Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-13 / 134. (3244.) szám

5 Bródy ruszin autonómista képviselő parlamenti beszéde Prága, június 12. Rőt idén jeleztük, hogy Bródy Endre, a ruszin autonóm llökímive#- saöwtség nemzetgyűlési képviselőije a kép- riaelőház csütörtöki ülésén hoasaalbb beszé­det mondott. Az autonóraista ruszin képvi- selő fejtegetései közelebbről érdeklik az őslakosságot, ezért beszédét szükségesnek tartjuk rövid kivonatban ismertetni olva­sóinkkal. Bródy egyebek közt hangsúly ózta,, hogy a meghatalmazási törvény, a kivételes állapot elrendeléséről szóló javaslat, a köz­ségi választási rend szigorítása nincs össz­hangban az alkotttmánylevéUel. A jövőiben csak konmánypárti városbirót fognak tűrni s a hatalomnak nemtetsző egyéneket a nép­akarat dacára sem lehet majd birónk meg­választani. . Hol a jogegyenlőség? Lehet itt népakaratról beszélni? Elismeri, hogy az állam pénzügyi gondokkal küzd, azonban a meghataltmazási törvény ezen nem segít. Hogy a meghatalmazási törvénnyel az ára­kat akarják rendezni, ez deflációt Jelent, ami nem hoz az állam pénztárának pénzt. Le kell számolni már egyszer a kartellekkel, mert lehetetlenség, hogy a kartell következtében a mész, cement, tégla, stb. ára minálunk kétszer akkora, mint a szomszéd államok­ban. Ruszinszkó földmives é.s gazdanépe annyira el van adósodva, hogy rajta csak egy infláció, vagy az adósságok ötven százalékos törlése segíthet. A munka kölcsön nem hozta meg a várt sikert, mert azok, akik sok száz­ezrest kerestek az állaimtól, pénzüket négy százalékos kamatra a bankba rakják és nem jegyzik az 5 százalékos kölcsönt, ami a kor- irány iránti bizalmatlanság jele. A kölcsön­ből a beruházási program elosztása igaz ságtalan. A szónok szóvá teszi a Szlovenszkón élő ruszinok elnemzetlenitését és azt ajánlja, hegy népszavazás döntsög arról, hogy a ke- ietszlovenszkói ruszinok hová akarnak tar­tozni, Ruezinskőhoz-e, vagy Szlovenszkóhoz. „Nem hitte volna, hogy az első paralamen- ti beszédének olyan visszhangja lesz, c«ak azért, mert az ország igazi helyzetét föltár­ba és a történelmi tényeket a meeék homá­lyából kiemelte. Ez természetszerűleg visz- szafetezést szült a kormánypártoknál. 1913- ban ugyanilyen müfeHháiborodás volt Szekfü Gyula ellen, a II. Rákóczi Ferencről irt ob­jektív könyve miatt. Még Rahó-n is tüntettek ellene és Stólán Ágoston, az agráriusok r>u- szinkói vezető embere a magyarság nevé­ben tiltakozott Szekfü ellen. S ma Szekfü bu­dapesti egyetemi tanár. Petrovot is megtá­madták a Korjátovics-legenda megcáfolása miatt. Ö nemi akarja magát ezekkel a fér­fiakkal összehasonlítani, de példájukkal il­lusztrálja mily kellemetlen azoknak az igaz­rág, kik mesékkel átitatják magukat. Mi az igazság — folytatja 'a szónok — a ruszin nép önkéntes csatlakozását illetően? Beszé­demben azt mondottam, hogy eddig senki sem cáfolta meg és senki eem tudta bebi­zonyítani, hogy az úgynevezett szolyvai Rada mely határozatai alapján történt a párisi csatlakozás Csehszlovákiához. Senki sem tudja, hogy a Rada jegyzőkönyvét aláíró Komárnicky ki volt és hol van. Az aláíráso­kat, amiket a jegyzőkönyvhöz mellékeltek, vagy ham ásították, vagy pedig más célokra gyűjtötték s azután a jegyzőkönyvhőz mellé­kelték. Senki sem cáfolta meg azt, hogy az uzshorodi központi tanács május 8-i ülése katonai karhatalom mellett határozott s a Podkarpatsbé Lllasy sem vonta vissza azon állítását, hogy a csatlakozás a repu'bIlkának 200.000 koronájába került. Egyesek azt mondják, hogy a Rada költségeit a néip adta össze, de senki sem mondta azt, hogy ki szedte össze a pénzt és mennyit. Curkano- vics szenátor ur a szenátusban próbálta cá­folni a nemzeti tanácsra vonatkozó ténye­ket és azzal érvelt, hogy ő mint tanácstag és az események résztvevője bizonyíthatja ál­lításom valótlanságát. Kérelem Ourkanovics szenátor úrtól, ~- mondotta Bródy — hogy ő kit képviselt a központi nemzeti tanácsiban? Talán Galíciát? Avagy Bukovinát? Mert amennyiben a ruszin nép nevében beszélt, úgy ez annál inkább bizonyltja állításomat, hogy a nemzeti tanács nem a népet, de a ta- 1 gok saját érdekei! képviselte. Kérdezem Ourkanovics szenátort, kinek >a nevében til­takozott oly határozottan a romániai határ­nak Ruszinszkó javára való kiigazítása el­len? Mert a választók nevében nem volt jo­gában beszélni. Azok más véleményen van­nak. Azt meg tudom érteni, hogy Márama- m a ro szigetről ős t Tisza--völgyéről lomon­A kormány még e héten rendeleti utón életbe lépteti a munkanélküli segélyezés módosítását és a kartellek ellenőrzését Lesz-e gyakorlati értéke az uj vámtarifának? — A parlament még a nyári szünet előtt letárgyalja a köztársasági elnök és a kormány feleíősségrevonhatóságárói szóló javaslatot Prága, junius 12. A felhatalmazási törvény megjelent a törvények és rendeletek gyűjte­ményében és a szombati nappal életbe is lé­pett. Ezzel a konmányválságot sikerült elhá- iritani és egyelőre személyi változások sem várhatók. A cseh sajtó jelentései elárulják, hogy a meghatalmazási törvény létrejötte előtt a helyzet igen válságos volt s Maíypetr miniszterelnöknek csak úgy sikerült a hely­zetet megmentenie, hogy megkötötte * „hete* paktumot”, azaz a koalíciós pártok egymás között Írásbeli megegyezést kötöttek arra vonatkozólag, hogy a felhatalmazási törvény érvényessé­ge alatt a kormányban és a kormánytöbb­ségben nem fogják egymást leszavazni, ha­nem minden kérdésben kompromisszumot kötnek. Ennek elérése Maíypetr miniszterelnök ré­széről mindenesetre nagy mester mii volt, mert a múlt héten a koalíciós pártok viszo­nya annyira kiéleződött, hogy maguk a cseh koalíciós politikusok is a kormány és a kor­mánytöbbség teljes bukását várták. Ezzel a paktum kötéssel azonban a nehézségek nem múltak el, tulajdonképpen csak most kezdő­dik a kormány kebelén 'beliül az igazi harc az egyes rendeletek körül, amelyeket a kor­mány a parlamenttől kapott fölhatalmazás alapján, ki akar adni. Már az első kérdés, a vámtarifa rendezése nehézségekbe ütközik és az erre vonatkozó kormányrendelet szombaton még nem jelen­hetett meg. A koalíciós körök remélik, hogy ma sikerül a vámtarifát véglegesen megszö­vegezni és kihirdetni-' A vámemelésekkel kapcsolatos áremeléseket rendeletekkel fog­ják megakadályozni. Az eddigi jelentések szerint a tojás vámját fölemelik 140-re, a vajét 240-re, a 'bors vámja 780 lesz, a borsó és lencse vámja változatlan marad. A hagy­ma és fokhagyma vámját úgy fogják rendez­ni, hogy ez az érdekelt ipari köröknek meg­feleljen, az állatvám változatlan marad, ki­véve a juh- és kecskevám, mig a sertésvám súlyhatárát fölemelik 120 kg-iról 140 kg-ira,- A gabona- és liszt vám uj rendezése tulajdon­képpen az eddigi szindikátusi járulékoknak törvényes megállapítását jelenti (a minimá­lis vám 30, a járulék búzánál 43). A baromfi­nál fölemelik a vámot 300—450-re, a tejnél 400—600-ra. A halnál megmarad a mai álla­pot. A hordós bornál fölemelik a vámot 210-ről 420-ra. Az ipari cikkeknél a vámemelés nem lesz magas és egyedül egyes gumiáruknál, vegyi szereknél és speciális készítésű fém- és üvegáruknál lesz magasabb. Ez természete­sen még nem végleges- Az erre vonatkozó kormányrendelet talán már ma megjelenik. de egyes gazdasági körök attól tartanak, hogy a londoni gazdasági konferencia ezt nem fogja elfogadni, mert Anglia részéről fölmerült az a javaslat, hogy csak az 1933 márciusi vámtarifákat fogadják el tárgyalási alapul. A hét folyamán a kormány még két ujabb szülcségrendeletet akar kiadni. Az egyikkel leszállítják a munkanélküli segélyezés állami hozzájárulását s valószínű, hogy a legmaga­sabb hozzájárulás az eddigi napi 18 korona helyett 12 korona lesz. Egy másik rendelettel életbeléptetik a kaTtelrendeletei, amelynek szövegében az igazságiigyminisztérium a ke­reskedelmi minisztériummal már úgyszólván megegyezett. A kormány továbbá elhatározta, hogy a köztársasági elnök és a miniszterek felelős­ségié vonásáról szóló törvényjavaslatot még a nyári szünet előtt elintézi éti a parlament­tel- Az erre vonatkozó Javaslatot 1929-ben .nyújtották be a nemzetgyűlésnek, de három és fél óv alatt nem tudták tető alá hozni. UJabb éles állásfoglalások a Dérer-féle iskola­javaslatok ellen A keresztényszotialista párt rimaszombati körzetének tiszt­újító gyűlése s a Párkány-vidéki katolikus papság síkra szállt a hitvallásos iskolák mellett Rimaszombat, junius 12. (Saját tudósítónk­tól.) Ay országos keresztényszoicialista párt rimaszombati körzete vasárnap délelőtt tar­totta meg tisztújító közgyűlését a választmá­nyi tagok teljes számú, részvételével. A köz­gyűlésen a kassai h-örtilet’i központot dr. Kút­ra Kálmán titkár képviselte. A magyar nem­zeti párt dr. Törköly József képviselő, or­szágos pártelnök vezetése mellett népes kül­döttséggel képviseltette magát a testvérpárt összejövetelén. A megjelenteket Kovács István helyi el­nök üdvözölte, majd átadta a szót 'a kassai kiküldöttnek, aki bejelentette, hogy FedoT Miklós képviselő hirtelen megbetegedése miatt volt kénytelen távolmaradni a gyűlés­ről, -azonban módjában van a kassai központ üdvözlete mellett azt az üzenetét is tolmá­csolni, hogy a pártelnök a legközelebbi he­tekben fel fogja keresni Rimaszombatot. Dr. Törköly József képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke a két párt test­véri együtmüködééének további szükséges­ségét hangsúlyozva elégtétellel állapítja meg, hogy a két párt közös munkáját a multiban nem zavarta meg semmi és bízik abban, hogy a közös ©élok érdekében a jövő-ben is váll­vetve fog együtt haladni a két testvérpárt. Ezután került -a sor a körzet ujj elnökségé­nek megválasztására, a gyűlés egyhangúlag a köve kézéképpen választotta meg az uj kör­zeti tisztikart: Elnök dr. Löcherer Géza ügyvéd, alelnö- kök Kálmán Károly (Rimaszombat), Han­dott Cuirkanovics szenátor, hiszen ő saját szü­lőhazájáról, Bukovináról is lemondott.“ Bródy képviselő beszéde végén kijelen­tette, hogy a jövőben is tiszta célokkal, saját lelki ismeretét és népének véleményét ki­vetve fog' dolgozni és hajlandó mindenkivel együttdolgozni, aki elősegíti Ruszinszkó au­tonóm iájának megvalósulását. kó János (Rimaszécs), Il)Hés István (0s- gyám), Szókovács János (Sőreg), Király Já- j nos (Osgyán), Osépe Pál (Várgede), titkár j Böbm Ferencivé, pénmtros Kovács István Ri-1 mia®zombat, jegyző Mészáros Gézia (Os­gyán), ellenőrök Bodor József gömöri (Ma- gyarkegymeg), Láska Károly Várgede). Az uj körzeti tisztikar nevében dr. Löohe- rer Géza mondott köszönetét a megnyilvá­nuló bizalomrét, majd értékes fejtegetések­Flgy- ás szivérelmeszesedésben szenvedő egyéneknek a természe­tes Ferenc József keserüviz megbe­csülhetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltartalmat kíméletesen tá­volítja el. Tudományos tapasztalatok kétségtelenné tették, hogy a Ferenc József víz számos féloldali hüdésben fekvő betegnél is megtette a kellő hatást s így nagy megkönnyebbülést okozott. R Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. ben tett hitet keresztényszocialista meggyő­ződése mellett. A zajos tapssal fogadott szék­foglaló elhangzásával Bodor József gömöri, magyarkegymegi helyi elnök üdvözölte m ujj elnököt a körzet szer-övezetinek nevében, dr. Kútra Kálmán pedig -a kassai kerületi párt­központ nevében fcolmncsolta szerenosekivá- natait. Böhm Fereucné, a körzet hároméves munkájáról kimerítő képét adó titkári jelen­tését terjesztette elő azután. Majd dr. Löche­rer Géza ismertette a Dérer-féle iskolare- formtervezetet, -amelyet a szlovenszkói ki­sebbségi felekezeti iskolák létét veszelvet­tetik. Indít,váncára Egyhangúlag kimondotta a közgyűlés, hogy I csatlakozik ahhoz az országos mozgalom- í hoz. nvelüy a Dérer-féle tervezetek törvényé-1 válás* ellen a ie«e!?zájitevbb küadetmet j kívánja lefolytatni és egyihangtulag elfogad­ta az ez ügyben előterjesztett határozati javaslatot, amely szerint a körzet tiltakozik Dérer reformtervezete ellen. A határozati javaslat elfogdás után a kör­zeti választmány Jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a lelépő Pitta Vilmos körzeti elnöknek hosszai élveken át kifejtett értékes munkájá­ért, majd Kovács István helyi elnök indít­ványára táviratilag üdvözölte dr. Szüíl'lő Gé­za klulbelnököt, Esterházy János pártelnö­köt ée Fedor Miklós képviselőt. A párkányi katolikus esperes! kerület határozata Párkány, junius 12. A párkányi római ka- likue esperesi kerület Szőgyénben megtar­tott rendes tavaszi gyűlésén a Dérer-féle uj iskolai törvénytervezttel kapcsolatban hatá­rozatot hozott, mely a többi között a követ­kezőket tartalmazza: A Dérer-féle törvénytervezetnek uj iskola­típusa szellemiben nem jobb az állami isko­lánál, anyagiakban rosszabb, mert a hitköz­ségi tagoktól az anyagi támogatást tovpiblbrá is igényli, az iskolaalapokat pedig kisajá­títja. A teher marad, a# egyház és a hitközség felügyeleti joga azonban megszűnik. A tervezet -az egyház és a szülő, tanítói és nevelői jogát ignorálja és burkoltan tagadja. Ez a tervezet a külföldi iskolaminták, elké­sett és Isten-nélküli felfogásának kópiája. A tervezet figyelmen kívül hagyja, hogy a hitvallásos iskolák a közel kétezer éve-t számláló keresztény kultúrának a várai -a sovinizmussal szemben a jogos faji érzés bástyái. Mi a serdülő ifjúság nevelésében Krisztust leépíteni nem engedjük. De ugyan­akkor nem engedjük leépíteni nemzetiségi érzésünket sem, mely eddigelé a felekezeti iskolák szellemével egybe forrott. A határozatot ljuttatták dr. Jantaub-h Pál püspöki -apostoli adminisztrátorhoz azzal a. kérelemmel, hogy azt továbbítsa az isko'a- ügyi miniszterhez. Letartóztattak négy kotini fasisztát Prága, junius 12. A ma délutáni cseh lapok jelentése szerint a kuttenbergi ügyészség rendeletére házkutatást tartottak a kolini fa siszta vezetők lakásán és az ott talált terhelő- anyag alapján elrendelték letartóztatásukat Letartóztatásba kerültek Basta vendéglőt Sauer volt nyomdatulajdonos. Sámánok kály hamumkás és Soucsek csaposlegény, az oihtn fasiszta szervezet vezetőm. Valamennyid.V.* Eröffnung des neuen Bufrets.Bíjf Erstklassige Fleischspeisen, war-Epj meund kalte Küche, veqetari-B~|j sche Gerichte, feineSüüspeisen.gsi

Next

/
Thumbnails
Contents