez már biztos érzést adott a csapatnak, amely ezután hat mérkőzést 3—3 ponttal nyert meg s igy konkurrenseivel szemben szinte behozhatatlan előnyt szerzett. Az Ausztriával szemben elért nyolcadik győzelem után, mint táblázatunkból látható, megtorpant az Unió csapata, következett a gyönge dán csapattal szembeni döntetlen, az Itália elleni minimális arányú győzelem, akkor azonban a Litvánia ellen elért 4:0-ás bombagyőzelem újból megerősítette pozícióját. Ezután Magyarországgal szemben 234:1 .34 győzelmet aratott, majd elszenvedte első vereségét Svédországgal szemben is s igy került az utolsó fordulóra, amelyen a sors megint legerősebb ellenfelével, Csehszlovákiával hozta össze.

Az utolsó forduló előtt a hat vezető nemzet pozíciója ez volt:

Amerika 37 34,

Csehszlovákia B5,

Svédország 3234,

Magyarország 32,

Ausztria 3134,

Lengyelország 30.

Az első és a második hely kérdése el- döntöttnek látszott. Amerikának 234 pont előnye volt konkurensével szemben, tehát Csehszlovákia csak abban az esetben előzhette meg, ha legalább 334:34 arányú győzelmet arat.

A döntő nem ígért olyan drámai izgalmat, mint a prágai olimpiász, amelyen Amerika

csupán egy ponttal előzte meg Lengyelországot s a verseny kimenetele az utolsó játszma befejeztéig bizonytalan volt.

A csehszlovák csapat érdeme, hogy az utolsó fordulót drámaivá tudta tenni s csaknem megcsinálja a bravúrt, hogy 234 pont hátránnyal megelőzze rettegett ve- télytársát.

Szenzációval idult a mérkőzés. Flohr legyőzte az amerikai éljátékost, az addig veretlen Kashdant, a csehszlovák csapat legjobb harcosa, a negyedik táblán játszó Opocsen- szky pedig megverte a tartalék Samsonssont. Csehszlovákia vezet 2:0-na, Amerika előnye fél pont s a másik két játszmában is nyerési kilátásai vannak a csehszlovák csapatnak.

A teremben hallatlan izgalom. Ekkor azonban megtörténik a fordulat. A veterán Marshall, a trükkök s bonyodalmak nagymestere, becsapja Treybalt s megszerzi a játszmát, Amerika megszerezte a győzelmet. A yankee- kolonia öleli, csókolgatja az öreg harcost, aki két korsó sört húz ki egy hajtásra. Rejfir pedig minden további nélkül remisre adja a játszmát a 17 éves Fine-nak.

Ezalatt tovább folyik a viaskodás a többi helyekért. A legnagyobb ponthátránya a lengyeleknek van, de — Izland az ellenfelük. A lengyelek győznek ás 4:0-ra. pontszámúk 34. Ausztria az olaszokkal csak 2 egységet ért el, félpont.tál lemarad. A svédek nagy meglepetésre 234:1 34 arányban veszítenek a lettekkel szemben. Az ő pontarányuk is 34. Sajnos, a magyar csapat nem tud győzni Angliával szemben s nem tudja megszerezni a harmadik helyet. A 2:2-ös eredmény után pontszáma szintén 34, mivel azonban Lengyelország és Svédország megnyert mérkőzéseinek száma több, Magyarország az ötödik helyre szorul.

A csapatok méltatása

Amerikáról elmondottuk már nagyjából méltatásunkat. Az elsőséget kétségtelenül megérdemelte. Három nagyklasszisti fiatal erőt: Kashdant, Finet s Daret, vonultatott föl s a veterán Marshall is százszázalékosan helytál- lott. A 17 éves Fine első nemzetközi debüje pompásan sikerült s ez a sakkozó nagy jövő előtt áll. Amig Amerika hatalmas cmberrezer- voárjátból, elpusztíthatatlan energiáiból ilyen utánpótlásokat meríthet, addig dicsősége nehezen lesz elvitatható. Különösen imponáló volt Amerika játéka a verseny első felében, az első 8 fordulóban, amikoT

32 lehetséges pontból 25-öt szerzett, ami 81.25 százaléknak felel meg.

A verseny második felében, az utolsó hét fordulóban már az Unió erejét is kikezdte a gyilkos tempó, 28 játszmából csupán 14 pontot

szerzett, ami csak 50 százalék. De az első nyolc forduló nagy eredménye elég volt az elsőséghez.

