Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-31 / 124. (3234.) szám

2 1988 máfrtg 81, tmm!ol mi®gegyeaaiek Msaü a szövegeléssel. me­lyet a február 16-án G-enfbem kelt kis.an- tamt-oargajnizáei6s paktum tartalmaz. Meg- álfapitják, hogy államaik határának revi- rfáía mint kérdés számukra nem létezik, j Ebi szempontból nem tartják megenged­hetőnek, hogy revíziós céllal nyomás gya- korofta&sék bármelyik államra, mert az államok territoriális sorsa kizárólag a fele­lős alkotmányos tényezőktől és a parla­mentektől fiigg, Megállapítják, hogy a revízió kérdésének fölvetésével csak megtnérgezik az államok közötti kölcsönös kapcsolatokat, teljesíthe­tetlen reményeket keltenek és megsokszo­rozzák azokat az akadályokat, amelyek az egyes államok közötti normális viszony útjában állanak. Krofta a kiiantant céljairól és feladatairól Prága, május 30. A kisamtant államiadban a békerevizió elleni demonstrációk eonát. Prá­ga zárta le hétfőn esite a Prágában ülésező kis- sajtóantant ünnepélyes manifesztáciős ülésé­vel, melyet az őtéri városházában tartottak meg. Beszédet tartott Gongopole román kép­viselő, ZsiivaUiCsevks jugoszláv képviselő és Krofta Kamii dr. csehszlovák meghatalmazott miniszter. Krofta nagy beszédben fejtette ki a kis antant alapjait és céljait. Beszédének második részében, miután az előzményekben a kisantant három államának történelmi vo­natkozásait is a kisamtant létrejöttének körül­ményeit fejtegette, a kisantan t jelenlegi fel­adataira tért át. Kijelentése szerint a ki sán­tán t főcélja az európai béke biztosítása. Ezzel kapcsolatban a meghatalmazott miniszter hosszabban foglalkozott a revízió problémájá­val. ,,A Idsántaflt ma sem titkolja .hogy — hi­bája nélkül _ még ma is első, legsürgősebb é» 1 egfelelősságiéije«ebb feladata az olyan kísérletek elleni védekezés, amelyek a rrai éurónai viszonyok megváltóztatását akarják létrehozni s amelyék a három állam egy­ségét integritását, sőt talán létét is érintik. Ez a feladat éppen most fokozott jelentősé­get nyer a revizionista törekvések uj felián- golása következtében, ielyék mind a három állam éllen iráinyul- ^ k. Ezen újjáéledt revizionizmussal szemben t kisantant álláspontját ünnepélyesen, tisztán és elhatározó ttan pr oki árnál ja, amikor kísér-! letet tettek, hogy burkolatlan revizionista pro­grammal létrehozzák az európai nagyhatal­mak direktóriumát." A miniszter ezután foglalkozott azokkal a bírálatokkal, amelyek a kisan,tantól eme állás­foglalása. következtében érték. Benes minisz­ter 1921-ben tett nyilatkozatához csatlakozva kijelenti, hogy a békeszerződéseket nemcsak magukért a szerződésekért, hanem inkább azért kívánják megyédelmezmi, mert bennük aZ uj európai rend formális kifejeződését lát- { jók, egy jobb és igazságosabb rendét, amiilyen í a bábom előtt volt. „Tudjuk azt is, hogy a békeszerződések j nem tökéletesek és hogy sok liatározmányu- kat máris revideálták és másokat talán re­videálni Fognak — mondotta a miniszter —, de nem hisszük, hogy az ilyen revíziónak mindig a mi hátrányunkra keli kiütnie, sőt ellenkezőleg, meg vagyunk győződve, hogy a szerződések revíziója által némi nyereség­re is tehetnénk szert. Mindazonáltal a legna­gyobb elhatározottsággal védekezünk min­dén egyoldalú revízióval szemben, amely az i érdekeltek beleegyezése nélkül történik. Két-, ségtelen, hogy a nemzetközi szerződések ilyen egyoldalú revíziója is lehetséges, mi­vel azonban azt a Felet, amelyik elleti irá­nyulna. csupán hatalmi eszközökkel lehetne érre kényszeríteni, úgy egy ilyen revíziónak vagy az elején, vagy pedig a végén az fe­nyegetne, amit a revizionizmus hivatalos hir­detői mindig ünnepélyesen perhorreszkálnak: a háború. Ifidifékt megerősítik ezt azok is. aildk a mi