Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-07 / 105. (3215.) szám

1938 május 7, vasárnap. 'PMCSr-MAG^ARHITíM]? A nagy korompai vasgyár heiyén három gyártelep is létesült, de „pillanatnyilag" csak egy dolgozik Magyarok sorsa, nyugdíjasok élete a hajdan virágzó Rimamurányi gyártelepen Korompa, májúé eleje. Az idegein, aki tizenkét esztendő1 vei ezelőtt járt itt -utoljára ,csodálattal dörzsöli meg a szemét, azt Ihiezi, varázslat történt. Tizenkét esztendővel ez előtt tizenhét gyárkémény ontotta itt a füstöt, ko hók öntötték a vasércet és esti salaköntésnél — (a salaköntés a vasgyárak legszínesebb látványa), — G-ölnicbányáig ragyogott a villogó fény. A Hernád völgyének hatalmas térségén, vasércet kínálva kínáló hegyek alatt, a legforgalmasabb útvonal mentén, száz és száz épület, turbina, kohó, kazán ház, ez volt a korompai vasgyár, a Rimamurány— Salgótarjáni r.-t. egyik büszkesége. Rimamurány: külön világ volt Alki közelebbről látta, mit jelentett az: Rima­murány, — mindent egybeölelve, amit ez a fogalom jelölt: jólkereső munkásságot, „kolóniákéba tömö­rült gyártelepi házakat, jellemző építkezési modo­rukkal, a.z élelmezésről pontosan gondoskodó ,yprovizorát“-ot, kiváló tanítói kart, árvaházat kórházat, kaszinót, külön társadalmi életet, amely színvonalas és enyhén klikkszerü volt, búgó gyár kürtöket, zsongó sodronypályákat, a kohókba zúdí­tott -vasérc kilométerekre elhallatszó nyers zör­gését, tenniezpályát, vidám zsiványpecsenyét és szökőkutakat, munkát .jólétet, mérnököket, fuva rosokat, vastáblákat és utakon, házakon, ligetben, gyárudvaron finom barna vasport, amely egybe­fogta, magáévá ölelte a gyárat minden emberével együtt, — aki erre emlékszik, bámulva, nyitogátja most a szemét, látván ezt a letarolt mezőt, ahol valahol a korompai vasgyár volt. Úgy, ahogy Írva van: letarolt. A tizenhét ké­ményből egy áll még, a rengeteg épületből kettő. A hatalmas, ötven-hatvan méter magas kéménye­ket felrobbantották, hogy könnyebben legyenek szétszedhetők s öreg korompaiak sírva mesélik a csodaszép látványt hogyan törik derékon egy-egy kémény. A gépeket elvitték, vagy összetörték ócskavas­nak, az épületeket lebontották s a gyár helyén most .ít£' fü női... Egy-egy téglahalmaz, csőmaradvány jelzi a hajdani vasgyár helyét. Gerendák és iparvágányok a Hernád partján. A kórházból üdülőtelep lesz, a nagy költséggel épített kaszinóból, — (szökőkút szokott állni a Rimamurányi kaszinókertek előtt, külön kertész ápolta a virágokat, nem messze tenniszpálya fehér­lett és télen jégpályát készítettek), — mondom, a Kaszinóból iskolai internátust csináltak. Uj tervek a tariü helyén A dolog tudniillik úgy történt, hogy a Rima- murányi r.-t. nem találta rentábilisnak a korom­pai vasgyárat, a konkurrencia megvette tőle, az­tán. lebontották. 1923-ban történt ez. Ezt megelőzőleg sokszor munkászavargás tört ki Korompán s még most is -mutogatják azt a helyet, ahol a kommunisták által fellázított munkásság agyonverte Podhradszky gyárigazgatót és Lukács nácselnikot. A gyári iro­da is, — melynek kertjében ez történt, — kopott, pergő vakolatai, Szürke épület ma már. A főbíi- nös azóta meghalt lllaván. Uj élet jelentkezett azonban. A gyártelep he­lyén jelenleg egy nagy fűrésztelep dolgozik, ke­veset persze ez is, mert szállitanivalója alig akad. Pedig mennyi fa, gerenda, deszka fekszik az udva­ron! Régi épületekből és egyetlen kéményből csinál­tak egy rézgyárat, amely a szalánkai rézbányák anyagát dolgozza fel, hogy mint jó nyersanyagot szállíthassák Ausztriába. Ez a gyár is áll, a bányá­ban sem dolgoznak. Egy ügyes székgyár működik a faluban, a kör­nyéken jó faanyag lévén. A régi gyári műhely hatalmas épületében pedig vaggóngvár áll. Mert áll ez is, öt olyan vagonnal, amelyet éppen csak, hogy ki kell szállítani, azon­kívül tiz féligkész vaggónja van a gyárnak .