Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-20 / 116. (3226.) szám
1988 nyájas 80, szombat.-se 5 Divatos ruhában, karcsún és szőkén áll birái előtt dr. Meller Rózsi, az „írja hadnagy” szerzője A vádirat a nemzeti szocialisták elleni gyűlölettel indokolja Meller Rózsi különös tettét — Bécs társasága óriási érdeklődéssel követi a tárgyalást Becs, május 19. (A Prágai Magyar Hírlap távirati jelentése.) A bécsi tavaszi szezón- íraik újból megvan a nagy szenzáció-pőre, olyan inyencfalat, amely még a legtapasztaltabb és legedzettebb 'bőr vény széki habitüék inyijét is megcsiklandozza. Ma kezdődött meg a l>écsi esküdtt>iróságion az „Írja hadnagyi sEexzöjének, a magyar származású Meller Rózsinak bünpöre. A Groaavesou-ügy óta nem volt ilyen szenzációs bünpöre Bécsinek és csupán a meggyil- kolt román tenorista ügyében folytatott bírósági eljárás keltett akkora érdeklődést, mint a mai bünpör. Már a kora reggeli órákban valóságos ostrom indult meg a Szürke Há* ellen, a melynek kis esködlbirósági termében dr. Oslo törvényszéki biró elnöklése mellett ma kezdték meg a vegyésadoktornő és rendkívül lehetséges írónő szenzációs pőrét. Mindenki tudja, hogy a terem befogadó képessége csekély, mégis százan és százan tolakszanak, hogy a drámaírót most mint főszereplőt lássák a bíróság előtt. A kétnapos tárgyalásra nagy rendbiztonsági intézkedéseket foganatosítottak, mert nem tartják kizártnak, hogy a politikailag tuöfütött atmoszférában esetleg zajos tüntetéseikre is sor kerülhet. Kilenc órakor vezetik be a vádlottat a terembe. Egyszerűen, de diszkrét elegjanciával öltözködött fel erre az alkalomra. Kék kosztümben vám, nyakán fekete, divatos, óriási másli, szőke haja kissé kuszáiban fésült. Szemmelláthatólag igyekszik, arra, hogy benső felindulását elpalástolja, amíg köaön- bösséget tettetve társalog a teremrőkökkel, aztán dr. Meller Rózsi leül a vádlottak padjára és most mindenki tekintete kíváncsian szegeződák rá. A tárgyaláson ott van a két pszichiáter, dr. Bischodlf professzor és dr. Hővel proefesszor, akik már Írásban is beterjesztették szakértői véleményüket. Az eskJüdtfoÍróság ba két nőt is sorsolnak. Felolvassák a vádiratot, amely részletesen ismerteti Meller Rózsi bűnét, azt a költött támadást, amelyet az Írónő pazar fantáziával rendezett meg maga ellen a bécsi általános beíegsegélyző pénztár kémiai laboratóriumában ez év február negyedikén. Amint később tett beismerő vallomásában maga is részletesen elmondja, konyhakéssel négy ki®ebb vágást tett a saját hátán, ebből három ,kisebb volt, mint a bolhacsi- pés", a negyedik szúrás egy három milliméteres bevágás volt a bőrbe. A „támadás" után az egészen kis sérülések dacára egyszerre rosszul lett, megcsúszott, leesett ée a kezét akaratlanul is felhorzsolta. Elmondja a vádirat Meller Rózsi vallomása alapján azt a mesét is, amit a drámairónő költött a romantikus támadásról: Egy férfi a laboratóriumi szolganőt telefonon az uccára csalta és a doktorkisasszony egydüllértét felhasználta a vakmerő támadásra. Berontott hozzá és ezzel a kiáltással tört rá: — Hitlertől! jövök és üzenetet hozok a Barna Házból! A férfinak kezében konyhakés villogott és ezzel támadt a védtelen nőre. Meller Rózsi azonban harcba szállt támadójával, megragadta nyakkendő jót s annak egy darabja le is szakadt és a kezében maradt. A férfi erre elmenekült, de az írónő felkapott két 6awal megtöltött