Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-23 / 142. (3252.) szám
1933 junius 23, péntek. __ 3& jBBBBMBjlMBSBHBBi Az uj pozsonyi, magyarnyelvű kormánylap alapításának titkairól rántotta le a leplet Jabio«aky képviselő a kis saitőnovella vitájában Prága, junius 22. Jelentettük, hegy dr. Jabloniczky János országos kereszíényszocia- lista párti nemzetgyűlési képviselő a képvi- selöház legutóbbi ülésén a kis sajtó növel la tárgyalása során fölszólalt. Jabloniczky nagy érdeklődést kiváltó, közérdekű, német nyelvű beszédében többek között a következőket mondotta: — Vissza kell nyúlnunk rég múlt idők történetébe, hogy megfoghassuk a jelenlegi törvényjavaslat és a demokrácia szelleme közötti ellentétet. Már az 1848-as év demokratikus forradalmi idején a sajt ószabadság elválaszthatatlan atributuma volt a demokráciának. Az akkori moaiarclhisztikus államok, még az antidemokratikusnak nevezett Ausztria is, sajtószabadságot adtak népeiknek és a csehek Ausztriában saját céljaik érdekében alaposan kivették részüket belőle. Azonban az osztrák bürokráciának soha sem jutott eszébe a sajtószabadságot olyképpen kezelni, hogy az az egyik, vagy a másik nemzet ellen irányult volna. Ha az 1918-tól máig terjedő időszakot vesszük tekintetbe, akkor egész más képet nyerünk. 1918-ban a legnagyobb demokráciát ígérték itten. A kisebbségek azonban rövid idő elteltével észlelhették, hogy a demokrácia legfontosabb atributuma, az egyenlőség, nem az ő számukra jött létre. Már kezdetben különbségiét tetteik a csehszlovákok nemzete és a kisebbségek tömege között. Ez a demokrácia nem lehetett valódi, hiszen már 1923-iban törvénnyel kellett azt megvé- delmezni. A demokráciát minden képzett ember szívesen látja. Minden tanult ember szívesen fog demokratikus államban élni. Ha azonban a demokrácia védelmének szükségére jöttek rá, akkor az áldemokrácia kellett, hogy legyen, amely nem minden állampolgárt hatott át s azt egy kiválasztott csoport érdekében kellett megvédelmeznL — Mit látunk most? Látjuk, hogy ezt ’á védelmet nem tartják elegendőnek. Látjuk, hogy éppen most egy messzebbmenő rendtörvényről tárgyalnak. Ha ez a törvény létrejön, akkor ebben az államban az 1848 előtti időkbe estünk vissza. Azt akarják, hogy itt si- ri nyugalom uralkodjék ás Metternich sírjában örömmel fog megfordulni, hogy az általa alkotott rendőrállam föltámadása a szó roszszabb értelmében bekövetkezett. A kisebbségi panaszom ezrei bizonyítják mindazt, amit a demokrácia, illetve a bürokrácia és az itt uralkodó rendőrszellem a sajtószabadsággal szemben elkövetett. Teljesen fölösleges a sajtószabadság %en értelemben való kezelése érdedében uj törvényt hozni, hiszen a kofiskációs gépezet máskülönben is kifogástalanul működik. A tulajdonképpeni ok minden bizonnyal az lesz, hogy a tisztviselők nem akarják hallani, hogy erőszakosan járnak el és egzisztenciákat tesznek tönkre. Egész egyszerűen törvényt hoznak és az erőszakot törvényes alapokon gyakorolják. Ebben a tekintetben semmi sem fog megváltozni. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, amit bizonysággal lehet föltételezni, akkor a kisebbségi sajtó egzisztenciája a rendőrszellem kedvétől fog függni, akár csak eddig is attól függött. — Az a körülmény, hogy az életben tomboló egyik gépezet számára most már törvényes bázist kérésük, a kivét elás állapotokról szóló törvényt juttatja eszembe, me.y azt tartalmazza, hogy a kormány a kivételes állapotok kihirdetése esetén jogos lesz időnként a levéltitok jogát is hatályon kívül helyezni.. Engem ez nem érint és nem is érinthet, mert az én leveleimet már évek óta kinyitják és telefonomat kihallgatják. Az én levéltitkomon és telefontitkomon ez nem változtatna. Mosolyognom kell, ha a demokráciának ebben az államában olyan, úgynevezett rendkívüli intézkedéseket tesznek, amelyek már rég meg vannak a gyakorlatban. Csodálatos az a naivitás, amely föltételezi, hogy az államelienes eszmék és gondolatok hordozója eszméit és gondolatait pont a csehszlovák postára, vagy a csehszlovák telefonra hízná. — Érdekes’ a jelenlegi törvényjavaslat létrejötte. 