Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-23 / 142. (3252.) szám

<PRAGAI • A\AfiVAR.-H I KÜAa 1888 jaiüua 23, péntek. A bazini méregkeverési pör másik vádlottja is beismerő vallomást tett Pozsony, junius 22. (Pozsonyi szerkesztősé­günk fcelefonijeleutéee.) A pozsonyi esküd tbiró­iág ma folytatta a bazini méregkeverők ügyé­nek tárgyalását. A pör fővádlottja, Vrána Ven­cel megmaradt tegnapi beismerő vallomása mel­lett ée hangoztatta, hoigy szeretője febujtásáTa mérgezte meg a feleségét. Az elnök azután felolvastatta Vrána levelét, melyet Mlkvynónek irt. Ebben a levélben azt tanácsolja a szeretőjének, hogy legjobb volna, ha az asszony édesanyja vállalná magára a gyilkosság elkövetését, mert ebben az esetben megmaradna Vrána nyugdija és ebből meg tud­nának élni. Kitűnt, hogy Vránának 2710 korona havi fizetése volt és i 1650 korona nyugdíjra lett volna Igénye. Ezenkívül 28.000 koronás életbiztosítással rendelkezett és a felesége is 5.000 koronára volt biztosítva. (Azonkívül! a házát 64.000 koronáért adta el.* Vrána után az esküdtbiróság a pör másik vádlottját, Mlkv.y Gábornót hallgatta ki. Az asz- szony elmondotta, hogy egy pozsonyi drogériá­ban vásárolta á mérget. Á drogériába Vrána küldte őt be azzal, hogy abból a hajfestőszerből vegyen, amiből „a vasutas szokott vásárolni". Ezután elmondotta, hogy miként találkozott V rámával és ismertette viszonyuk történetét. iVrána kívánságára többször meg kellett esküd­nie arra, hogy szereti öt. Azt akarta, hogy Vrána vegye őt el feleségül és ezt csak úgy tartották keresztiilvihetönek, ha Vrána felesé­gét elteszik láb alól. A mai tárgyalás délután egy órakor ért véget. Lengyelországi csendélet Varsó, június 22. Láncút galíciai faluban az el­múlt napokban súlyos nyugtalanság támadt a la­kosság között. A parasztok nem fizettek adót és erőszakkal szembeszálltak a végrehajtókkal. A nyugtalanságot állítólag kommunista agitátorok szították. Az összeütközések alkalmával a rend­őrök é« a katonák tizenhat parasztot agyonlőttek, 29-et ettlyosan, 40-et könnyebben megsebesítettek. A helyzet továbbra Is feszült maradt. i— Mindazon mérgezési esetek leküzdésé- méi, melyeket romlott élelmiszerek idéznek elő, a természetes „Ferenc József' kceorüviz, azonnali használata fontos segédíészközt ké­pe*. A Knasad Turista Kér juniiu* 25-én a következő kirándulást rendezi: Kas&ahámor i—Éagolyvtár—K assahámor. Indulás a pélya- udvarród, 5 óra 20 perckor; visszaérkezés 19 iüra 84 perckor. Gyaloglás négy és fél óra; voauatköíltaég 12.40 korona. Vezető: KaihlerM. — Katonalhullát fogtak ki Sasoibnál a Duná­ból. Párkálnyi tudósítónk jelenti: A csehszlo­vák—magyar határon fekvő Szob községnél iegy teljesen Möltözött katona holttestét fog­ták ki a Dunából. A nyomozás megállapítot­ta, bőgj t a viizbefuít katona a pozsonyi utász- ezred Duboiky Antal nevű közlegényével azonos. Duboky Pozsonynál véletlenül esett a Dunába és még mielőtt segítségére siet­hettek volna, elmerült. Holttestét átadták a katonai hatóságoknak. Rutiafesttő és vegytlsztltógyár MORK BANSKA BYSTRICA OLCSO - GYORS - SZAKSZERŰ Postacsomagok pontos elintézése- Nagy adóval akarják sújtani a külföldön időnő amerikaiakat Washingtonból írják: A szenátus elé legközelebb törvényjavaslat ke­rül, amely szerint a külföldön élő amerikai állampolgárokra különleges, nagyskáláju jö­vedelmi adót fognak kivetni. A törvényjavas­lat célja az, hogy az amerikai állampolgáro­kat otthon tartsák és ilymódon az amerikai tőke járadéka a belföldön maradjon. Tény a®, hogy rengeteg jómódú amerikai él állan­dóan külföldön, miáltal Amerika számára nemcsak teljesen veszendőbe ménnek a kül­földön élők által elköltött összegek, hanem ezek a külföldön elköltött összegek a fennálló rendszabályok szerint Amerikában nem is esnek adó alá. Az ily módon elveszett adóösszegeket akarják behozni az uj rendkí­vüli jövedelmi adó által. Szerény külsőségek között, de a kiváncsi tömeg