fiaskót és a menekülő után hajította, Az üvegek az ajtón csapódtak szét és nagy foltban marták ki az ajtó festékét. A merénylő azonban egy cédulát is hagyott a helyszínen és ezen két bécsi Írónak, Félix Salteamék és Sálva- rárnak iniciáléja és pontos lakcíme volt rajta. Amikor Meller Rózsit a padlón heverve megtalálták, a mentőállomásra szállították, onnan azonban nyomban hazabocsátották, hogy otthon gyógyítsa magát. A rendőrség azonnal bevezette a vizsgálatot. Az első órákban az volt a feltevés, hogy a zsidó vallásu Írónő ellen nemzeti szocialista merényletet követtek el. A kriminalisták azonban nyomban párhuzamot vontaik a Meller Rózsi ellen elkövetett „merénylet" és Betlauer Hugónak amely Ottó RoHistoekot, B^ítaucr gyilkosát ábrázolta. Meller Rózsi egy kis tűnődés után felismerni vélte támadóját, amire Rothstockot letartóz látták. A szembesítésnél Meller Rózsi már visszakozol fújt, Rothstock azonban mégis beperelte a dús fantáziájú nőt rágalmazás miatt. A rendőrség pedig továbbnyomozolt nagy ügyönzgalommal és sok fáradsággal. A költség már 500 schillingnél többre rúgott, a legügyesebb detektívek voltak munkában és eredmény mégsem mutatkozott. Végül is arra a gondolatra jutottak, hogy Meller Rózsit megriasztják és egyszerűen rátámadnak, hogy az egész támadást csak kigondolta. Itt már Meller Rózsi neim volt elég jó színész, megrendült és nemsokára mindent őszintén bevallott. Persze, érthetetlen tettét igyekezett valami romantikus indokkal megokolni. El- mondota, hogy végzetesen szerelmes volt egy tlr. Georg K. nevű fiatal akadémikusba, a^i pillanatnyi elmezavarában öngyilkossági kísérletet követett el és a mentőállomásra került. J Szerelmének sorsán sokat gondolkodott és igy jutott arra a kényszerképzetre, hogy Losonc, május közepén. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársától.) A Kárpátok vidékét úgy az ezredik év körül érte el a civilizáció. Pionírjai a szerzetesek voltak, akik keresték a magányt 0 beata solitudo, o sola ibeatitudo. Oh, boldog magány, oh, egyedül- való boldogság! Ott, ahová a földi élet iülek- vósónek zaja már nem ér el, megállapodtak a szerzetesek, templomot építettek s mellette épült fel a kolostor, az Istennek ajánlott csendes munka hajléka. Szent Benedek, a nyugati szerzetes intézmény megteremtője, hegytetőre építette első kolostorát, Szent Norbert, a premontreiek rendalapitéja, az Istentől kijelölt rögbe (praemonstratus) vonult első híveivel. A civilizációnak ezek az első pionírjai erdőt irtottak, mocsarakat szárítottak, szántó- földön dolgoztaik, kódexek fölé görnyedtek s oly csodálatos szépségű iniciálékat festettek, amelyek örök időre szóló emlékei a középkori kolostori művészetnek. A kolostor környéke lassan benépesült e az első települők gyermekei számára a kolostor mellett iskola épült, „Óra et labora", ez volt Benedeknek jelszava s e jelszó jegyében töltötte be lassan a keresztény kultúra és civilizáció a vad hegységek és rejtett völgyek természeti pompáját. Az újkorban azután, amikor az ipari termelés nagy arányokban bontakozott ki, a modern idők pionírjai, a gyáraknak, kohóknak alapi- tói mentek előre azon a csapáson, amelyet elődeik, a fairtók vágtak az uttalan rengetegben. A nyersanyag közvetlen forrásához haladt előre az ipar s azokon a helyeken állapodott meg, ahol kielégitő mennyiségben talált az üzem fenntartásához szükséges anyagot, elsősorban tüzelőfát, szenet és különböző érceket. A szlovén szkot Eskilstuna A középső Kárpátok zónája az Ipoly és Garami völgyétől el egészen a Heimád Kassa melletti áttöréséig, olyan vidék, amely* pazar bőségben ontja kincseit, a különböző érceket s a rengeteg fát. A középhegységek ezen hatalmas öve, amely négy 'megye területére terjedt dri, a természet által arra volt szánva, hogy hatalmas ipart fejlesszen ki. Egy német utazó, aki a nyolcvanas években járta végig ezt a csodálatos szépségű és gazdagságú vidéket, útleírásában elragadtatással irt a vidék csodálatos szépségéről és a természet kincseiről s az ő leírásában találjuk ezt a mondatot: „Az erdő neki is balesetet, szerencsétlenséget keffil szenvednie, hogy az imádott férfi közelébe juthasson és ugyanarra a klinikára kerüljön. A vádirat azonban ezt a romantikus indokolást mereven és határozottan kétségbe vonj a és ugyanolyan romantikus kitalálásnak minősíti, mint az egész támadás meséjét. A vádirat a tett okául politikai motívumot jelöl meg. Meller Róasi gyűlölte a nemzeti Szociális tálkáit és azzal a koholt váddal, hogy ellene, meg még két más z£i- dóvallásu iró ellen merényletet kíséreltek meg, illetve szándékoztak elkövetni, kompromittálni akarta politikai ellenfeleit. A legapróbb részletekig tervszerűen dolgozta ki az áltámadás eszméjét és annak elkövetéséért teljes mértékben felelős. Meller Rózsi személyi adatainak felvétele i közben kiderült, hogy az írónő 31 éves, Budapesten született és Bécsben van illetősége. A filozófiai doktorátust a bécsi egyetemen szerezte. Amíg ezeket az adatokat bediktálja, a karcsú, szőke hölgy felkel a vádlottak padijáról és a korláthoz lép, onnan diktálja be az adatoímellett tör fel a magasba a kohók kéményének füstje, az erdei szellemek és tündérek elmenekültek a modern munka irama elől." Most, a gazdasági válság napjaiban csend és némaság honol azon a vidéken, amelyet a ti— Emésztési nehézségek, gyomorfájás, gyomorégés, rosszullét, fejfájás, idegizgalmak, álmatlanság, gyen- jeségi állapotok, munkaképtelenség esetén a természetes „Ferenc József** keserüviz megszünteti az emésztési zavarokat, a vérkeringést helyes útra tereli, felfrissíti a szellemet és egészséges álmot hoz. Az egyetemi klinikákon végzett kísérletek bizonyítják,; hogy alkoholisták a Ferenc József víz használata folytán éhségérzetüket majdnem teljesen visszaszerezték. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüz- letekben kapható. zennyolcadik század végiétől másfél évszázad alatt uijképüvé formált a kor előretörő lendülete. Ha ma járja keresztül-kasul az érdeklődő idegen ezt a hatalmas hegyterületet, akkor nem hallja a munka zaját, nem látja a kohók égbetöoro füstjét, nem hallja az aláhulló fatörzsek döngését, nem látja a kibányászott és feldolgozott termékekkel megrakott szállítókocsikat, hanem újból csend és nyugalom fogadja a kilométerek százain. Nógrád elnémult üzemet A régi Nógrádmegyének az Ipolytól északra elterülő vidékét az Osztrovszkbbegység kusza láncai töltik be, legnyugatibb ágai annak a középhegyrendszemek, amely innen délnyugat—északkeleti irányban egészen a Heimád völgyéig húzódik s összefoglaló néven Szepes- Gömöri érdi egység néven ismeretes. A nógrádinegyei ipar terület huszonnyolc virágzó gyúr üzemet számlált a munka idején, ma három üzem van munkában, huszonöt szünetel, huszonöt gyártelep épületei roskadoznak Zsákban a c s k á fi csak