Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-21 / 140. (3250.) szám
1033 janin* 21 ■szerda. 'PRALGAI-/V>AOYARHIRIiAt» Igen tisztelt Előfizetőinknek! tisztelt Előfizetőinket, akik az előfizetési dIJial hátralékban vannak, vagy az esedékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával saiát érdekükben kiadóhivatalunkhoz Juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. SALVATOR FORRÁS Prága, június 20. A brünni kereske-delani és iparkamara tegnap ülést tartott, melynek folyamán a kamara tagjai rendkívül éles bírált tárgyává tették a szabad kereskedelmet korlátozó rendelkezéseket, • a szindikátusok tevékenységét és mindama ténykedéseket, melyek az ülésen kialakult nézet szerint károsan befolyásolják a kereskedelmet- Petr elnök a londoni világgazdasági tanácskozásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy az árpolitikát mesterségesen befolyásolni már csak azért is egészségtelen dolog, mert helytelen, ha bizonyos árunemek árának színvonalát emelik és ugyanakkor nincsenek tekintettel a többi árnemek árfolyamának kialakulására. A kamara követeli, hogy szüntessék meg azokat az intézkedéseket, melyek a kereskedelmi élet csupán egyik vagy másik szakát vagy osztályát támogatják és helyezzék hatályon kiviül azokat a rendeleteket, melyek csak bizonyos intézmények előnyét szolgálják, de károsan befolyásolják a gazdaságii élet egységét és a gazdasági válságot fokozzák. Petr beszédében a többek között a kővetkezőket mondta: — Nem ellenezzük a beliföldi piac igazságos védelmét, hiszen mi magunk is többizíben állást foglaltunk az ipari gyártmányok védelme mellett- Ugyanakkor követeljük azonban, hogy etz a védelem egységes legyen és tekintettel legyen valamennyi réteg érdekeire. Nem szabad figyelmen kiviül hagyni azt a körülményt, hogy a munkanélküliek hadának nagy része éppen az ipar, a nagyipar és a kereskedelem érdekkörébe tartozik. Kereskedelmi politikánknak szem előtt kell tartania azt a célt, hogy a munkanélküliek tömegeit mielőbb besorozhassa a produktív termelők soraiba. — Az autarkia visszaifelé vezető lépést jelent és az általános gazdasági élet színvonalának csökkentéséhez vezet. A mezőgazdaságnak is érdeke, hogy a lakosság többi rétegei vásárlóképesek legyenek, mert csak ebben az esetben tudja terményeit megfelelő áron értékesíteni. A külkereskedelmi forgalmunk nagyságát fokozni nem könnyű feladat. Exportképességünk nagymértékben csökkent, mert számos olyan államban létesült nemzeti gyáripar, ahová régebben nagymértékben exportáltunk. Ezek az államok uij iparukat véd- vámokkal istápotják. Kény teleinek leszünk gazdasági életünket módosítani. A kormány feladata lesz bírálat tárgyává tenni, hogy iparunk milyen mértékben bírja el a ránehezedő adóterheket és szociális súlyokat. Ghylik kamarai titkár az 1932. évi gazdálkodásról tett jelentést. Utána dr. Mayer tartotta meg kereskedelempolitikai beszámolóját, melyben kihangsúlyozta, hogy az érdekeltek talán túlsókat remélnek a londoni világgazdasági konferenciától. A brünni kereskedelmi kamara a kisantant szövetség szorosabbá való tétele után érintkezést keresett úgy a román, mint a jugoszláv gazdasági körökkel- A Laibachban tartott jugoszláv—csehszlovák tanácskozások során inegállapi tolták, hogy Jugoszlávia számos olyan terményt exportálhatna Csehszlovákiáiba. melynek árából nagymértékben