Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-10 / 107. (3217.) szám

A konferencia a geológiai múzeumban 66 Mnvzet 1500 deleyóhuO’ 2.00 faiifiot Ufflt & towi&ti i/i£á(^&zd&$átyi UoufeceHciátt Az angol főváros szállodásai számára az összejövetel sikerrel végződön, még mielőtt meg­kezdődött volna — Herr Alfréd Hersly, a diplomaták hadseregének kvártélymestere lakást és ellátást keres sokezer gazdag vendégnek — Saját tudósítónktól — Londoni, május 9. A londoni szállodások épp úgy ismerték addig a krízis sötét napjait, mint bármily WDÁb szállodás a világon, akár Marienbadban, akár Kairl^badban vagy a Riviéra vendégpa- lofcáiibam. Most, napok óta, az angol főváros szállodása inak arca hirtelen mosolygósra derült, boldogság és optimizmus költözött szi­vükbe és szorgos lelkesedéssel láttak hozzá üzemeik rendbeih ozás álhoz. Mi volt ennek a hirtelen változásnak az oka? Semmi egyéb, mint az, hogy megismerkedtek egy kis, mél­tóságteljes, őszhagu úriemberrel, aki pompás hírekkel tegnap érkezett Géniből az angol fővárosba. A kis úriember: Herr Alfréd Hersly, aki a népszövetségben nagyszerű szakértelemmel évek óta a „kvártélymester" nem hivatalos, de annál fontosabb szerepéi tölti be. A joviális osztrák kétségtelenül a genfi in­stitúció legszívesebben látott és legered­ményesebb képviselője^ főleg szakkörök­ben, a szállodások és a polgármesterek kö­rében, mert megjelenése mindig pénzt jelent. Hersly készíti elő a nagy európai konferen­ciákat, nem a politikai részt, ami hálátlan feladat, hanem a technikait: megrendeli a szállodákat, a termeket, az ebédeket, a lát­ványosságokat, ami sokkal több elismerést és nagyobb népszerűséget biztositó funkció, mint az előbbi. (Most is jó hirt hozott Londonba: lakást és ellátást kertes ezerötszáz delegátusnak, aki hatvanhat nemzet képviseletében junius ele­jén pár hónapra Londonba jön a világgazda­sági konferenciára. Az ezerötszáz delegátus legalább három-négyezer érdeklődőt, rokont, nijságirót hoz magával, vidám és jöpénzü társaságot, nem csoda, ha a világgazdasági konferencia a londoni szállodások szempont­jából máris kitűnő sikerrel végződött, még mielőtt megkezdődött volna. Hersly urat az újságok politikát böngésző olvasói nem ismerik. Annál jobban ismerik és becsülik Európa szállodásai, akiit egyene­sen a mesebeli herceg személyét látják benne. Tegnap óta munkába állt, hogy elhelyezze West End-en a hivatalos világot, a „»ea- öon“ közepén, London közepén, kényelme­sen, drágán, fényűzően, mert — ugyebár — a nagyfon tagságú minisz­ter urak a világmegváltó problémák meg vi­tatása alatt nem nélkülözhetik a nagyvilági élet kellemetességeit. Az ihtioszauruszok légkörében A dolog nem egyszerű. Néhány ezer igé­nyes vendég elhelyezése London kellős köze­pén nem tartozik a csekélységek közé. Min­denekelőtt fölmerült a legnagyobb problé­ma: hol tartsa a konferencia plenáris üléseit és hol helyezzék el a tanácskozások óriási aparátusát. Minden számításba jövő épület, például a St. James palota, ahol az empine- koníferenciákat tartják, kicsinek bizonyult. .Viszont a fölajánlott cirkuszokat, hipodro mókát, színházakat Hersly ur felháborodással uta­sította vissza. Hogy képzelik! Nőmén est ómen: mindenki szimbólumot látna abban, ha a konferenciát cirkuszban vagy lovardában bonyolítanák le $ az épület szelleme kétségtelenül visszahat­na a’ tanácskozásokra. Hersly ur és az egész népszövetség rendkívül babonás. Végre ki­egyeztek egy kompromisszumban: a konferenciát a sontlh-kensingtoni geoló­giai múzeumban tartják meg. Sokan a British Mmseumot ajánlották. de a kétezeréves múmiák és ötszázéves öreg foli- Ansok közelségét kényelmetlennek érezték a diplomaták. Kérdéses, vájjon a sraézezeréves geológiai korszakok, az ősbölények és az ihtioszauruszok légköre alkalmasabb lesz-e a tanácskozások számára, ámbár bizonyos, a geológiai muzeum közelségében van valami megnyugtató, mert ha a diplomaták a kör­nyezetükre néznek, rögtön eszükbe juthat, hogy nem kell sietni, a világ már évmilliók óta kering 'és eddig még sohasem történt nagyobb bal­eset ... Hersly egyébként lefoglalta a Királyi Földrajzi Társaság szomszédos palotáját is, ahol pompás klubhelyiségeket rendeztet he a delegátusoknak. Ezenkívül