Állam rendelte, az első szállítmányokkal igen meg volt elégedve és rendelt további vaggónokat is. Szállítani azonban ezeket már nem tudta a gyár s tisztviselői, munkásai csak a jóreményben s bankkölcsönben bizakodnak. A baj tudniillik ott van, hogy az anyagot szállító gyárak nem hiteleznek, Wittkovitz is készpénzért dolgozik, a bankok nem nyújtanak kölcsönt, még állami szállításra sem. A. vaggóngyár tehát, féligkész kocsijaival, nagy megrendelésével, rajzaival, ásztalosmühelyével, jó- s/.ándéku hitelezőivel, fizet és télén tisztviselőivel, munkásaival most várakozik, míg valami bank hi­telt nem nyújt a gyárnak ... Korompai magyarok és a többiek Mit csinálnak hát az emberek Korompán, — kér­dezzük, — hogyha az egész Korompát. a gyárak látták el s Korompa vem lukrativ település nem volt, sem nyaralóhely, sem hivatalváros? ... Korompán általában nyugdíjból, munkanélküli segélyből, vagy ennek vórásából élnek az embe­rek. Korompa a gyári nyugdíjasok városa lett s valami csökönyös reménnyel élteti magát mindenki, hogy egyszer csak jön a gazdasági válságot meg­szüntető jótündér és felépíti a gyárat. Mikor az új­ságíró a hajdani téglafalak nyomait kereste^ szin­tén egy ilyen jótiindért. sejtettek benne s akadt valaki, aki az újságírónak felajánlotta a vaggón- gyárat, míg a másik hivatalos személynek nézte, aki átvenni jött a vaggóngyár aktivált és passzí­váit s a boldog bennszülött csupa körültekintésből azonnal szlovákra fordította a beszédet. Korompán igen sok magyar ember él, köztük né­hány nagyon lelkes, derék magyar férfi és asz- szony, akik büszkén vallják magukat magyarnak most is, — hiszen nagyrészük az Alföldről jött, — de sokan így beszélnek: „Érzésben magyar vagyok, azonban nem hangoz­tatom ...!“ A moziban ránkszóltak, hogy ne beszéljünk ma­gyarul e a Baleken és Byrd egyidőben indul az Antarhtisra és mindketten át akarlak repülni a déli sarkot Oslo, május 6. (A Prágai Magyar Hirlap távirati jelentése.) Bernt Balchen, a kiváló lengyel pilóta, aki most délsarkviiléki expedí­cióját készíti elő, Byrd expedíciója óta az első vállalkozást, amely repülőgépen akarja elérni a déli sarkot, az Aftenposten szerkesztőjével beszélgetést folytatott tervezett expedíciójának részleteiről. Az expedíció kiindulópontja a hatodik világ­résznek, az Antarktisnak egyik nagy tenger­öble, a Bálna-öböl, amely Kerguelen-szigeten van. Az expedíciót egy híres amerikai kutató, Lincoln Elssworth — aki bizalmas barátja volt a sarkvidék feledhetetlen hősének, Roald Amundsennek — finanszírozza. Wilkins kapi­tány is, aki az elmúlt évben sikertelen kísér­letet tett arra, hogy tengeralattjárón közelítse meg az északi sarkot, csatlakozik az antarkti- kus expedícióhoz, de a repülőgépes vállalkozás­ban nem vesz részt. Baldennek az a szándéka, hogy hajóval közelítse meg a jégbarriért, ahon­nan a fatalpakkal ellátott repülőgép startolni fog. A repülők nemcsak a déli sarkot akarjál elérni, hanem az egész antarktikus földet szél­iében át akarják repülni. Az oda visszaut 4800 kilométert tesz ki, az átrepüléshez 18 óra szük­séges. A két repülő fölváltja egymást a gép kormányzásában. Balchen reméli, hogy az ex pedició — kedvező idő esetén — egy bét alatt befejezheti munkáját. Mindazonáltal minden szükséges készletet magukkal visznek, ha eset. lég ott kellene telelniök. Ugyanabban az időben Byrd ezredes is újabb kísérletet tesz a déli sark átrepülésére. Az ő expedíciójának kiindulópontja szintén a Bálna­öböl lesz és starthelyét