1932-ben a belföldi demokrácia a diktatúrához vezető igyekezetében bizonyos mértékben kijózanodott, megbotlott, amennyiben olyan sajtótörvényjavaslatot nyújtottak be nekünk, amely mégis becsületes alapelveken épült. Ebből a becsületes javaslatból sohasem lett ’ törvény. Úgy látszik, tisztességes sajtó alapeivek nem illenek a mai demokráciához, a diktatórikus atmoszférához, mert különben érthetetlen lenne, hogy nem tárgyalják a kormány által benyújtott egyik törvényjavaslatot. Ebiből a javaslatból most egyes guzsbakötő paragrafusokat rántanak ki s ez az a törvényjavaslat, amelyről ma tárgyalunk s amelyet törvényerőre akarnak emelni A Prágai Magyar Hírlap jellemző esete bizonyítja a legjobban, hogy nem alaptalan ellenzéki állítás az, amit a sajtószabadság gúzsbakötéséről eddig mondtam. Általánosan ismeretes, hogy a Prágai Magyar Hirlap a magyar kisebbség lapja és szócsöve. Egy bizonyos időpont előtt ezt a lapot hat egymást követő esetben elkobozták. Három esetben olyan cikkek miatt, melyeket a P. M. H. elkobzatlan cseh lapokból vett át és három Ízben saját cikkei miatt. A hatszoros kobzás olyan rendelkezéshez vezetett, amely szerint ez a lap megjelenéséiben egy hónapra beszüntethető, vagyis egzisztenciájában erősen veszélyeztethető lenne. Noha a Prágai Magyar Hirlap ellenzéki tevékenységében eléggé mérsékletes volt, a kcbzások megértése szempontjából tudni kell, hogy a P. M. H. főszerkesztője 1932 júliusáig egy bizonyos Dzurányi László volt. Ennek a Dzwrányinak Slávik miniszter ur, tényleges belügyminiszter korában, 1932 márciusában egy 15.000 koronás váltót zsi- rált. Minő isteni nagyvonalúság, hogy egy aktív belügyminiszter egy ellenzéki lap aktív szerkesztőjének egy cseh pénzintézetnél váltót zsiráf, A váltót nem azért zsirálták, hogy azt Dzurányi beváltsa, hiszen Dzurányi régen túl van olyan csekélységeken, mint a váltóbeváltás, ö nem vált be váltót. Annak kell beváltania, aki neki zsirálta. így történt ez Slávik miniszter ur esetében is. A váltó eszkomptálása és beváltása Slávik miniszter urnák az olmützi Pozemkovy Ustavnál lévő folyószámlája terhére történt. Lehet, hogy megkísérelik e tény tagadását, de az nem fog sikerülni, mert a magyar kisebbség kezében tartja a bizonyítékokat ás azokat szükség esetén közzé is teszi. A „Magyar Újság” és a Légíábank kapcsolata — Dzurányi Lászlónak a Prágai Magyar Hirlap kötelékéből 1932-ben történt kiválása után Dzurányi a miniszteri váltóbizalom által erősödve, Slávik és Hodzsa miniszter urakkal tárgyalni kezdett egy magyarnyelvű újság alapításáról és amidőn megegyeztek, ettől az időponttól kezdődően kobozták el következetesen egymásután a Prágai Magyar Hírlapot. Nem annyira az ott megjelent cikkek miatt, hanem azért, hogy a márciusban életrehivott Magyar Újságnak teret teremtsenek, annak az újságnak, amelyet a Légióbank pénzével alapítottak meg. A Prágai Magyar Hirlap ma sokezer előfizetővel bíró, bevezetett lap, mig a Magyar Újságot senki sem ismeri. Ennélfogva a kormányhatalommal olyképpen rendezték meg az 'ügyeket, hogy a Prágai Magyar Hirlap életét ki kell oltani, hogy eszel a Magyar Újság sé* szére életlehetőséget teremtsenek. Csodálatosképpen a Légióbanka pénzeli Dzurányi ur eme alapítását. A Légiobank bizonyára tagadni fogja a kapcsolatot a lap adminisztrációjával. Azonban köztudomású, hogy a Légióbank milyen szoros viszonyban áll éppen a kormánynyal és a bürokráciával. — Dzurányi a Légióbankkal kötött szerződésének