üdvözlése mellett ment végbe a spanyol exkirályfi házassága Két párisi szabónő öltöztette a szép menyasszonyt — A zuhogó esőben esernyők alatt tartott ki a kiváncsi tömeg Ouehy, junius 22. Az utolsó hetek saenzá-l ciója tegnap ponthoz ért: szerény külsőségek között, de annál nagyobb érdeklődés mel­lett történt meg az asturiai hercegnek, a spanyol exkirály fiának házassága San Pedro Edelmira kisasszonnyal. A „Le Journal" szerkesztője érdekes tudó­sításban számol be a házassági ünnepség le­folyásáról, amelyet alább közlünk: A szálloda portása ma reggel meghívót nyújtott át nekem a spanyol volt trónörökös esküvőjére. A meghívó nem merített -papír­ra, hanem egyszerű kart-onlapra van nyom­tatva, a betűi sem naigyon ügyesek. A meg­hívón a következő szöveg van: „Szíveskedjék megjelenni de Bourbon Al- fonzo ur Cavadonga gróf esküvőjén, ame­lyet 1933 junius 21-én 14 óra 30 perckor tartanak meg a la-ussanei városházán." Néhány perccel későbben az asturiai her­ceg személyesen hivott meg az egyházi es­küvőre az ouchyi katolikus templomba. — Ezzel fogják beengedni, — mondja a herceg és átnyújtja névjegyét, amelyen csak annyi áll: „Cavadonga grófja", fölötte kéz­írással, erélyes betűkkel: „Meghívó". A száműzetésben levő herceg esküvőjét nem veszi körül királyi pompa. A herceg kétszeresen száműzött: száműzte a hazája és száműzte a családja. Két vagy három évvel ezelőtt a herceg házasságának ünne­pélyén résztvettek volna az összes spanyol gxandok, de itt meg kell elégednie a leg­szerényebb ünnepséggel. Valószínűleg nem fontos neki, mert túl min­denen, betegségen, a viszályok okozta belső szomorúságon, diadalmaskodik benne a tisz­ta, boldog szerelem. Még ha király leányt vett volna is feleségül, akkor sem lehetne kedvesebb és szebb menyasszonya, miint San Pedto Edelmira kisasszony, -a fiatal ku­bai leány, aki öltözködésében is kiállhat bármelyik királyi hercegnővel. A menyasszonyi ruha San Pedro kisasszony esküvői ruhája va­lóságos csoda. Természetesen párisi tündé­rek készítették. Két tündér ma reggel érkezett meg Páris- ból, hogy felöltöztesse a menyasszonyt, ha majd visszatér a polgári esküvőről, ame­lyen rózsaszín imprimé ruhát és egészen ki­csiny fekete kalapot visel. Az egyik párisi szabónő kijelentése szerint a menyasszonyi ruha, amely fehér szaténből készült, széles ráncolt ujjaival feltűnést fog kelteni az idei divatban. Az uszály négy méter busz centi­méter hosszú. — De ez még nem minden, — mondja a szabónő. — Két estélyi ruhát is hoztunk a menyasszonynak, az egyik fehér orgaudinból van, apró plisszével, a másik kékesszürke an­gol csipkeruha, gyöngyös derékkal. Az asturiai herceg fekete zsakettben, fe­kete, fehérszegélyü mellényben és cilinder­ben jelenik meg az egyházi esküvőn. A polgári esküvő Elérkezik a polgári házasság ideje. A her­ceg remélte, hogy a polgári esküvőt a szál­lodában lehet megtartani, de a lausannei hatóságok ebbe nem mehettek bele. Ilyen kivételt csak akkor tehetnek, ha valamelyik házasulandó fél betegség folytán nem hagy­hatja el szállását. Ilyen ok hálTetennek már nem áll fenn. A városház vezetősége azzal kárpótolja a herceget, hogy mindent megtett a komor hi­vatal feividitására. A városi kertész a leg­szebb virágokkal díszítette fel a folyosókat és a nagytermet, amelyben a házasságkötés történik. A városház előtti kis tér furcsa látványt nyújt, amikor pontosan két óra harminc perckor a lakodalmi menet, amely mindös­sze három autóból áll, megjelenik. Esernyők erdeje alatt tolonganak a kiván­csiak, akik zsúfolásig megtöltik a teret és vidám éljenzéssel fogadják az érkezőket. A tömeg folytonosan ujjong, amiig a násznép bevonul a városházára, pedig némi csalódás érte az embereket, főletg az asszonyokat, mert az eső miatt nem láthatják a meny­asszony ragyogó toalettjét, melyet rókapré­mes esőköpeny lakar. A vőlegény kék zak- kóban és ugyanolyan szinü ingben és nyak­kendővel jelenik meg. A városháza Lausanne egyik legrégibb épülete. 