is nem messzire Bal­chen starthelyétől választotta meg. Byrd, aki­nek hajóján negyvenen lesznek, a telet is az Antarktison akarja tölteni. Pozsony város négy gyermeket fogadott örökbe... Bratislava Sári, Bratislava Milán, Petrzalka Juliska és Kovács Rózsika sorsa — Egy régi romantikus história adta az ötletet Pozsony város tanácsának ahhoz, hogy a talált gyermekeket örökbe fogadja Pozsony, miá'jais 6- (Pozsonyi szerkesztő Bé­günktől!.) Az orosz-török bábom idején — 1878-ban — Galíciában egy égő házból gye- reksirást hallott egy vágtató kozák. Az égő házban — előkelő, vidéki lengyel kúria lehe­tett — egy halott asszony feküdt, akit golyó terített le. Mellén egy élő gyermek árválko­dott. Kislány. Az orosz katonai zubbony alatt emberi szív dobogott és a vad harcos a csöpp­séget magához vette. A következő pillanatban a ház összeomlott, maga alá temetve halott úrnőjét. Az orosz lovas a gyermeket a tűz- vonalból a front mögé vitte. Bajtársai még gú­nyolódtak véle: minek a vérgőzös világban egy kölönc, egy gyerék, hagyta volna az anyjával együtt elpusztulni. Nem igy az ez­redes, aki megdicsérte a gyermekmentő ko­zákot emberies csel elv ed étéért és a csöppsé­get — gyönyörű, egészséges, jólápolt úri leányka volt — Varsóba küldte az ezred központjához. A talált gyermekből az „ezred leánya44 lett, a katonatisztek a zsoldjukiból félretett fillérekből gondoskodtak a nevelé­séről. Megtudta a dolgot a cár felesége és annyira meghatódott katonái csel ekedet étőtl, hogy a felcseperedett leánykát Szentpéter­várra vitette, ahol a legelőkelőbb intézetben helyezte el. Az ezredes minden éviben egy­szer — a gyermek megtalálásának évfordu­lóján — deputációt küldött Varsóból Szent­pétervárra- A tiszti deputáció mindig vala­milyen szép ajándékot vitt az „ezred leá­nyáénak. A hozománya is összegyűlt lassan: a varsói tisztikar kártyázás közben a kártya­nyereség tiz százalékát mindig félretette az ezred leányának és egy tákarékpénztári könyvire helyezte el. A talált gyermekből las­san szép, nagymüveltségü hajadon lett, aki a cári udvarban nevelkedett. Versenyeztek ke­gyéért a tisztek, de különösen a varsói ez­redből Péter várott szolgálatot teljesítő tisz­tek. Az ezred leánya bele is szeretett az egyik orosz gárdistába (nem a varsói ezred­ből valóba), ami nem kis megrökönyödést kellett a kikosarazott kérők körében. Lova- gias ügyek támadtak körülötte, de végre is a tisztikar engedett és beleegyezett abba, hogy az ezred leánya ahhoz menjen feleségül, akit a szíve választ ott. A régi időben, amikor az uralkodók még „jóban'4 voltak egymással, I. Ferenc József lett a cár jóvoltából a varsói lovasezred tulaj­donosa. Rendesen a legelitebb ezredet szokta ilyen kitüntetés érni. A varsói ezred tiszti küldöttséget menesztett Béosbe, hogy Ferenc Józsefnek tudtára adja a cári kitüntetést. A tiszti küldöttség magával vitt az osztrák csá­szárvárosba egy diszalbumot, amelyben le volt írva az ezred története. Egy külön oldalon szépen sorjában meg .volt írva az „ezred leányáénak romantikus históriája fényíkópekkel illusztrálva. A bécsi császári levéltárban az album ma is megvan. Ez a romantikus történet került röviden na­pirendre Pozsony város egy tanácsülésén, amikor Kovács Lajos dr., a szociális ügyek előadója arról referált, hogy a Kempelen ucea egyik házának kapualjá­ban egy elhagyott leánycsecsemőt találtak, akinek apja, anyja ismeretlen. Kovács tanácsos elmondotta a tanácsban az ezred leányának históriáját és ajánlotta, hogy a talált leánykát vegye Pozsony város a gondjaiba. A tanácsnak nagyon tetszett az ötlet. A leányt Pozsony város tulajdon gyermeké­vé fogadta és elnevezte Bratislava