alig hogy ki­szállt a Viktória-palyaudvarom, nyomban meglátogatta Sir Mamrice Hamkeyt, az angol kormány főtitkárát, a hivatalos angol konfe- reneiarendezőt, akivel megbeszélte az elhe­lyezés részleteit. Vigyázni kell a rangra és a címre l Hersly ur zsebében állandóan ott van a londoni West-End nagy és pontos térképe, amelyet külön rajzoltatott s ahol rangjuk szerint pontosan megjelölte az előkelő londo­ni szállodákat. Fölljegyezte a rendelkezésre álló szobák számát és a hotelek előkelőségi fokát is: ilyen előkelő ségi alapon helyezi majd el az egyes nemzetek delegációit, ©lőikelő — és jól fizető — nemzet előkelő szállodát kap, a többi kevésbé előkelőt. A nemzetekre ugyanúgy vigyázni kell, mint a személyekre s jaj annak, aki elvéti a bier- airhiát! Nemcsak az ezer ötszáz delegátust kell el­helyezni, hanem feleségeiket, titkáraikat és — természetesen — cselédeiket is. Megfelelő cselédség nélkül nem oldható meg a világ- krízis. A hindu delegáció például két szakácsot hoz magával, mert nem eheti a londoni kosztat. így azután Hersly mester feladata inapról- napra nehezebbé válik, már kétezerőtszáz ember elhelyezéséről kell gondoskodnia, nem számítva az újságírók légióját és a többi konferencia-„mitlSiifert", mert ilyen ie bő­ven akad a gazdag, sanobisztikus politikai amatőrvilágban, no meg a különböző emi­gráns, kverulóns, konspiráns tömegben. Az előkelő lomdoni hotelekben összesem 8000 számításba kerülő ,46“ szoba vám, vallóban nem kicsiség az idegeneket el­helyezni bennük éppen most, a „season" kö­zepén, akkor, amikor az egész brit előkelő­ség Londonba siet az udvari bemutatkozók­ra, az operai szezónra, a klasszikus lóverse­nyekre, a nagy teniszmérkőzésekre és az an­gol tavasz többi elmaradhatatlan esemé­nyéire. Hersly ur, a tapintat nagymestere A nagy kvártélymester reggeltől estig dol­gozik. Tegnap fogadta a szállodások mosoly­gó küldöttségét, ma a vendéglősöket s mind­nyájan örvendezve jöttek hozzá, mert Hersly ur legalább 30—40 millió korona hivatalos pénzt fog szétosztani közöttük, nem számítva a vendégek magánkiadásait. Egyetlen delegáció sem akar szegényebb­nek látszani, miimt a másik s még a súlyos krízis idejében sem vált di­vattá a diplomaták között a takarékosság. Ha például az olasz delegáció luxushotelben la­kik,^ a franciák, nem kerülhetnek az alacso­nyabb fokot jelentő „első osztályú" szállodá­ba, vagy a dollár reprezentánsai sem kerül­hetnek rosszabb helyre, mint a márka kép­viselői. Vigyázni kell arra is, hogy az ellen­felek ne lakjanak egymás közelében. A jugo- szlávok például nem maradhatnak az olaszok mellett s a franeiák a világért nem laknának hóna­pokig egy fedél alatt Hitler embereivel. Hersly ur nagy térképén különböző színekkel festette meg az egyes csoportokat (hetekig dolgozott, Gemfben a terven), nehogy összeté­vessze őket. Hatvan szín van a térképen — s a színek magyarázata a nemzetközi politika nagy állami titkai közé tartozik •.. A kisantant államai — a vörös szán jelzi őket, — békésen megférnek' egymás mellett, de a kínaiakat zölddel kellett jelölni, a japá­nokat sárgával, nehogy összekerüljenek. CSIZI 3ÓD- BRÓM FDRDO iv ó is fürdők ár dk* HELIOTHERÁPIA. Ajánlrt: éré érneszesedés^ Mátsr Bt th énia, sebészi tnbercn letis, serop hu lo s is, vérszegénység stb.-nél. GYERMEKSZANATORIUMl Kérjen prospektust a Fördöigazgatóságtól ' Csiziüraön (Cizkúpele.) Hersly ur az elhelyezésbe^ valóban a ta­pintat nagymesterének bizonyult: tiz óv alatt még sohasem volt baj a szállókkal. Igaz, hogy Hersly a konferenciák előtt sze­mélyesen végigjárja valamennyi 6zobát és meggyőződik a rendiről. Ha az elhelyezés megtörtént, meg kell teremteni a láthatatlan kapcsolatot és Összeköttetést a hatvanhat de­legáció között, elhelyezni a „titkos szálak" egész hálózatát, majd gondoskodni a titkárok dolgozószobáiról és a technikai felszerelés­ről. A szállodások készséggel tesznek eleget a legigényesebb kívánságoknak ie. mert tud­ják, hogy hónapok múlva, a konferencia vé­gén, akár sikerrel, akár sikertelenül végző­dik az, benyújthatják a kvártélyinesternék a hat­vanhat borsos számlát, amit Hersly majd mosolyogva oszt szél a hat­vanhat delegáció között. Pozitív terv Középeurópa megmentésére Pesszimista