1450-ben építették, meglepően szé­pek a termek éa a folyosók faburkolátai. Margót Angiiét, az anyakönywezető olyan] öltözékben jelenik meg, amilyet a herceg csak az egyházi esküvőn fog viselni: zsakettben és cilinderben. A kíséret helyet foglal az elhelye­zett karosszékekhen, a herceg és Sanpedro ki­sasszony az első sorban különálló két karos- székbe ül le. Margót ur egy kicsiny asztal előtt ül és rövid felolvasást tart a házassági törvé­nyekről. Aztán megállapítja, hogy szabályos be­jelentés történt „az asturiai herceg őfensége és San Pedro Edelmira kisasszony" között köten­dő házasságról. Kijelenti, hogy külföldiek csak úgy köthetnek érvényes házasságot Svájcban, ha a házasság megfelel a házasulandók hazája- beli törvényeknek is. Miután a spanyol és a kubai konzulátusok közölték, hogy a kötendő házasság érvényes lesz orszá­gaikban, a svájci törvények értelmében sincs semmi aka­dálya a házasság megkötésének. A tiszteletreméltó Margót ur ezután meg­kérdezi „őfenségétől", hogy hajlandó-e feleségül venni San Pedro Edelmira kisasszonyt.-— Igen! — mondja a herceg erős hangon, mosolyogva. A menyasszony igenje éppen olyan határo­zott és vidám. Az egybekeitek ezután aláírják a jegyzőkönyvet — a legnagyobb őrömmel te­szik. Fényképészek veszik körül őket és kérésükre az ifjú házaspár többször egymásután megis­métli a jegyzőkönyv aláírását. Végül is a herceg kissé bosszankodva, de vidá­man mondja: — Kedves barátaim, azt hiszem házasodni jöttünk ide, nem azért, hogy fényképeztessük magunkat. Következik a tanuk aláírása. Először Poninn Viviane asszony, a San Pedro család barátnője írja alá a jegyzőkönyvet, következik a fiatal Ricardo de Almodovar herceg, spanyol grand, akinek atyja miniszter volt Primo de Rivera kabinettjében, végül Novaro Viola, a fiatal her­ceg barátja és Argelles, a menyasszony sógora. A jegyzőkönyvet a tanuk nem kötelesek alá­írni, de mégis megteszik, hogy nevük rajta le­gyen a történelmi okmányon. Végül az anya- kunyvvezető föláll és szerencsét kíván az ifjú házasoknak: — Legmélyebb tiszteletemet és legjobb kí­vánságaimat tolmácsolom, — ez minden, amit mond. A kiséret távozik a városháza elől, a kint várakozók meleg óvációd között autóba ülnek és gyorsan visszahajtanak a Meurice-S'zállodába. Kassa, junius 22. (Kassai szerkesztőségünk tele­fonjelentése). A kassai esküdtbiróság tegnap tár­gyalta óriási érdeklődés mellett Vrobel Károly jánolki kovácslegény gyilkossági ügyét. Vroibed ez év április 20-án szivenszurta szerelmesét, Takács Margitét, aki belehalt sérüléseibe. A vádirat előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságról szól. Vrobel Károly, — a vizsgálat során előadott val­lomása szerint — 1928-ban a Kassa melletti Gom­bos-pusztán ismerkedett meg Takács Margittal, akibe azonnal beleszeretett. A leány eleinte viszo­nozta a Bzereimet és 1930 júniusában esküvel fogadták egymásnak, hogy hivek ma­radnak egymáshoz és aki nem tartja be az es­küt, annak meg kell halnia. 1931. szeptember 8-án a családitól is megkérte a leány kezét, az apa azonban kereken elutasította. A vádlottat ez végképp elkeserítette és már ekkor elhatározta, hogy megöli a leányt és azután maga is öngyilkos lesz. Ugyanez év októberében Takács Margit Kassára került szolgálatba, Vrobel Károly Kassán ismételten fölkereste a leányt és könyör- gött neki, hogy legyen a felesége. A leány hallani sem akart erről és szüleire hivatkozott. 