Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-20 / 139. (3249.) szám
I A szlovák iskolásgyermekek felvonulásával kezdődtek meg Nyitrán a Pribina-Bnnepségek a berlini tárgyalások eredményei nem befolyásolják Magyarországnak Ausztria iránti barátságát. Az Est munkatársána)k adott nyilatkozata szerint a nemzeti szocializmust Németországban végleges megoldásnak tartja, éppen úgy, mint a fasizmust Olaszországban. A konklúzió tehát mindenki számára az, hogy itt állandó berendezkedésű politikai alakulattal kell szántotta!. Egyébként Hitler éppen úgy, mint én — mondja Gömbös —, azt valljuk, hogy Európának béke kell. A (kancellár erős egyéniség, tudja, hogy mit akar, érzi, hogy történelmileg elhivatott. Örömmel állapítottam meg, hogy Hitler éppen úgy, mint az egész németség, nagy szeretettel beszél Magyarországról. Ausztriához való viszonyunk semmiképp sem változott meg. A legmesszebbmenő barátságot és a gazdasági kapcsolatok legmélyebb kiépítését tartom a legfontosabbnak Magyar- ország és Ausztria között. A nemzeti munkatervemben lefekteti. irányelveimet tartom a leghelyesebbeknek a magyar politikára nézve. Nyitira, június 19. A Pribina-ünnepségek hétfőn kezdődtek meg a szlovák diáksereg felvonulásával. Hétfőre Szlovenszkó minden részéből mintegy 11.000 főnyi diákhadsereg gyűlt össze, amely reggel kilenc érától az állomás épületétől a város uccáin át felvonult a püspöki vár udvarára, ahol ti* órakor kezdődött meg az ünnepség. A tribünön ott volt többek között dr. Kmetykó nyitrai megyéspüspök, dr. Dérer Irán közoktatásügyi miniszter, dr. Jesensky országos alelnök. Az ünnepség a „Nitra, miiá Nitra“ dal eléneklésével kezdődött, majd a gyermekek sazvalókórusa a 7. gyalogezred zenekarának kíséretével Vladimír Roy alkalmi költeményét („Tisic sto rokov uz volá“ recitálta el. Ezután dr, Dérer miniszter mondott alkalmi beszédet. A diáksereg hódoló táviratot küldött Masaryk elnöknek és Országh országos elnöknek. Majd j az ünnepség az állami himnusz el én ekl ésév el j és nagyszabású harangjátékkal befejeződött. : Délután megnyitották az országos női szak- \ iskolát. A látogatás politikai háttere Berlin, junius 19. A nemzeti szocialista párt ma újabb, immár a harmadik jelentést tette közié Gömbös Gyula berlini látogatásáról. Az első jelentés még csak magánjellegű látogatásról 'beszél, a második jelentés már gazdasági tárgyalásokat emleget, végűi a harmadik jelenté* már 'politikai fontosságot tulajdonit Gömbös látogatásának. A hivatalos jelentés szövege a következő: — A magyar miniszterelnök berlini látogatása azoknak a tárgyalásoknak a folyománya volt, amelyeket a múlt hónapban a német delegáció Magyarországon kezdeményezett. A tárgyalások föladata az volt, hogy a Magyarországgal való teljesen zilált kereskedelmi viszonyunkat rendezze, ami most gyorsan sikerült is. E nagy iniciativával és mindkét részről nagy jóakarattal véghezvitt kezdeményezés következtében a gazdasági zűrzavar tisztul s úgy látszik, megindul Európa délkeleti részén az újjáalakulás, amelynek messzemenő politikai következményei lehetnek. Magátólértetődik, hogy ez a rendezés az ausztriai helyzet kialakulását sem hagyhatja érintetlenül. Az a meleg megértés, amely a német—magyar viszony rendezésénél megnyilvánult, reményt ad a kedvező kilátásokra. Rendkívül örvendetes, hogy a nemzeti szocialista párt külpolitikai osztálya Berlinbe® és Récében ilyen úttörő munkát végzett az újjászervezés érdekében. Gömbös berlini