Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-06 / 104. (3214.) szám

^RXGAI-/V\AG^AR.-HTKLS5 6 1933 május 6, gombát. — Súlyos fertőzést kapott egy neves magyar kémikus. Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lt-ionon: Win kiér La jos egyetemi tanárt szer­dán éjszaka jelentéktelennek látsző baleset ér­te. Az I. számú kémiai intézetben, amelynek igazgatója, kísérletezés közben kezében össze­tört egy lombik s az üvegcserepek bal alsó kar- iát megsértették. Miután erősen vérzett, beszál­lították a Bakay-klinikára. Bekötött kézzel két napig előadásokat is tartott az egyetemi profesz- szor. máj hajnalban hirtelen erős láz fogba el s megállapították, hogy súlyos fertőzés érte. Visz- ezaszáUitották a kórházba. Az orvosok aggód­nak • a kiváló tudós életéért. — Egy volt kassai szinés.z felvette a teme®- vári magyar színtársulat városi szubvenció­ját és megszökött vele. Temesvárról jelentik: Kínos botrány tartja izgalomban napok óta a Temesváron működő Szendrey-színtársulat tagjait. A társulatnak ugyanis a legutóbbi .napokig tagja volt Mészáros Béla drámai szí­nész, aki tavaly a kassai Iván-társulatnil volt szerződésben, de a feleségével, Erényi Bőikével és a Kassán ugyancsak ismert Ba­lázs István énekes ibonvivánnal együtt a műit héten a kolozsvári magyar színházhoz szerződött át. Mielőtt azonban eltávozott vol­na Temesvárról, fölkereste dr. Gábor Lívius nemes vári polgármestert és fölvette nála a iváros 23.600 leit kitevő szubvencióját, amely a szint ársulat részére szólt. Ebből az összeg* bői Mészáros 12-000 leit szétosztott a társulat egyes tagjai között, a többi pénzzel pedig fe­lesége és Balázs bonvűván társaságában eltá­vozott Kolozsvárra. Mészárosnak és feleségé­nek valószínűleg gázsiköveteló&e lehetett a temesvári színháznál és igy akarta kártalaní­tani magát- A Kassán is jól ismert drámai színész szokatlan eljárása a temesvári ma­gyar publikum körében nagy megütközést kelteit és arról jelentést tettek a bukaresti ez>n ésa-szindikátusnak is. — A pozsonyi Sánc-uton egymásba rohant két ínoícrkerékpár: egy súlyos sebesült. Pozsonyi szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Ma délután fél négy órakor súlyos motorkerékpárkaramjbol történt a Sánc úti Central-szálló előtt. Balázs József 29 éves aranye-rmaróti illetőségű pozsonyi hivatalnok mo­torkerékpárjával összeütközött egy másik mellék- kocsis motorkerékpárral. Az összeütközés oly heves volt, hogy Balázs kirepült az úttestre s életveszélyes sér üléseikéit szenvedett fején és arcán. A mellékkocsis motorkerékpár tulajdonosa, jóllehet átrepült a kocsin, oly szerencsésen esett, hogy semmi baja sem történt. A helyszínre hivott mentők Balázs Józsefet bevitték az állami kórházba, de ott .nem tudták felvenni életveszélyes sérülése ellenére sem. mert á kórház sebészeti osztálya teljesen megtelt. A mentők ezért az életveszélyesen sérült, embert kénytelenek voltak az Alagut-soron lévő lakására szállítani. — Leégett egy rokkant háza Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Ma éj­szaka két órakor tűz volt Feigler Károly rok­kantnak Ó-düllő 43. számú házában. A ház ké­ménye meg volt repedezve s azon szikra pat­tant ki, amely a. padlás gerendázatát felgyúj­totta. A tűz tovaterjedt és a tetőzetre harapó- zbtt át. A tűzoltóság kivonult, de a ház tető- 4 zete teljesen leégett, A kár 20.000 korona, amely biztosítás révén megtérül. ' xx Orr-, fül-, torok-, gége szakorvos M. U. Dr. Arthur Neumann a prágai német polikli- nika volt tanársegédje, a bécsi Prof. Neu­mann és Prof. Hajek klinikák volt opera- íeurie rendel Prága II. So-kolská tr. 68. (Zitná ul. sarokház). Délután: 2—5. Telefon 27.642. — A nógrádi evangélikus egyházi bíróság mégse: misitette az alsóesztergályi lelkészvá­laSzhist. Losonci tudósítónk jelenti: A losone- v.idéki Alsóesztengály község evangélikus hí­vei február 5-én nagy 'szótöbbséggel lelké­szükké választották Bándy György losonci evangélikus segédlelkészt, Bándy Endre lé­vai evangélikus lelkész fiát. A választást az ellenpárt, amelynek Adamcsik Selmecbányái e-arr ikus segédlelkész volt a jelöltje, meg­fő Ilcbbezle. A napokban ült össze az egyház- megyei bíróság Dianovsaky Vilmos nyugalma­zó 11 táblaid ró elnöklete alatt Losoncon. A bí­róság tagjai Kolbenhayer Zoltán dr. losonci városi titkár és Balczo Lajos osdinii lelkész voltak. A bíróság előtt a kisebbségben ma­radi párt azzal vádolta Bándy pártját, hogy olyanoVal is leszavaztattak, akik nem voltak jogom ittak a szavazásra, mert egyházi adóju­kat i.evi rendezték, továbbá, hogy a Bándy- pátt hívei politikai okokból mindenáron ma­gyar lo ikószt akartak megválasztani a szin­ti szí a szlovák községben és politikai színeze­tei adlak (!) a választásnak. A bíróság kihall­gatta tanúként Hamar János nógrádi föespe- reú is, aki a választást annakidején levezette. A bú peres kijelentette, hogy o figyelmez­tette azokat, akik nem fizették ki múlt évi e; yóiázi hátralékukat, hogy nincsen szavazati joguk, azonban mégis leszavaztatta őket. E tat:a'v.ái!'omás után az egyházmegyei bíróság t' . azoknak tekintette, hogy olyanok is sza­vazzak, akik nem .bírtak választói jogosult­sággal s ennek alapján Bándy György meg- választását megsemmisítette. Az itatásra és meg vesztegetésre vonatkozó vádakat a bíró­ság .,asszonyt pletykáknak** minősítette. A fel i örüli: költségek ben pedig az alsóeszter- fiáiyi egyházközséget marasztalta el. KOMMENTÁROK ★ ★ * NOMÁDOK VAGYUNK Az uccán butorkocsi áll, a házmesterné pöröl előtte, markos férfiak pállott színű szekrényeket cipelnek és egy szégyenlős, vézna lény — a családtag — szomorú figye­lemmel ellenőrzi a költözködést. A nagy ház lépcsőháza és kapuja különös nyíltsággal ki­tárul, mintha operációs asztalon feküdne s a máskor halk, hűvös és sötét föl jár ón beteges életkedv uralkodik. Tiz-tizenöt házanként megismétlődik az áldatlan jelenet, az elővá­rosok kopott uocái, ahol másutt csak cselé­deket és öreg hölgyeket látni, mert a töb­biek reggel elmennek és késő este jönnek, — mint a beteg testbe a lélek, csak hálni járnak id© —, ezek az elhagyott uccák most járhatatlanok a járda szélére állított kre- dencektől, a lámpaoszlopnak támasztott csor­ba tükröktől. Mennyi cifra bárok, lekopott rokokó, felújított német reaissance. A köl­tözködő bútorok fölött a múlt század végének stilbarbár szele leng, áporodott pátosz, barná­ra politúrozott cikomya s most e büszke bu- tor-donkihótok napfényre ciháit nyomorúságán látni, 'micsoda fülledt hétköznapok, álboldog vasárnapok bonyolódhattak le évekig, évtize­dekig a sötét és rosszillatu félszegény em­berek lakásaiban. Baj van, ha egyszerre meg indulnak ezek az évtizedes bútorok is, a ne­hézkesek, melyek csaknem belenőttek már meghitt sarkaikba, baj van, ba a mázsás po­hárszékeket elcipelik már „a nagyobbal a ki­sebbé*.. Mert a költözködések tendenciája ez: nagyobb lakásból kisebb lakásba. Május elsején soha nem látott formák kö­zött indult meg Középeurópa-szerte a költöz­ködés. Az újságok hasábokat írnak a gyászos kivonulásokról. Csupa csatavesztés minden családban, amikor ilyesféle átcsoportosításra van szükség, nagyobból kisebbe, rosszindulatú metamorphosis regressiva ez: lefelé a stan­darddal, vissza az egyszobás alaphoz. A város­ban minden tizedik ember lakást cserél, Prá­gában, Budapesten, Bécsben egyaránt A csa­ládok egy lukkal beljebb húzzák a nadrág- szijakat. Ez már népvándorlás, ami törté­nik, menekülés a szükség