egy sarkát szellőztette, amikor sarok- baszoritva kijelentette, hogy a Magyar Újság politikai irányzatát ő állapítja meg. Kérdem, van-e olyan józan ember, aki azt elhiszi, hogy a cseh soviniszta beállítottságú Légióbank egy magyar renegátnak több mint egymillió koronát bocsát rendelkezésére, hogy az egy lap politikai irányát önmaga határozza meg. A másikat, a politikai irányzatról szóló titfcoe szerződést nem mutatták, azonban fek zonyos, hogy Dzurányi úgy röpülne a Magyar Újság szerkesztőségéből, hogy lába földet sem érne, ha eltérne ettől a titkos szerződéstől. Ez tehát a kulissza. A kísértet rosszul fog sikerülni — Ez alkalommal ne vizsgáljuk azt a kérdést, hogy Slávik miniszter ur Dzurányi váltójáért a pénzt saját zsebéből vette-e elő, azt se vizsgáljuk, hogy a Légióbauk pénze saját pénz-e, vagy más forrásból származik. Ez a kérdés idővel talán érdekesebb lesz és később talán nyilvánosságra is hozható lesz. Biztos, hogy Dzurányi ur Magyar Újságját nem azért alapították, hogy abból a magyar kisebbségnek kulturális vagy egyéb haszna legyen, hanem ez az alapítás nem egyéb, mint egy további kísérlete annak, hogy a magyar kisebbséget a toll mérgével valahogyan kormánytáborba húzzák át. Ez nem az első kísérlet. Már több kísérletet tettek, de ezek mind rosszul sikerültek és ez a kísérlet is rosszul fog sikerülni. A szlovenszkói nyilvánosság tudja, hogy a Magyar Újság kormány* lap és csak sajnálatos, hogy egyenes ut helyett a köztársaság fennállásának tizenötödik esztendejében is még alattomosságokhoz nyúlnak, olyanokhoz, melyeket mindenki isimer és amelyeknél? senki sem ül fel többéi. — A kormány szépséghibának tekinti, hogy. a magyar táborból nem áll a cseh oldalon lég* alább egy része a magyar kisebbségnek, miként német részről a Bund dér Landwirte áll. A külföld szempontjából lenne szép, ha a ma* gyár kisebbségnek egy része a Bund dér Landwirte politikájával azonos politikát foly* tatna. Ezt a célt azonban nem akarják egyenes utón elérni, amennyiben a kisebbségnek megadnák az őt megillető jogát, ehelyett kerülőt választanak és összeköttetésbe lépnek különböző elemekkel, csak nem azokkal, akik ezt a kisebbséget reprezentálják. — Már többször kijelentettem, hogy miként az egyének életében, úgy az államok életében sincsenek mindenkor vasárnapok és nincs napsütés. Borús napok is vannak és ezek a cseh* szlovák köztársaságban már bekövetkeztek- Nincsen kizárva, hogy még borusahb napok kö* vetkeznek és az ilyen borús napokról tanítja a történe,lem, hogy az államok szempontjából lényegesen jobb, ha nem szuronyokra, hanem különbség nélkül minden állampolgár megelégedettségére támaszkodnak. Mivel a törvényjavaslat a demokrácia eme magas elveivel áll ellentétben, amelyeket mi is tisztelünk, pártom a törvényjavaslat ellen fog szavazni. Berlin, junius 22. Szerdán este az acél- sisakszövetség valamennyi vezére összegyűlt Berlinben és nagy lelkesedéssel tudomásul vette, hogy az acéüsakszövetség beolvadt a Hiti er-pártba, A szövetség vezetői kivétel nélküli helyeselték Seldtenek, az acélsisakj- szövetség fővezérének elhatározását, amely a nemzeti szocialisták és a nemzeti párti organizációk egybeolvadásáról szál. Az összejövetelen a szövetség hivatalnokai teljes bizalmukról biztosították SeMtét. Három halott, sok sébesQlt Berlin, junius 22- Köpeniok közelében egy fegyverrazzia alkalmával tegnap éjjel súlyos összeütközés történt a nemzeti szocialista segédrendőrök és ellenf eleik között A segédrendőrök Sehmans szakszervezeti titkár házá bán fegyvert kerestek és találtak is. Amikor a három láda fegyvert és muníciót el akarták szállítani, a hivatalos jelentés szerint a házból több lövést adtak le a segédrendőrökre, akik válaszoltak a tüzelésre. Csakhamar heves go lyóváltásra került a sor, amely