Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-28 / 122. (3232.) szám
1833 májas 28, vasárnap. t»pj«mAVa<Aarhiri»ai» 13 A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN. Vasárnap d. u.: Éjféli tangó, este: Falu rossza. Hétfőn este: Mosoly országa. Kedden este: Timosa, a cár katonája. Pihfk testvérek cigányzenekara csak a FLÓRA BOROZÓBAN kitűnő borok — tánc SziDHÁzKönAvK-UbTORA Kossányi József: Éjféli kiállás Versek — Az vUj Élein könyveinek 2. száma Komárom, Puzsér testvérek nyomdája Kossányi József — a verseinek .keltezése szerint — világot látott ember. Meglakta Prágát, megjárta Parist, Saint Cloud-ot, Ver- éail'les-t, megfordult Riiigen szigetén, Tátrafii- reden és — kikötött egy mátyásföldi faluban, Szentipé térén. Nyitott szemmel nézi az életet s valami gyermekes kíváncsisággal keresi mindenütt annak az értelmét. A nagyvilágban bonvágy kínozza a szülőföld felé, odahaza pedig „mint gótikus templom" áll egyedül s „hiába kong társtalan harangja." Talán innen induljunk el vele, megjárt, megélt és megirt költői utján. A.mit otthon lát, elkeserítő. Körülöttié „... apró házak kéménye átlátszó, kék békét pipál, pedig a bölcsőiben nincsen gyermek az asztalokon nincsen kalács". Amit otthon lát, attól keserűség fut össze a szájában: „A gyökéren tetvek tanyáznak", — „csámcsogva zabáinak a faluk szennyet, nyomort, kint és krumplit", — „kócizimu ,egykék' prüisszentik szét vékony kedvüket dohos bor- házak salétromos falára" — „csak a barmok izmosak már erre." De, — hogy magyarázzak is, ne csak idézzek, — a szülőföldön undorodva érzi a falu szociális nyomorának, szellemi elmaradottságának minden keserűségét Úgy indul a kötete, mintha „elzuhant volna benne a végtelen bánat", békétlenkedő megnyugvással magát is elsiratná ezekben a tragikus megállap'itásokban s megelégednék avval, hogy a magyar nyelv ősi erejével, mely össze - marokra fogott tollába zsúfolódott, maga is segítene sirt ásni az öngyilkos falunak. Tudja azt is, hogy nem magában a faluban kell keresni a romlás okát, mert „Világszekerének törött el a rúd ja" s az „Isten bujdosott el ismeretlen tájra, hordós tetejéről Antikrisztus ágál." Hátborzongva gyönyörködik az ember a dübörgő szavak tömörségén, melyek a sötét képet festik a magyar élet gyökeréről s szinte félünk, féltjük a költőt, tud-e többet is majd ennél a fájdalmas kenet átadásnál. Nos, ■— tud! Mert „huszonnégy év kopogtat" a szive ajtaján, az „ajtó nyílik" s „hús mezőknek lesz vig dalosa". Kint a tenger partján ráeszmél, hogy „szép az élet" s ha „sok temetés esik is szerte a nagy világba1'", uTf „ke- resztutakra állt a nyomod', >, káromlás, szenny és piszok," mégis „Szerte harsonázza az Élet piros indulóját," Ráeszmél, hogy van hivatása a világot járt embernek, a ni agy álfáin bán, — minél több a nyomor odahaza, annál több, — úgy érzi „égretörő hittel", hogy „henne él a falu, benne bízik minden" s a néha megtalált fehér álmokat kell mesélnie, a megtalált uj Igét kell elvetnie, bekor ónál ni a, a megtalált uj életet kell learatnia. Ez a megtalált derűs, fiatal optimizmus szeretteti meg a fiatal poétát az olvasóval. Elhlsszük neíki, hogy a „sok tervből", melyet hisz magában, életre, tettre váltódó valóság lesz. Hiszi, hogy „látnoknak született Jánosnak véréből" és „jó örömmel" mondja: .