lehetne kielégíteni a csehszlovák hitelezőket. Ausztriával a csehszlovák kormány kölcsönös áruforgalmi egyezményt létesített. Az osztrák csehszlovák külkereskedelmi forgalom a német csehszlovák külkereskedelmi forgalommal ellentétben aktív. A Németországgal való kereskedelmi kapcsolat mérlegének passzivitása azzal magyarázható, hogy a német kormány céltudatosain folytatja az autarkia érdekében folyó munkáját. Valószínű, hogy a német csehszlovák kereskedelmi forgalom Csehszlovákia száméra továbbra is passzív marad. A magyar csehszlovák kompemáoó* ámcsere-egvezmény aránylag ktsösszegü és rövid időre szél. Küszöbön áll a csehszlovák lengyel kereskedelmi konferencia, mely annál is inkább különös fontossággal bir, mivel Lengyelországban október 11-én életbelép a lényegesen fölemelt uj vámtarifa. A csehszlovákiai exportőrök sokat veszítettek a lengyel piac szűkülése következtében. A brünni kereskedőimi kamara már évek óta sürgette az uj vámtarifát, mert a régi vámtarifa nem felelt meg rendeltetésének- Az illetékes tényezők a kamara indítványait mindenkor azzal utasították el, hogy az életben levő vámsaahályzat teljes mértékben kielégíti az igényeket-. Érdekes, hogy éppen a londoni világgazdasági értekezlet megkezdése előtt vettéli revízió alá ezt a nézetet. A vámtarifát a legnagyobb sietséggel módosították és ez a sietség meg is látszik azon. Löw-Beer gyáros a beszámolót követő vita során rátért arra, hogy a csehszlovák mező- gazdaság vámvédelme lehetetlenné teszi a jugoszláv mezőgazdasági 'termékek importját és ezzel megnehezítik a Jugoszláviába irányuló csehszlovák export helyzetét. Löw-Beer fölkérte továbbá a kereskedelmi kamarát, hogy tegye vizsgálat tárgyává, vájjon helyes-e, hogy a kormány a lenáru importját külön pótdiij- hoz köti. Dorazil a szindikátusokban politikai pártok ellátó intézeteit látja és úgy véli, hogy a szindikátusok hátrányos befolyást gyakorolnak a rendes kereskedelmi élet fejlődésére- Petr elnök kijelentette, hogy a szindikátusok valóban káros és megsemmisítő hatással vannak a kereskedőkre, akik közül legjobban a gabonakereskedőket sújtja. A gabonaimport néhány olyan egyén számára van föntartva, akik két—háromezer koronát is megkeresnek vagononként, amig a gabonakereskedők a belföldi gabona vagonjánál alig keresnek száz—kétszáz koronánál többet. Schneider Creusot sem fizet osztalékot. A Schneider Creusot konszern most publikált 1932-es mérlegéiben 7.8 millió bruttó és 3.06 millió frank tiszta nyereséget mutatott ki az előző évben elért 8.5 milliós nettó nyereséggel szemben. Az idei hasznot, úgy mint 1931- ben, tartalékolta a vállalat és így a részvényesek az idén sem kapnak osztalékot. A Osehszlovákiába utazóknak Magyarországon négymillió csehszlovák koronát utalnak ki a fiirdöklring terhére. Budapestről jelentik: A nyaralási szezon megindulása következtében a bankoknál az utóbbi napokban sokam igényeltek csehszlovák koronát. A pénzintézetek a csehszlovák—magyar fürdő- kliring terhére kérték a kiutalásokat, a Magyar Nemzeti Bank azonban csak néhány esetben elégítette ki az igényeket. Hir szerint összesen négymillió koronát utalnak ki fürdőzési célokra. Részvénytársaság lett a Schenker és Társa cég. A Schenker és Társa r.