Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-05 / 103. (3213.) szám

XII. évf. 103. (3213) szám ■ Péntek ■ 1933 május 5

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ki,

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja

Szerkesztőség: Prágait, Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184.

SŰRGÖMYC1M: HÍRLAP, PRAHA

A magyar munkásság útja

Az olasz delegátus uj balkáni szerződét megkötésén fáradozik Genfben

A klsantant ellensúlyozása? — Aloisi genfi küldetése

Május elseje, a munka ünnepe elmúlott Európa felett, elmúlott anélkül, hogy kilengésekre, véréé összetűzésekre került volna a ser hárhol is a rendet fenntartó közegek és a tüntető tömegek között. Bizonyos, hogy 1918 óta Európa benne él egy nagy szociális átalakulás áramlatában és ne féljünk a szótól, mondjuk ki: a világtörténelemnek egyik legnagyobb forradalmi átalakulása most megy végbe, amely egészen bizonyosan uj társadalmi és gazdasági rendnek előkészítője. Olyan rendé, amelyben a munka joga érvényesül, a munka szent parancsa kötelező élet norma és amely korszak a sok vajúdás, k-onvulzió után minden embernek biztosítja a helyet a nap alatt. Csakhogy a történelmi fejlődésnek világos szemmel figyelője előtt az ás mindinkább kézzelfoghatóvá válik, hogy az átalakulás nem a marxizmus dogmatikájának jegyében folyik le és nem a marxizmus tételeit fogja igazolni.

Álljunk meg egy pillanatra az idei május elsejének legfeltűnőbb jelenségénél, annál az örvendetes lénynél, hogy e<z a tavaszi ünnep az idén vér nélküli folyt le. Varsóban, Berlinben, Bécsiben, Rómában, Parisban, Londonban és a többi metropolisban nem folyit munkásvér. Nagy dolog ez, ha visszaemlékezünk tizennégy elmúlt május elsejének megdöbbentő eseményeire. Nem múlt el idáig egyetlen május elseje sem, hogy másnap a világsajtónak ne kellett volna áldozatokról, gyakran az áldozatok százairól beszámolnia. Csak a múlt év veszteségűi ér legére gondolunk: Lodzban 24, Varsóban 18, Berliniben 32 halott, néhány kiragadott adat. És Moszkva •rendelkezett, parancsokat küldött a szolgálatéban álló európai központjainak, hogy vigyék szuronyok és puskák elé a munkás- tömegeket, mert a főcél: a lelkek forradalmasítása, az osztályharc fegyveres előkészítése, az európai kultúra 'és civilizáció r-omba- döntése.

Az 1933 május elsejének nincsenek áldozatai. Pedig a gazdasági helyzet Európa szerte nem vélt kedvezőbbre, mint a múlt év májusában volt, sőt sok helyütt megsokszorozódott a nyomor. Már pedig régi elv, hogy a nyomor a legnagyobb forradalmositó. Mi történt tehát Európában, hogy az idei május elseje forradalmi természetű konvulziók, véres összecsapások nélkül, rendben, nyugalomban telit el?

Az történt, hogy Európa közepén, az Északi tengertől el egészen a Földközi tenger azúrkék vizéig, Európa szivében, azon a földön, amely a marxista ideológiát kitermelte, amelyen a szociáldemokrácia nagyranőtt és amelynek munkástömegei a II. Interna- cionále tagjainak nagy számát adták — a II. Internacionále 20 millió tagja közül 12 millió Középeurópa országaiból került ki — az In- ternaciomále elveivel és jelszavaival szemben uj ideológia bontakozik ki. Az osztályba1 re ideológiája, a munkásság nemzetközi szolidaritása egy nagy támadást jelenített a nemzeti társadalom eszméje ellen, elárulását ennek az eszmének, a nemzet többi dolgozó társadalmi 1 osztályaival szemben a szolidaritás megtagadását, szinte államot az államban. Ez az ideológia azonban ott bukott meg, amikor a háborúban és a háborút követő tizenöt súlyos esztendőben kiderült, hogy a munkásság nemzetközi szolidaritása csak jelszó, de soha nem realizált s meg sem valósítható eszme- A közéipeurópai államoknak az In tér náción á- le jelszavait harsogó pártijai — amikor résztGenf, május 4. A Genfiben tartózkodó külföldi államférfiak figyelme ma Aloi-si bárónak, az olasz delegáció vezetőjének tevékenységére összpontosul. Aloisi napok óta fáradhatatlanul tárgyal a kisállamok képviselőivel. Az olaszok azt állítják, hogy Mussolini Aloisit megbízta azzal, hogy a kisállamokat meggyőzze a római négyhatalmi terv veszélytelenségéről, A paktum semmi esetre

