Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-20 / 116. (3226.) szám

'PRAXIM-A\\G^R-HIKLar> 3 1983 május 20, szombat. NYILATKOZAT Arról értesülök, hogy a magyar nemzeti párt lévai országos nagygyűlésén tartott be­szédem kapcsán a gyűlés résztvevőihez fel­tett kérdéseimet egyes magyarországi lapok helytelenül hozták. Minden félreértés elkerülése végett köz­lőm, hogy kérdéseimmel azt kívántam a nagygyűlés által igazoltatni, hogy önrendel­kezési jogunk megvédelmezése céljából eddigi politikai törekvéseink alatt min­dent megtettünk. Nem volt szó uj megnyilat­kozásról. Prága, 1933 május 19. Szcnt-Ivány József s. k. 10.900 halott a pekingi fronton Nanking, május 19. A frontról érkezett je­lentés szerint a japánok Peking közelébe ér­keztek. A kupeikaui csatatéren elesett kí­naiak számát Pék ingben tízezerre beesülik. Gandhi kibírja a háromhetes emelést London, május 19. Gandhi tiz nap óta bőj- töl. Egészségi állapota ma némileg megja­vulj ngy hogy az orvosok véleménye szerint Gandhi kibírja a háromhetes böjtöt, amit önmagának előirt. Gömbös beszéde miatt ellenzékbe vonulnak a magyar legitimisták? Romániában igen kedvező benyomást keltett Gömbös megnyilatkozása Bpdapest, május 10. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése) Gömbös minisz­terelnöknek ismeretes kijelentése a király- kérdésről erős visszhangot keltett a keresz­tény gazdasági pártban. A párt tagjai mind­járt a beszéd elhangzása után értekezletre gyűltek össze és a tanácskozásuk több meg­szakítással mondhatni azóta is folyton tart. Gróf Zichy Jánosnak, a keresztény gazdasá­gi párt elnökének tegnap adott nyilatkozata szerint nincsen kizárva, hogy a párt ellen­zékbe vonul. A keresztény párt kötelékébe nem tartozó legitimista politikusok értesülésünk szerint a külügyi tárca költségvetési vitája során követelni fogják Gömböstől, hogy ne gördít­sen semmiféle akadályt a legitimista szer­vezkedés útjába, sőt arra akarják rábírni, hogy teljesítse a legitimisták régi kívánsá­gát, hogy a detronizációs törvény hatályon kiviil helyezéséről szóló javaslatot nyújtsa mielőbb be. A szabadkéz politikája mellett határoz a keresztény gazdasági párt Budapest, május 19. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A keresztény gazdasági párt ma délelőtt értekezleteit tar­tott, amelyen Csekonics és Apponyi sürget­ték a pártnak ellenzékbe való vonulását. A javaslat ellen Wolf Károly temperamentu­mosán szembeszállt s végül is az értekezlet Wolf indítványára határozatban kimondotta, hogy a párt nem előlegezi a kormánynak tá­mogatását, működését független és szabad keretek között folytatja és a kormány támo­gatásáról esetröl-esetre külön fog határozni. A Gömbös-beszéd román visszhangja Bukarest, május 19. Az Adeverul jelentése Szerint román hivatalos körökben kitűnő be­nyomást keltett Gömbös legutóbbi parla­menti beszéde. Különösen jóleső érzéssel . könyvelték el a románok a beszédnek azt a részét, amelyben Magyarország és Ausztria , viszonyáról szólva kijelentette, hogy ez csak, gazdasági jellegű lehet. Nem tévesztett© ha­tását a Habsburg-restauráció kérdésében el-1 foglalt magatartása sem. A román politikum, soknak általában az a benyomásuk, hogy , Magyarország gazdasági külpolitikájának irányvonala lehetségessé teszi a gazdasági közeledést Magyarország és a kisantant álla­mai között, annál is inkább, mert Magyaror­szág már részt is vesz a kisantant mezőgaz­dasági blokkjának értekezletein. A házszabályrevizió nem engedi meg a parlamenti beszédek fölolvasását A kormány