Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-13 / 110. (3220.) szám

•V scjfialQ^ Ma: rAdiómellIklet % XII. évf. 110. (3220) szám » SlORlbSt ■ 1933 május 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és mszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12. II, emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÖRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl Rossz német diplomácia (sp) Prága, május 12. ÍA külpolitika és a belpolitika közötti egyenlő tigriséig a német politikai élet egyik minduntalan visszatérő jelensége. Ha erős a belpolitika, gyenge a külpolitika és megfor­dítva. Az 1871-es bravúr, a kül- és a belpoli­tika egyforma ereje és intenzitása csak Bis­marcknak sikerült, azóta sohasem. 1914-ben az első birodalom hatalmának tetőpontján állt, nagyszerűen felkészült ország, egységes méphangulat, jólét és energia sorakozott Vil­mos császár zászlaja alá, de a belső rendet problematikussá tette a külső rendetlenség: még soha nem volt annyira zilált és elha­nyagolt a német külpolitika, mint a háború­ba lépés szerencsétlen pillanatában. Viszont a háború után, Stréséinann fénykorában, a birodalom kitűnő és rendezett európai ösz- szeköttetősekkel 'rendelkezett, de belső poli­tikai rendszere az összeomlás előtt állt, s a hagy külügyminiszter halála után semmi sem gátolhatta meg a második birodalom lassú összeomlását. A harmadik birodalom egységessé tudta hangolni a szétszakadt népet s a belföldön a nép többségének akaratából és lelkesedésé­ből olyan platformot teremtett, amely hosszú évekre biztosítani látszott a munkaképes kormány zavartalan létezését. Egyelőre nem tudhatjuk, hogy a párját ritkító határozottsá- gu belföldi sikert gazdasági viszonylatban miként tudja majd Hitler a német nép javá­ra kamatoztatni, ezzel a kérdéssel nem kívá­nunk itt foglalkozni — de hogy a belpoliti­kai győzelmet máris külpolitikai vereségek követték, azt az elmúlt napok eseményei minden kétséget kizáróan beigazolták. Hitler hatalomra jutásának pillanatában a német külpolitika ügye kitünően állt. Stresemamn öröké, Benning lassú, szívós, okos munkája, Papén diplomáciai készsége és Neurath szak­értelme elviselhetővé tették az európai ta­lajt a rettegett hitleri rendszer számára is, természetesen csak úgy, ha a német nemzeti szocializmus óvatos marad. A jóvátételek leírása és a fegyverkezési egyenjogúság elis­merés© után a római négyihat almi paktum- terv kihirdetés© volt az a nagy pillanat, ami­kor — már Hitler kezdetben nyugodtan fo­gadott uralma ideijén — a német külpolitika elérte háború utáni kulminációját és úgy látszott, hogy a birodalom egyenrangú fél­ként és kívánságainak teljesítése után belép a világügyeket intéző — és elintéző — nagy­hatalmak konszernjébe. Azután jött a vissza­esés. Hitler elhanyagolta a diplomáciai mód­szert és a külföldi hangulat megnyerését, az­az olyan hibát követett el, amibe a jó cári tradícióiból élő frakkos és udvarias szovjet- külpoli tikusok seri esnek bele- A következ­mények máris mutatkoznak. Elsőnek a min­dent előre megszimatoló olasz duce figyel­meztette római német miniszter vendégeit a veszélyre és a módszer helytelenségére, majd az évszázadok viharaiban cizellált és finomult bécsi kancellária idegenkedés© kö­vetkezett be. végül azok a középeurópai ál­lamok és közvélemények húzódtak vissza, amelyek Hitler hatalomraju fását csaknem kitörő örömmel üdvözölték- Ez volt az első csatavesztés. A második, a nagyobbik, An­gliában érte a kancellárt. A brit közvéle­mény kezdetben rokonszenvvel kisérte a Führer útiját és emlékezetes, hogy Rosenberg urat, Hitler külpolitikai bizalmasát, London­ban szívesen fogadták még akkor, amikor a nemzeti szocializmus nem volt uralmon Né­A letqftvcnfól MMfcrcncü fcgitöpjü A péntek esti döntő tanácskozás —■ Eredménytelen közvetítő kísértetek Berlin, május 12. A lefegyverzési konfe­rencia krizise a tegnap esti tárgyalással elérte tetőpontját. Az öt nagyhatalom képviselője teg­nap