Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-21 / 117. (3227.) szám

j MM SZÁMUNK a KÉPES BÉTTB 28 OlDAl Ara a korona XII. évf. 117. (3227) szám ■ VdSátfldP ® 1933 május 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. A képes melléklettel havonként 2.50 K£-val töbl > Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.- KÍ; A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágai!., Panská ulice 12. 11, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRAHA A Ml VÉLEMÉNYÜNK HITLERRŐL (sp) Prága, május 20. Az elmúlt napok politikai túlfeszültsége után Roosevelt és Hitler intő és mérséklő beszéde következtében bizonyos megnyug­vás támadt az európai légkörben — s ennek csak örülni lehet. A nyugati sajtó lecsende­sedett, az optimisták Daladier és Hitler ta­lálkozásáról mernek beszélni — s ba a hir nem is felel meg a valóságnak, laoszirozása magában véve a feszültség enyhülését jelenti — a lefegyverzési konferencia az ünnepé­lyes optimizmus hangján kezdi meg végső és döntő tanácskozását, szó ami szó: a mult- heti elkeseredést és anlmozitást a békülé- kenység reakciója váltotta föl. A német kancellár beszédét, mint a le- mérséklés és az okos visszavonulás tünetét, mi is hasznos megnyilatkozásnak tartottuk, mert éppen kisebbségi helyzetünknél fogva örömmel üdvözöljük az olyan szavakat, ame­lyek mintegy bejelentik a kilengések ■ és az igazságtalanságok végét s megfelelő plat­formot adnak a kibontakozási tárgyalások­nak. Éppen mi, akik több Ízben határozot­tan rámutattunk az uj német külpolitika kellemetlen és csúf hibáira, kénytelenek voltunk elismerni, hogy a kancellári meg­nyilatkozás diplomáciai mestermü volt, akár — mint a fáma mondja — a múlt héten több ízben Hitlernél járt Brüning csinálta, akár nem. y De állásifoglalásunk miatt Prágában újból megtámadtak és a szemünkre vetették, hogy ,.hitleriánusok“ vagyunk. Erről természetesen szó sincsen- Az alka­lom megfelelőnek látszik arra, hogy tisztáz­zuk állásfoglalásunkat a hitler izmussal szemben, mert sok félreértés, gyanúsítás és vád ért bennünket e kérdéssel kapcsolat­ban. Sok levelet kapunk, amelyek helytele­nítik Hitler-ellenességünket s olyasvalaki is akadt, aki bejelentette, hogy „agyonlő14, mert „zsidóbarátok44 vagyunk, mig mások min­den áron ránk óhajtják bizonyitani az anti­szemitizmust. A látszólagos ellentmondás megoldása egyszerű, s nyilvánvaló lesz, ha rekapituláljuk a hitlerizmusra való reagálás európai történetét azóta, amióta a kancellár hatalomra került Németországban- Mellesleg megjegyezzük, hogy az a folyamat, amin mi kereszt.ülestünk, csaknem valamennyi ma­gyar lapnál bekövetkezett Budapesten, Er­délyben és másutt, sőt más nemzeteknél is, elsősorban az angoloknál, az olaszoknál és az osztrákoknál. A Reiohapóst, az osztrák keresztényszocialisták orgánuma, vagy a bécsi Heimwehr-lapok ugyanúgy fejlődtek, mint mi, de ugyanolyan változásokon estek át az angol lapok is, amelyek MacDonald mintájára kezdetben rokonezenvvel tekin­tettek az uj német kormányra, hogy később, az események hatása alatt álláspontjukat alaposan revideálják. Kezdetben, februárban és márciusban úgy látszott, hogy a hatalomra került Hitler a hatalomra kerülő ellenzékek ősi szokása sze­rint felelős pozíciójában szakit a demagóg frázisokkal, amelyeket valamennyi erélyesen feltörekvő akció alkalmazni szokott skrupu- lus nélküli politikai harcában, s kellő hatá­rozottsággal és bátorsággal, de mégis bizo­nyos mérséklettel megkezdi Németország újjáépítését. Ez volt az idő, amikor Európa a higgadt Papént látta az előtérben, ez volt az idő, amikor Hitler első parlamenti béke­beszéde elhangzott, s MacDonald Rómában Mussolini vei karöltve és Hitler százszázalé­kos bevonásával kidolgozta az uj béketervet. Mi csak a német politika külső hatását lát­tuk, azt, hogy Hitler máról-holnapra Leszá­molt a világ elnyelésével fenyegető bolseviz- mussal, egységes, erős Németországot te­remtett és nyomatékkai békés kibontakozást sürgetett. A német belpolitika még nem volt annyira kirívó, hogy világüggyé vált volna, s igy érthető, hogy az angol, olasz, osztrák, magyar lapok egyelőre várakozó jó­indulattal nézték a hitleri külpolitika bé­kés, de erélyes kibontakozási törekvéseit- s nem foglalkoztak a német bedügyekkel. Mi is igy tettünk. A helyzet hamarosan megváltozott. Gyá­szos reakció következett be. Ha a német­olasz külpolitika márciusban - áprilisba n el­érté háború utáni tetőpontját s Németország fölszabadultnak látszott, az évtizedes külső gúzsbakötéstől s mi ennek örülni tudtunk, mert örülnünk kell, há egy letört nemzet végre vissza szerzi erejét és megillető pozí­cióját, tekintet nélkül ennek a nemzetnek a bel politikájára, amihez elvégre semmi kö­zünk. Ha ez a fejlődés tényleg in vünkre volt, akkor a tetőpontot köveid mélypont alaposan lehütötte lelkesedésünket s mind­azoknak a lelkesedését-, akik örültek a né­met gép visszanyert külső szabadságának és hirtelen hatalmassá nőtt akcióképességének- A jó külpolitikát, amit a római találkozó szí mbpliizált, hamarosan kriminális külpoli­tika követte. Ez kiábrándított. S' ugyanakkor hatványozott tempóbau megkezdődött az a német belpolitikai rettenet, amely fölött nem lehetett többé szemet hunyni és d ős­in teceis©e<ment-t bejelenteni, mint előbb, amikor a szép külpolitikai kibontakozás re­ményében még átmeneti jelenségnek tekint­hette a sajtó a németországi belső eseménye­ket­Természetesen a mi nézetünk is a körül­ményekhez alkalmazkodva alakult. Bármily jóindulattal figyeltük az uj német külpoliti­ka egyenjogúságra törekvő részét (de nem agresszív és erőszakos módszereit), soha nem fogjuk helyeselhetni azokat a merény­leteket, amelyeket Hitler alvezérei a kultú­ra és egy faji kisebbség ellen elkövettek. Soha nem helyeselhetjük az antiszemitizmust s utálattal fordultunk el tőle. Soha nem he­lyeselhetjük a könyvégetést, mert a máglyán kedvenc könyveink hamvadtak e]- Soha nem helyeselhetjük a hitlérizmus erőszakos ter­jesztését. Soha nem helyeselhetjük az embe­ri jogok és a politikai szabadságok gúzsba­kötéséit, mert úgy éreztük, hogy minket is bántanak vele! fös végül soha nem helyesel­hetjük azt a módszert, amivel a hirtelen sar­kantyú f kapott porosz diplomácia nekiment a nemzetközi politikának, bajt bajra tetézett, problémátikuiseá tette a konferenciák és a békés kibontakozást Ígérő hosszú munkák sikerét. Láttáik, hogy csalódtunk s Hitler ép­pen az ellenkező cél felé lohol, mint amit mi a német szellem és átütő erő egységessé és erélyessé válásától reméltünk- Nem „lélek- fogás44, „zsidőfogás44 vezetett, amikor tilta­koztunk a németországi lei lengés ek ellen — mint megvádoltak; nemi •* ii ellentmondás régi és uj állásifoglalásunk között, csak ép­pen csalódtunk, kiábrándultunk, mert köz­bén' hangsúlyozzuk: közben — olyan ese­mények történtek Németországban, amelyek a becsületes embert állásfoglalásának revi- deáláisára kényszeri tét fék. Nem mi voltunk az egyedülie-k, az egész magyar sajtó meg­változott. az osztrák sajtó, sőt az olasz és az angol sajtó is. A „lélekfogás44 vádja nevetsé­ges ebben a viszonylatban. Nagyon jól tud­juk, hogy azokra a magyarokra, akiket egy cim, egy szó, egy esetleg ügyetlenül hasz­nált kifejezés, egy átmeneti kellemetlenség egyszer s mindenkorra kizökkent magyarsá­gukból és nyomban a nemzet ellenségeivé tesz, sohasem számíthatunk- Viszont azok, akiket tényleg pozitív viszony fűz a magyar­sághoz, észrevehettek, hogy becsületesen megmondtuk a véleményünket a- németor­szági eseményekről és ,,megváltoztunk44, amint betelt a mérték és a hitleri kilengé­sek világbotránnyá és a békét veszélyeztető agresszivitássá dagadtak s szinte megfertőz­ték Középeurópát. Mindezt akkor mondjuk el, amikor újból azzal vádolnak, hogy Hitler-pártiak vagyunk. Igen, helyeselni fogjuk a problematikus kan­cellár szavait, ba azok békét és megértést hirdetnek, ba jogokat, igazságot és kibonta­kozást követelnek, ba harcba szállnak a rendszer meglévő hibáival, ha megígérik a kilengések gyors likvidálását — ez jogunk­ban áll és a lelkűnkből fakad; de a leghatá­rozottabban elitéljük a német zavargásokat, amint azok a békét veszélyeztetik, a zsidó­kat vagy bármily más kisebbséget megtá­madnak, a kultúra és a szabadság ellen tör­nek és egy középkori jellegű ridegen porosz mentalitást terjesztenek. íme, a mi „kettős­ségünk44 titka. Akit nem. vezet előítélet s aki mérlegelni tudja a lW3jesség és a hely­telenség lehetőségeit, aki nem kiált valami­re eleve poreá tót, csak azért, mert ebből pillanatnyi előnyt remél, aki objektív tud maradni, megérti magatartásunkat. Megérti, hogy helyeselni fogunk ott, ahol békés ér­dekeink útjába eső dolgokat' látunk, de hely­telenítünk, amint valaki erről az útról letér és barbár módszereivel kompromittálja a békés kibontakozás ügyét. A testvérmarakodás fejleményei Egyre feszültebbé válik a német-osztrák viszony A német diákok Doilfuss ellen tüntetnek — Doilfuss: „elvisel­hetetlen ..— Diplomáciai demarsok Berlin, május 20- A német nemzeti szocia­lista diákok ma délelőtt a berlini egyetem előtt tüntetést rendeztek Doilfuss osztrák kormánya ellen. Frank igazságügyminiszter szembefordult azzal m osztrák állítással, hogy Ausztriának „német rendeltetése44 van Európában. A miniszter szerint ennek az el­lenkezője igaz: Németországnak van „osz­trák rendeltetése44. A nemzeti szocialista mozgalom nem tűrheti, hogy az osztrák test­véreket Dollfu&s kormánya elnyomja és jo­gaikat elvegye. A német akadémikus ifjúság az osztrák testvérek támogatására szélit ja föl a német nemzetet, mert a német élet szellemi és erkölcsi megújítását a határon túlra is ki kell terjeszteni. Léére, a nemzeti szocialista diákság veze­tője a következőket mondotta: — Azzal vádoljuk Doilfuss kormányát, hogy kétezer társunkat letartóztatta és lap­jainkat elnyomja. Ausztriában hallatlan szellemi terror nyilvánul meg a nemzeti szocialista mozgalom ellen. A nemzeti szo­cialista diákszövetség a csatlakozás eszméjét minden erővel támogatni fogja és nyomaté­kos propagandát kezd a cél elérése érdeké­ben. A népgyiilés végül határozatot fogadott el, amelyben állást foglalt az azonnali csatlako­zás mellett. Göring Rómában Róma, május 20. Göring porosz miniszter­elnök pénteken váratlanul Rómába érkezett, ahol Mussolini az esti órákban kihallgatáson fogadta­Vausc&tz Neurafónál Berlin, május 20. Tauschitz berlini osztrák követ tegnap Neurath német külügyminisz­terrel tárgyalt. Bemutatta a külügyminisz­ternek Frank gráei beszédét, amelyben a ba­jor igazságügyi kormánybiztos megsértette az osztrák kormányt és lázadásra szólította föl az osztrák népet. Ugyanakkor az osztrák követ tiltakozott a nemzeti szocialista diá­kok berlini fölvonulása ellen, amelyen a diákok, sőt illetékes kormánykörök is hiva­talosam állást foglaltak Ausztria azonnali csatlakozása mellett Doilfuss a birodalom ellen Becs, május 20. A bécsi Zsóiia-termekbem a keresztényszocialista párt tegnap ülést tartott, amelyen Doilfuss kancellár az osz­trák-német viszonyról beszélt. Végtelenül szomorú jelenségnek tartja, hogy német­nyelvű lapok hetek óta féktelenül uszítanak az osztrák kormány ellen. Véleménye sze­rint elviselhetetlen a német kormány magia- ; tartása, amely minden diplomáciai szokást felrúgva a legféktelemebbül támadja a kis és gyönge Ausztriát. A birodalom magatartása a legprimitívebb nemzetközi együttműködése is lehetetlenné teszi. gUJjT* Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül “W

Next

/
Thumbnails
Contents