Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-06 / 104. (3214.) szám
'FR&GMt/V^AGÍAR-HIEMR 196® mAJos 6^ worabat. Újabb letartóztatások a piízení kémkedési afférban Prága, máijois 5- A pilűoemi kémkedési affér, mélynek részleteiről több ízben beszámoltunk, egyre inkább kiszélesedik. Megállapítást nyert az eddigi vizsgálat adataiból, hogy az affér szereplői Oroszország részére végeztek kémszolgiála tok a t és a pilzeni Sko- da-gyár több titokban -tartott szabadalmát akarták kiszolgáltatni a szövgetkörökmek. Az ügyiben tegnap hat uijabb személyt tartóztatlak le és pedig Reichmamn Ferenc német egyetemi hallgatót, Eiser Artúr és Ruzsek Alajos prágai lakosokat, továbbá Hájek Mária 10 éves hivatalnokleányt., aki az affér szereplőinek Prága és Pifeen közötti leplezését továbbította, végiül Pillér Ottót és Suta Jánost, a pilzeni Skoda-müvek volt konstruktőrjét. A letartóztatottakat azzal gyanúsítják, hogy e] akarták lopni a pilzeni Skoda-gyáriből az újfajta gyorstüzelő és repiilőgépelhárátó ágyiuk konstrukciós terveit és azokat ki akarták szolgáltain i Szovjetoros /országnak. A vizsgálat befejezése felé közeledik, azonban valószínűleg sor kerül még újabb letar* tőrtatásokra is. Megerősítették a sseüdirsssei Szlovenszkée és Rttszinszkóban Prága, május 5. A Metro-Prese és a Deutsche Presse jelenti: A csendőrségnél összesen 12-040 rendszeresített, állás van. A csend őrség állományát 1931-ben állapították meg. Miután a nehéz szolgálat és egyéb személyi okok miatt havonta legalább harminc csendőr szolgálatképtelenné válik, a múlt év végén az a veszély fenyegette a osendőnsé- get, hogy teljesítő képessége lényegesen gyöngülni fog- Ennek következtében ötszáz uj csendőrt vettek fel, akiknek eredetileg április elsején kellett volna szolgálatba lépniük, azonban már egy hónappal előbb kezdték meg szolgálatukat. A németországi események szükségessé tették a határőrség megerősítéséit. Az utóbbi Időiben 450 csendőrt osztottak be határőrségi szolgálatra. Az újonnan fölvett ötszáz csendőrt elsősorban Szlovemsrikőn és Ruszinozkóban helyezték el, úgy hogy a történelmi országokban még háromszáz csendőr felvétele szükséges. A belügyminisztérium elhatározta, hogy a nyári hónapok folyamán ezt a hiányt is pótolni fogja. A közigazgatást reformot előkészítő fecslfság megkezdte ímüéííí! Prága, május 5. A közigazgatás gazdaságosabbá tételét előkészítő bizottság tegnap tartotta alakuló ülését Malypetr miniszterelnök elnökletével s a belügyminiszter és pénzügyminiszter részvételévé). A formalitások elintézése után Malypetr hosszan foglalkozott a közigazgatás problémáival. A rendkívüli gazdasági nehézségek egyelőre csak egyes intézkedések keresztiül viteléit teszik lehetővé, amelyek a közigazgatás olcsóbbá tételéire fognak a közel jövőben vezetni. A kormány ennek következtében a bizottságra rövid- lejáratú feladatokat biz és fölhatalimazza, hogy a takarékossági intéz kedések szem előtt tartásával vizsgálja felül a közigazgatást különösen abban a tekintetben, hogy célszerűen vannak-e megosztva az egyes feladatok a közigazgatás egyes szervei között s javaslatot tesz majd a közigazgatási feladatok központosítására, fölösleges szervek megszüntetéséire s a munkarendszer reformiára vonatkozólag. A kormány öt albizottságot létesített. Az egyiknek hatásköre a köz- igazgatásra és igazságügyre terjed, a. másik a pénzügyekkel fog foglalkozni, a. harmadik a katonai ügyekkel, külön bizottság foglalkozik az iskolaügyekkel és külön az állami üzemekkel. A bizottság teljes ülése elhatározta, hogy a tanácskozásaiba szakértőket, is bevon a gazdasági és tudományos élet képviselői közül. — Magyar nemzeti párti helyi tisztujitás. Komáromból írják: A magyar nemzeti párt, felső- vámosi szervezető tisztújító gyűlésén a, következőképpen alakította meg vezetőségét: elnök (xáwyovica Géza, a 1 elnök Bugár Mór, jegyző Polgár Benedek, pénztárnok Kálmán Mihály, ellenőrök: Horváth Vendel és ifj. Ivoda.y Vendel. Körzeti választmányi tagok: Horváth Mihály, Nagy Lajos. A magyar büntetőjog alapján készült! a halálbüntetésről szőlő törvényjavaslat Mialatt a magyar bíintetfitfirvény alapján Sslovenszteön és Ruszínszkbn fit halálos ítélet volt, atitfig Cseh-és Morvaországban kétszázhuszonfit halálbüntetést szabtak ki Prága, május 5. Az igazságügymimisztéöuim törvényjavaslatot dolgozott ki, amely a bűn- tetőijotginak a halálbüntetésre és az életfogytiglani fegyth ázra ven atkozó rendelkezéseit megváltoztatja. A javaslatnak m a célja, hogy az egész köztársaság területén egységesítse a büntetőjogot és pedig túlnyomórészt a Szlo- vemszkón és Ruszinszkóban érvényben levő magyar büntetőjog alapján, melyről a cseh sajtó egyöntetűen azt Írja., hogy a gyakorlatban jobban bevált, mint a történelmi országokban levő régi osztrák büntetőjog. A törvényjavaslat maigáiévá tes©i a régi magyar jog a lapéi veit, de egyes részletekben megváltoztatja. Eddig a két jogrendszer közti különbség főleg abból állott, hogy a szrudétaorSzágokban sokkal több volt a halálos Ítélet, mint, Szlovéniákén, mert a régi magyar büntetőjog a halálos Ítéletnek szabadságvesztésre való átváltoztatását lehetővé teszi, míg a régi osztrák jog nem. Az elmúlt kilenc esztendőben a, köztársasági elnök 230 halálos Ítélet fölött döntött. A 230 halálraítélt közül Szlovensz- ké és Ruszinszkó területére 5, míg Csehországra és Morvaországra 225 személy esett. Ebből a számból látható, hogy a liberálisabb magyar törvény következtében a bíróság Most «ok ember arra kiváncsi, hogy ki lesi az állami számvevőszék elnöke? Pedig nőm ez a fontos. Állítom, hogy mindaddig, amig az állami számvitelt és ellenőrzést alapjától át nem szervezik, sokkal fontosabb, hogy ki lesz Nagy szól 1 ős avagy Fancsika községnek a községi kézbesítője, minthogy ki lesz az állami számvevőszék elnöke? Ezt szükség esetén bármely szakembernek be is bizonyítom. Sőt az alábbi fejtegetéseim is meggyőzik a szakembert állításom helyességéről. Ma annyira hiányos, kusza és zavaros a közvagyon kezelése és ellem őrzése a köztársaságban, hogy bátran mondhatjuk: nincs. Nagy, jóakarattal azt lehet mondani, amit egy ru- szimszkói főtanácsos mondott a bíróság előtti védekezésében: az ellenőrzés hiányos s a pénzkezelésre vonatkozólag nincsenek előírások. Előírások vannak, de azok elkorhadtak, vagy egymásnak ellentmondók. Még ma is érvényes például az 1866. évi 140. számú Kaiserliche Verorduung, ahelyett, hogy bevezették volna a magyar 1897. évi XX. és az 1902. évi III. törvénycikket, amely hasonlíthatatlanul jobb és modernebb- A kettő között a különbség olyasféle, mintha egy nyolcvan- esztendős embert soroznának be katonának, ahelyett, hogy 30—35 évest köteleznének katonai szolgálatra. Az 1919. évi 175. szánni csehiszlovák törvény például megteremti az állami számvevő-i széket s minisztériumi hatáskört szán neki-1 De a számvevőszék elnöke helyéiről elmozdítható. Az egyes számvevőségek sem személyi, Sziovemszkón és Ruszinszkób&n a halálos liléiét helyett szabadság vesz lést mérhetett ki, mig a történelmi országokban a bíróság kénytelen volt a halálos ítéletet kimondani- Az esetek többségében természetesen a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt. Az igazságügy-minisztérium által kidolgozott törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy olyan esetekben, amikor m enyhítő köcrü!