éjjel két és fél óráig tárgyalt anélkül, hogy sikerült volna az ellentéteket eloszlatni. A nyu­gati hatalmak semmiesetre sem mutattak haj. landóságot a német javaslatok elfogadására, Nadolny német nagykövet viszont nem közele­dett a francia és angol fölfogáshoz. Ilyen körül­mények között a konferencia elnöksége oziik- ségesnek látta, hogy pénteken délutánra össze­hívja a lefegyverzési konferencia elnökségét és döntsön a tárgyalások további sorsáról. Pénte­ken délután egyrészt az angol javaslatokról ] volt szó, másrészt a német javaslatokról. Álta­lános vélemény szerint a péntek késő éjjeli órákig elhúzódó tanácskozásokon nem sikerül­het az ellentéteket kiküszöbölni s ezzel a kon. ferencia sorsa megpecsételnek látszik, ha csak az utolsó pillanatban nem történik váratlan változás. A lefegyverzési konferencia főbizottsága teg­nap este Németország és Magyarország szava­zatával szemben egyhangúan azon az álláspon­ton volt, hogy az úgynevezett német „nemzet- védelmi szövetségeket", amelyek az egyes pár­tok kereteibe tartoznak, katonai haderőnek kell tekinteni. Lucien ezredes, francia delegátus megállapította, hogy Németországban 600.000 nemzeti szocialista, 250.C09 Stahlhelm-tag és 150.000 más pártkatona teljesít szolgálatot. Ilyen körülmények között a német haderő tény­leges létszámát több, mint egymillióra kell be­csülni. A német delegátus tiltakozott a francia megállapitás ellen, mert a francia ezredes által idézett számok nem hivatalos természetűek. A bizottság elnöke erre arra kérte a német dele­gátust, hegy tájékoztassa a konferenciát a ka­tonai szervezetek hivatalos létszámáról, mire Schönhain tábornok, német delegátus azzal fe­lelt, hogy ezt nem teheti meg, mert a katonai szervezetek magántermészetüek és igy nem áll módjában ellenőrzésük. Német minisxfeiianács Berlin, május 12. A birodalmi kormány ma délelőtt tizenegy órakor minisztertanácsot tartott. Huger.berg javaslatát, amely a mező­gazdaságnak adósságtól való mentesítéséről szólt, nem tűzték napirendre, ellenben a minisz­terek a politikai helyzetről, főleg a genfi ese­ményről tanácskoztak. Ezenkívül több techni­kai kérdést tisztáztak az ülésen. Francia vélemény Páris, május 12. A francia, lapok genfi mun­katársai egyhangúan megállapítják, hogy a brit közvetítő javaslat Géniben csődöt mondott és Németországot nem sikerült megnyerni a hatalmak lefegyverzési tervének. A félhivata­los Petit Párisién megállapítja, hogy ha nem történik váratlan csoda, a lefegyverzési konfe­rencia menthetetlen. A német miniszterek szombaton régiéi Becsbe repülnek U3 sziieru rendesetek a birodalomban — A berlini ügyvédek sorsa Berlin, május 12. Kerrl német birodalmi igaz­ságügyminiszter, Frank porosz igazságügyi fő­biztos, Freisler minisztériumi igazgató és Neub- ner, a nemzeti szocialista jogi egyesület kor­mánybiztosa szombaton reggel hat órakor a tempelhofi repülőtérről Bécsbe röpül. Korrupció és szabotázs elleni hivatalok Berlin, május 12. A porosz igazságügyminisz- tóriuim mellé uj hivatalt osztottak be, amelynek feladata a korrupciók és a szabotázsok kiirtása lesz. A korrupciós szakosztály nem az adóeltit­kolásokkal és a mérlegmanip'ulációkkal fog fog­lalkozni, mert ez a két kérdés a pénzügyminisz­tériumhoz tartozik, hanem feladata az lesz, hogy megállapítsa, hogy a közpénzek nem ke­rülnek, vagy nem kerültek-e magánkezekbe, azaz közpénzeket senki sem sikkasztott-e. A szabotázeszakosztály élére Ley dr-t nevezték ki. Ley első berlini rendelet-e a szociáldemok­rata párt vagyonának lefoglalása volt. Állító­lag a szociáldemokrata párt nagyobb összege­ket utalt át külföldre s ezért- kellett a párt va­gyonát zár alá helyezni. A szabotázsügyosztály a jövőben azokat a vállalatokat is megrendsza- bályozza, amelyek nem teljesitik a törvényes rendelkezéseket. A szakszervezetek vagyonának lefoglalása a szabotázsügyosztály kívánságára történt, A mm tisztogatás Berlin, május 12. A kormány kiadta az ügy­védi irodák megnyitásánál?: jogáról szóló ren­deletet. A rendelet egyúttal a mai ügyvédi ál­lomány helyzetével is foglalkozik. A hivatalos megállapitás szerint Berlinben 3890 ügyvéd volt, ebből 1892 árja származású és 1998 zsidó. A zsidó ügyvédek közül 1761 kért uj engedélyt ügyvédi iroda megnyitásá­ra. A porosz hatóságok 797 zsidó kérésének azzal az indokolással tettek eleget, hogy rég­óta ügyvéd már, 406-nak azzal, hogy front­harcos volt. Berlinben tehát az uj rendelet alapján 1203 zsidó ügyvéd maradt. 