-t. tegnap tartotta meg Prágában alakuló közgyűlését. Az uj .részvénytársaság alaptőkéje 12 millió koronát tesz ki és tartalékalapja 1,200.000 koronára rúg. A részvénytőkét és a tartalékalapot a Zemská Banknál helyezték el. A postatakarékpénztár mérlege. A csehszlovák postatakarékpénztár 1932. évi mérlege 8,253-221 korona tiszta nyereséggel zárult. A nyereségből a prágai központ 7 millió 922.505 koronával és a brünni fiókintézet 260.216 koronával részesedik. Ros«z üzlet a fezgyártás. A Fezgyárak r.-t. Prágában tartott közgyűlésén bemutatásra került múlt évi mérleg 41.431 korona veszteséggel zárul. Jövő esztendőiben buzakiállitás lesz Prágában. A jövi évi mezőgazdasági kiállítás keretében Prágában külön buzakiállitás is lesz. A buzakiállitás- sal kapcsolatben a molnárok és a pékek külön ex- pozifeurával fognak szerepelni. a vese- és hólyagbetegségek különleges ásványvize. Kérdezze meg orvosát! SzloJVetnszlkói helyiérdekű vasutak veszteséges mérlegei. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi vasutigazgatóság épületében hétfőn két szkxvenszkói helyiérdekű vasút tartotta meg idei közgyűlését. Mind a két vasút nagyobb deficitet mutat ki, mint az előző évben és egyikük sem fizet osztalékot. A beszteroe- bánya—hermaneci helyiérdekű vasút üzemi vesztesége 249.851-14 korona, vagyis 215.364 korona 42 fillérrel nagyobb az 1931. évi veszteségnél. — A homonma—szfakcsimi helyiérdekű vasút üzemi vesztesége 1,578.383.40 korona. Ez az összeg 275.341 koronával nagyobb az 1931-es év üzemi veszteségénél. Ecetünknek nincsen párja Ki jót akar,-ezt használja. Előállítja: Pető Zsigmond és fia, Vráble, ecet- szesz, likőr - és rum gyár. Alapitva: 1850. Életbelépett a várniegyversziiuet. Londonból jelentik: Negyvennyolc állam képviselője tegnap aláírta a vámfegyverszünétről szóló egyezményt. A megállapodást Jugoszlávia kivételével valamennyi európai állam aláírta. Csődök. A hitelezők prágai védegylete a következő csődöket közli: Mezőgazdasági szeszfőzde, Veiké Zlievoe Besztercebánya mellett; Bújna R. kőmives, Solöany Nagyta- polcsány mellett; NeulingeT Fivérek, Huszt; Lutkovics L. kereskedő, Lipsa Poliana Huszt mellett. Leszállítják a gyufa árát — Romániában. Bukarestiből jelentik: A gyufatrösztnek az állami egyedárusitáissal történt újabb megállapodása értelmiében a gyufa árát dobozonként 3 leiről 2 leire szállították leDr. Spina Ferenc miniszter az „egészségtechni kai és városhigiéniai kiállítás44 védnöke. Prágá bán szeptember első hetében tartják meg az „Egészségügyi technikai és városhigiémiai kiállítást14, melynek programja nagyszabásúnak ígérkezik. Ezzel egyidejűleg a Masa.ryk munikaak-adémia nemzeti bizottsága ugyamcsak kongresszust hív össze az egész ország területéről, amely hasonlóképpen az egész technikai és városhigiéniai kérdésekkel fog foglalkozni. Ezen a kongresszuson a legkiválóbb szakemberek, az állami a városok, a községek képviselői és külföldi vendégek is részt fognak venni. Mindkét kongresszus rendezésének fő védnökségét dr. Spina Ferenc miniszter vállalta. A Losonci Egyesült Textilmüvek mérlege. Losoncról jelentik: A losonci egyesült textil- j müvek 1932. évi mérlege 81.606.05 korona' tiszta nyereséget mutat ki. Á hitelezők 9.99 \ millióval, az adósok 23-23 millióval szerepel-1 nek a kimutatásban. Csökken a munkanélküliség Olaszországban. Rómából jelentik: Az olasz munkanélküliek száma az áprilisban kimutatott 1 millió 25.574-ről májusban 1 millió 128-ra csők-j