Csehszlovákia várakozáson fölül jól szerepelt s hogy a siker nem volt még nagyobb, az éppen éljátékosa, Flohr nagymester gyöngébb szereplésének tudható be. Ha Flohr formában van e legalább 70 százalékos eredményt csinál, úgy Csehszlovákia első lehetett volna. Az ő és Rejfir átlaga 62 százalék, miig a második táblán a gyakorlatnélküli Treybal csupán 54 százalékot ért el. E három játékos teljesítménye tehát csupán az 5-ik helyet biztosíthatta volna Csehszlo vák iának.

A második hely megszerzése Opocsenszky érdeme,

aki 88 százalékon fölüli eredményével az egész olimpiászon a legkitűnőbb egyéni teljesítményt is nyújtotta.

Magyarország csapata újból csalódást keltett. A londoni s hágai világbajnok és hamburgi második helyezett a prágai debacle (10-ik hely) után csupán ötödik helyre tudta küzdeni magát. A régi standard-olimpikonok köziül Ma- róozy, Vajda és Havasi játszottak, az ifjú mes- tergárdát Steiner Lajos és a tartalék Lilienthal képviselték. A hatvanon jóval túl lévő Maróézy gyönge teljesítményt nyújtott. Hat játszmát játszott s két vereség érte. győzni csupán egyszer tudott. Ez 41 százalékos eredmény, már pedig az olimpiászoik eddigi tapasztalatai mutatják. hogy seriieggyőztes csupán olyan csapat lehet, amelyben egy kiemelkedő játékos mellett a többiek nem kerülnek a 60 százalékos átlag alá.

Pedig

a magyar csapatnak volt egy ilyen kiemelkedő játékosa, a fiatal Lilienthal Andor,

aki a negyedik táblán 13 alkalommal játszott s 1034 pontot ért el, 8 játszmát nyert, 5-ben pedig döntetlen eredménnyel végzett. Ez 80.8 százalékos eredmény. Az első e második táblán játszó Steiner Lajos már nehezebb helyzetiben volt, 13 játszmából 5 győzelmet s 4 döntetlent szerzett, tehát ugyanolyan eredményt ért el, mint a csehszlovák csapatban Treybal. Havasi Kornél Rejfir százalékát némileg meghaladta, míg Vajda is gyönge volt. Végeredményben*tehát

Maróczy és Vajda gyöngébb szereplése és Steiner Lajosnak ez alkalommal mérsékelt teljesítménye miatt került alá a magyar csapat a ranglistán.

A magyar sákkélet vezetői számára tehát önként adódik a folkestonei tanulság: friss, fiatal tehetségek kiválasztása s nevelése,

olyan céltudatos munka, mint aminő az úszó- sportban folyik. A nagy magyar pedagógusnak, Maróczynak vezetése mellett ez a munka valóban eredménnyel kecsegtető.

A magyar csapatban ez alkalommal teljesen hiányzott az az átütő erő, ami főleg Londonban és Hamburgban érvényesült örvendetesen s a 4:0-ás győzelmek egész sorában mutatkozott.

Svédország komoly, kiegyensúlyozott csapata minden olimpiászon számbaveendő tényező. Lengyelországból hiányzott a beteg Rubin- stein, akit — sajnos — a sakkéletből végleg

1 kikapcsol inak kell tekintenünk. Az ő hiánya okozta, hogy a hamburgi győztes s a prágai második helyezett ez alkatommal nem volt főfaktor.

Hogy egy-egy vezető játékos hiánya menynyire érezhető egy-egy csapatban, azt Lengyelországon kívül Lettország is mutatja, amely Mattison halálával gyöngült meg végzetesen. Prágában még komoly dijaspiráins volt a lett csapat- Hollandia két játékosát: Weeininket és Noíeboomot döntötte ki a halál, úgy hogy Hollandia nem is küldött csapatot.

A folkestonei olimpiász színvonalának különben nagy kárára volt a rendkívül erős jugoszláv és német C4sapat hiánya.

Összehasonlítás a múlt

és iéiest között

Az első érdekes jelenség, ami az olimpiász táblázatának áttanulmányozásából

szembeötlik, a magas arányú 4:0-ás győzelmek kevés volta. Mindössze Litvánia—Belgium , Csehsz.lovákia—Izland, Lengyelorszag— Izland, tehát három mérkőzés végződött ezzel a rekorderedménnyel.

A magas arányú győzelmek kisebb száma mutatja az erők ki egye n súly o z ó dá s át, a sakkéíeí fejlődését Európa egyes országaiban s a folkestonei küzdelmek rendkívül hevességét.

A másik érdekes jelenség az előbbi ténnyel

van összoíüggésb'em.

