Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-21 / 117. (3227.) szám
j MM SZÁMUNK a KÉPES BÉTTB 28 OlDAl Ara a korona XII. évf. 117. (3227) szám ■ VdSátfldP ® 1933 május 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. A képes melléklettel havonként 2.50 K£-val töbl > Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.- KÍ; A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágai!., Panská ulice 12. 11, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRAHA A Ml VÉLEMÉNYÜNK HITLERRŐL (sp) Prága, május 20. Az elmúlt napok politikai túlfeszültsége után Roosevelt és Hitler intő és mérséklő beszéde következtében bizonyos megnyugvás támadt az európai légkörben — s ennek csak örülni lehet. A nyugati sajtó lecsendesedett, az optimisták Daladier és Hitler találkozásáról mernek beszélni — s ba a hir nem is felel meg a valóságnak, laoszirozása magában véve a feszültség enyhülését jelenti — a lefegyverzési konferencia az ünnepélyes optimizmus hangján kezdi meg végső és döntő tanácskozását, szó ami szó: a mult- heti elkeseredést és anlmozitást a békülé- kenység reakciója váltotta föl. A német kancellár beszédét, mint a le- mérséklés és az okos visszavonulás tünetét, mi is hasznos megnyilatkozásnak tartottuk, mert éppen kisebbségi helyzetünknél fogva örömmel üdvözöljük az olyan szavakat, amelyek mintegy bejelentik a kilengések ■ és az igazságtalanságok végét s megfelelő platformot adnak a kibontakozási tárgyalásoknak. Éppen mi, akik több Ízben határozottan rámutattunk az uj német külpolitika kellemetlen és csúf hibáira, kénytelenek voltunk elismerni, hogy a kancellári megnyilatkozás diplomáciai mestermü volt, akár — mint a fáma mondja — a múlt héten több ízben Hitlernél járt Brüning csinálta, akár nem. y De állásifoglalásunk miatt Prágában újból megtámadtak és a szemünkre vetették, hogy ,.hitleriánusok“ vagyunk. Erről természetesen szó sincsen- Az alkalom megfelelőnek látszik arra, hogy tisztázzuk állásfoglalásunkat a hitler izmussal szemben, mert sok félreértés, gyanúsítás és vád ért bennünket e kérdéssel kapcsolatban. Sok levelet kapunk, amelyek helytelenítik Hitler-ellenességünket s olyasvalaki is akadt, aki bejelentette, hogy „agyonlő14, mert „zsidóbarátok44 vagyunk, mig mások minden áron ránk óhajtják bizonyitani az antiszemitizmust. A látszólagos ellentmondás megoldása egyszerű, s nyilvánvaló lesz, ha rekapituláljuk a hitlerizmusra való reagálás európai történetét azóta, amióta a kancellár hatalomra került Németországban- Mellesleg megjegyezzük, hogy az a folyamat, amin mi kereszt.ülestünk, csaknem valamennyi magyar lapnál bekövetkezett Budapesten, Erdélyben és másutt, sőt más nemzeteknél is, elsősorban az angoloknál, az olaszoknál és az osztrákoknál. A Reiohapóst, az osztrák keresztényszocialisták orgánuma, vagy a bécsi Heimwehr-lapok ugyanúgy fejlődtek, mint mi, de ugyanolyan változásokon estek át az angol lapok is, amelyek MacDonald mintájára kezdetben rokonezenvvel tekintettek az uj német kormányra, hogy később, az események hatása alatt álláspontjukat alaposan revideálják. Kezdetben, februárban és márciusban úgy látszott, hogy a hatalomra került Hitler a hatalomra kerülő ellenzékek ősi szokása szerint felelős pozíciójában szakit a demagóg frázisokkal, amelyeket valamennyi erélyesen feltörekvő akció alkalmazni szokott skrupu- lus nélküli politikai harcában, s kellő határozottsággal és bátorsággal, de mégis bizonyos mérséklettel megkezdi Németország újjáépítését. Ez volt az idő, amikor Európa a higgadt Papént látta az előtérben, ez volt az idő, amikor Hitler első parlamenti békebeszéde elhangzott, s MacDonald Rómában Mussolini vei karöltve és Hitler százszázalékos bevonásával kidolgozta az uj béketervet. Mi csak a német politika külső hatását láttuk, azt, hogy