- miények annyira nyomósak, hogy a halálos Ítélet aránytalanul szigora lenne, a bíróság életfogytiglani, avagy 15- 30 évi fegyházbüntetést szabhat ki. Bsküdtszéki 'bíráskodásnál az esküdtek döntenének afelől, vájjon a halálos ítélet szabadságvesztéssé való átváltoztatásának feltételei adva vaunak-e. Az átminősítés megtárgyalásába a bíróság az esküdtszék két tagját is bevonja, de ezek nem bírnak szavazati joggal. A jövőben semmiségi panasz tárgyát képezheti az is, ha a bíróság a halálos Ítéletet szabadságvesztési ítéletre változtatta, át, avagy pedig nem változtatta át, holott, erre kielégítő ok lett volna. E fellebbezések ügyében a legfelső bíróság határoz a fő- álíarriiügyész meghallgatása után. A halálos ítélet mindaddig végié nem hajtható, amíg a.z elitéit kegyelmi kérvényét el uem utasították- A hadbirőtsági perrendtartásban egész jelentéktelen eltérésekkel ugyanezek a rendelkezések lesznek érvényesek. sem tárgyi szempontból nemcsak, hogy nincsenek kapcsolatban a legfelsőbb számszók- kel, hanem ez az ut egyenesen el van zárva előlük. Ugyané törvény elkötelezi a legfelsőbb számvevőszéket (11. §.), hogy az állami számvitelnek egyszerűsítéséről és megfelelő berendezéséről olymódon gondoskodjék, hogy az ellenőrzés könnyű és tökéletes legyen. Ez- ilányban még semmi sem történt. Legalábbis „törvényben gyökerező" ily alapot nem teremtettek, jóllehet, én ezt már 1930 április 10-én tartott parlamenti beszédemben kértem, sőt a törvényjavaslat alapelveit is megjelöltem hat pontban. Ma az ellenőrzés nemcsak, hogy nem köiny- nyü és tökéletes, de egyenesen tehetetlen. Az ellenőrző tisztviselő alá van rendelve annak a 'közigazgatási tisztviselőnek, akit ellenőriz. Felülvizsgálhatja hibáit, mulasztásait, kifogásolhatja-e a tisztviselő a saját feljebbvalójának? Régente a számvevő nem alá, hanem rnellé- reude'lit tisztviselője volt például az alispán! h ivatal u ak, pénzügy igazgat óságnak, erdészetnek és minden vagyonkezelő hatóságnak. Felelősséggel csak a saját miniszterének tartozott. Ha a számvevő vétót emelt egy törvénytelen vagy a költségvetést túlhaladó utalványozás ellen s e vétóját, az utalványozó hatóság nem respektálta, 24 órán belül nemcsak lehetett, de kellett feljelentést tennie a mi- i nié sz!tér iwnboz. Régente például az erdő- ! kincstárnál minden hő végén összeállították az utalványozási jegyzékei. Egyik példányát fel kellett, küldeni a földművelési minisztérium számvevőségi csoportjának. Mások péL dányát megküldték az állami legfőbb szám- széknek. Ez azután hü tükre volt az engedélyezett hiteleknek. Tartalmazta a külön rendeletre történt utalást. Látható volt belőle azonnal a: hitel túllépés. Ilyen havi kettős ellenőrzés mellett fillérre vigyáztak a költségvetés kereteinek betartásánál. Ma például: az állami zárszámadásokból semmit sem lehet megállapítani, csak azt, hogy a tételek el vannak rejtve, függönyökkel letakarva s szigorúan gondoskodnak arról, nehogy valaki e függönyök mögé lásson. A hitetek állásáról s azok túllépéséről még a legfelsőbb számiszék sem nyerhet, tiszta képet. Határozottan megállapitható, hogy a .már előre tett lépések után mindig tesznek egyet vissza. Az egyik törvény haladást, a másik visszafejlődést jelent. A 290—922. és a 367— 922. számú kormányrendeletek a fejlődés s a 125—927. némi tekintetben fejlődést ígért, de valójában visszafejlődést jelent. A 77— 928. számú kormányrendelet viszont a legnagyobb bizonytalanságot teremtette. Hetedtk paragrafusának második pontjában mindazt, ami jó volt, egy mondattal megsemmisítette, mondván: „Megszűnnek az összes erre vonatkozó előírások, amennyiben ezen előírással ellenkeznek." Ez valóságos temetője lett a rendes .számvitelnek, pénztárkezelésnek és ellenőrzésnek. A sok törvény és rendelet mellett még mindig érvényben van az 1866. évi 140. számú Kaiserliche Verordnung é3 a magyar törvény egyes rendelkezése. Zavart, fejetlenséget teremt a mai helyzet az egyszerűség és világosság helyettMindaddig, mig az állami legfelsőbb szám- szék nem kapja meg teljes függetlenségét, akárcsak a földhivatal főnöke, úgy személyi mint. tárgyi tekintetben; amig nincs