Amerika 56 lehetséges pontból -89 pontot szerzett, aimd 69.64 százaléknak felel meg. s igy is csak nehezen tudta megszerezni a győzelmet.

Nézzük végig az előző ölimpiászokat: London, 1927-ben 11 nemzet játszott. Eredmény: Magyarország 40 (66.66 százalék), Dánia 3834, Anglia 363A Hollandia 35, Csehszlovákia 34 34 •

Hága, 1928 17 résztvevő. Professzionisták nem játszhattak. Magyarország 44 (68.75 százalék), Egyesült Államok 3934, Lengyelország 37, Ausztria 3634, Csehszlovákia 34.

Hamburg, 1930. Résztvevő nemzet 18. Lengyelország 4834 (71.32 százalék), Magyarország 4734 (66.91 százalék), Németország 4434, Ausztria 4334, Csehszlovákia 4234.

Prága, 1931. Résztvevő nemzet 19. Amerika 48 (66.68 százalék), Lengyelország 47, Csehszlovákia 4834, Jugoszlávia 46, Németország 4534Fo'Jkestone. Résztvevő nemzet 15. Amerika

39 ( 69.64 százalék), Csehszlovákia 37 34, Lengyelország 34, Svédország 34, Magyarország 34.

Amig tehát azt látjuk, hogy Londonban 66-66 százalékos eredménnyel Magyarország első díjas volt, addig a későbbi olimpiászokon (Prágát kivéve, ahol a ko nkurre neia túlságosan ki egye nsulyo zott volt), csupán 70 százalékos eredménnyel lehetett már első helyet szerezni.

Ebből adódik a jövő olimpiászokra való készültség tanulsága is. Az éljátékosokon kivü'l (ülhet az a negyedik táblánál is), akinek 80 százalékos eredménye bizonyos, csak olyanokat szabad beválogatni, akiknek játékereje eleve garancia a 6 százalékos eredmény mellett. Dr. Vécsey Zoltán.

A folkestonei sakkolimpiász táblázata:

w .2 “

m A* 'C3 2 £ Sí A? I

« O S O 'n o lg N N « gi

.2 in A v -s cű _ a) "p EH1

| s I I !11! II 11! I | |

......................... .........................................................a

vH V-H tH V“1 *rH T-t Y-1 ££4

1. Dánia Ü8 2% 1% 1% % %3 3 1% % 2 1% % - % 3%| 2234

2. Itália 1% H 2 1%1% i/23 3 2% 2 1%1 1 -2 1% 24%

3. Litvánia 2% 2 ü 2% 2 1%2 2% 2% 2 0 3 2%-!% 4 j 30%

4. Magyarország 2% 2% l % ü 1 % 3% 3 3% 2% 1 % 1 % 3 % 2 - 2 3 34 5

5. Svédország 3% 2% 2 2% H 1 2% 3 3% 2 2%1%2%^-1%3% 34 4

6. Csehszlovákia 3% 3% 2% %3 Pl 4 3%1%2%2%2 3 — 2 3% 37% 2

7. Izland 1 1 2 1 1%0 ül 1%0 %1 2 -1%3 17

8. Skótorezág 1 1 1% %1 %3 ül % % % % % — ^ 2 14

9. Franciaország 2% 1% 1% 1% % 2% 2% 3% H 1 % 1 3 2%-l%2% 28

10. Lengyelország 3% 2 2 2% 2 1%4 3%2%®1 2% 2 -2% 2% 34 3

11. Amerika 2 2% 4 2%1%1%3%3%3 3 ü 3. 3 -3 3 39 1

12. Lettország 2% 3 1 % 2% 2 3 3% l 1% 1 H 2% —1 2% 27%

13. Anglia 3% 3 1 % 2 1 % 1 2 3% 1 % 2 l 1 % SS ^ ~ 1 % 1 % 27

15. Ausztria 3% 2 2% 2 2% 2 2% 3 2%1%1 3 2% — Ül 3 33% 6

wwo i v, v,i 2 mim hí^-i

,ig!ovia‘ bútorgyár

ápfóská Nová Vés

L._____

Ma

gyar gyermeket

magyar iskolába

Pozsony, junius 22.

A magyar iskolák fennmaradását biztosítanunk kell! A magyar szülőkre hárul a felelőség, ha gyermekeik elfelejtik anyanyelvűket, s' más nyelvű iskolákban nevelkedve elidegenednek nemzetük- | tői. Ne engedjük, hogy hamis szempontok félrevezessék a magyarságot. Az államnyelvét tanítják magyar iskolákban is, kis szorgalommal elsajátíthatja tehát a gyermek a nyelvtudást, amely későbbi érvényesüléséhez szükséges.