elől, ahogy őseink annakidején nyugat felé menekültek a Kaspi tenger vidékének nyomorából. Most május elsején láttam bankokat is költözködni. Gro­teszk dolog: tucatszámra álltak a kisebb-na­gyobb páncélszekrények a forgalmas uccán, kocsirakamányszámra vitték az üzleti köny­veket s majd az Íróasztalok, a székek, a pa­pírkosarak jöttek, az utolsó rekvdzitumok. Nomád bank: ez a fogalom lesújtó, mert a bankokat sziklának hittük, amire építhettük kapitalista — várunkat. Most mennek, mint a beduinok, a nehéz Wertheim-kasszák ván­dorolnak, mint a fecskék, a főkönyvek mesz- szire elúsznak május elsején, mint párzás idején a heringek. Gyárak költözködnek, hi­vatalokat vonnak össze, üzemközpontok ván­dorolnak házról-házra, uj paloták ürülnek, régi elhagyott lakások tejülnek, általánosan minden vándorol a krízis elől, megy, megy össze-vissza s igy akar segíteni a sorson. Egyenesen megnyugtatóan hatott valami­lyen obiigát német tudós ma olvasott megál­lapítása, hogy a modern ember alapjában vé­ve sokkal nomádabb természetű, mint ősei voltak. Illúzió azt gondolni, hogy az emberi­ség megállapodott és a népvándorlások kora elmúlt. Ellenkezőleg. A modern technika vív­mányai gyorsították és megsokszoroztak a vándorlásokat, sőt át-átköltözködések oka is a régi maradt: menekülés a nyomor elől. me­nekülés az üldözés elöl. Ha a fehér ember ősei Keletről jöttek Nyugatra, a tizenkilen­cedik században folytatták útjukat Keletről Nyugattá, megszállták Amerikát, eljutottak a Kordillerákig, ahol most megtorpadva ka­csintgatnak Ausztrália vagy Délainerlka felé. Nemcsak a külső vándorlás aránya óriási, a belsőé is. A német tudós kiszánr tolta, hegy a ma élő németek fele nem él születési he­lyén: városról-városra vándorú, többnyire t. agy városokba, de máshova is. Fut a kenyé­rén, menekül a nyomor elől; soha olyan ará­nya nem volt a helycsere, mint ma, soha ottan messze nem származott el szükebb szülőföldjétől egy generáció, mint a mai em­berek. Nemcsak most elsején szöknek a nyomor elől. Szöktek és költözködtek, amióta a vi­lág tart. A különbség talán csak az, hogy nem mindig vándoroltak nagyobból kisebbe, hanem néha kisebből nagyobbá is. Szvatkó Pál A szeretője meggyilkolásával vádolt Ackersmann I ungvári keres­kedősegéd ügye másodszor került az esküdtbíróság elé A vádlott, akit elsőizben fölmentettek, most is következetesen tagad Ungvár, május 5. Érdekes és minden részle­tében feltűnést keltő ügyet tárgyalt három nap óta az ungvári esküdtbiróság. Az ügy vád­lottja Ackersmann Izsák ungvári kereskedőse- g^d volt, akit az ügyészség azzal vádolt, hogy 1930. január 26-án Turjavágáson két revol­verlövéssel megölte Kőről Júlia szolgáló- lányt, aki Ackersmann József turjavágásd kereskedő­nél volt alkalmazásban. Az ügy annál is érde­kesebb, mivel az ungvári esküd fcbiróság 1930 őszén már foglalkozott vele és akkor felmentette Ackersmannt a gyilkosság vádja alól. Az ügyészség később újabb adatok birtokába jutott Ackersmann bűnösségére vonatkozóan, ezért perujitási javaslattal élt, melyet a kerületi bíróság, majd a kassai felsőbíróság el is ren­delt. Amikor Ackersmann megtudta, hogy ügyé­ben perújítás készül, hamis útlevéllel Németor­szágba szökött, ahonnan a kiadatási eljárás után a német hatóságok kiadták őt a. csehszlo­vák hatóságoknak. így került most a gyilkossággal vádolt Ackersmann Izsák ügye ismét az ungvári esküdt- bíróság elé. Az ügy részletei ismeretesek. Ackermamn Izsák, alá a gyilkosság idejében mindössze 22 éves volt, az egyik ungvári divat- árubázban volt alkalmazva és hetenként haza­járt Turjavágásra, ahol özvegy anyja lakott és a bátyjának volt kereskedése. A gyilkosság ál­dozata, Kőről Júlia viszont Aokersmannéknál szolgált Turjavágáson