bő­rünkre és a hozzánk közel álló népek bőrére a békeszerződések revízióját, ajánlják s minket, azzal vádolnak, hogy hajthatatlarisáigunkka-1 a világot háborúba hajszoljuk, mivel állítólag néni akarunk önként, .lemondani állam terüle­teinknek azon részéről, amelyeket mások meg szeretnének, kaparintani. Hogy közben bájtba* tátlanságüiilkal:. sőt. kapzsiságunkat a világ előtt a legrosszabb fénybén mutassák, olykor a. területi revízióról úgy beszélnek, mintha a mai határok jelentéktelen szabályozásáról vél* na ezó. Ilyen módon a revizionizmus. itt és Ott hívőket szerez, akik talán jóezándékbóL ie azt tanácsolják nekünk, hogy a fenyegető háborús veszedelmet, az ilyen, batárlkiigazitáshoz való hozzájáfújásunkká 1 háirtsuk el. Ha minket a viliág nagyhatalmi tényezői közül valaki ilyesmire akarna kényézt**'te­ái, úgy elárulná, hogy az előrelátásnak bá­mulatos hiányában szenved és hogy egészen j elvakult, mert ilyen módon minket és az i égész világot ui szeríMuiSétlcnségbc hajtana.! amit tulajdonképpen el akarna kerülni. S nekünk se szabiid na olyan könnyelműen a révizbmíi/rnuslól, amely ellenünk irányul, el­fordulni, ha a legsúlyosabb vétket ezzel néni Csupán önmagunk, hanem, a világbéko s álfa­Amerika (eladta az aranptandardot Washington ui ajánlata az adósság kérdésének rendezésére - Roosevelt az adós államok jóakaratának dokumentálását kívánja — Szerdán indul az amerikai delegáció a londoni konferenciára Xawyork. május 80. Amint hivatalosan közűik, Roosevelti elnök a londoni konferen­cia megnyitása előtt a háborús adósságok kérdésének egy bizonyos időre határolt megoldását fogja előterjeszteni anélkül, hogy a kongresszus határozatától eltérne. Az Egyesült Állaimok kormánya ugyanis meg fog elégedni egy „névleges^ júniusi fizetséggel, amelyet az adó* államok jó­akaratának bizonyítékául fog tekinteni. Az uj fizetési tervről a következők kerültek a nyilvánosságra: Angliát felszólítják, hogy a junius közepén esedékes 74 millió dollár helyett 10 milliót fizessen meg. A többi adós államnak szintén megfelelő mérséklést biz­tositanaik, de Franciaorezág és a többi előny­ben részesített ország számára az a feltétel, hogy a decemberi részletet, teljesen ki kel! fizetniük. Olyan megegyezésiről van itt. szó. amelynek alapelveit a múlt. hónapban foly­tatott washingtoni megbeszéléseken fektet­ték lé. Roosevelt elnök hajlandó az adósságok revíziója kérdésé­nek olyan rendezésébe belemenni, amely­nek alapjául a kamatrész!et teljes vagy pedig csaknem teljes törlése szolgálna, úgy hogy csupán á töke összegét kellene megfizetni. Az annuitások igy a fizetési képességnek megfelelően szállanának le. Roosevelt el­nöknek azon fáradozása, hogy az Egyesült Államok londoni delegációját a republiká­nus tábor egyik képviselőjének megnyerésé­vel kiegészítse, idáig meghiúsult az ellenzék egyöntetű ellenállásán, amely nem hajlandó a felelősséget magára vállalni. Coüzons sze­nátor, akinek Roosevelt. tegnap felkínálta a delegátusi tisztséget, fenntartotta a döntést, valószínű azonban, hogy az ajánlatot vissza fogja utasítani. A* amerikai delegáció szerdán indul út­jára. Ro őse voltnál tegnap többórás konferencia volt, amedye® a* alapelveiket megá]lapítot­ták. Washington, m#u* 80. A szenátusban M. C- Kellar szenátor határozati javaslatot terjesztett elő, amely felszólítja a kincstári államtitkár működése idején, tehát 1917— 1933 között befolyt jövedelmi adókról. Newyork, május 30. A Reprezentáció* Ház 283 szavazattal 57 ellenében elfogadta a kor­mány törvényjavaslatát az aramyStandard hi­vatalos megszüntetéséről. Az összes állami s magán ad osságokra vonatkozó aranyklauzula megszüntetésével az amerikai kormány most már szabad kezet nyert terveinek megvaló­sítására. Ugylátezik, először azt tervezik, hogy a dollárt annyira leszorítják, hogy az árak mintegy az 1926. év nívójára kerüljenek­Egyidejűleg újabb hiteloövelést. eszközölnek, még pedig a diszkonttétel leszállításával és a Federa], Reserve Board úgynevezett nyílt piacpolitikája utján. Végül a Refinamee Oo. a bankok aktíváinak értékelésénél az eddi­ginél liberális abban fog eljárni. Mindezek* ben az intézkedésekben a pénzügyminiszté­riumnak azt a törekvését látják, hogy egy nagy kölcsönt akar előkészíteni. Fog fizetni Anglia! London, május 30. Az angol kabinet idáig még nem hozott döntést a jiunius 15-én ese­dékes háborús 'adóssági .részlet megfizetése kérdéséiben. Az angol kormánykörök pontos értesülést várnak az amerikai kormány ál­lásfoglalásáról. Amint a Daily Télegraph po­litikai szerkesztője jelenti, az angol kincstá­ri minisztérium körében most is éppen úgy, mint a decemberi fizetési kötelezettség al­kalmával, az a vélemény alakult ki, hogy 'a részleteket neon kell megfizetni. Ezzel szem­ben a minisriertanácsbhin uralkodó nézet a fi­zetés mellett eaól abban az esetben, ha Amerika a fizettséget akár egészében, akár annak egy részében megköveteli. Ezzel a kérdéssel még több mi­nisztertanácsi ülés fog foglalkozni. — A Daily Héráid politikai munkatársa arról a lehetőségről beszél, hogy ’a háborús adóssá­gok kérdésében a felfogás nagyon megosz­Páris, május 30. A szenátus tegnap éjijeid ülésén » költségvetést másodfik olbwsAshtai 845 snavauattal 9 ©Hőmében elfogadta. Daladier miuieztereinök rövid, jelentős nyilat­kozatot tett, amelyben rámutatott a mostani világhelyzet rendkívüli komolyságára. Kije­lentette, hogy most egyetlen egy államban sincs a költségvetés egyensúlyban és a kő­vetkezőket fűzte hozzá: Szükséges dolog a takarékos ságjl intézke­dések végfreihajtöáisa és » költségvetésből valJó törlés, azonban ez a művelet egyáltalán nem köny- nyli. Vannak bizonyos megszokottságok és törvények, amelyektől az ember csak nehe­zen szabadul, amint hogy rendkívül nehéz az élet megszokott ritmusától elszakadni. A 'különböző tiltakozási maniifeeZtációkra célozva Daladier ezeket mondotta: Nincs messze m idő, amikor memetfak pénzügyi érdekből, hanem a köztársasági intézmények érvlekében is kell cseleked­ni. Szükség les* miajd a republikánus rend­szer megtvédelmezésie. Vili áros tüntetéseket, fenyegetéseket, ,a tisz­teletbeli funkciókat viselő népképviselők la­lott. A fizetés vagy nem fizetés kérdésében valló döntést valószínűleg az alsóházi szava­zásra bízzák. Az alisóház mai összetétele alapján egész bizonyos, hogy a többség dön­tése a fizetés mellett fog szólni. Németország fizetésre kész! London, május 30. Az angol sajtó ismerteti dr. Schachtnak, a Birodalmi Bank elnökének nyilatkozatát, amelyet a berlini hitelezői konferencián tett. A vezető pénzügyi embe­rek még tartózkodnak a vélemény nyilvání­tástól, kiemelik azonban Schachtnak azon ki­nyilvánítását, hogy Németország meg fogja fizetni adósságait. Ezzel szemben egyes lapok, mint például a Daily Express, német bombáról beszélnek* Németország azt reméli, hogy a világgazda­sági konferencia előtt tett ezen nyilatkoza­tával eléri az adósságok leszállítását. Egyéb­ként a Daily Express elismeri, hogy egyet­len oly állaim sem tudja megfizetni külföldi adósságait, amelynek kedvezőtlen kereske­delmi mérlege van és aranytartalékai kime­rültek, kásába való behatolásokat ( a miniszterelnök Itt arra az incidensre célzott, amikor a tün­tetők benyomultak Jacquier képviselőnek, a kamara költségvetési előadójának lakásába), mindezt elhatározottan kell megszüntetni. Ha a kormánynak a most reudeilkfcBéséöe álló eszközök nem elegendőek a republi­kánus intézmények megvédésére, úgy más intézkedésekre lesz majd szükség. A ne­héz