alkalommá1 két segédrendŐT és egy véletlenül arra hala dó polgári személy meghalt, egy segédrendőr snlyosan, több könnyebben megsebesült. Az erősítés ek megérkezése után a rendőrök és r segédrendőrök benyomultak a házba. Meg állapították, hogy a merénylő Anton Schmam volt, a szakszervezeti titkár 23 éves fia, aki nél megtalálták a fegyvert, amiből a lövéseket leadta, A súlyosan sebesült segédrendőr a halállal vívódik. A szenátus expressz-tempóban letárgyalta is elfogadta a gabona' zálogjegyekről és gabonaraktárak' ról szélé javaslatot Prága, junius 22. A szenátus plénuma ma ülést tartott, amelyet féltizenegy órakor nyitott meg Donát elnök. Napirenden a gabona- zálogjegyekről és a nyilvános gabonaraktárakról szóló törvényjavaslat szerepel. Érdekes, hogy a vitában éppen a koalíciós párt tagjai bírálták a javaslat hibáit élesebben, mig az ellenzék a kommunisták kivételével csupán tárgyi megjegyzéseket tett. Strzil előadó beszédében rámutat a mezőgazdaság nagy válságára, amely már évek óta nem tudja a termelési költségeket a gabona árából fedezni. Különösen az aratás körüli időkben és közvetlenül utána a mezőgazdáknak nincsen semmi anyagi erejük és igy kénytelenek az uj termést azonnal piacra vetni. A kínálat az aratás után igy aránytalanul feldagad és az árak lemorzsolódnak. A javaslat azt célozza, hogy a mezőigazdák hitellel láthassák el magukat, mert a zálogjegyekre kölcsönöket vehetnek föl. A nyilvános gabonaraktárakról szóló része a javaslatnak tulajdonképpen az eddigi állapot továbbfejlesztését jelenti. A javaslat megkönnyíti az újabb nyilvános raktárak építését, mert azoknak eddigi száma nem felel meg a követelményeknek. Panek, az alkotmányjogi bizottság előadója rámutat arra, hogy a nyilvános gabona- raktárakat azok a kisgazdák vehetik igénybe, akiknek nincsen pajtájuk vagy saját raktáruk, ahol a gabonát elhelyezhetik. A vitában Stolberg német keresztényszocialista hangsúlyozza, hogy a törvénynek még aratás előtt életbe kell lépnie. Hubka cseh nemzeti szocialista kifogást emel a javaslat zavaros szövege ellen. Douda kijelenti, hogy a javaslat semmi jót nem jelent a törpegazdák számára, mert a szövetkezetek csak az elhelyezett, gabona kétharmad részére adhatnak köksönt és különben is a javaslat csupán az agrárpárt javát szolgálja. Bergmann nemzeti demokrata figyelmeztel arra, hogy a javaslatnak előnyei neon fognak 'egyhamar bekövetkezni és ő inkább a mező- gazdaság szociális terheinek csökkentését kívánná. Bizonyos rezignáltsággal állapítja meg, hogy a cseh kolomisták földjeit, amelyeket a földreform után szereztek meg, lassan a német és egyéb tőke vásárolja fel- Követeli, hogy a kormány a nyelvileg vegyes területeken szigorúan lépjen fel, különösem a nyelvi és személyi kérdésekben. Pefcrik cseh szociáldemokrata kifogásolja a javaslatnak gyors tempóban való le tárgyalását. Marusák cseh nemzeti szocialista a gyümölcstermelők panaszait sorolja fel. Reyl cseh néppárti pártja nyilatkozatát olvassa fel, amelyben elpanaszolija, hogy a pártja által beterjesztett módosító javaslatokat elutasították. Ezzel befejeződött a vita. Stozil előadó zárszavai után némi csekély módosítással elfogadták a javaslatot első olvasásban és gyorsított eljárással második olvasásban is. Ezután a szenátus ugyancsak második olvasásban elfogadta a csehszlovák—német kereskedelmi egyezmény negyedik pótjegyzőkönyvét és ezzel az ülés véget ért. A szenátus legközelebbi ülése hétfőn, június 26-án délután 3 órakor lesz, amelynek napirendjén szerepel a szlovenszkói és ru- szinszkói záróráról szóló törvényjavaslat, valamint a becsület védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalása és Johanis szenátor mentelmi ügye, 3 Csak Hitler marad üémetorsságban... Az acélsisakszSvetség bejegyezett a beolvasztásba