útiénak egyszerű okáról Berlin, junius 19. A Vossieche Zeitung beszélgetést közöl Gömbös magyar miniszterelnökkel. aki hangsúlyozta, hogy látogatásának sokkal egyszerűbb oka volt, mint ahogy azt az angol lapok szenzációs jelentései be akarják állítani. Ezek az angol lapok összefüggésbe hozzák Gömbös berlini látogatását a monarchikus államformának Magyarországon való keresztülvitelével, pedig az utazásnak ilyen célja egyáltalában nem volt. E hónap végén megkezdődik Magyarországon az aratás — mondotta Gömbös —, ezért kötelességemnek tartottam, hogy Hitler kancellárral megbeszéljem mindazokat a gazdasági kérdéseket, amelyeknek tárgyalását a német delegáció már Magyarországon megkezdte. Németország egyik közeli szomszédállama Ma,- gyarországnak, ezért szükségesnek tartottam, hogy a német viszonyok újjáalakulását tanulmányozzam. Mondhatom, a legjobb benyomással távozom Németországiból. Budapest, junius 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Magyar politikai körökben úgy tartják, hogy Gömbös berlini utazása sokkal messzebbmenő elhatározásra mutat, mint ha csupán egyszerű gazdasági tárgyalásokról lett volna szó. Úgy gondolják, hogy a gazdasági megállapodás parafálására nem szükséges ilyen messzemenő titkos inkognitó-utazás. Politikai körökben számolnak azzal az eshetőséggel, hogy meglepetés készül a magyar politikában. Párisi visszhang Pár!®, június 19. Gömbös berlini utazása nagy föltűnést keltett, csaknem valamennyi francia lap részletes jelentést közöl a találkozóról. A Matin szerint Gömbös közvetítőként lépett föl a Németország és Ausztria között most fönnálló feszült A szociáldemokraták ragaszkodnak a koalícióhoz Bechyne szerint „az ellenfél jobboldalt áll" — A csehszlovák szociáldemokrata párt kongresszusa Prága, junius 19. A csehszlovák szociáldemokrata párt szombaton tartotta meg idei kongresszusát, melyen Hampl nemzetgyűlési képviselő elnökölt. Haiinpl képviselő megnyitóbeszédében rátért a németországi testvérpárt helyzetére, kijelentette, hogy annak magatartását az int ernae ionálé fogja elbírálni. A csehszlovák szociáldemokraták rokon- szenvvel kísérik német elv társaik küzdelmét. Dundr szenátornak, a szoiciáldeomkraía párt főtitkárának jelentése után Bechyne vasút ügyi miniszter politikai beszámolójában fölhívta a kongresszus figyelmét arra, hogy a párt sorsa a párttagoktól függ és Ügyelni kell arra, hogy a csehszlovákiai nmnikásságot ne érjék meglepetések. A szoviszony enyhítésére. A lap szerint Gömbös berlini útja előtt többször telefonon beszélgetett Dollfuss osztrák kancellárral, aki őt ,/szinte hajszolta arra, hogy Hitler kancellárnál interveniáljon*:. A baloldali Populaire szerint Gömbös berlini útját nem saját kezdeményezéséből tette, hanem Mussolini és Dollfuss kezdeményezésére. cialistáknak nem szabad izgulniok és idegeskedniük s nem szabad cselekedeteikben izgalmi motívumoknak szerepelni. Nézete | szerint aiz ellenfél a jobboldalon áll s ki akarja hi&sznáJ’ini azt a részére kedvező szelet, mely Németország felöl fuj. Kifejtette,] hogy a szociáldemokrata párt érdeke meig-j kívánja, hogy a párt továbbra is megmaradjon a koalícióban és küzdelmét annak keretén belüli vívja meg. Mindennapos pozícióharcról van szó és a munkásosztály érdekéiben áll, hogy az őt érdeklő kérdésekben a többi munkáspárttal: közösen járjon el. A kongresszus határozati javaslatot fogadott ©1, mely a koalícióban való megm aradé* szükségét hangoztatja, követeli a kar teli enes