Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-23 / 118. (3228.) szám

iwb uaniju* <so, iram. XFKAtiAIV ▼ lAüiYAKTl1KJLkAt? Arthur Holly Compton professzor szerdán este kozmikus sugarakkal autókat indít és müesőt produkál a csikágói világkiállítás megnyitó ünnepségén Amerika közvéleménye óriási érdeklődéssel várja a világcsoda megnyitását Egyik csoda a másik mellett várja a hiátlitás látogatóit Ckikágó, május 22. A vasárnapi lapok természetesen tele vannak a világkiállítás megnyitásának eseményeivel. Mint nagy szenzációt jelentik azt a rendkívül érdeklő­déssel várt eseményt, hogy szerdán este a kiáJlllitást olyan aktussal nyitják meg, amely először állítja be a ti­tokzatos kozmikus sugárzást a technika szolgálatába. A kiállítás sporttelepén fog végbememni a nagy esemény, amikoitiis a kozmikus sugarak elsősorban egy csomó automobilt fognak mozgásba hozni, azután pedig a megnyitás programjának különle­ges pontjaként a viWágürből érkező sugarak müesőt fognák létrehozná. A vasárnapi la­pok úgy ünnepük e»l a® eredményt, mint a technika történetiének határkövét, e ezt tel­jes joggal teszik, mert tényleg eljsőizben történik meg, hogy ezeket a titokzatos su­garakat mechanikai munka végreho jására fogják felhaSznáJlini. Az egész tudományos világ rendkívüli érdek­lődéssel tekint a kisér let kimeneté elé. A tu­dományos körökben nagyfokú bizakodás van a siker irányaiban, amit elsősorban annak lehet tulajdonítani, hogy a kísérleteket Amerikának ejgyik legkivá­lóbb fizikusa, dr. Arthur Holly Comption fogja végezni, aki m X-Sugárzás területén 1923-ban a róla elnerozett Compton-efek- tus felfedezésével!) világhírt szerzett. A 41 éves tudós 1927-ben C. T. R. Wilsonnal együtt kapta meg a fizikai Nobel-dijat. A tudományos világ eddig nagyon keve­set. búd a kozmikus sugárzásáéi s csupán annyi bizonyos, hogy ennek a tiokzatos su­gárzásnak eredete a világűrben levő, nekünk még ismeretlen energia- centrumban kere­sendő. Csikágó városa és egész Amerika közvéle­ménye különben nagy láziban várjia a szer­dát, a világkiállítás hivatalos megnyitásának napját. A haladás százada ezt a óimét vitel! a csikágói világkiállítás. A rövid oimlből arra lehetne következtetni, hogy a kiállítás anyaga az elmúlt század történelmét öleli fel. Ez a következtetés azonban nem volna helyes. A kiállítás ennél sokkal nagyobb anyagot ad: a történelem előtti idők állatvilága, a külön­böző világrészek, népek és nemzetek törté­nelme, az amerikai első települők élete, az el­múlt század technikai vívmányai és a jelen, sőt a jövő kor szenzációs alkotásai színes csoportokban tárulnak a néző szeme elé. A múlt, a jelen és a jövő világát eleveníti meg ez a kiállítás, amely a súlyos gazdasági helyzet- dacára óriási méretekben épült. A kiállítás területe, amelyet legnagyobb részben a Miohigam-tó területéből hódítottak el, bérelt terület. A kiállítás száz­ötven napra épült fel. Csikágó képe egészen megváltozik. Azután jön az ősz. A kiállítást becsukják, az épületeket lebontják. És a csu­pasz területet a kiállítás rendezősége vissza­adja a South Park Commission kezelésébe. Az a körülmény, hogy a kiállítás épületei csak ha­tározott időtartamra épültek és ideiglenes jelle­gűek, lehetővé tette az építészek számára, hogy nrinden tradícióval szakítva teljesen uj utakat próbáljanak ki ezen a téren. Városépítészeti vagy egyéb szabályok nem állották útiját a modern szellemű építészet fantáziájának és az építmények tényleg olyan szokatlanok és új­szerű ek, amihez foghatót még sehol a világon sem produkáltak. Hónapokon keresztül tartó kísérletezés után születtek meg a tervek, ame­lyek alapján a kiálltáé épült és ezek az épü­letek maguk is végeredményben csak kísérle­teknek tekinthetők. Tény azonban, hogy ezek a kísérletek sok hasznos és célszerű újítást hoztak az építészet terén és — ha a fonnák talán nem is jelentik a jövő ezázad építészeti (formáit — annyi bizonyos, hogy a kieérlete- •zéssel eltöltött idő nem volt hiábavaló. Uj város a Michigan=tó partján Az amerikai kongresszus az elmúlt télen egy­millió dollárt szavazott meg a kiállítás cél­jaira. Csikágó városa, valamint magánosok, óriási összegekkel járultak hozzá a kiállítás megrendo zéeóh ez. A város területét megnagyobbitották a Mi- chigan-tó területéből elvett résszel és a kiál­lítás területén egy egészen uj, egyetlen eddigi városhoz sem hasonlítható város épült, amely bizarr épületeivel, szokatlan színeivel és vi­lágítási efektusaival ejti bámulatba a szem­lélőt. Az építészek fantáziája ezúttal túltett az átlagos emberi fantázián. A kiállítási épületek csak a céljuknál és rendeltetésüknél fogva hasonlítha­tók azokhoz az emberi alkotásokhoz, amelyeket eddig „épület" néven ismertünk. A külsejük merőben különböző. Szinte nem tudja az em­ber, mit gondoljon róluk. Szépek? Nem tudjuk megállapítani. Csúnyái;? Ezt határozottan nem lehet rájuk mondani. Annyira újak, hogy ne­velni kell magunkat, hogy megérthessük. For­radalmiak. A hagyományoknak a teljes félre- tevése. Nem a múlton való élősködőt? s nem is hosszú evolúció szüleményei ezek, hanem a modern technikai eszközök és a modernista tervező művész fantáziájának szülöttei. Az ablaktalan kiállítás A kiállítás területén egyik hatalmas épület a másik után következik. Az amerikai mezőgaz­daság és ipar miden ága résztvesz a kiállításon s a. látogatónak alkalma lesz a fogpaszta készí­tésétől kezdve a 1 ok omotivgy áriáéig mindent végignézni. A kiállítási épületek legtöbbjének egyáltalán nincs ablaka. Minden mesterségesen van meg­világítva. Ezáltal elérik azt, hogy a kiállítási termek az időjárásra és a napszakokra való tekintet nél­kül mindig egyformák. Este az ablaktalan fa­lakat különböző színes fénnyel világítják meg, az épületek előtt mesterséges szökőkutak ele­venítik meg a látványt és mindez visszatükrö­ződik a Mkbigan-tó vizében. Az ablaktalan épületek szellőztetése és fű­tése, illetőleg hűtése probléma volna a régi iskolához tartozó építész számára. A csikágói épületek tervezői azonban ezt a kérdést köny- nyen megoldották. A fűtés kérdésével nem foglalkoztak, mintán a kiállítás november elején véget ér. A szellőztetés kérdését azon­ban az egyes termek és a tető között elhelye­zett légszivógőpek segítségével tökéletesen megoldották. A kiállítási helyiségek kitünően szellőztethetek és Mithetek. Az építkezésnél használt anyagok nagyobbá- ra szintén eltérnek az eddig használtaktól. A modern épület határozott időre készül s igy az anyagot is így kell megválasztani, hogy en­nek a szempontnak megfeleljen. Elv az volt, hogy olyan építési anyagot kell használni, amely az épület lebontása után is felhasznál­ható újból, továbbá fontos szempont, hogy az alkatrészeknek a szétszedése, vagyis az épü­let lebontása olcsón és könnyen keresztül­vihető legyen. A. felhasznált anyagok, az épü­letek újszerű megalapozása, az acélszerkeze­tek, az újfajta tetőik, továbbá a fal- és padló- burkolás mind ezen célokat szolgálják. »Egy század szárnyai* Ez a címe egy előadásnak, amely az utas- és áruszállítás történetét fogja bemutatni szá­razon, vizen és a levegőben. Mintegy kétszáz ember és 70 lé, továbbá számos lo­komotív, hajó, vasúti kocsi, hintó, primitív automobil és repülőgép fog szerepelni ezen előadás keretében. Hat felvonásban és ezek keretén belül számos képben kerül bemuta­tásra a szállítás története. A hatalmas színpad három részből áll, fedet­len és a Michigan-tó természetes háttérül fog szolgálni a revüszerü előadásnak. A csikágói (kiállítás szenzációja a Sky-Ride, vagyis égi utazás lesz. Egymillió kétszázezer dollárba kerül. Ez már magában véve is szenzáció. Két óriási toronyszerű vasszerkezet között van függőhíd módjára kifeszitve a mintegy hatszáz méter hosszú pálya, amelyen csillék gyanánt lógnak a rakéták által hajtott kis kocsik. Alul a kiálilitási épületek ragyogó képe, sok­szorosan visszaverve a mesterséges lagúnák tükrében, felejthetetlen szépségű látványt tár a nézők szeme elé. Az őskor A történelem előtti idők állatvilágát eleve­níti meg a kiállítás egyik része. A mesterségesen reprodukált környezetben mozognak, sziszegnek, ordítanak, iivökének a természettudósok leírása nyomán rekon­struált gépszörny ok. A rmosaurus, brontosaurus, ős-elefánt, kard- fogu tigris, gyapjas rinoceroe, ős-gorilla, óriás teknős béka és a zsiráf őse reprodukált őskori környezetükben életre kelnek a kiállítás tar­tamára. A kiállítás látogatói abban a meglepetésben is részesülni fognak, hogy az 1803—1804-ben épült várat ismét látni fogják. A. kiállítás ' rendezősége az eredeti tervek alapján visszavarázsolta a város kezdetét je­lentő régi várat a kiállítás közepére. Egyik érdekessége a várnak egy szerződésnek fak­szimiléje. A szerződést az Egyesült Államok kötötték 1832-ben a Sac és Fox indiánokkal és Tisztaság a legnayóbb kincs... és mindenhez Ominői a legjobb segítség! Egyaránt gyorsan és kí­mélve távolítja el a piszkot a pad­lóról, fémről vagy fáról, valamint zsírt, tintát és kor­mot a kezekről! Ominai mindent olcsónj^^Q^ megvásárolták tőlük Illinois-állam északi ré­szét — holdanként három centért. A régi vár­ban a küzdelmes idők emléked láthatók. Vé­res mészárlások írott emlékei, régi fegyverek, ágyuk, katonai egyenruhák, okiratok, mind Csikágó harcos múltjára emlékeztetnek. Lótás-futás, izgatottság, lüktető munka min­denfelé. A kiállítás zászlaját már kitűzték, minden készen van és szerdán este dr. Arthur Holly Compton Nobel-dijas professzor a világ­űr ismeretlen energia forrásából kiinduló koz­mikus sugárzással mozgásba hozza az autókat és esőt fog pergetni az egybegyült ezrek és tízezrek fölé. A haladás százada ez! Ezt a címet viseli a csikágói váláigkiái Iitás. A magyar sportvezérek visszautasítják a politikának a sportba való átültetését A berlini magyar-német vivóaffér utóhullámai a magyar sportközvéleményben Budapest, május 22. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonljelentése.) Országosam ki­mos feltűnést keltett az a hír, hogy a Benlim- be utazott magyar főiskolás vívók a nemzet­közi vivóvenseny megkezdése előtt történt Ha fáradt és izgatott, ha álmat­lanságban és gyakori félelemérzetben szenved, ha hasgörcs, mellnyomás, vagy szivfájás kinozza, akkor igyék reggel éhgyomorra egy-két pohár ter­mészetes „Ferenc József “ keserüvizet, mert ez megszünteti az emésztési zavarok okait és elhárítja a vértolulást. Az emésztő szervek gyógyításénak több orvostanára elismeri, hogy olyan tüneteknél, melyek a tápcsatorna tartal­mának önmérgezéséből származnak, a Ferenc József keserüviz kitünően beválik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. sajnálatos incidens miatt vasárnap hirtelen hazautaztak- Mint ismeretes, a vivóversenv résztvevői számára rende­zett délutáni teán a német diákszövetség vívói nem jelentek meg és távolmaradásu­kat azzal indokolták, hogy összemérik ugyan erejüket a magyarokkal, de a fehér- asztalihoz nem ülnek le velük mindaddig, aanig a Bleyer-iigyibén a német diákság nem kap megfelelő elégtételt. A német diákszövetségnek ez a lépése erő­sen felkavarta a magyar «port köz véleményt s a hétfői lapok ez üggyel kapcsolatban sor­ban közlák a magyar sportélet előkelő veze­tőinek véleményét. A magyaT eporttársadalom egyik vezető tagja ezeket mondotta: „A sajnálatos inci­densről nem kaptunk még hivatalos jelen­tést, annyit azonban tudunk, hogy főiskolás vívóink, anélkül, hogy resztvet­tek volna a versen ven. útban vannak haza­felé. Mindenesetre szeretnénk elérni azt, hogy emiatt a sajnálatos incidens miatt a német- imagyaT sportbarátságban szakadás ne tör­ténjen. Yoílaud Artúr egyetemi tanár, a B®AC elnöke igy nyilatkozott: Ha azt üzenik ne­kem, hogy vívni ugyan vívnak, de a fehér- asztalhoz nem ülnek le velem, hát azt üze­nem vissza, hogy én vívok velük szívesen, de maszk nélkül és éles karddal. Gerevich Tibor egyetemi tanár ezeket mondotta az esettel kapcsolatban: Ha ide­jönnek a németek, mi nem fogunk retorzióval élni és egész bisrtos vagyok benne, hogy ahány teát ren- dÖzünk, a németeket mindenhova meg­hívjuk. Hova jutna a művészet és a sport, ha összekevernék a politikával. Garamv Jenő, a főiskolás spor tszlövet eég fő­titkára és a magyar diákok berlini utjának előkészítője ezeket mondotta: Ha ők nacio­nalisták, ne vegyél; rossz-néven, ha mi is azok vagyunk. A Bleyer-ügy pusztán egy katedra ügye s a tüntetés az egyetemi ifjúságnak a dolga. Mindent el fogunk kö­vetni, hogy főiskolásaink megfelelő elégté­telt kapjanak. Ugróm Gábor, az eljövendő budapesti Európa bajnoksági vivóversenyek intéző bizottságá­nak elnöke igy nyilatkozott: Olyan inzultus ez, amelyet sem ember, sem nemzet nem törhet el. Nem szabad azonban retorzióra gondolná, mert nem a német nép, csak egy egyesület követte el, éippugy, amint a Bleyer-ügy nem németellenes akció. — A szovjet határőrség sortüze menekülő ukrán parasztokra. Bukarestből jelentik: Véres tragédia játszódott le szombaton délután a Dnjeszteren. As orosz-ukrajnai határvidékről tizenkét ukrán paraszt Holin és Noporotova városok között csónakon át akart kelni a fo­lyón, hogy a román uralom alatt levő Besszará- bia területére szökjön. A vörös határőrség ész­revette a szökési kísérletet és amikor a csónak a Dnjeszter közepén volt, sortűzet adott a me­nekülőkre. Mire a csónak' a román partra ért. a tizenkét ukrán menekülő közül négy már ha­lott volt, három pedig súlyosan megsebesült. Ónk öt ukránnak fák ordít % szökés.

Next

/
Thumbnails
Contents