1933. április 23-án Vrobel avval az elhatározás­sal ment el a leányhoz, hogy végleg leszámol vele. Délután négy órakor érkezett meg Kassára, elő­ször korcsmába ment, ahol evett és ivott. A zsebkését nyitva tette be a zsebébe, hogy szúrásra készen legyen. Elment a Malomi-uccába, ahol a leány szolgált. A leány újból elutasította. A legény a leány rideg válaszára előkapta a nyi­tott zsebkést és kétszer Takács Margit mellébe szúrt. A kést elhajította és meredten nézte, ahogy a leány, elmenekült Az öngyilkosé ág végrehajtására Majdnem három óra. A jegyeseknek csak éppen annyi idejük van, hogy atöltözködjenek. Az egyházi esküvő A tömeg Lausanne-ban mindvégig állhatato­san kitartott a zubogó esőben, de éppen úgy kitart a tömeg a néhány kilométerre fekvő Ouchy-ban ie a száll ódáitól a templomig vezető útvonalon. Mikor a jegyesek kiszállnak a kocsi­ból, meglepett kiáltások hallatszanak a tömeg­ből: — Milyen szép a menyasszony! Milyen ele­gáns a vőlegény! Valóban, a jegyesek a legszebb pár, akiket régóta láttunk. A menyasszony elragadó pompás ruhájában, a kezében óriási liliomcsokrot tart. A herceg zsakettje kihajtóján az aranygyapjaa rend jel­vényét viseli. A templomban kevesen vannak. A szigorú elő­írás szerint csak azokat a vendégeket engedik be, akiknek meghívóját maga a herceg irta. A bevonulás Mendelsobn nászindulójának hang­jaira történik. Feltűnő szépek a menyasszony két nővérének ruhái is. Mikor az orgona elhall­gat, Boréi plébános emelt hangon szól a jegye­sekhez: — Az önök háziasságát nagy érdeklődés és meghatottság kíséri. .Sok ember fordul most önök felé, sok ember figyel a most lefolyó es­küvőre. A kíváncsiság is indítja az embereket, de legyenek meggyőződve, hogy ez a kíváncsiság igazi és mély rokonszenvből fakad. Fenségedet és önt is, kisasszony, sze­retik és becsülik az emberek, mert Lausanne- ban való tartózkodástik alatt annyi jóakara­tot és annyi kiváló egyszerűséget tanusitot- tak, hogy minden ember szive megnyílt önök előtt. Néhány jótanács és néhány idézet következik a Szem túráéiból. Azután — épugy, mint a vár rosházám — következik a két hangos „igen". Az egész szertartás alatt behallatszik a kivül maradt tömeg üdvkiáltozása. Az emberek mint­ha valamilyen mély ösztönből vigasztalni akar­nák az ifjú párt valamilyen fogyatékosság miatt, ami talán elhomályősi thatná e nagy nap örömét... Délután öit órakor Bourbon ur és Bourbon asszony — vagy, hogy pontosan azt a nevet mondjuk, amely néven nászutra indulnak, — Cavadonga gróf és grófnő lönceöt ad az intim meghívott vendégeknek. Hat órakor a rendes gőzhajóra szállnak, mely Evian-ba viszi őket. Ott töltik a nászidőket. már nem volt lelki ereje és másnap reggel önként jelentkezett a rendőrségen. A tegnapi tárgyaláson nagy közönség volt jelen, a tavaszi ciklusban ez az első tárgyalás, amely iránt igazán nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az első tanuk, Takács Margit szülei, azt vallják, hogy azért nem egyeztek bele a házasságba, mert a fiú­nak nagyon kis jövedelme volt és azt is mindig elitta. , Árvái Emma, a megölt leány legjobb barátnője azt vallotta, hogy az áldozat álandóan panaszkodott neki a legény miatt. Margit nem szerette Vrobelt és eszeágáib&n sem volt feleségül menni hozzá. Ducsik Gizella, a leány másik barátnője a követ­kező tanú, ő a gyilkosság napján találkozott az áldozattal és látta, amint a fiú a Szent-László-uocán hozzécsatlakozott a leányhoz. Egy darabig velük ment és hallotta, amint a leány erélyesen rászólt a fiúra, hogy hagyjon neki békét, nem akar tudni róla. «• Hricu JarmUIa tanú jelen volt a gyilkosság elkövetésénél. Részletesen elmondja, hogyan húzta elő a legény a nyitott kést és hogyan szúrta le Takács Margitot. A késő esti órákban került sor a vádbeszedre, majd utána dr. Fülöp Dezső ügyvéd, a vádlott védője emelkedett szólásra. Ezután az esküdtszék visszavonult a verdikt meghozatalára. A vádlottat bűnösnek mondták ki, de nem az előre megifontolt gyilkosságban, hanem az enyhóibb minősítésű elŐTe megfontolt emberölésben. A bíróság a verdikt alapján tizenkét évi fegy­házbüntetésre Ítélte a vádlottat. A büntetés idejébe az eddig eltöltött vizsgálati fogságot beszámítják. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, az elitéit és védője azonban sem- miségi panaszt adott be. Tizenkétévi iegyhá ítélték a jánoki kovácslegényt,aki Kassán megölte hűtlen menyasszonyát i

Next

/
Thumbnails
Contents