biztosítva ama joga, hogy az észlelt mulasztásokat a parlamentnek bejelentse, főleg, ha a miniszter felelősségéről van szó; amíg az országos hivatal s az annak alárendelt számvevőségek fölött nem ő rendelkezik korlátlanul s nincs joga minden visszaélést előzetes intézkedésével megakadályozni, — modern értelemben vett kösvagyonkezelésről sző sem lehet. Amig nincs biztosítva a legpontosabban az állami számszék viszonya az egyes számvevőségekkel, addig nemcsak a kiteltullépéseket nem lehet megállapítani, de a kiadások helyes alapjait, célszerűségét, föltétien szükségsze- ■ rüségét, avagy későbbre haiaszthatőságáí sem. Lehet-e ott beszélni komoly és szigora köz- vagyonellenőrzósrői, ahol a közigazgatást és a számvitelt végző ellenőrző közegek közötti vitás esetekben minős, aki döntsön. Például: Ha egy község épdbtet valamit A költségvetésbe fel van véve e célra 100 ezer korona. Nem birja kifizetni december végéig, akkor utalványozni kell s átvinni mint hiányt a következő költségvetési évreHa nem utalványozta, már nem állítható be a költségvetésbe. Ha utalványozta s mint hiányt felvette, az uj költségvetési évben sem fizette ki, senki sem tudja megmondani, mi a teendő. A törvényes rendelkezésekben intézkedés nincs. Ily esetekben az állami legfőbb számszék volna hivatott erre a jog alapján. De a közigazgatás feje dönt — a gyakorlatban — a hivatali állás és hatalom alapján. Végül nagyon fontos volna a legfelső állami számszék munkája a költség- vetés összeállításánál. Főleg ma volna ennek különös jelentőségeAz állami számszék, illetve tisztviselői .már 1923-ban kidolgoztak egy törvényjavaslatot, amely gyökeresen oldotta volna meg ezt a kérdést. Még ma sem lett belőle törvény. A számszéki tisztviselők központi, szene már sürgette nyilvános gyűléseken hozoll határozatokban és emlékiratokban. A legutolsó ily emlékirata a múlt évben jelent, meg hivatalos lapjuk X- évfolyam 2. számában. Eredmény még mindig semmi. Innen veszem az alábbi mondatot: „A szakkörök rémületére az állami szervek ezideig még csak mégsem kísérelték az ellenőrző szolgálat rendes megjavítását," Befejezésül pedig a következőket mondják: „Mint. 10 év előtti nyilvános gyűlésen, úgy ma is mondjuk: „Akarjátok, hoigy a házatokban rend legyen? Oldjátok fel az ellenőrzés kötelékeit!" KI lesz az állasul számvevőszék elnöke? Irta: HOKKY KAROLY nemzetgyűlési képviselő Magyarul beszélő hangos ffjlw Prágában „A REPÜLŐ ARANY" Izgalmas és vidám kalandorfilm. Rendeyie: Székely István, Mihály István feldolgozásában. Főszereplők: Kabos Gyula, Vass Éva, Gyergyai István, Góth Sándor, Valéria Blanka és Gellért Lajos. Szombatos este negyed tizenegykor a Vencei-téri Korina mozgóban. Olcsó helyárak! Jegyelővétel a Prágai Magyar KirJap szerkesztőségében, Praha 51. — A magyar újságírók szociális alapja javára — íme, nemcsak ón, az ellenzéki képviselő, akire folyton az építő munka hiányának vádját vetik, kérem már három esztendeje hasztalan az állami és közvagyon ellenőrzésének szigorú törvények és szabályok alapján való végrehajtását, teszik ezt az arra legilletékesebb a leglojálisabb tényezők tiz éve.. Hasztalan! így aztán mindenki megérthéti, hogy fontosabb a községi kézbesítő" hivatala, mint az állami legfőbb számszék fejeé, akinek hatásköre alig több a semminél. —* Pospisil, a Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzója, hatvan éves. Dr. Pospisil Vilmos, a Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzója, ima ünnepli . hatvanadik születésnapját. Pospisil Szegény családból származik. Mint cseh gyorsíró a, prágai tartomdnygyülésnél kapott, először alkalmazást. Később a. prágai városi takarék pénztárihoz került. 1922-ben e pénzintézet vezérigazgatója. lett. Amikor megalakult- 1926- ban a Csehszlovák Nemzeti Bank, őt nevezte ki a kormány annak kormányzójává. S
