Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-01 / 125. (3235.) szám

A DEMOKRÁCIA VEDELME Irta: TARJÁN OD&N A csehszlovák kormány a törvényhozást több, egymással formailag össze nem kap­caolt, de ugyanazon törekvéstől áthatott tör­vénytervezettel foglalkoztatja. A koalíciós terminológia a „demokrácia védelme11, kife­jezéssel jelölte meg őket. A szándék, mely a demokráciát újabb tör­vényes megszór i fásokkal, a sajtószabadság és a sajtótermékek terjesztésének megköté­sével próbálja megvédelmezni, elhibázott, mert ellenkezik a demokráciának alapelvei­vel, amelyeket pedig védeni és megmenteni óhajt. Az elmúlt évek alatt kisebbségi helyze­tünkből folyólag sokszor gyakoroltunk bírá­latot az itt uralkodó demokratikus rendszer felett és mutattunk rá annak fogyatékossá­gaira. A kezdeti berendezkedés hibáira még mentségül szolgálhat, hogy ez a demokrácia nem a nyugodt fejlődésnek, hanem a forra­dalmi pszichózisnak szülötte. Ha magyarázatot is lehet találni arra, hogy az államalapítók munkájukat az összes társadalmi osztályok é3 elsősorban a mun­kásság széles rétegeinek bevonásával igye­keztek megkönnyitení, viszont érthetetlen, miért nem. nyestek le a háborús pszichózis elmúltával a rendszer kinövéseit? Ha erede­tileg az intellektuális rétegek befolyásának rovására túlzott szerepet juttattak a dema­gógiának, miért tartották ezt fenn mind e mai napig? És miért nem orvosolták a ki­sebbségekkel szemben elkövetett sérelme­ket, miért nem tették őket megillető mérték­drákói rendszabályokkal lehetne kötelessé­gük teljesítésére szorítani? S vájjon nem maga a kormány és az őt támogató pártok gy a kor oltják-e a törvényhozási munka mai színvonala felett a legsúlyosabb kritikát, amikor ilyen rendszabályokhoz kénytelenek folyamodni? Képzelhető-e, hogy a mai álla­potokon a most tervbe vett módszerekkel változtatni lehessen? A józanság és a demo­krácia helyesen felfogott érdeke vájjon nem követelné-e meg sokkal inkább olyan beren­dezkedésnek a meg tereim lését, melyet az ál­lam polgárai saját jól felfogott érdekükben szívesen támogatnak? Sajnos, úgy látjuk, hogy ennek felismeré­sétől még messze vagyunk. Pedig alig né­hány hónapja, hogy Masaryk elnök súlyos kritikát gyakorolt a mai demokratikus be­rendezkedés felett, őszintén beismerve, hogy a közéletben a demagógia túlzott mó­don nyitotta meg az érvényesülés zsilipjeit az erkölcsileg alacsony ab brendü, a felelős­ség súlyát át nem érző elemek számára. Itt kellene tehát a gyógyítást megkezdeni. Le­törni a demagógiát, hogy megerősödhessék a demokrácia. Kisebbségi érdekeink is ezt kívánják, mert sérelmeink nagy részét csu­pán az áldemokráciának tulajdoníthatjuk. Ha ennek helyét idejében elfoglalhatta volna az intellektus uralmára épített komoly demo­krácia, bizonyára sok sérelmünk régen meg­oldást nyer. Az a demokratikus rendszer, amelyet a kormány és a mögötte álló pártok must vé­deni akarnak, születési hibájánál íegva nem állhat hivatása magaslatán. A tervbe vett intézkedéseket nem lehet külföldi példákra való hivatkozással megindokolni. Rcssz pél­da volna az Egyesült Államok elnöki jogkö­rének kiterjesztésére való hivatkozás, mert ott a rendkívüli hatalmat a törvényhozás bizonyos előre meghatározott intézkedések keresztül vitelére adta meg az államfőnek Nálunk az eddig foganatosított és még terv­be vett intézkedések csupán a jogok meg­szorításával járnak, anélkül, hogy a meg valósítandó konkrét célokat megjelölnék. S ezért a látszat, hogy a hatalom kiterjesztése elsősorban a hatalom megtartását hivatott ! szolgálni. Amit a csehszlovák kormánykoalíció a törvényalkotás terén az utóbbi hónapokban produkált, akár gazdaságpolitikai, akár kül­politikai téren, egyáltalán nem teszi felesle­gessé a bírálatot, sőt a terv télén ségnek a hiánya és a gazdasági válság leküzdése te rén tapasztalt tehetetlenség egyenesen ki hívják az ellenzék bírálatát. A józanság azt kívánná, hogy rendkívüli időkben ne kössék gúzsba, hanem hallgassák