Sárinak. Gvámja Försfer Viktor dr. alpolgármester lett. . .] sportegyesiiletben is rövidesen száműzni fogják a magyar szót. A Sáovenská Liga ürömére meg fog történni az, hogy a sport kedvéért a magyarok egymás között jól-rosezul, de törni fogják a szlovák nyelvet. Hivatalosan két és fél százalék magyar vau Ko- rompán ... A község legszebb, legújabb 6 legmodernebb épülete a „jubileumi épület4'. Korompán láttam az utóbbi idők legeredmény­telenebb tőkebefektétén is: az egyik korompai pa­pirosüzlet tulajdonosa 1918-ban rengeteg magyar iskolai könyvet, — elemi iskolást és polgári isko­lába valót — hozatott a Franklintól, felraktározott nagycsomó Szénássy-gyártmányu füzetet, mert ha sokáig tart a háború, nem kapni jó könyvet, finom papirosból... A könyvek megjöttek 6 a forradalom is kitört. Az­óta nem is tudja használni a könyveket, más iskola, más nyelv, odaát is más tanterv s a könyvek tizenöt esztendeje porosodnak s váltak dohos emlékekké. — Egész vagyonom, — mondja a kereskedő pa­naszosan. Lassan hajlik ránk az este s palástjával betakar rézgyárat, vaggóngyárat, rozsdás síneket, jubi­leumi épületet, mindent. Egy-egy vonat rohan Kas­sa felé, vagy’Iglóra, a Hernád egykedvűen susog. A vendéglőben két szál cigány olyan szépen húz magyar nótát, modern táncot, hogy nyilván meglátszik rajta: ez is „leépített14 cigány, kiszorí­totta a dzsessz. Szombathy Viktor. Ez hét évvel ezelőtt történt. Bratislava Sári sorsa attól kezdve a nyilvánosságot is több­ször foglalkoztatta. A leányt kiadták a rima­szombat! meukelynek, amely viszont vidéki nevelő szül ökre bízta, akik nem bántak vele valami jól, sőt 3 éves korában a lába is el­tört, úgy hogy a pozsonyi gyermekkórházba kellett szállítani, ahol a tört lábat azután meggyógyították. Jelenleg a város leánya a Jakab bíró téri apácák gondozásában van. Hét éves, első elemista és az apácák min­dem hó elején fölviszik a városházáira, ahol gyámapját: Förster Viktor dr.-t, továbbá a másik két polgármestert illő reverendával üdvözli. Bratislava Sári inár ma elég tekintélyes pénzösszegnek a tulajdonosa. A város azon­kívül, hogy a neveltetéséért fizet a kolos­tornak, havonta 100 koronát helyez el Sári­ka nevére a Városi Takarékpénztárban. Miire férjhez megy, egész csinos hozománya lesz, mert a pénz kamatozik. Legjobban tet­szenek Bratislava Sárinak a primáspalota előtti tér galambjai. Azokat minden egyes látogatása alkalmával megeteti. így történt ez tegnap is, amikor a kisleány május havi látogatását tette meg a város hivatalos urai­nál. Bratislava Sári azonban nem az egyetlen gyermeke Pozsony városának. Kívüle még három gyermeke van a város­nak. Bratislava Milán, egy 4 éves fiú, akit a Hal­téren találtak pár évvel ezelőtt. A kis Milán a rimaszombati menhelyen nevelődik. Miután neki nem kell hozomány, a város csak a ne­veltetés költségeit fedezi. Van aztán még két leánya Pozsonynak: Egy évvel ezelőtt a li­getben egy bokor tövében talált Lábán Júlia ligetfalusi asszony egy leánykát. Ezt Petrzlka Júliának nevezték el s szintén a város gondoskodik a nevelteté­séről!. Lábán Júlia a nevelőanyja a gyermek­nek, akit nagyon megszeretett és örökbe akarja fogadni, de a város egyelőre nem akar lemondani róla. Ő is kap havi 100 koronát a tanács jóvoltából. Negyedik gyermeke a városnak Kovács Ró­zsika, akinek szülei az 1929. évi ginmigyád robba­násnál veszítették életüket. Kovács Rózsiik a ma már 16 éves és ÉTsekujvárott jár polgári iskolába. Pár év múlva már kiházasithatja őt a nemes tanács ... Rehorovszky Jenő. E*en hely a BRISTOL SZÁLLODA Budapesi részére van fenntartva, @ Figyeljük az itt megjelenő további hirdetéseket 7

Next

/
Thumbnails
Contents