törvény és az uzsora törvény mielőbbi életbeléptetését, valamint a munkaidő megrövidítését és a munkanélküliség súlyos problémájának sürgős rendezését. SZOMBATOT VIKTOR: KÜLÖNÖS OLASZ NYÁR llllllllllllllllllllllllllllllllMllllllllllllllllllllílllllilH .... (2) A következő elhatározás már gyorsan ment. Mikor az összekötő vasúti hidon robogtunk, már magamhoz vettem kis utazótáskámat, karomra dobtam a köpenyegemet 6 ahogy a vonat Kelenföldre ért, én voltam az első, aki leugrottam a vonatról, kalauzokat is megelőzve. Az állomás betűi sárga fényben ragyogtak, külvárosi 'pályaudvar, villamosok csilingeltek az épület mögött. Leszaladtam a perronra, vonatom elment. Maradtam. Nem az első ilyen gyors elhatározás ez az életemben. Most szeretném okát adni, lelki igazolását ennek a hirtelen ugrásnak a sötétben, de érzem: elfogult vagyok magammal szemben és egy külső szemlélő semmiesetre sem együttérzéssel, hanem csodálkozással és rösszalással fogadná ezt a cselekedetemet. Hiszem és vallom, hogy az ember, még a müveit ember is, nem cselekszik az esetek öt ven százalékában logikusan. Sokszor a meggondolatlanság viszi, az ösztöne vezérli; egy pillanatról a másikra határoz, hiszen akkor nem volna megbánni valónk soha. A megbánások hosszú sora mutatja, hogy cselekedeteinket nem gondoljuk meg, előlép bennünk a gyerek. Egyszer, minden meggondolás nélkül, elhatároztam, hogy megmászom a Tátrában a Tátra-csüceot, akkor, amikor társaim a Tengerszem-csúcs kényelmes megoldását választották. Soha azelőtt nem voltaim rátermett és készült hegymászó. Bolondjában vállalkoztam: sikerült. Má.skor vitorlásra ültem a Balatonon, anélkül, hogy értettem volna a különös kis hajó kezeléséhez. Isten óvott, hogy ott nem hagytam a fogam a tihanyi partokkal szemben, .volt eset, aratkor ivaosoara után, REGÉNY fogadásból, felkeltem az asztaltól, magamhoz vettem az útlevelemet, kimentem az állomásra és meg sem álltam Berlinig. Nyertem egy fogadást és egy pofont, ismeretlen csavargótól a Spree partján. ... Mit mondjak s miért magyarázzam? Megláttam ezt a leányt. Regényes elképzelések lobbanták-e fel bennem, vagy túlságosan semmittevőnek neveltek, nem tudom. Azt mondják, mert gazdag voltam, spleenem van- Rendben van. Spleenből tettem, nem volt jobb dolgom. Láttam én már olyan embert is, aki kegyeletből elvette mostoha- anyósát .. • Kiét percig vártam. Két perc mnlva megérkezett a mi párhuzamos vonatunk, egy percnyi szünetet tartott, de én xnér akkor fent voltam a legelső kocsiban. Kis táskám mindenüvé odaütközött nagy igyekezetemben, tömött folyosókon gyömöszöltem keresztül magamat, szellős kocsi közökön kiizköd- tem a széllel, végre az ötödik kocsiba értem, mert tudtam, hogy itt utazik a* ismeretlen leány. Még akkor is ott állott az ablak mellett és a messzibe nézett. Táskámat a hálóba dobtam, izgatottságom abban a pillanatban megszűnt. Már közönyösen gyújtottam cigarettára, kiá Holtam a fülke ajtajába és vártam türelemmel. Fegyelmezett nő lehet — állapítottam meg —, mert alig volt észrevehető rajta a meglepetés. Egy pillanatra hátrafordult s rajtam felejtette a szemét. Bólintottam a fejemmel. Nagyon piciny ideig habozott. Aztán visszabólintott, de azonnal él is fordult, észreve- hetőleg nem akarta, hogy a dolog továbbfejlődjék. Mindenesetre azonban észrevett. Mértemért, . Az ürügyet kerestem, aminek segítségével ismerkedni tudnék. Sokáig álltam ott, most már nem tartottam fontosnak a sietséget, ámbár nem tudom, hova