számítás szerint minden ven­dég havonta tízezer koronát költ a konferen­cia helyén. Átlagban ez nem sok, mert egy- egy delegáció óriási összegeket áldoz ter­mekre, fogadtatásokra, telefonra, autókra, reprezentáláéra, dologi kiadásra. Ha négyezer ember jön és a konferencia öt hónapig tart (a lefegyverzési konferen­cia tovább tart), akkor a vendégek kétszáz i millió koronát hagynak Londonban. Az ember szinte azt az eszmét volna hajlan­dó fölvetni, hogy az ilyen nagy világkonfe­renciákat ne gazdag államokban tartsák meg, hanem következetesen pénzre szoruló, ki­sebb országokban, amelyeken egy-egy ilyen 'összejövetel valóban segíthetne. Mennyi kon­ferenciát tartottak már például Középeurópa gazdasági megmentéséről! Miért nem ülésez­tek e konferenciák a rászoruló középeurópaí államokban? Akkor a kiadott száz-kétszáz millió legalább ott maardt volna s másra alig van szükség. A konferenciáikon .kiadott pénz pozitív haszon, a többi illúzió. Tegyük föl egy másféléves. Iháromezerdelegátusos le­fegyverzési konferencia Prágáiban,- világgaz­dasági konferencia Budapesten, jóvátétel i konferencia Belgrádban, egy locarnói össze­jövetel Bukarestben — és Középeurópa kint van az összes vizekből! Egy vidéki Sherlock Holmes kinyomozta a csallóközi magyar gazda gyilkosait Dtmaszerdahely mellett a vástdorcígányok meggyilkolták és kirabolták Patócs Rudolf nyéki gazdát — Az igazgató-tanító bravúrja —- A csendőrök elfogták a rablógyilkosokat Pozsony, május 9. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Vakmerő gyilkosság történt szombaton a Dunaezerdahely mellett lévő Csal- ióköznyék községben. Vándorcigányok meggyil­kolták és kirabolták Palócé Rudolf 60 eszten­dős jómódú nyéki gazdálkodót. Patócs Rudolf még szombaton elment, hazuról. Nagyobb pénzösszeg volt nála, s családja este hiába várta, nem tért haza. .Vasárnap jelentést tettek a hősi csendőrségen a gazda eltűnéséről, de a megindított nyomozás sehol sem akadt az eltűnt gazda nyomára. Tegnap délután a község közelében levő Kis- dunaágban megtalálták Patócs hulláját. Fején ólomgolyótól eredő seb tátongott. Nyil­vánvaló volt, hogy a gazda gyilkos merénylet­nek esett áldozatul. A csend őrség gyanúja azon­nal a falu határában tartózkodó cigányok ellen irányult. Elő is vezették valaraennyiöket és ki­hallgatták őket, de a cigányok alibit bizonyítot­tak s Így a nyomozás holtpontra jutott. Ekkor a község jgazgaté-tanitója, Rehoroyszky Rezső magánnyomozásba kezdett. Miután a leg­erősebb gyanú a cigányok ellen szólt, kiment a cigány táborba és beszédbe elegyedett a rajkók­kal. Az egyik véletlenül elszólta magát és azt mondotta, hogy sokat tudna mondani arról, hogy mi történt Patéccsal, de fél a bátyjától, mert ha az megtudná, hogy eljárt a szája, agyonverné. Az igazgató-tanité tovább faggatta a gyereket, de az többet nem akart mondani. Rehorovs-zky Rezső ezután elmondotta a® ■esetet a csendőröknek, akik most újból előve­zették az egész cigánytábort és a cigányokat keres ztkérdések ttizébe fogták. A cigányok eleinte csökönyösen tagadtak, de végül is Szojka György, a cigánytábor vezetője, be­vallotta a gyilkosságot. Elmondotta, hogy szombat délután a ci­gány társaság néhány tagjával Patócs gazda kérésében lóherét loptak. A gazda rajtakapta, őket és ők erre hosszúból pisztollyal hátúiról lelőtték a gazdát. A golyó a gazda .(fejébe fúró dofcfc és rögtöni halált okozott. A holttestet az­után az erdőbe Vitték s elásták. De csak egy napig feküdt ott az erdő mélyén Patócs gazda- holtteste, mert vasárnap éjjel Szojka György visszament az erdőbe, kiásta a holttestet s azt a község határában folyó Duna-ág egyik csatornájába dobta, mert azt hitte, hogy a víz majd elsodorja a holttestet a Dunába s igy eltüntetheti a véres tett nyomát. A csendőréég a beismerő vallomás után házkutatást tartott a cigánytan yán, ahol meg is találták a revolvert, amellyel a gyilkosságot elkövették. A gyilkosok áldozatukat kifosztották, hiszen Patócs gazdánál nagyobb pénzösszeg volt, amikor pedig holttestére rátaláltak, mind­össze 3 korona volt. zsebeiben. A pénzt eddig nem találták meg a cigányoknál. A gyilkosság­ban való segédkezén alapos gyanúja miatt még öt cigányt letartóztattaík. 5

Next

/
Thumbnails
Contents