A szülők tájékoztatására alább felsoroljuk, a ezlovenázkói és ruszínszkói magyar iskolákat:

Magyar polgári iskolák: 1—2. Érsekújvár (római katolikus leányiskola internátussal és izr. koedu- kációs iskola), 3. Galánta (állami koedukációé iskola), 4. Guta (községi koedukációs iskola),

o. Ipolyság (állami koedukációs iskola), 6—8. Kassa (Szent Orsolya-rendi római katolikus leány- és állami koedukáció® iskola). 9—10. Komárom (községi fiú és állami koedukációs iskola), 11—12. Léva (római katolikus leány- és állami koedukációs iskola), 13. Losonc (községi leányiskola), 14. Párkány (községi koedukációé iskola), 15—20. Pozsony (Szent Orsolya-rendi római katolikus leány-, Miasszonyunk rendi római katolikus leány-, városi leány-, állami fiú-, izr. fiú- és leányiskola), 21. Rimaszombat (állami leányiskola), 22. Rozsnyó (római katolikus leányiskola internátussal), 23. Sajó- gömör (ág. ev. koedukációs iskola), 24. Somorja (községi koedukációs iskola)

Magyar középiskolák: 1. Beregszász (állami

reálgimnázium), 2. Érsekújvár (állami reálgimnázium), 3. Ipolyság (állami reálgimnázium), 4. Kassa (állami reálgimnázium), 5. Komárom (római katolikus bencés főgimnázium), 6. Pozsony (állami •reálgimnázium), 7. Rimaszombat (állami reálgimnázium).

Magyar szakiskolák:

1. Kassán: Állami fémipari felső szakiskola, ahová a polgári iskolát vagy a középiskola IV. osztályát végzett tanulók jelentkezhetnek Az iskola négy évfolyamos, amelynek elvégzése után a jő tanulók a technikai főiskolán folytathatják tanulmányaikat.

2. Komáromban: a) Állami földműves-iskola*

ahová elemi iskolai végzettséggel is felvehetők a jelentkezők. Az iskola internátussal van egybekötve, két évfolyamos és iepáni, segédtiszti állásra képesít; b) két éves magánkereskedelmi iskola, ahová a középiskola IV. és a polgári iskola III. osztályát végzett tanulók jelentkezhetnek.

3. Munkácson állami négy éves kereskedelmi akadémia, ahová a középiskola IV. osztálya után, vagy jó eredménnyel végzett polgári iskola után jelentkezhetnek.

4. Pozsonyban: a) Állami négy éves kereskedelmi akadémia (Apácapálya 13.). Felvételi feltételek az előbbiek; b) két éves kereskedelmi iskola (Apácapálya 13.); c) állami négy éves tanítóképző (Foch-ucca 3.), ahová a középiskola IV.-ik osztályát végzett tanulók jelentkezhetnek; d) tanítóképző egy éves abiturens kurzus (Foch-ucca 3.), ahová középiskolai érettségivel rendelkezők jelentkezhetnek; e) Orsolya rendi római katolikus tanitőnöképző (Hummel-ucca), ahová a polgári iskola III. vagy a középiskola IV. osztályát végzett tanulók jelentkezhetnek. Négy évfolyamos és internátusa is van.

5. Rimaszombatban állami földműves-iskola magyar párhuzamos osztályokkal.

Az országos keresztényszocialista párt központja.-----------------------------------------7----------;-----•

—E

gy italos ember véreaigizése a németországi „Guoták szövetségiében44. Geerdauen- ból jelentik: Ke le tpo ros z-ors zá g b au egy,

Paehelke-Weishaar nevezetű ember évekkel ezelőtt megalapította a „Guoták szövetségét". A szervezetnek Németország minden részében vannak különítményei. Tegnap az alakulat főhadiszállásán véres jelenetek játszódtak le. A „Guoták" összejövetelt tartottak, melyen mértéktelenül fogasztották az italokat. Az ivásban különösen a vezér Paehlkenek ugyan kiment, de néhány perc múlva revol- aki egyre hangosabban viselkedett, úgyhogy ki kellett a teremből küldeni. Lobért csakugyan kiment, de néihzny perc múlva revolverrel kezében tért vissza s lövöldözni kezdett. Lövései egy embert megöltek, egyet pedig életveszélyesen sebesitettek meg. Magát Paelhlkét is érte három revolvergolyó, melyek azonban csak könnyebb sebeket ütöttek rajta. Lobért a vérengzés után ki rohant a teremből s elrejtőzött a környéken. A véres esemény minden előzménye még neon nyert tisztázást,

*