meg az ellenvéle­ményt és mérlegeljék a becsületes szándékú politikai ellenfél tanácsait. Enélkül nem t-ud- ijuk, hogy milyen címen sajátíthatná ki a A négyhatalmi paktum és a kisantant Paris megelégedéssé! fogadja a kisantant álPspootját — Franciaország külön föl­tételei a paktum függelékében — Csütörtökön parafáitok a négyhatalmi szerződést ben a hatalom részeseivé? Olyan hibák ezek, amelyek kérdésessé te­szik, hogy megérdemli-© ez a kormánypoliti­kai rendszer, melyet a többség most újabb biztosítékokkal akar körülbástyázni, a demo­kratikus elnevezést? Megállapithatjuk. hogy a koalíciós sajtó­ban a demokrácia fokozottabb védelméről megjelent híradásokat a nagyközönség ve­gyes érzelmekkel fogadta s a bevallott indo­kolások mögött egyéb okokat keresett. Sem bel-, sem külpolitikai téren nem mutatkoz­nak olyan veszedelmek, melyekkel a prágai kormány a mai törvények keretein belül ne tudna megbirkózni. A köztrásaság védelmé­ről szóló törvény kellő Védelmet nyújt min­den felforgat ás ellen, jöjjön az jobb vagy bal felől, egyesek, pártok vagy a sajtó részéről. A külföldi eseményekre való utalás sem szol­gáltat kielégítő magyarázatot, az összehason­lítás pedig a külföld hasonló intézkedéseivel egyáltalán nem megnyugtató. A tervbe vett intézkedések nálunk csupán jogoknak a megszorítását tartalmazzák, anélkül, hogy a célokat határozottan megjelölnék- Nálunk, a (nemzetiségi összetételű államban senkinek a szeme előtt nem lebeghet a német vagy az olasz példa, a jugoszláv diktatúra eredmény­telensége pedig egyenesen kihívja a kriti­kát a hatalom minden olyan koncentrációjá­val szemben, mely a lakosság nagy réteged­nek és elsősorban a kisebbségek jogainak gyakorlását még inkább megnehezítené. Ha ebben a demokráciában súlyos kifogá­solni valók vannak, amelyeket tagadni nem lehet, úgy ezek éppen a kormánypolitika szellemében keresendők. Semmi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint a kormány által a képviselőiház házszabályainak módosítását szolgáló törvényjavaslat. Ha ki is küszöböl­ték ezekből a mandátum elvesztésére irányu­ló intézkedéseket, kérdjük, egészséges vol­na-e az 9, parlament, melynek tagjait csupán Páris, május 31. A kisantant .prágai konferen­ciájának kommünikéje és Daladier miniszterel­nök kamarai nyilatkozata a négyhatalmi pak­tumról foglalja le a mad párisi sajtó érdeklődé­sét. A lapok föltűnő szedésben leadott cikkeik­ben emelik ki a kisantant hozzájárulását a meg­vált őztatott négyhatalmi paktumhoz. A .radikális párt vé.greh ajtó bizottsága teg­nap éjjeli ülésén bizalmat szavazott Daladier kormányának. Az összes pártárnyalatu lapok kiemelik Daladier nyilatkozatának jelentőségét s különösen azt a passzust hangsúlyozzák, amelyben a miniszterelnök bejelentette, hogy a parlament szabadon határozhat a négyha­talmi paktum elfogadása, vagy visszavetése ügyében. A baloldali szárny radikális lapja, a La Itepublique. azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a szövetkezett haloldali pártok á kormánynak a demokráciára és békére irányuló nehéz kö­rülmények között végzett munkáját méltányol­ni fogják. A jobboldali szárny radikális lapja, az Ere Nouv.efiile is Lengyelország nem szűnő ellen­állására célozva, azt az aggodalmát fejezi ki, hogy minden meggyőzési kísérlet ellenére egyes szövetségeseknél pszihológiai termé­szetű félelmek és ingadozások fognak vissza­maradni. Mussolini befolyása Németország magatartására Az Excelsior a- legutóbbi berlini hivatalos 'je­lentéseket ismerteti, amelyek a német kor­mánynak a négyhatalmi paktummal szemben tanúsított ellenállásáról számolnak be. Azt a várakozását fejezi ki, hogy Mussolini személyes befolyása által ezt az el­lenállást le fogja tudni győzni, úgyhogy a tárgyalások az utolsó órában nem fognak kitolódni, vagy pedig meghiúsulni. A konzervatív lapok továbbra Is bizalmatla­nok és egyelőre fönntartják elutasító álláspont­jukat a. négyhatalmi paktummal szemben. Per- tinax az Edho de