a tapasztalatlan vásárol. Varta-akkumi;iátor nélkül autót csak laikus vesz. Tapasztalt autóvezetők tudják, hogy a Varta-akkumulátor kiváló teljesítőképességű és tartós, ezért kifogástalan indulást tesz lehetővé és kitűnő világítást biztosit. A szakember a vétel előtt e névre ügyel; 'Várta kát. Annak ellenére, hogy február 15-ike óta vizsgálati fogságban ül, friss és nyugodt és határozott hangon beszél. • Elismeri, hogy bűnös a hatóság félrevezetésében, de nem bűnös a rágalmazásban. „A vádnak ezt a részét nem értem", — •mondja. — Rot'hslockot még csak mint valószínű tettest sem nevezte meg, csupán a lehetőséget hagyta nyitva. Ezután mégegyszer részletesen elmondja, hogy a bűnügyi hatóságot mint akarta félrevezetni. Beismeri, hogy azok a szúrások, amelyeket magán ejtett, semmiféle fájdalmat nem okoztak. Lapzártakor a tárgyalás folyik. mindennapi élet gondjaival dolgos és munkás emberek sok száz főnyi serege. A riportert, aki végigjárja ezt a területet, mindenütt ugyanaz a kép fogadja, ezért tehál teljesen megfelel a célnak, ha egyetlen üzemnél állapodunk meg és a krónikás száraz tol- | Iával egyszerűen feljegyezzük, mit láttunk, mit j tapasztaltunk, mit hallottunk. I Ut a zlatnói üveggyárba Amint az autó a rimaszombati utón elhagyja | a várost, nyomban a határban feltűnik a hatal- j más apátialvad posztógyártelep, amely itt a város tőszomszédságában sok száz losonci s környékbeli munkásnak nyújtott kenyeret. Az üzem áll. A gazdasági válságnak groteszk jelensége ez, tőkeerős érdekeltség kezében van a válla- ! lat, amely még ma is öt százaléknál magasabb dividendát fizet, dolgoztatni azonban nem tnd. Az autó tovább subán, jobbkéz felé a Hubay- kastélyt mellőzzük, majd északi irányban válik ki az a megyei ut, amely Káinéinál éri el az Ipoly völgyét s Pohárig keleti irányban balad. Itt megint északra fordulunk az Ipoly égjük baloldali mellékvölgyében, amely egykor a huszita-uralom egyik fészke volt. Legnagyobb telepük itt még ma is viseli ennek a korszaknak emlékéül a Cseh-Brézó nevet, lakói a husziták ivadékai. Ahol -jártak, nemcsak politikai, de vallási hatást is kifejtettek s útját egyengették Luther vallási tanának, melyre ittrekedt híveik át is térek. Cseh-Brézó felett a zlatnói gyárteleppel zárul a völgy s az ut a régi Nógrád- és Gömőír- vármegye közötti hágón vezet ’ tovább Rima- kokorva felé. Százhat évi munka Zlatnóná! állapodunk meg, ahol a völgV- zárlat magaslati tövében 1825-ben alapította Zahn György a zlatnói üvegyárat, amely száz esztendő alatt a fejlődésnek olyan fokára emelkedett, hogy export-termékei három kontinensre jutottak el és szerezték igazi elismerést annak a magas- színvonalú munkának, amely minőség dolgában nemcsak, hogy méltó versenytársa volt és lehetett az ószakesehországi híres üvegiparnak, hanem sok tekintetben felül, is mulmeggyilkolása között és ezért megmutatták » nőn** csöndes magányát sűrűn szakítja meg a hámc rok eajeu A ragyogó éí^boitwat felé egymá § huszonöt gyárüzemnek környékén jkygd á ta azt. A gyáralapító felesége gyermeke következtében vesztették él Néma csend hatezer csodálatos üvegremekmü mintakiállitásában Látogatás a úarmadiá esztendeje szünetelő zlatnói üveggyárban, amely Sidneytől Torontóig áűldte termékeit Miért kellett 280’ szakmunkásnak abbahagyni a munkát — Még ma is érkeznek a szünetelő gyárhoz külföldi rendelések — A gyors segítség megmenthetné a piacot