és nagyon dolgos, tisztességes, becsületes lány­nak ismerték, akit a legények sem nagyon ér­dekeltek. Ackersmann Izsák ott ismerkedett meg a feltű­nően csinos szolgálólánnyal és udvarolni kez­dett neki. A lány azonbán következetesen visz- szautasitotta. Ackersmann közeledését és isme­rősei előtt gyakran panaszkodott, hogy a fiatalember egyre jobban üldözi szerelmével. A tragikus nap estéjén két helybeli parasztasz- szony, akik Ackenmannóknál voltak bevásá­rolni, az Ackersmannék udvarán találta Kőről Jú­liát keresztüllőtt mellel, haldokolva, s még mielőtt elmondhatta volna! hogy ki lőtte le. kiszenvedett A csendőrség a bűntény gyanújával terhelten már másnap letartóztatta az éppen otthon tar­tózkodó Ackersmann Izsákot, mivel sok körül- i mény amellett szólt, hogy ő volt a tettes. Je­lentkezett két tanú is, Kőről Mária, a meggyil­kolt leány egyik rokona és Zajac Mihály, egy ottani gazdálkodó személyében, akik a gyilkos­ság perceiben látták volna Ackersmann Izsákot, amint az udvaron a lánnyal huzakodott, hallot­ták a két lövést is, majd látták, hogy a fiatal­ember feldúlt állapotban menekül az udvarról. A revolvert azonban, amellyel a gyilkosságot elkövette, a csend őrség sehol sem találta. Az esküd tfciróság zsúfolt tárgyalóterem előtt kezdte meg a már csak azért is feltűnést keltő ügy második fő tárgyalását, mivel nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki vallásos zsidó ember létére, főként szerelmi motívumoktól indíttatva, emberéletet oltson ki. A főtárgyalásra a bíró­ság közel száz tanút idézett meg, ezek közül első­sorban a föntebb említett két koranatanut, akik változatlanul kitartanak Ackersmann bűnössége mellett. A vádlott ezúttal is a leghatározottabban tagadta a vádat és azt mondotta, hogy a gyil­kosság idejében nem tartózkodott otthon, ha­nem egy turjavágási ismerősiénél, ahol éppen haláleset fordult elő. Ott értesült a bátyjától, hogy Kőről Júliát megölték. Kőről Mária, az egyik koronatanú viszont részletesen elmondot­ta a gyilkosság előzményeit, melyekből főleg az domborodik ki, ho£y a meggyilkolt leány gyakran panaszkodott előtte arról, hogy Ackersmann Izsák állan­dóan üldözi szerelmével s emiatt kénytelen lesz szolgálati helyét is elhagyni. A gyilkosság estéjén bevásárolni volt Ackers­mannék üzletében és az udvaron látta Kőről Júliát Ackersmannal, akit határozottan felis­mert. Hallotta a két lövést is, amely kioltotta a szerencsétlen leány életét. A koronatanú a két védő keresztkérdései ellenére is megmaradt terhelő állításai mellett és a vádlottal való szem­besítése során is kitartott mellettük. Ackers­mann Izsák viszont mindent tagadott. Az ezután következő tanuk közül többen, így Pecsek Mária, Zajac Vaszil, láttak a vád­lottnál az előző napokban revolvert, sőt egy Barna Fedo-r nevű erdőkerülő azt vallotta, hogy. a gyilkosság előtti napon Ackersmann egy lö­vést is tett az ő fegyveréből, hogy megtudja, milyen hangot ad egy fegyverlövés. Klouda Károly volt turjavágási erdőőr azt állí­totta, hogy a vádlottat néhány évvel azelőtt orvvadászaton érte egy másik veszedelmes orv-' vadásszal. Ez a tanúvallomás nagy izgalmat idézett föl, mivel Ackersmann Izsák azt vallot­ta, hogy sosem volt fegyver a kezében és nem is tud fegyverrel bánni. Mikor az elnök rámu­tatott erre, akkor a vádlott azt állította, hogy az erdőkerülő nem őt, hanem a bátyját fogta orvvadászaton. Ugyancsak kiemelkedett az a tanúvallomás, amelyet egy Schwarz nevű volt vizsgálati fogoly tett, aki annakidején az ung­vári fogházban cellatársa volt a letartóztatott Ackersmamnak. Ackersmann akkor állítólag be­ismerte előtte, hogy ő lőtte le Kőről Júliát, mivel viszonya volt a leánnyal és a viszonynak következményei mutatkoztak. Az