helyzetet nem lehet ucoai tüntetések­kel! megoldani. A szenátus kitartott az egyes minisztériu­mok költségvetésének öt százalékos leszál­lítása mellett. Ez alól egyedül a nemzetvédel­mi minisztérium tárcája képez kivételt. Páriis, május 30. A Maiin jelenti Brüsszel­ből, hogy a belliga kormány újabb takaróiból sági r ends zabáiyoíkax terve®, amelyekre tudvalevőleg a parlament felha­talmazta. Az állami alkalmazottak fizetését, nyugdiját és összes illetményeit öt százalék­kal szállítják lei, a forgalmi adót és'a válság- adót fél százalékkal emelik. Továbbá feleme­lik a hamis 'adódok laráclók pénzbüntetését, mnig a közigazgatás különböző költségeit le­szállítják, stb. Daladier a republikánus rend erélyesebb védelmével fenyegetőzik Franciaországban is nagymértékű takarékossági intézkedéseket vezetnek be - A belga kormány újabb takarékossági rend­szabályokat tervez Iában az egyetemes igazság ellen nem követ- nők el. Mivel azonban a szerződések szent, kö­telességébe vetett hitet nem adhatjuk fel, nem engedhetjük meg, hogy akaratunk ellenére a szerződésekben bármiféle változtatás történ­jék" A miniszter ezután kijelenti, hogy: „A reví­zióm amus kérdésében nem a békeszerződések ilyen, vagy amolyan határozatáról van szó, nemi valamilyen állam ennyi és ennyi négy­zetkilométernyi terűiét érői, hanem valami másról: Európa jobb és igazságosabb rend­jének megsemmisítéséről, amelynek alappillé­rei éppen a kisamtant államai, a népek nehe­zen szerzett és jól kiérdemeli szabadságának és egységének megvédéséről s a hábónielőtti erkölcstelen viszonyok visszatérésének elhá­rításáról. Ez ellen fordulunk mi mindnyájan, legyünk bár földművesek, polgárok vagy níun* 1 várfok, nacionalisták vagy pactfí&táík, szocia­listák, vagy individualistáik, centralistáik, vagy autonómiátok s készek vagyunk nemcsak szóval is védekezni, hanem hogyha árra kény­szerülünk — hogy Bethlen gróf szavait idéz­zük — vérrel és vassal is.“ A kisautóul shjfóiboníerondája ezután hatá­rozat,i javaslatot hozott a revizionista propa­ganda ellen. „A gazdasági krízis a világóráiét kitörésétől mentette meg az emberisé Égy holland elmegyógyász a válságnak jó oldatát is látja Ha a konjunktúra tovább tartott volna, tömegőrület lép Se!? Habokéin (NewJersey állam), május 30. C. U. Arién* Kaippórs holland professzor, az amszterdami agy ve lő kutatási intézet igazgató­ja, az élm©betegségek és idegbajok legismer­tebb holland specialistája, az üdvözlésére hét­főn. este 'rendezett vacsorán nagyon érdekes beszédet mondóit, amelyben kifejtette, hogy nézete szerint a világgazdasági depresszió az emberiséget valószínűleg egy ríUgneurózis kitörésétől mentette még, amely az 1920. év természet­ellenes élettempójának következtében niár- már kitörni fenyegetett. Az egész világ el­megyógyintézetei és kórházai tele Vannak olyan embereikkel, _ mondotta Ariéns Klip­pel* professzor, — akiknél a gazdasági élet íá/tszólagos rendkívüli föllendülése szellemi zavart idézett elő. Ez a rövid konjunktura- korszak közvetlenül a világháború után kö­vetkezett be s az embereket elragadta a hirtelen meggazdagodás őrülete. Valóság­gal tömegöriiltség kitörése fenyegetett, amikor a „jótékony" gazdasági depresszió be* következel t és a fel lég elvben járó emberiséget az élét realitásai közé vetette vissza. — Anyagi gondok elől a halálba menekült egy falusi asszony. Párkányi tudósítónk jelen­ti: Súlyos mérgezéssel, életveszélyes áll a pót bar szállították az esztegomi kórházba Boldár Ju­liannát., egy kismajori uradalmi alkalmazott, 29 éves feleségét. A fiatal asszony szublimáltál 'mérgezte meg magát. Tettét, mint búcsúlevélé* ben irja, anyagi goi Klók miatt követte <A­fPnSCT-MAGtaRHTIUAé mm... __ '".■g"''"* 1 g~

Next

/
Thumbnails
Contents