benyújtotta házszabálymődositó javaslatait — A bizott­sági beszédeket a bizottság elnöke és jegyzője fogja cenzúrázni Bieyer kimagyarázkodik Budapest, május 19. (Budapesti szerkesztősé­günk tel efon jelentése.) Bieyer Jakab az elmúlt napokban személyével kapcsolatos események­ről nyilatkozatot adott a Magyarságnak. Bieyer ebben a nyilatkozatában kijelenti, hogy parlamenti beszédeiben már többizbeu elmon­dotta mindazt, amit a legutóbb is mondott. Semmi kapcsolata sincsen a hitlerlzmussal és már a Hitler-féle mozgalom megszületése előtt ugyanilyen módon foglalkozott a magyar- országi német kisebbség kérdéseivel. Tizen­négy évvel ezelőtt segített megalapítani Ma­gyarországon a keresztény irányzatot és nyi­latkozata szerint most egyesek azért szeretnék őt kivégezni a politikai élet terén, mert isme­rik keresztény múltját és keresztény magatar­tását. — örömmel fogadtam Gömbös nyilatkozatát — folytatja tovább Bieyer — és mondhatom, örömmel tölti el a magyarországi németséget Gömbösnek az az ígérete, hogy legközelebb leül velünk a zöldasztalhoz tárgyalni. A mi­niszterelnök fölszólitására már pontokba foglalva eljuttattuk hozzá kívánságainkat. Gömbös beszédében utalt arra, hogy a hazai németség egy részében bizonyos centrifugális törekvés jut kifejezésre. Válóban, vannak olya­nok, akik centrifugális elveket hirdetnek, az én híveim között azonban nincsen egy sem, arról kezeskedem. Egy német falu fiataljai dezavuálják Bieyert Sopron, május 19. Az osztrák határ közvet­len közelében lévő s teljesen németajkú Ág­falva község ifjúsága levelet intézett Bieyer Jakabhoz és e levelében erélyesen és határo­zottan tiltakozik Bieyer parlamenti beszéde el­len. A levélírók fogadatlan prókátornak neve­zik Bieyert, aki alaptalanul emelt vádat a ma­gyarság ellen. A levél irói rámutatnak arra, hogy bár hat elemi iskolát végeztek, alig érte­nek magyaru l, maguk kérték levente oktatóju­kat, hogy az oktatást magyarul végezze, hogy ily módon elsajátíthassák a magyar nyelvet. A jómódú ágfalvi gazdák fiaikat magyar vi­dékre küldik cserébe, hogy igy megtanulják a magyar nyelvet, amelyet az iskolában nem ta­nulhattak meg. Nem igaz az — mondják a le­vélírók —, hogy erőszakkal magyarosítanának, mert hiszen ennek legjobb bizonyítéka az, hogy iskoláik elvégzése után nekik maguknak kel! áldozatokat hozni, hogy magyarul megta­nulhassanak. A eopronkörnyé'ki lakosság Bieyer szereplését csak arra tartja alkalmasnak, hogy megbontsa az eddigi magyar—német testvéri­séget. A német diákegyesület kilép a MEFHOSz-ból Budapest, május 19. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A Bleyer-ügy legújabb fejleménye, hogy a budapesti egye­temen tanuló németországi származású diá­kok Suevia egyesülete kilépett a MEFHOSz- ból. A német diákegyesület vezetősége leve­let irt a magyar főiskolai hallgatók szövetsé­géihez és kijelentette, hogy azonosítja magát teljesen Bleyerrel és ezért kénytelen a szö­vetségből kilépni. Prága, május 19. A képviselőház befejezte ma az 1931. évi állami zárszámadás fölötti vi­tát és a délutáni órákban azt el is fogadta. A vitában Kopecky, Kliment és Till kommunista és Windirach német agrárius képviselő szólalt még föl Remes előadó zárszavai után a Ház a zárszámadást tudomásul vette. Az ülés végén kiosztották a koalíciós pár­tok két kezdeményező javaslatát a házszabá­lyok módosítása tárgyában. Az egyik javaslat a házszabályokról szóló törvény módosítására vonatkozik, a másik pedig a képviselőház ügy­rendjének egyes rendelkezéseit módosítja. Az