érkezik, érkezik Idők teljessége, jövő titkos utján városokat látok, Igazság-alapból örökre építve." Mi ennek az elszánt hitének alapja'? Egyszerű tény, hogy résnél nyolc órakor a nyomortanyáról az iskolába siető falusi gyerekek köszöntése ez: „Dicsértesisék a Jézus Krisztus." .,Holilátok emberek? Millió kis szív-rádió röppenti ma világgá. Dicsértessék a. Jézus, az Ut, az Igazság, Élet... Ut a búzamezőkhöz, a mindennapi kenyér édes, fehér Igazságához, Ut az Élet mosolygó hajnali piros mezői felé. Halljátok golfozó diplomaták, kis ott álltok a búzamezők előtt mint fekete torlasz, halljátok? — öltözzetek az Igazság és Jóság ruhájába, hogy Békét teremjenek mind a népek mezői." Néha megtorpan ez a hite, „domboldalon — virágzásban" is s „mig telve van szerelemmel", akkor is érzi, hogy a „Halál izengeí" érte, de vállalja az „uj munkát, uj hajnalt, uj napot", vállalja az „elindulást a kiégett mezőkről" a tettek, az igazság útját, nem menekül el az elvállalt hivatás nehézségei elől, mert meglátta a szajnaparti „Város" hamis fényében is a fonákját, meglátta, hogy a zenés, daloló városban: „A Nőire-Dame-han halkan sir az Isten" .,s a templomban nem égnek a gyertyák." Talán mégis többet idéztein, mint magyaráztam s talán nem is azt idéztem, ami a legjellemzőbb a fiatal poéta költői egyéniségének megmutatására, de nagyon bajos ott magyarázni, ahol az, amit magyarázni akarunk, jobban van megírva minden fejtegetésnél s nagyon nehéz jól idézni ott, ahol majd minden szó, verssor egyaránt jellemző. Régein nem olvastam olyan igazi, szivbéli gyönyörűséggel uj, ismeretlen költőtől verseket, mint Kossányi Józseféit. Határozott, erős, termékeny és színes tehetséget érzek benne. Nem „fakir", aki a megbomlott világ kínjaihoz 'tapadva, önmarcangolőn fekszik a szöges deszkán, de élő, hus-vér ember, akinek szive is megtárul előttünk, melegen, emberi hangon. Benne, a részvétében él az egész világ s a legegyszerűbb szerelemes versében is a világhoz való tartozandóság dobog: „és zsenge szépséged imádom a világ ifjú dolgaiban ..." És ami ezt a figyelmet keltő tartalmat még vonzóbbá teszi, még melegebbé, magyarabbá, az a forma, amelyben elénk áll. Ritmusa tiszta és lüktető, a székely népballadák ritmusára, szófüzésére emlékeztető. Néha szinte meglepő ez arz ősforrásból kristály pohárral merített üdeség. Nem tagadja ezt, nem akarja elrejteni más elől a forrást: „... régi hárfám, szép ó-székely művűt mélyhuruvá szentelte a sok hús nap...“ És nem tagadja, nem rejti el másik forrását sem, a Mécs hatását. („Vagy Mécset olvas, Mereskovszkyl.' ) Ebből a vallomásából azonban arra lehet következtetni, hogy nem fél elárulni a lelki közösséget, mint — mondjuk — a tanítványét a mesterével, tehát nem eltanulásnak könyveli el, de együttérzésnek, eszmei találkozásnak az előbb-jöttel. Hogy más kritikus, aki minden áron kritizálni akar, esetleg azt mondja Kossányi lírájáról, hogy itt-oift több benne a pátosz, mint kellene s ez a pátosz néha bizony üresen kong (Uj földet akarunk, Induló), Istenem, ha egy fiatal költő huszonnégy éves korában csupa tökéleteset alkotna, maga előtt deszkázná be a haladás, a fejlődés útját. Seprőn forr az igazi nemes bor s kell a csáva is, hogy mások vér-tüzesi'tő szeszt égethessenek belőle... —yfA Magyar Dalosszövet komáromi országos dalos- ünnepélyének programja Komárom, május 27. Rendkívül nagy érdeklődés előzi meg a Csehszlovákiai Magyar D« 1 osszöveteég[nek Komáromiban, pünkösd két ünnepén megtartandó második or- szágio|6 dalos ünnepélyét, amelyre nemcsak a jelentkező dalostestületek, de a magyar társadalom is nagy lelkesedéssel készülődik. A Magyar Dalosszöveltségnek ez a seregszemléje a magyar dal ünnepe lesz nemcsak művészeti vonatkozásiban, hanem magyar nemzeti kisebbségi szaempontból -is, ezen ,az ország különböző részeiből összesereglő dalosokon kívül kisebbségi közéletünk reprezentánsai, a magyar kiül túr intézmények képviselői is. Ugyanezen alkalommal ünnepli a Komáromi Diaiegyesület, Komárom városának legrégibb kulturegyesülete, fennállásának és működésének 70-ik évfor múl óját is. A magyar dal e régi, kipróbált, sok sikert és elismerést megért, zászlóihordozója uj egyesüleiti lobogót szerzett be és ennek ünnepélyes felavatása a díszközgyűlés _ keretében megy végibe. Az ünnepség sorrendjét a következőképpen állította össze a dalosszöveltség vezetősége: Junius 3-án Szombaton. Délután 5 órakor a Komáromi dalárdák lampionos felvonulása a Dalegyesület helyiségéből a Nádor-uc- cán a Kapka térre, a Szerenád a városnak. Szabolcsi:a M.—Pogátschnigg G.: Dal a dalról. Előadja a Dalegyesület müködóikara Schmidt Viktor karnagy vezetésiéivel. Csizmadia György városibiró üdívözlőbeszéde. Balázs Árpád—Bellimid Viktor: Magyar dalegyveleg. Előadja a Dal egyesület 'müködőkara c-igányzeneikari kísérettel, b) Szerenád Kovách Tiihamérné szászlóvédő tiszteletére. Petőfi—Kaliber K.: Nem nézek én, minek néznék • . . Deunény D.: Szerenád. Előadja ia jubiláló Dalegyesület müködőkara.. c) Giller János dr. dalosszövetségi országos elnök üdvözlése. Lányi—Hoppé: Régi nóta. Előadja a Dalegyesület müködőkara. A Komáromi Rém. Katih. Egyházi Énekkar, az Egyetértés Munkásdalárda, ja Zsidó-Egyházi Dalárda és a Komáromi Dalegyesület jeligével köszöntik az országos elnököt. Este fél 10 órakor ismerkedési estély a Dalegyesület kerti helyiségében. Június 4-én, pünkösd eilisö ünnepén. Reggel és délelőtt laz érkező dalosok fogadása. Délelőtt 11 órakor a Komáromi Dal egyesület díszközgyűlése az egyesület Nádor-urnái szí níhá z tér méhen. (A díszközgyűlés programjának ismertetésére még visszatérünk.) Délután 2 órakor ébéd a kijelölt vendéglőkben. Délután 4 órakor összpróba a sétatéri katonai lovardáiban. Este 7-kor vacsora a kijelölt vendéglőkben. Este fél 8-kor a díszhangversenyen résztvevő daltestületek gyülekezése a sétatéren levő katonai lovarda előtt. Este fél 9 órak0T díszhangverseny lovardáiban. (A díszhangverseny részletes műsorát legközelebb teljes terjedelmében fogjuk közölni.) Este 11 órakor a Dalegyesület kerti helyiségéiben tánc-estély. (Az országos, díszhangversenyre ülőhelyjegyek 20, 15, 10 és £ koronás áriban előre válthatók Spitzer Sándor könyves botijában, Komárom, Nádor-ucea 29.) Junius 5-én, pünkösd második ünnepéin. Reggel és délelőtt az elutazó dalosok kikisérése a vasútra. Délelőtt 10 órakor a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség nagyválasztimányi ülése a Dalos egyesület termében. Délelőtt 11 órakor a Dalosszövetség évi rendes közgyűlése a Dalegyesület nagytermében. Délután 1 órakor a közgyűlés tagjainak közös ebédje. * A rendezőbizottság ezúton is kéri, hogy a dalosünnepélyre szánt önkéntes adományokat „Csehszlovákiai Magyar Dalos- szövetséjg" Pozsony I. Takarékbank, Bratis- lava-Pozisony, Lőrinc u. 1. cimre szíveskedjenek küldeni. Az ünnepélyen résztvenni óhajtó vendégek elszállásolási, élelmezési és hangverseny-jegyek ügyéiben szíveskedjenek iifj. Nagy János dal egyesületi titkárhoz (Ko- márno-Komárom, Klapka tér 2.) fordulni. (•) Móra Ferenc Ruszinszkóban. Munkácsi tudósítónk jelenti: Móra Ferenc, a szegedi múzeum igazgatója, a kezszere+ekben álló nagy magyar író, kinek pompás magyar Írásait a P. M. H. olvasói lapunk 'hasábjairól jót ismerik, az elmúlt héten Ruszirtszkóiban tartózkodott Móra Ferenc baráti látogatásra és pihenésre jóit Ruszinszkóba. Munkácson R. Vazáry Aladár vendége volt. A nagy magyar iró dr. Jankovics József vezetésével megtekintette a Lehoczky Tivadar-muzeumot. majd föIutazott Vereckéig, a lengyel határra. Vojtech BUCHNER Béla I Sárgaréz, bronz és harangöntöde. Épület és mülakatos műhely KOSICE, Moldavská okr. 20 Készíti a legtisztább hangú harangot a legfinomabb bronzból. Készit továbbá mindenféle épület és mülakatos munkát, Modern vasportálokat. Több arany és ezüst éremmel kitüntetve. —--------—— -------— (*) A pozsonyi rádió szerdai magyar órája. Pozsonyból jelentik: Az e hó 31-éu, szerdán tartandó magyar rádióórán Faragó Ödön rendezésében három mulatságos hangjáték: Őfensége szórakozik, Lacikonyha és a Motor kerül bemutatóra. A három darabban mind hivatásos színművészeik viszik mikrofón elé tehetségük legjavát. Faragó Ödönön kívül a következőik szerepelnek: Újházi Nusi, Révész Ilonka, Wort- imann Rózsa, Laczkó Magda, Bérezy Gyula, Ungváry Ferenc és Pogány Károly. A szerdai magyar rádióóra ez alkalommal a rendes időben, este hat órakor 'kezdődik. (*) Fehér Artúr 6zavalóestje Nagymihálytm. Negymiihályi tudósi tónk jelenti: Fehér Artúr szava tómű vész csütörtökön este tartotta meg nagy- mihályi előadását. A nagyteihetségii művész ifjú magyar, szlovák, cseh és zsidó költők verseinek bemutatása után Szoholeska Mihály, Mécs László, Ady Endre és Poe Edgár Alian költeményeinek művészi előadásával különösen nagy sikert ért el. (*) A pozsonyi városi zeneiskola tanulóhangversenye. Csütörtök este a Primáspalota tükör- termében folyt le szépszámú, disz ting vált közönség jelenlétében a pozsonyi városi zeneiskola szokásos tavaszi tanul óh ang versenye. Ezúttal Németh István László, Groer József és Actardjieff György tanár kiválóbb tanítványai mutatták be tudásukat. Németh tanár növendéked közül Kopasz Laura, Harisé Sarolta és Rajtén Elvira nagy haladásról tettek tanúságot, Magyar Ilonka és Berényi Margit számai pedig az est fénypontját képezték. Mindkettőnek játékában nagy technikai fölkészü'.tséget és mar gas zenei műveltséget láthattunk. Németh tanár kitűnő pedagógiai vezetése mellett nagyra fognak fejlődni. — Groer tanár jó iskoláját dicsérték Oetermuth Izabella és Morvay Margit, akik játékukkal szintén ‘eredményes munka elvégzését bizonyították. — Hönigschmid Erzsébet és Kopasz Elemér Actardjieff tanár hege- düiskolájából kerültek ki és szereplésükkel nagy hatást értek el. — Mindezt összevéve megállapíthatjuk, hogy Pozsony város zenét tanulni akaró fiatalsága bátran bízhatja kiképez- tetését e kiváló zeneiskolára, amely Albrecht Sándor tanár szakavatott vezetése alatt- kifogástalanul működik. (K. A.) (*) Magyar Minerva. A dr. Remi János szerkesztésében havonkint megjelenő Magyar Minerva májusi száma ismét a már megszokott gazdag és változatos tartalommal látott napvilágot s méltóan sorakozik az eddig kiadott számokhoz. A 36 oldalas 5. számban Babits Mihály tovább folytatja bátor és emelkedett hangú vallomását az Írástudók árulásáról, mig Nyiresi-Tichy Kálmán azt a sokszor érintett, de el nem intézett kérdést veti föl, hogy vájjon a napilapok hibásak-e benne hogy a közönséget rászoktatják a véres szenzációkra, vagy a közönség bűne, hogy ilyen olvasmányt kíván lapjaitól? Nagy érdeklődésre tarthat számot dr. Farkas Geiza hangulatos írása is a mai Nürnbergiről, valamint a most megindult „Magyarosam!" című uj rovat, amelyben a folyóirat szerkesztősége konkrét példákban mutatja be a leggyakrabban előforduló magyartalanságokat s azoknak kiirtására hívja föl a nagyközönség figyelmét. A tiszta művészetet szolgáló Írások közül kiemeljük Berényi János és Sven Hédin neimesveretü novelláit, Szenteleky Kornél regényét és Berényi János, Csuka Zoltán, Mihály László, Reményi József. Tamás Lajos és Virsik Mária hangulatos költeményeit. Különösen gazdag ezúttal a könyvrovat. Marék Antal Márai Sándornak „Csutora" és Oláh Györgynek „Lázadás a Tiszánál" című regényeit méltatja., mig Mezei Gábor Bárd Oszkárnak „Liszt" eimü színpadi regényét veszi kemény kritikai bomekés alá. Érdekes kritikát irt még Tamás Lajos is Csuka Zoltán legújabb verskötetéről és Benyovszky Károlynak ..A szlovenszkói magyar színészet vázlatos története" cimü könyvéről. Hatásosan egészíti ki a folyóirat tartalmát a külföldi könyvekről szóló beszámoló. A zágrábi Kázmér Ernő rend kívül érdekesen ir Szergej Tretjakov „Den Si-Chua" című „biointervju“-járóI, mig a pozsonyi Fe- renczy József Sven Hédin ..Dzsehol” című ■könyvének szépségeit emeli ki. — A legolcsóbb szépirodalmi és tudományos folyóirat előfizetési ára félévre 15, 1 évre 30 korona. A kiadó- hivatal (Pozsony, Kertész-ucca 3.) kívánságra készséggel küld csekklapot s megrendelés esetén az 1. számtól kezdve küldi meg a- folyóiratot. Egyes számok Pozsonyban 3 koronáért a Steiner-, Stampfel- és Szent Józeef-könyvkeres- kedésben, valamint Weisz M. ujságüzletében kaphatók. Hajápolás, hajfestés, tartós ondulálás elölt •.jintatos a haját nálunk megvizsgáltatni. Fejből- m és kézápolás legrégibb és legjobb s/akismerö Béres Mihály, KoSicc, rö-u 57 (Andrássy palota) Ingyeo anácsadásSrci d ar^s A NYUGATSZLOV. MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA GALANTAN: Vasárnap: Angyalt vettem feleségül.