tart, lehet, hogy valami kis állomáson egyszerre csak kiszáll és én ott maradok egyedül. A vadász szenvedélye vezetett. Magam sem tudtam, mi cél felé megyek. Hattal fordult az ablaknak, befújt az ellenszél. Vékony, zöld selyemruhája odatapadt a testéhez. Fel akarta húzni az ablakot, nem ment. — Segíthet ék? Rámnézett. — Kérem. Felrántottam az ablakot, de nem fordult vissza, a sötétség felé. Ugv maradt, szemben velem. Várt. A uiegismerkedési módszerek egyáltalán nem szellemesek, vasúton sok változatosság nincs bennük. — Messzire utazik? — A Balatonhoz. Szűkszavúan, de felélt. Egyideig ismét hallgattunk. Ha a Balatonhoz utazik, van időm úgyis. — Week-end? — Igen. — Pesten lakik? — Igen. Finom tartózkodása tetszett- Különös báj ragyogott rajta, vegyülve a biztos fellépésű, öntudatos nő természetével. Világossárga bőrkesztyűt hordott, nyakában vékony aranylánc. Nem szeretem, ha a nőn tobzódik az ékszer, Utazó nőn sok csecsebecse és ékesség: parvömü szokás. Ezen a leányon, — mert úgy sejtettem^ leány — látszott az ízlésbeli finomság. Külsőleg, legalább is. Persze, mai napság mindenki a szebbik arcát mutogatja s nehéz megtudni, milyen ember lakik belül. Álarcot hordunk. Nos, ha ezen a nőn a finomság és a tartózkodás álarc volt is, nagyon, kellemes módon viselte. Hogy a következő tiz pereiben miket beszéltünk, nehezen tudnám megmondani. A témát a hely adja és a környezet először. Feketén suhanó táj óda-ki nn, a vonat szikrája, ami a szemébe ment és amit zsebkendő hegyével sodortam ki a szemhéjai alól. Égy pfflaoatra bizalmas közelségben voltaim ve1 le, a kezem indokolatlanul remegett. Két. j fiatalember kártyázott elkeseredetten a fülkében, azokat néztük egyideig, aztán egy kadétiskolás fiú szomorú tekintetéből próbáltunk olvasni, ez mulattatott. — Kísérleti lélektan, — mondta nevetve, aztán hirtelen kérdezte: — mondja, szeret egy pár vonásból ismeretlen embert lelkileg, összeállítani? Következtetni, a detektív módján, vagy cserkész-módszer szerint jelekből olvasni, megalkotni egy valószínű sorsot, valószínű múltat, látható jelent és esetleges jövőt? — Különös a kérdése — feleltem —, illetve nem a kérdés különös, hanem, mert azt nekem teszi föl. Éppen nekem, akinek szenvedélyem ez. Mükedvélő detektív ugyan nemi vagyok, de nem hiszem, hogy egy alkalmat is elmulasztanék, ami elém sodródó embej ■rek belső titkainak megfejtésére vezetne; Szeretek olvasni emberekben, azzal áltatom magam, hogy olykor eltalálom gondolataikat, foglalkozásukat, céljukat: talán még cseri készkoromból maradt meg ez a szenvedélyem. Nagyon érdekel az ember. — Oh, engem is — tűnődött el —, ha egyedül utazom, ezzel mulattatom magam. — Rendben van. Itt áll két ember egymás* sál szemben. Maga, meg én- Ismeretlenek vagyunk. Még csak a nevét sem ismerjük egy- másnak. Rajta! Nem merte vállalni. Nem, így szemtől* szembe nem. Esetleg kényelmetlen lehet a másikra nézve. Tapintatos volt. — Találja el maga, ki vagyak! — biztatott. — Egy kellemes urileány, aki három na* ? ot kedves környezetben akar eltölteni.! esti lány, nagyvárosi, iskolázott, i — Kérem, ez igazán nem sok. Általános lat posságok. Körülbelül mindenkiről meg lehri ugyanezeket állapítani. A mai, társadalom pompásan tudja kitermelni a típusokat, hs nem vagyok Plapper, akkor kozimolcka vagyok. Ha nem soroz az úgynevezett házikó- nyok közó, akkor egyetemi hallgató vagyok. Ez mind semmi, amit mondott. Többet, jobbal... ^Folytatjuk.) 1938 junius 20, kedd-