Hitler máról-holnapra Leszámolt a világ elnyelésével fenyegető bolseviz- mussal, egységes, erős Németországot teremtett és nyomatékkai békés kibontakozást sürgetett. A német belpolitika még nem volt annyira kirívó, hogy világüggyé vált volna, s igy érthető, hogy az angol, olasz, osztrák, magyar lapok egyelőre várakozó jóindulattal nézték a hitleri külpolitika békés, de erélyes kibontakozási törekvéseit- s nem foglalkoztak a német bedügyekkel. Mi is igy tettünk. A helyzet hamarosan megváltozott. Gyászos reakció következett be. Ha a németolasz külpolitika márciusban - áprilisba n elérté háború utáni tetőpontját s Németország fölszabadultnak látszott, az évtizedes külső gúzsbakötéstől s mi ennek örülni tudtunk, mert örülnünk kell, há egy letört nemzet végre vissza szerzi erejét és megillető pozícióját, tekintet nélkül ennek a nemzetnek a bel politikájára, amihez elvégre semmi közünk. Ha ez a fejlődés tényleg in vünkre volt, akkor a tetőpontot köveid mélypont alaposan lehütötte lelkesedésünket s mindazoknak a lelkesedését-, akik örültek a német gép visszanyert külső szabadságának és hirtelen hatalmassá nőtt akcióképességének- A jó külpolitikát, amit a római találkozó szí mbpliizált, hamarosan kriminális külpolitika követte. Ez kiábrándított. S' ugyanakkor hatványozott tempóbau megkezdődött az a német belpolitikai rettenet, amely fölött nem lehetett többé szemet hunyni és d ősin teceis©e<ment-t bejelenteni, mint előbb, amikor a szép külpolitikai kibontakozás reményében még átmeneti jelenségnek tekinthette a sajtó a németországi belső eseményeketTermészetesen a mi nézetünk is a körülményekhez alkalmazkodva alakult. Bármily jóindulattal figyeltük az uj német külpolitika egyenjogúságra törekvő részét (de nem agresszív és erőszakos módszereit), soha nem fogjuk helyeselhetni azokat a merényleteket, amelyeket Hitler alvezérei a kultúra és egy faji kisebbség ellen elkövettek. Soha nem helyeselhetjük az antiszemitizmust s utálattal fordultunk el tőle. Soha nem helyeselhetjük a könyvégetést, mert a máglyán kedvenc könyveink hamvadtak e]- Soha nem helyeselhetjük a hitlérizmus erőszakos terjesztését. Soha nem helyeselhetjük az emberi jogok és a politikai szabadságok gúzsbakötéséit, mert úgy éreztük, hogy minket is bántanak vele! fös végül soha nem helyeselhetjük azt a módszert, amivel a hirtelen sarkantyú f kapott porosz diplomácia nekiment a nemzetközi politikának, bajt bajra tetézett, problémátikuiseá tette a konferenciák és a békés kibontakozást Ígérő hosszú munkák sikerét. Láttáik, hogy csalódtunk s Hitler éppen az ellenkező cél felé lohol, mint amit mi a német szellem és átütő erő egységessé és erélyessé válásától reméltünk- Nem „lélek- fogás44, „zsidőfogás44 vezetett, amikor tiltakoztunk a németországi lei lengés ek ellen — mint megvádoltak; nemi •* ii ellentmondás régi és uj állásifoglalásunk között, csak éppen csalódtunk, kiábrándultunk, mert közbén' hangsúlyozzuk: közben — olyan események történtek Németországban, amelyek a becsületes embert állásfoglalásának revi- deáláisára kényszeri tét fék. Nem mi voltunk az egyedülie-k, az egész magyar sajtó megváltozott. az osztrák sajtó, sőt az olasz és az angol sajtó is. A „lélekfogás44 vádja nevetséges ebben a viszonylatban. Nagyon jól tudjuk, hogy azokra a magyarokra, akiket egy cim, egy szó, egy esetleg ügyetlenül használt kifejezés, egy átmeneti kellemetlenség egyszer s mindenkorra kizökkent magyarságukból és nyomban a nemzet ellenségeivé tesz, sohasem számíthatunk- Viszont azok, akiket tényleg pozitív viszony fűz a magyarsághoz, észrevehettek, hogy becsületesen megmondtuk a véleményünket a- németországi eseményekről és ,,megváltoztunk44, amint betelt a mérték és a hitleri kilengések világbotránnyá és a békét veszélyeztető agresszivitássá dagadtak s szinte megfertőzték Középeurópát. Mindezt akkor mondjuk el, amikor újból azzal vádolnak, hogy Hitler-pártiak vagyunk. Igen, helyeselni fogjuk a problematikus kancellár szavait, ba azok békét és megértést hirdetnek, ba jogokat, igazságot és kibontakozást követelnek, ba harcba szállnak a rendszer meglévő hibáival, ha megígérik a kilengések gyors likvidálását — ez jogunkban áll és a lelkűnkből fakad; de a leghatározottabban elitéljük a német zavargásokat, amint azok a békét veszélyeztetik, a zsidókat vagy bármily más kisebbséget megtámadnak, a kultúra és a szabadság ellen törnek és egy középkori jellegű ridegen porosz mentalitást terjesztenek. íme, a mi „kettősségünk44 titka. Akit nem. vezet előítélet s aki mérlegelni tudja a lW3jesség és a helytelenség lehetőségeit, aki nem kiált valamire eleve poreá tót, csak azért, mert ebből pillanatnyi előnyt remél, aki objektív tud maradni, megérti magatartásunkat. Megérti, hogy helyeselni fogunk ott, ahol békés érdekeink útjába eső dolgokat' látunk, de helytelenítünk, amint valaki erről az útról letér és barbár módszereivel kompromittálja a békés kibontakozás ügyét. A testvérmarakodás fejleményei Egyre feszültebbé válik a német-osztrák viszony A német diákok Doilfuss ellen tüntetnek — Doilfuss: „elviselhetetlen ..— Diplomáciai demarsok Berlin, május 20- A német nemzeti szocialista diákok ma délelőtt a berlini egyetem előtt tüntetést rendeztek Doilfuss osztrák kormánya ellen. Frank igazságügyminiszter szembefordult azzal m osztrák állítással, hogy Ausztriának „német rendeltetése44 van Európában. A miniszter szerint ennek az ellenkezője igaz: Németországnak van „osztrák rendeltetése44. A nemzeti szocialista mozgalom nem tűrheti, hogy az osztrák testvéreket Dollfu&s kormánya elnyomja és jogaikat elvegye. A német akadémikus ifjúság az osztrák testvérek támogatására szélit ja föl a német nemzetet, mert a német élet szellemi és erkölcsi megújítását a határon túlra is ki kell terjeszteni. Léére, a nemzeti szocialista diákság vezetője a következőket mondotta: — Azzal vádoljuk Doilfuss kormányát, hogy kétezer társunkat letartóztatta és lapjainkat elnyomja. Ausztriában hallatlan szellemi terror nyilvánul meg a nemzeti szocialista mozgalom ellen. A nemzeti szocialista diákszövetség a csatlakozás eszméjét minden erővel támogatni fogja és nyomatékos propagandát kezd a cél elérése érdekében. A népgyiilés végül határozatot fogadott el, amelyben állást foglalt az azonnali csatlakozás mellett. Göring Rómában Róma, május 20. Göring porosz miniszterelnök pénteken váratlanul Rómába érkezett, ahol Mussolini az esti órákban kihallgatáson fogadtaVausc&tz Neurafónál Berlin, május 20. Tauschitz berlini osztrák követ tegnap Neurath német külügyminiszterrel tárgyalt. Bemutatta a külügyminiszternek Frank gráei beszédét, amelyben a bajor igazságügyi kormánybiztos megsértette az osztrák kormányt és lázadásra szólította föl az osztrák népet. Ugyanakkor az osztrák követ tiltakozott a nemzeti szocialista diákok berlini fölvonulása ellen, amelyen a diákok, sőt illetékes kormánykörök is hivatalosam állást foglaltak Ausztria azonnali csatlakozása mellett Doilfuss a birodalom ellen Becs, május 20. A bécsi Zsóiia-termekbem a keresztényszocialista párt tegnap ülést tartott, amelyen Doilfuss kancellár az osztrák-német viszonyról beszélt. Végtelenül szomorú jelenségnek tartja, hogy németnyelvű lapok hetek óta féktelenül uszítanak az osztrák kormány ellen. Véleménye szerint elviselhetetlen a német kormány magia- ; tartása, amely minden diplomáciai szokást felrúgva a legféktelemebbül támadja a kis és gyönge Ausztriát. A birodalom magatartása a legprimitívebb nemzetközi együttműködése is lehetetlenné teszi. gUJjT* Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül “W