487 ügyvédnek megtiltották, hogy hivatását tovább gvakorolja. Körülbelül ugyanilyen arányban engedték vagy tiltották meg a vidéki ügyvédeknek is hivatásuk folytatását. — Hét­főn a kormány kiadja a közjegyzők alkalma zásáról intézkedő rendeletet. A bírák alkalma­zásáról szóló rendeletet szintén a közeljövőben adják ki s ez a rendelet olyan lesz, hogy szep­tember 30-ig egész Németországot- ..megtisz- titja“ a zsidó túráktól. m-etországban. Ellenben ma Roeenberg lon­doni útja valóságos kálvária. Az angol köz­vélemény zöme Németország ellen fordult, MaeDonaid elszigetelve áll és a nép hallani sem akar a négyhatalmi paktumról- Az el­lenséges hangulatot semmi nem fejezhette volna ki határozottabban, mint a német ko­szorú erőszakos eltávolítása az Ismeretlen Katona londoni sírjáról. Ilyen hallatlan ar- cuicsapása a nemzetek közötti kurtoáziának a háború után még sehol elő nem fordult- A német diplomácia újra beleesett a há­ború előtti merevségbe, a híres „Drauf- gamgertuim“-ba. Ugyanakkor a németországi események nem alkalmasak a mestersége­sen elmérg esi tett hangulat megjavítására és nem csodálkozhatunk, ha Franciaországban ma ugyanolyan németellenes bizottságok alakulnak, mint a háború első éveiben s a birodalom elvesztette egyetlen párisi bará­tait: a nagybefolyásu francia in tellek tüel- leket, Azon sem csodálkozhatunk, ka New- Yorkban százezrek tüntetnek a németek el­len s kompromittáló jelenetek játszódnak le. Varsó, Amszterdam és Antverpen uccáin. A világ hangulata Németország ellen fordult: a birodalom elszigetelten áll — s a német kormány nagy hibája és rövidlátása, hogy egyenesen büszke erre az elszigeteltségre s ahol csak lehet, kiprovokálja. Franciaország sző ínyük ödve vette tudomásul a berlini könyvégetést. Anglia nem tűri meg a német koszorút katonáinak sírján — mi kell még? Pont Neurath cikke kellett még, amelyben a külügyminiszter bejelenti a német ver- senyfegy ver ke zás megkezdését, Távol áll tőlünk, hogy a lefegyverzési konferenciát vagy felfegyverzett hatalmak magatartását védelembe vegyük. A genfi cirkusztól a jóérzésü ember undorral fordul el s azoktól az átlátszóan rosszindulatú ma- hinációkfól is, amelyekkel az antanthatal­mak az „örök békét" előkészítik- A hábo­rút egyszer s mindenkorra megbélyegzik, de ha valaki rámutat fegyverkezésükre, álszen­teskedve idézik a latin közmondást: si vis pacem para bellum. A béke akarásához a háborúra való fölkészülte ég kell, — de ma az örök békét akarják az urak, tehát örök­ké készülnek a háborúra. így azután egy­hamar nem lesz lefegyverzés. Ha ennek ellenére az igazság és a méltá­nyosság hívei sem helyeselhetik Neurath cikkének mostani megjelenését, akkor ezt nem a cik^ érdemleges tartalma miatt te­szik. amit igazságosnak tartanak, hanem a deplaszirozott mód és idő, hely és hang miatt. Németország elcsökönyösödése Geni- b m valóban nem jöhetett rosszabb pillanat­ban, mint a mai atmoszférában. Strese- mann. Brüning és Papén valószínűleg ugyanúgy érvényre kívánták volna juttatni a jogos német álláspontot, mint most a berli­ni kormány szigorú parancsára cselekvő és önállótlanná vált Neurath, de mennyivel tapintatosabban tetté^ volna ezt! Megvárták volna az alkalmas pillanatot és helyet, szeii- dehben, udvariasabban cselekednek és nem adják bejelentésüknek azt az agresszív, demonstratív és szinte kardesörtető jelleget, amelyet a pátoszt és a .rhatározott gesztust" szerető porosz szellem a nyilatkozatinak teg-

Next

/
Thumbnails
Contents