Berlin, május 4. Hierl ezredes, a német állami munkahivatal főnöke, a Kreuzzeitung munkatársának részletesen beszámolt arról a

i

nagyarányú tervről, amellyel az uj német kormány az általános munkakötelezeítséget be akarja vezetni Németországban. Az államtit’. kár szerint a munkáshadsereg behívását 1934 január elsején megkezdik. Egyelőre a tizenki- lencéves fiatalembereket vonultatják be a kötelező munkára. Az első évben technikailag aligha valósítható meg az egész évfolyam behívása, de 350.000 fiatalembert föltétlenül munkába állítanak. A kormány legnagyobb gondja az lesz, hogy a munkások megfelelő vezetéséről gondoskodjék. Szerencsés vegyületet kell teremteni a katonaság, a munkásság és az ifjúsági mozgalmak között, mert csak így járhat eredménnyel a kezdeményezés. A munkások nagyrészét mezőgazdasági munkára hasz-1 nálják föl s egyedül a talajjavitási munkáknál hosszú évekre 8—10.000 ember kaphat foglalkozást. A kormány nagy munkaalkalom-teremtési terveiben ugyancsak szerepet játszanak a bevonult munkások. A fiatalembereket mindenvoltok a kormányhatalomban vagy döntőlog avatkoztak az állam soménak irányításába — belpolitikailag sommi't som tudtak tenni a szociális kérdés kielégítő megoldása s a nemzeti kisebbségek sorsának megk annyi lése érdekében, egyszerűen a husosfazék politikáját követték s megelégedtek azzal, hogy a szociáldemokrata boncokat betegisegélyzőá és egyébfajta intézmények jól dotált vezető po- ziciói'ban helyezzék el. Külpolitikailag pedig nem tettek egyebet, mint v aza 1 lns-szölgálatot teljesítettek: olyan irányzatoknak, amelyek a győztes és legyőzött államok közötti viszonyt hosszú időre pétrifikálni akarták. A külföld kegyéből akarták belpolitikai uralmukat megszilárdítani, hogy fenntarthassák kicsinyes klikkuralmukat. A német szociáldemokraták Parisra kacsintottak, a magyar szociáldemokraták sűrűn ápolták prágai kapcsolataikat. A szociáldemokrata boncok külpolitikája csődöt mondott & háború, kitörésékor

sem sértené a kis államok érdekeit, mert olyan konzultatív jellegű szerződés volna, amely sohasem lépi túl a népszövetségi paktum kereteit, A kisállamok genfi delegátusai rendkívül tartózkodó álláspontot foglalnak el Aloisi törekvéseivel szemben.

Ezzel a liirrel ellentétben a Daily Héráid genfi tudósitója úgy tudja, hogy Aloisi Műveseire olyan helyeken helyezik el, ahol nem veszik el a kenyeret más munkások elől.

Hitler iftfervenciéja a lengyel kivetnél

Berlin, május 4. Wysocki lengyel követ tegnap meglátogatta Hitler kancellárt és részletesen tárgyalt vele a német—lengyel viszonyról. Hitler hangsúlyozta, hogy Lengyelországgal szemben a birodalom szigorúan a szerződések keretein belül akar maradni s óhaja az, hogy a két ország minden fölösleges szenvedély esség nélkül foglalkozzék ügyeivel és oldja meg a. közös érdekek problémáit. Később Wysooki Neurath külügyminiszterrel tárgyalt.

Illetékes német kormánykörök szerint a német kancellár azért kérette magához a lengyel követet, hogy hivatalosan eloszlassa Lengyel- országnak kételyeit, melyek a németek békés szándékára vonatkoztak. A lengyelek egyre határozottabban állítják, hogy a németek meg akarják szegni a szerződéseket s ezt a tévhitet Hitler kénytelen volt. eloszlatni. Ugyanakkor a kancellár hangsúlyozta azt is, hogy Mussolini négyhatalmi paktuma szigorúan a szerződések keretén -belül akar maradni. Berlini vélemény szerint a hivatalos német nyilatkozat után Lengyelország nem folytathatja a németéllenes

solini megbízásából balkánszerzödést akar teremteni a kisantant ellensúlyozására. Ebbe a balkáni szerződésbe egyelőre Olaszország, Törökország, Görögország és Bulgária tartozna, később esetleg Ausztria és Magyarország is. A lap megjegyzi, hogy a görög és a török külügyminiszter, valamint a bolgár miniszterelnök az elmúlt napokban sűrűn tárgyalt Aloisival.

propagandát és Hitler nyilatkozata egyáltalán kedvező benyomást fog kelteni a világ közvéleményében. Éppen ezért a német diplomácia rendkívül nagy jelentőséget tulajdonit Hitler akciójának. Lengyelország határterületein az utóbbi hetekben elviselhetetlenné vált a németellenes agitáció és a birodalmi német kereskedők kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy a német áru bojkottja e vidékeken tönkreteszi egzisztenciájukat. A német konzulátusok panaszaira a lengyel hatóságok korrekten válaszoltak, de az agitációt igy sem szüntethették meg. A német közgazdasági világ reméli, hogy Hitler nyilatkozaté után a lengyelek német- ellenes kampánya megszűnik.

Frilz Haber nyugdíjaztatását kérte

Berlin, május 4. Fritz Haber titkos tanácsos és Nobel-dijas tanár értesítette a porosz kultuszminisztériumot, hogy szeptember 30-án nyugdíjba óhajt vonulni.

Haber a világ leghíresebb feltalálói közé tartozik, Ő volt az, aki a trágyázáshoz és a a m-uniciógyártá sh oz nélkülözhetetlen salétromot a háború első évében szintétikus utón a levegőiből előállította. A háború első évében az antant elzárta a csilei salétrombehozatalt és Németország a világháború első évében

'életformáját. De biztos, hogy minden életrevaló nemzet megtalálja.

A magyar kisebbség történelmi útja is csak ez lehet, ha élni és jövőjét, biztosítani akarja. Nem vetheti senki a szemünkre, hogy másfél évtizedes kisebbségi munkánk nem ezt az eszmét művelte volna. Állandóan hirdettük az osztályok és felekezetek feletti nemzeti egység gondolatát. A magyar polgárság ezt az eszmét magáévá tette. A magyar munkásság sorsa, jövője azon fordul meg, hogy képes-e a nemzeti szolidaritás utjának’ a megjárására. Biztató jeleink vannak arra, hogy a magyar munkásság is ezen az utón indult meg. És akkor elkövetkezik az a május, amikor nem az osztályközti ellentétek robbannak ki, hanem tavaszi májusfát ültetünk, a nemzeti egység szent fáját, munkával, áldozatokkal és egymás szeretetével ápolt gyönyörű fát.

Háromszázötvenezer ember vonul be

1934-ben Németországban kötelező munkára

Igy világhírű feltaláld -kálváriáig a birodalomban — Lengyelnémet közeledés? — Betiltott fanok

és csődöt mondott abban a pillanatban, amikor Versaillesben Vándor veid-e elvtárs aláírta a háborút befejező szerződéseket. A.Z in- lernacionále csődje nyilvánvaló volt.

De időnek kellett eltelnie, amig a munkásság tömegei is felismerték ezt és elfordultak a boncoktól. A -nemzeti mozgalmak káderét az internacionalizmusból kiábrándult rétegek alkotják. A nemzeti újjászületés lett a kor eszmei irányitója. Ezt észre kell venni, ez elől nem hunyhatjuk be a szemünket. A szolidaritás nem különböző államok hasonszőrű osztályainak szervezkedése más osztályokkal szemben, hanem egy nemzet testének osztályai teremtik meg a nemzeti együttm-unkál- kodás alapjait, ez az irányzat hatalmasodott el Közé-peurópában. Súlyos tévedéseken, hibákon és elitélendő kilengéseken vezet át ez az ut itt vagy ott és boldog az a nemzeti társadalom, amely e tévedések és kilengések nélkül találja meg a nemzeti egység szent