kent. I Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor Jenői „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvében. Ára 25*— Kö. \ Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül is 8 megküldi betekintés végett azoknak, kik e | végből hozzá fordulnak. Cim: Abovce p. Strkovec. Megjelent „A Gazda14 uj száma. A Füle Péter szerkesztésében megjelenő „A Gazda" cimü pozsonyi mezőgazdasági szaklap júniusi száma a következő gazdag tartalommal jelent meg: Gazdatársadalrai élet: A Nagybirtokosok, Birtokosok és Bérlők Országos Gazdasági Egyesülete Szlovén szkon közgyűlése. — Magyar Gazdasági akadémiai oklevéllel rendelkező gazdatisztek helyzete Csehszlovákiá- bam. — Trágyázás: Az istállótTágya-kezelés ujalbb módszereiről, különös tekintettel á Kaserer-féle áztató eljárásra: Villax Ödön dr, — Növénytermelés: Rejtélyes ellfajtázás: Legény Ödön- — A kukorica ápolási munkálatai: Soltész Sándor. — Növényvédelem: A gabonazsizsikről, kártételéről és az ellene való védekezésről: Balró Gábor. — Az acat irtása legelőn: Gruiber Ferenc. — A mák férgesedésének meggátlása. — Takarmányom zás: A Lehmanimféle értékesítési számok* Oukás Zoltán dr. — Tejgazdaság: A tejszínes sajt és a yogfhurt készítése házilag: Ná- ray Andor. — Baromfitenyésztés: Jövedelmező pulybatenyésiztés: Bogyay Elemér. — Gyümölcsészet: Az őszibarack és a cseresznye mézgásodása. őszibarack termőre metszése: Hajós- — Kajszimibaraok gutaiiitése: Angyal Dezső. — Bogárfogó kötelek. — Hasznos tudnivalók: A patkány mint az emberiség legkártékonyabb állata: Dorner Béla- — Levélszekrény: Lóhere gyümölcsösben. — Szürjük-e a mézet permetezésnél? — Penészes boroshordó tisztítása. — Különfélék. —t Piaci árjegyzések. Megalakult az erdészeti szindikátus. Az erdészeti szindikátus ma tartotta alakuló közgyűlését Prágában. A szindikátusiban a kincstári képviselőkön kívül a legtöbb magánerdőtulajdonos megbízottja is helyet foglal. A szindikátus oóija abból áll, hogy az erdőtulajdonosok az őket érdeklő gazdasági kérdésekben egységesen foglalhassanak állást. Nem szállítják le a cukor árát. A cukorrépa- termelők egyesületének Brünnben tartott közgyűlésién Bauer Ferenc cukorgyári igazgató, a nemzetközi cukortanács tagja a cukor árának leszállításáról tartott előadást. Bauer szerint a oukor olcsóbbodása a csehszlovákiai cukorgyárak egy harmadának üzemen kiviül való helyezését vonná maga után. Az 1927-es és 1928-as években Csehszlovákiából 174 koronás árban exportálták a cukrot- Ezzel szemben az exportáru mai értéke csupán 60 koronát tesz ki. A belföldi cukorár változatlanul 212 korona. A cukorgyárak 1927-ben és 1928-ban 188 koronás átlagárat értek el, ma ez az átlagár mindössze 140 koronát tesz ki. Ha a cukor árát csak 10 fillérrel redukálnák, akkor az 35 millió koronás vesztesiéget jelentene a cukorgyárak számára. Ezt a veszteséget a cukorgyárak olyképpen igyekeznének behozni, hogy a cukorrépa árát métermázsánként 1 koronával csökkentenék. ~ A gyakorlati gazda jövedelmének biztosítása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő; „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25*— Ti 6. Cim: Abovce p. Strkovec. y KdZCÍAZPAiSÁGG . Jgya*- w—a—mw—hmmmsaargram— '''wm—u—■b— II brünni kereskedelmi kamara szokatlanul éles bírálata a kormául kereskedelmi politikájáról Demonstráció az egyoldalú vámvédelem és a behozatali szindikátusok ellen