ügyészség Schwarz állításai alapján javasol­ta a perújítást az ügyben. A szembesítés során a vádlott kereken tagadta Schwarz állításait, s azt mondotta, hogy a fogházban sosem került szóba közöttük ez az ügy. Ezután a csendőrök tettek vallomást, majd az orvosszakértő terjesztette be szakvéleményét, mely szerint Kőről Júliát közvetlen közeiből lőtték le és mindajkét lövés haláltokozó volt. A két lövést elkeseredett birkózás előzhette meg, mivel a lány testének alsó részén nagy zuzódá- sokat és véraláfutásokat találtak. ítélet ma este várható a feltűnést keltő ügy­ben. r Társadalmi Elet A rimaszombati evangélikusok templomi ün­nepélye. Május 7-én, vasárnap este hat órai kezdet­tel tartják meg a rimaszombati-tamá&falli evangéli­kus egyház be miseziós szervezetei az egyházi épí­tési alap javára szánt templomi ünnepélyüket. A ní­vós műsor zene- és énekszámokból, továbbá szava­latokból á'lll. Az ünnepi beszédet Baráth Károly ev. lelkész mondja. A templomi ünnepély iránt általá­nos érdeklődés nyilvánul meg. # A dobsinai evangélikus ifjúsági egyesületek táncmulatsággal egybekötött műkedvelő előadást tartottak, mely telt ház előtt a legnagyobb siker jegyében zajlott le. Két szellemes darab pergett le a műsoron. A szereplők: Rozlosnik Samu, Szikora Bús, Szikora József, Beseda Irén, Kovács András, Nehrer Mihály Tóth Lajos, Neuba-uer András, Li- chy János, Csiskó Margit, Lipták Miklós,z Hoos Nelly és Hoosz Ilus, valamennyien jól játszottak. Két karének Gömöry Mihály karnagy vezetése mellett nagy sikert váltott ki. A rendezésért az egyesületek közbecsülésnek örvendő elnökét, Pcsch Gusztávot illeti elismerés. Az anyagilag és erkölcsi­leg egyaránt sikerült előadást a legjobb hangu­latban reggelig tartó mulatság követte. A kassai Karitasz műsoros teaestélyt rende­zett, amely a legteljesebb sikerrel folyt le. Az es­télyen megjelent a kassai magyar és szlovák kato­likus intelligencia nagyrésze, amely élvezettel gyönyörködött a gondosan összeállított műsorban. Fábiánné-Paniigav Mária nagy technikai tudással zongoraszámot adott elő, Ruszina Józsefné kelle­mes orgánummal szavalt, Anisch István, a Páris- saizburgi Duncan-intézet növendéke antik görög ritmikus lépéseket és táncmozdulatokat mutatott be művészi érzékkel, Zsilinszky Erzsébet pedig két szlovák dalt énekelt kellemesen csengő hangján nagy tetszés mellett. Azután Zilahy Lajcs ,.Grasal- kovioh“ c. egyfelvonásosát adták elő a Karitasz műkedvelői Marossy Lajos kitűnő rendezésében. Egyes szerepeket dr. Radványi Gézáné, Halmy Amcsi, Barócsy Juci, ,Marossy Lajos, Pechár'Lász­ló és Schmotzer Lajos játszották teljes sikerrel. A táncszámokat K. Kemenszky Erzsébet tánctanár- nő tanitotta be nagy hozzáértéssel és teljes e:ed- ménnyel. A táncszámok nagyrésze sikerült gyer­mek-^balett volt. 1 tégely ára Ki 10. Szeplő ellen a legbeoálfabb SWRíRy-créme Szeplő, májfolfok és minden ® Jj "pí di: ©r. Ead. 9ollák és Hsa, 9ieslany. STtooé SűTesfo nad Űáhóm. — Két asszonyt temetett maga aíá egy épülő pozsonyi ház beomlott állványa. Pozsonyi szer. kesztőségünk telefonálja: Ma délelőtt fél tíz órakor súlyos baleset történt a Skultéty-ucca egyik épülő uj házában. Az épületállványon dolgozott Doktor Mária 35 éves Récsei-uti és En-gler Mária Kertész-uccai lakos. A három, méter magas állvány eddig ki nem derített ok­ból lezuhant s az állvány törmelékei a két aez- szonyt maguk alá temették. Azonnal kihívták, a mentőket és a rendőrséget. A törmelékek alól a két asszonyt snlyos fej- és karsérüléssel emelték ki és az állami kórházba szállították. Vizsgálatot indítottak annak megállapítására., hog*y a szerencsétlenségért kit terhel a fele­lősség,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents