Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-28 / 122. (3232.) szám

'ilÉ/'V HM SZfiMUHK 8 KÉPES HÉTTEL 28 OLPfll ’ Ára a korona Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ ^ r _ évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, A SzloVeTlSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓi ellenzéki pártok félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£ */ Vi fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlKQl TlCipiLQ.pjCL Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ki Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. U. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1!„ Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÚRGÖHYC1M: HÍRLAP, PRflHfl IZGALMAS JÁTÉK Irta: TARJÁN A nemzetközi együttimülködésneik a nép­szövetségiben testet öltő szervezete elérke­zett a legsúlyosabb teherpnóbához. Azok az erőfeszítéseik, amelyek a győztesek részéről a háború befejeztével követő első években ímegnyilatkoztak s 'amelyek leplezetten mi­nél hosszabb időre ki akarták tolni a győ­zelem gyümölcseinek biztositását, hajótörést szemvedtejk azokon az érdekeiben, amelyeket hirdettek, de megvalósításukat úgynakkor meghiúsították. A -végleges bélke megteremtése körül most nem a kis, uj államok tesznek erőfeszí­téseket, hanem a legnagyobbak, a leggazda­gabbak, kétségen kiivül azért, mert felismer­ték, hogy a mai helyzetben nékik van a leg­több vesztenivalójuk. Amikor néhány héttel ezelőtt MacDonald váratlanul Rómába repült és a világot Ang­lia s Olaszország a MacDonald—Mussolini- tervvel lepte meg, olyan heves ellenállás nyilvánult meg Franciaország és szövetsége­sei részéről, amely látszólag hosszú időre eltemette ezt a sokak szerint kellőképpen át netm gondolt, hirtelen megszületett tervek Franci a ország hegemóniáját féltette, szövet­ségesei, Lengyelország és a kisnntamt a nép­szövetségi egyezményre s nz államok egyen­jogúságára való hivatkozással érdekeik el­len irányuló merényletet láttak a négy n ag yih a t a lom együtt működé seben. A németországi események tápot ad'tak a külföld bizalmatlanságának s rövid ideig úgy látszott, hogy sikerült Angliát végleg el­távolít?' 1 -az olasz állásponttól s a nemzetkö­zi útikét olyan irányba terelni, hogy a le­vélve sikerült a francia kormányt egyelőre legalábbis az elvi álláspontnak megnyernie. Franciaország külpolitikájának megingat­hatatlan alapja a biztonság kérdése. A béké­nek örökösen hangoztatott megszervezése, a kelet- és középeurópai szövetségesek csu­pán ennek a törekvésnek az eszközei. Ameddig Franciaország Olaszországgal a két állam között fennálló függő kérdések, de még inkább a jövőben esetleg jelentkező ha­talmi törekvések tekintetében meg nem ál­lapodik s amíg biztonságának kívánt garan­ciáit megszerezni nem tudja, addig Len­gyelország és a kisantant szövetsége Fran­ciaország számára elsőrendű fontossággal bir. Ha azonban Paris a szükséges biztosí­tékokat megkapja s Olaszországgal a Föld­közi tenger és közép- és keleteurópai hege­mónia tekintetében megállapodik, szövetsé­gesei a francia politika szempontjából el­vesztik mai jelentőségüket. A jelekből joggal következtethetünk arra, hogy Parisban az utóbbi hetekben az euró­pai helyzet megítélésében mélyreható válto­zásoknak kellett beállauiok. A francia sajtó ma is bizalmatlansággal nézi a négyhatalmi tervezetet, kívánja a francia politika eddigi vonalának fenntartását, az utolsó szót még nem mondták ki a Quai d'Orsayn, de tény az, hogy a ■ tervezet sem Lengyelországot, sem a ki sántán tót mint egyenrangú tényezőt’ nem emliti. Paul-Boncour ugyan egy három­órás ebéd keretében tárgyalta meg Lenessel, Jeftiecsel és Tiful-esouval az államaikat ér­deklő kérdéseket, de a négyhatalmi egyez­mény csupán Franciaország, Anglia, Olasz­ország és Németország együttműködését ké­szíti elő- A demokrácia elve a nemzetközi •együttműködésiben is csődöt mondott és szükségessé tette a világ békéjéért és boldo­gulásáért. elsősorban felelős nagyhatalmak szorosabb együttműködésének megterem­tését. A Petit Párisién közli a francia ellen­javaslat hat cikkelyből álló szövegét, amely­ből az első a béke érdekében kifejtendő ha­tásos együttműködésről szól. A második a népszövetségi egyezmény 10., 16. és 19. para­grafusain alapuló javaslatok felülvizsgálásá­ra és a népszövetség szerveinek bekapcsolá­sára vonatkozik. Ez a pont tehát a legkénye­sebb kérdésben, a békeszerződések revizió- jának kérdésében igyekszik összeegyeztetni az ellentétes álláspontokat. A harmadik cik­kely megújítja a december IJ-áki, Németor­szág és a legyőzött államok egyenjogúságát elismerő egyezményt és vállalja bizonyos véglegesen megállapítandó időn —- valószí­nűleg tíz éven — belül a győztesek leszere­lési kötelezettségét. A negyedik pont a gaz­dasági újjáépítésről szól, az ötödik az egyez­mény időtartamát állapítja meg egyelőre tiz esztendőben, a hatodik arra kötelezi a hatal­makat, hogy a négyhatalmi egyezmény rati­fikálását a legrövidebb időn belül megvaló­sítsák s az erről szóló okmányt a nemzetek szövetségének vezértitkárságánál bejegyez­tessék. Az Egyesült Államok politikájában Nor­man Davis javaslata szakítást jelent az eddig vallott és gyakorolt elvekkel. Az Egyesült Államok képviselője ki jelen tette, hogy a szá­razföldi leszerelés kérdésében Amerika haj­landó a Németország számára megállapítan­dó feltételeket a maga részére is elfogadni, mint ahogy Roosevelt elnök eddig megis­mert külpolitikai koncepciója bizonyos fokig visszatérést jelent Wilson külpolitikájához. Természetes, hogy a négyhatalmi egyez­mény aktái sem zárnitak még le véglegesen és a leszerelési konferencia sem hozott ed­dig kézzelfogható eredményeket. Csupán a megegyezés kilátásai javultak meg, de még mindig jöhetnek meglepetések, amelyek el­odázhatják a végleges és a népszövetség összes tagjaira kötelező megoldást. Az Egyesült Államok, épp úgy mint An­glia, a leszerelés kérdését főként, a világgaz* dasági válság megoldásának szemszögéből Ítélik meg és a hadi kiadások csökkentésé­vel az államháztartások egyensúlyának hely­Tart a testvérmarakodás Német-osztrák határzár *efere!ési, sőt a világgazdasági konferencia meghiúsulásáért is Németországot terhelje a felelősség. i, Roosevelt elnöknek Hitler programadá- sát megelőző nyilatkozata s az Egyesült Ál­lamok genfi megbízó ttjának, Norman Danis­nak világos, tárgyilagosan megindokolt, ex­pozéja váratlanul megváltoztatták a nemzet­közi helyzet képét. Néhány nap előtt a négy­hatalmi paktum terve újra előtérbe került, még pedig ezúttal angol kezdeményezésre. Anglia — mint mindig a múltban — most is gyakorlati politikát csinál. A világ szeme a junius 12-re összehívott világgazdasági kon­ferencián csüng, annak meghiúsulása a vál­ság alatt roskadozó társadalmakban olyan erőket szabadíthatna fel, aminek következ­ményeit senki sem tudja ma fölbecsülni. Anglia évszázados tradícióinak megfelelő, hogy — ha rövid ideig képtelen volt is a francia befolyásnak ellentállni — a konti­nens második legerősebb hatalmával fogott Kémet állampolgár csak 1008 márka lefizetése ellenében utazhat Ausztriába — Az osztrák Idegenforgalmi ipar katasztrofális helyzetbe került Berlin, május 27. Hivatalos német jelen­tés szerint a birodalmi kormány elhatározta, hogy a német állampolgároknak megtiltja az Ausztriába való beutazást, illetve a határon való átlépést magas dijak lefizetésétől teszi függővé. A hivatalos jelentés kijelenti, hogy ezt a rendszabályt a német állampolgárok ép­ségének érdekében kellett foganatosítani, mert a szigorú osztrák egyenruha- és jelvénytilalom után féiő, hogy a német nemzeti szocialista ál­lampolgárok és az osztrák hatóságok között minduntalan konfliktus támadna. A németek csak úgy védhetik meg az önérzetes német ál­lampolgárokat, ha megtiltják nekik, hogy Ausztriába utazzanak. 1933 junius elseje után csak az a német állampolgár utazhat Ausztriá­ba, aki 1000 márkát lefizet. A német rendelet katasztrofális helyzetbe hozza az osztrák fürdőket és nyaralóhelyeket, amelyek eddig elsősorban a németországi ven­dégekből éltek. Az osztrák nemzeti szocialis­ták az osztrák idegenforgalmat ért súlyos csa­pást máris a saját politikai előnyükre igyekez­nek kihasználni, amennyiben hivatalosan kije­lentik, hogy Dollfuss kancellár németellenes politikája tönkreteszi a fürdőket és azt a sok százezer egzisztenciát, aki Ausztriában az ide­genforgalomból él. Az osztrák kereskedelmi mérlegnek eddig az idegenforgalom volt egyik legaktívabb tétele és Dollfuss németellen ess ege — az osztrák nemzeti szocialisták szerint — ezt az egyetlen aktiv tételt is aláásta. A német rendelet életbeléptetésével az oszt­rák—német feszültség elérte tetőpontját. rendelte, hogy Albert Leó Schlageter német szabadsághős emléknapján Poroszország vala­mennyi iskolájában szüneteljen az oktatás. Mint ismeretes, Schlagetert a franciák pontosan tiz évvel ezelőtt a Rubr-megszállás alkalmával halálra Ítélték és kivégezték. Schlageter láza­dást szított a német területet megszálló fran­ciák ellen és erőszakkal ki akarta őket űzni a Rajna-vidékről. Kísérlete kudarcot vallott és Schlageter a német nemzeti mozgalom mártírja lett. GenShen eSh Doilfuss nem beszélhetett a bécsi egyetemen össze a leszerelési kérdések megoldása és a világgazdasági konferencia sikerének leg­alább is előkészítése céljából. Angol kezdeményezésre vette fel Mussoli­ni ismét a tárgyalások fonalát és érvénye­sítette befolyását a német kormánynál, hogy kölcsönös engedmények árán az ellentétes álláspontokat áltihid alják. A feladat egyálta­lában nem volt könnyű, mert Franciaország­ban a német események hatása alatt az egyenjogúságról elfogadott december 11.-i egyezményt is megtagadták, Németország pedig a győztes államok leszerelésének gyorsabb ütemben, öt év alatt való végrehaj­tását követelte. Parisban az angol kormány rámutatott a német-olasz összefogás következményeire s ezzel a kétségkívül súlyos lehetőséggel ér­ti é c s, május 27. Ma történt meg először, hogy a bécsi egyetem épületébe rendőrök hatoltak be és kizavarták onnan a diákokat. Dr. Doll­fuss osztrák kancellár részt akart venni az egyetem Schlageter-iinnepén és beszédet akart mondani a diákóknak. A nemzeti szocialista diákok a reggeli órákban nagy számban meg­jelentek az egyetem előtt és a kormány ellen tüntettek az egyetem előcsarnokában. A rend­őrök erre behatoltak az aulába és gumibotok­kal szétverték a diákokat. Időközben megér­kezett a kancellár autója, de amikor Dollfuss , meglátta, hogy az egyetem környékén vere- j kednek, azonnal visszatért hivatalába és nem' mondta el beszédét. Helyette Schuschnigg igaz­ságügyminiszter szólt az ifjúsághoz. Az ünnep­séget megtartották, de az egyetemen tovább is nagy izgalom uralkodott. A legújabb jelentés szerint a mentők kénytelenek voltak kiszállni az egyetemhez* hogy kórházba szállítsák a rendőrök gumibotos támadása alkalmával sú­lyosan megsebesült három diákot. Schlageter-iinnep Németországban Berlin, május 27. A Conti-ügynökség je­lentése szerint Rust porosz kultuszminiszter el­iák a SelsősziHéziai petíció vitái át Genf, május 27. Franz Rcrmheim felsőszilé- ziai zsidó kisebbségi petíciójának vitáját a vá­rakozás ellenére nem tartották meg a népszö­vetségi tanács mai ülésén. Keller német dele­gátus a titkos ülésen ugyanis olyan adatokat közölt, amelyek ellentétben állnak az ir előadó jelentésének tartalmával. Á tanács előbb igye­kezni fog az előadó hivatalos jelentése és a német hivatalos álláspont közötti ellentéteket kiküszöbölni s csak akkor tűzi napirendre a petíció vitáját. Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül íMi

Next

/
Thumbnails
Contents