első javaslat értelmében a házszabályok­ban ezek a lényegesebb változások lesznek: A képviselő sajátkezűiig aláirt, vagy — sür­gős esetben — távirati kérvény utján kérhet a képviselőház elnökségétől szabadságot. Hétnapos szabadságot a képviselőház elnöke adhat, hosszabb szabadságról a képviselőház plénuma határoz az elnök előterjesztésére minden vita nélkül. Ha a képviselő egy hónapban öt egymásután következő ülésről indokolatlanul távol marad, egy hónapra elveszti képviselői diétáit. Ha a képviselőt ugyanazon naptári évben háromszor megbírságolták a fönti okokból, avagy pedig egy ülésszakon indokolatlanul ti­zenöt üléséről maradt távol, elveszti képviselői mandátumát. A mandátumvesztést a választási bíróság a házelnökség javaslatára mondja ki. A kormányjavaslatok tárgyalásának módjá­ra vonatkozólag az az újítás, hogy a módosítás értelmében a benyújtás napjától számított öt ülésen be­lül a kormányjavaslatról vita indulhat meg, még mielőtt azt a bizottsághoz utalták vol­na, ha az elnökség úgy nem határoz, hogy vita ne legyen róla. Ha az elnökség a vitát nem indítja meg, ügy­öt ven képviselő írásban kérheti ezt és a kérés fölött a képviselőház plénuma vita nélkül sza­vaz. A vitát a kormánynak azon tagjai nyitják meg, akik a javaslatot benyújtották. A vitában minden klubnak csak egy tagja vehet részt és a klubon kívüli törvényhozók közül is csak egy szónok. A vita folyamán inditványozni le­het, hogy a törvényjavaslat fölött napirendre térjen a Ház. Erről a vita befejezésével egy­szerű szavazással dönt a Ház. A módosítás szigorltja a rendreutasításokat is. Ha egy képviselő a képviselőházban kifej­tett ténykedése alatt a nemzetgyűlésnek, a kormánynak valamely tagját, vagy annak he­lyettesét megsérti, úgy a sértett nyolc napon belül irásbeliteg kérheti a képviselőház elnökét, hogy az illető képviselő ellen fegyelmi eljárás indittassék. A házelnök ezt a kérvényt gyorsí­tott eljárással a mentelmi bizottság elé utalja. Ha pedig valamelyik képviselő a nemzetgyűlés egyik házát, vagy annak szervét sérti meg, úgy maga a liázelnökség utasíthatja nyolc napon belül a mentelmi bizottságot a fegyelmi eljárás megindítására. A mentelmi bizottság kihallgat­ja a sértőt, esetleg a kérvényezőt és tanukat és újabb nyolc napon belül írásbeli jelentésit köteles tenni a Ház elnökségének, egyúttal jár vaslatot tesz arra vonatkozólag, vájjon napi­rendre térjenek-e az ügy fölött, vagy pedig megbüntessék az sértő felet. A büntetés feddés lehet, amely szigorítható egyhónapi diétamegvonással. Megszigorítják az ülésről való kizárás módo­zatait is. Ha a képviselő megsérti a ház elnökét, a házelnökeéget, a köztársasági elnököt, a kor­mányelnököt, vagy a kormány tagját, avagy nem akarja teljesiteui az elnöknek rendelkezé­seit és intézkedéseit, vagy az ülést zavarja, úgy az elnök kizárhatja legföljebb hat ülésről. Ha a képviselő olymódon zavarja meg az ülés menetét, hogy azt folytatni nem lehet, akkor húsz ülésről lehet kizárni s ez esetben kéthó- napra szóló diétáit veszíti el. A házelnökség határozata alapján azonban hathónapi diétáit is elveszítheti. Huszonegy képviselő aláírásával benyúj­tott interpellációra a kormány vagy annak valamely tagja három hónapon belül köteles válaszolni, vagy a választ megfelelő indokolással megta­gadni. Amennyiben három hó-nap elmúltával nem érkezne meg a válasz, vagy a válasz meg­tagadása, a házelnökség felszólítja a kormányt vagy annak tagját, hogy további harminc na­pon belül adja meg a választ. Ha még ez idő alatt sem készülne