Parisban azt árja, hogy a kis­' antant igazi véleménye a tegnapi kommüniké egyik utolsó mondatában van kifejezve, amely azt mondja, hogy a revízió kérdésének állandó szellőztetése az államok egymásközti viszonyá­nak kiélesedését vonja maga után. Francia függelék a paktumhoz! Páris, május 31. Amint a Maiin, a Journal és a Figaro egybehangzóan írják, a francia kor­mány tegnapi minisztertanácsán elhatározta, hogy a népszövetségi paktummal szemben fölállí­tott föltételeit különösképpen ünnepélyes formában juttatja kifejezésre, mégpedig egy függelék formájában, amelyet a paktum szö­vegéhez kell illeszteni. A függelék nem csak a paktumban résztvevő felékhez szól, hanem elsősorban a kisantant ál­lamaihoz. Ebben az iratban Franciaország ün­nepélyesen ki fogja jelenteni, hogy függetlenül a négyhatalmi paktumtól, a kis- hatalmakkal kötött minden szövetséget, szer­ződést és megegyezést fönntart, továbbra is a népszövetség keretén belül marad és a négyhatalmi paktum is csupán a népszövet­ség keretei között alkalmazható. Ezzel azt akarja a francia kormány kifejezésre juttatni, hogy a népszövetségi paktumnak a szankciókról szóló 16. fejezete a népszövetségi paktum szövegébe is föl kell. hogy vétessék és hogy a népszövetségi paktum 19. fejezetét csu­pán integrális formában lehet alkalmazni, vagy­is, hogy a revízió kérdésében való döntésnél szükséges az egyhangúság, még pedig szükséges a köz­vetlenül érdekelt állam képviselőinek hozzá­járulása is. A Malin értesülése szerint Franciaországnak ezen feltételeit Olaszország s különösen Németország még nem fogadta el teljesen, de a tárgyalások ebben az irányban kedvezően haladnak előre, A genfi hangulat Genf, május 31. Az Havas-ügynökség genfi je­lentése szerint népszövetségi körökben a kisan­tant tegnapi kommünikéját élénk érdeklődéssel fogadták. Azt a tényt, hogy a kisantant fenntartás nél­kül elfogadta a négy szövetségi paktumot a mai formában, a francia diplomácia sikere- I ként fogják fel, amelynek sikerült a négy nyugati hatalom pak­tumát Franciaország szövetségeseinek, a kisan- tantnak és Lengyelországnak érdekeivel össze­egyeztetni. Arra mutatnak rá, hogy a francia politika hü maradt politikai tradícióihoz és hogy Franciaország ezt a hűséget, amelyet a kisantant kommünikéje oly nagyra értékei, ab­ban az esetben is rendületrenül meg fogja őrizni, ha az érdekelt nagyhatalmak részéről uj és vá­ratlan követeléseket támasztanak A Petit Párisién genfi külön tudósitója hang­súlyozza, hogy Géniben a kisantant nyilatko­zatát legjobb bizonyítékul fogják fel amellett, hogy a négyhatalmi paktumnak senkinél sem kell félelmet gerjesztenie ég hogy minden ké­tely és bizonytalanság, amely az utóbbi idő­ben a nagyhatalmak direktóriumától való ag­godalom miatt támadt, megszűnt. Csütörtök reggel parafálják a paktumot London, május 31. Az angol hivatalos rádió- szolgálat jelenti: Megbízható hírek szerint a négy nagyhatalom paktumát Rómában csütörtökön kora reggel parafálják. Lényegében a paktum ügyében létrejött a megegyezés, azonban a szö­veget mégis megtáviratozzák Genfbe, ahol a négy érdekelt hatalom jogi szakértői a paktum tervezetének egyes pontjait még egyszer alapo san áttárgyalják. Úgy hiszik azonban, hogy ezek az alárendelt jelentőségű technikai kérdé­sek most már semmiféle nehézséget nem fognak okozni. A holnapi parafálás után döntenek az után arról, hogy a szöveget egyidejűleg hozzák-p nyilvánosságra a négy fővárosban, ^ 125 (3235) szím ** 1933 iunius 1 SS?!™™!™111™™ .• . >ir,r“" — Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, /j SzloVeTlSzkÓi éS rUSZÍUSzkÓl ellenzéki pártok H. emelet, - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. ?••/ • *7 • ' Prága 11, Panská ulice 12. Ili emelet flképes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több DOlltlkCLl nCLpllCLpjCL Telefon: 34184. Egyes sz&m ár* 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kft. SŰRGÖHYCIM: HIRLRP, PRftHfl

Next

/
Thumbnails
Contents