el a válasz, akkor az interpellációt a ház napirendjére tűzik akkor, ha ezt ujahb nyolc napon belül az in­terpelláció huszonegy aláírója írásban kéri. Ennél a napirendi pontnál azonban csupán egy interpelláló és a megkérdezett kormánytag be­szélhet. A kormány vagy valamely tagjának (kérésére az interpellációra adandó válasz bi­zalmas ülésen mondható el e ez esetben zárt ülésen folytatják le a vitát is. Ha egy interpellációt ötven képviselő ir alá, akkor a kormány vagy annak tagja tizennégy napon belül köteles a választ megadni, vagy azt kellő indokolással megtagadni. Ha ezt az előirt tizennégy napon belül nem teszi meg, úgy az interpelláló javaslatot tehet arra, hogy az interpelláció a Ház elé kerüljön. A javaslat­ról a képviselőház egyszerű szavazással vita nélkül dönt. Ha a Ház elhatározza a vitát, úgy ebben csak egy interpelláló és a kormánynak illetékes tagja vehet részt. A ma benyújtott másik koalíciós javaslat ér­telmében az ügyrend legfontosabb változása az lenne, hogy a bizottsági üléseken elmondott beszédeknek azon részeit, amelyek a közrendet, vagy az állam biztonságát veszélyeztetik, vagy sértő kifejezéseket tartalmaznak, az illető bizott­ságnak elnöke és jegyzője törölheti a beszéd­ből. Eddig ezt csak a házelnökség tehette meg. Fontos módosítás az is, hogy a beszédeket a jövőben nem szabad olvasni, kivéve a kormánynyilatkozatot, az előadói je­lentést, vagy a kormánytagok jelentését, rö­vid klubnyilatkozatokat és rövid idézeteket, amelyeknek forrását pontosan meg kell je­lölni. A két javaslatot a javaslattevők a kezdeménye­ző és az alkotmányjogi bizottsághoz kérik utalni. A javaslatokat a képviselő-ház mai második formális ülésén már ki is utalták a kezdemé­nyező bizottságnak. A képviselőház legközelebbi ülése kedden délután három órakor lesz. Napi renden szere­pel már a házszabályok módosításáról szóló két javaslat. Valószínűnek tartják, hogy kedden'- a kormány benyújtja a községi választási rend módosításáról szóló javaslatát. Az u] javaslatok a bizottságok retortásban A képvieelőb-áz plenáris ülése után azonnal összeült a kezdeményező bizottság, amely min­den vita nélkül továbbította a házsza-bálymódö- sitásra vonatkozó javaslatokat az alkotmány- jogi bizottsághoz. Az alkotmányjogi bizottság azonnal megim ditotta a k-ét javaslat fölött az általános vitát, amelynek folyamán az ellenzéki bizottsági ta­gok élesen állást-foglaltak a házszabályok szi­gorítása ellen. Az ellenzék szónokai egyhaií- guan azt hangoztatták, hogy a parlament á nép képviselete, ezért inkább nagyobb jogok­kal kell felruházni, semmint ezi-goritani a ház­szabályokat. Az általános vitát ezután befe­jezték és egy albizottságot küldöttek ki, amely hétfőn délután 3 órakor fog részletesen foglal­kozni a két javaslattal Kedden délelőtt 10 órakor újból összeült az alkotmányjogi bizott­ság és itt végleg letárgyalja a javaslatokat. Délután a költségvetési bizottság is ülést tartott és minden vita néLkül elfogadta a mun- kakölcsön jegyzésével kapcsolatos s az adó- amnesztia határidejének meghosszabbításáról szóló kormányjavaslatot. Hitler beszédétek hatása Romániában Bukarest, május 19. A politikai körökben élénken kommentálják Hitler beszédét éis Roosevelt üzenetét. Hivatalos felfogás szerint tagadhatatlanul jóhatást gyakorolt Hitler be­széde a nemzetközi politikai helyzetben, de a beszéd után a világ már tetteket is vár. Roosevelt álláspontját a román hivatalos fel­fogás teljes mértékben osztja. : Fehér fogak: ChlorodontS

Next

/
Thumbnails
Contents