Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-20 / 116. (3226.) szám
\ Ma: RADIÓMELLÉKLET XII. évf. 116. (3226) szám ■ Szombat « 1933 május 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. H képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyea szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— K£. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. 1U emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága iig Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRflHfl Kisantant-gondok A kancellár beszédének hatása? Hirek Hitler és Daladier találkozásáról Az európai hangodat ennek ellenére változatlanul németellenes — Svájc egy csendes városkájában elsimul a német-francia ellentét? A lefegyverzési konferencia újra ülésezik (m.) A kisantant tanácsa május 30-án Prágában összeül. A kiadott kommünikék szerint ez alkalommal eltekintenek az ünnepségektől és a kirándulásoktól, amelyekkel a diplomáciai összejöveteleket tarkítani és mulatságossá tenni szokták, hanem csak dolgozni akarnak. Erre bőven lesz alkalom- Amióta Benes, Titulescu és Jeftics február 16-án Géniben aláírták az uj paktumot, a fontosabbnáMon- tosalbb események egész áradata zuhogott végig Európán, amelyeknek mindegyike a legközvetlenebbül érinti az államszövetséggé kinevezett kisantantot is. Fölösleges volna ezeket az eseményeket részletezni, hiszen azokat minden újságolvasó ember nagyon jól ismeri. A kisantant külügyminiszterei is ki- fejtették már a maguk álláspontiját, úgy hogy szenzációkat, váratlan meglepetéseket a prágai tanácskozásoktól nem igen várhatunk. Mindazonáltal úgy véljük, hogy Bene- séknek mégis elég gondot fog okozni annak a formulának a kiagyalása, amelynek egyfelől a három szövetséges nézeteinek az egyes nagyhatalmakhoz való különböző viszonyukból eredő árnyalatbeli eltéréseit kell összhangba hoznia, másfelől pedig a kisantant mondanivalóját a pillanatnyilag adott helyzethez kell alkalmaznia. Élőire meg vagyunk azonban győződve, hogy ezt a formulát meg fogdák találni. Sokkal nehezebbnek látszik az a feladat, amelynek jegyében a prágai konferencia -voltaképpen összeül, nevezetesen a kisantant gazdasági együttműködésének megteremtése. Az uj államszövetség minden korábbi ilyen alakulattól, például a régi amerikai és svájci államszövetségtől, vagy az északnémet szövetségtől abban különbözik, hogy nem a gazdasági érdekek azonossága hozta létre, hanem egyedül a politikai kombinációk játéka. Amazoknál a közös gazdasági érdekek alakították ki a nekik megfelelő szervezetet, emitt elleniben a politikai szervezkedés megelőzte a gazdasági forgalom bensőségét. Sziate közhely már, ha arra hivatkozunk, hogy Románia és Jugoszlávia agrárállamok, mig Csehszlovákia elsősorban és mindenek felett ipari ország. Az előbbiek legfőbb törekvése gazdasági tekintetben az, hogy mezőgazdasági termékeiket lehetőleg Közép- európábau tudják elhelyezni, mig Csehszlovákia nagyarányú ipari termelése számára az egész világon kénytelen piacokat keresni. Csehszlovákia azonban Románia és Jugoszlávia gabonaíeleslegét a legjobb akarattal sem tudja az utolsó szem búzáig átvenni- Nem tehetné meg ezt akkor sem, ha gazdasági struktúrája a háború előtti keretek között maradt és a történelmi országok mezőgazdasága az utolsó évtizedben nem izmosodott volna meg. így azonban, hogy a csaknem kezdettől fogva agrárpárti vezetés alatt álló kormánytöbbség mezőgazdasági vámokkal bástyázta körül az állam mezőgazdasági termelését, a csehszlovák köztársaság agrárpolitikája lépten-nyomon keresztezi szövetségeseinek gazdasági érdekeit. Most láthatjuk annak hátrányait, hogy ebben az országban, amelynek igazi ereje világviszonylatban is hatalmas iparában rejlik, olyan kormányzati rendszert alakítottak, amelyben a csehszlovák földművesek pártja játssza az első hegedűt-' Nagy államok, mint Németország vagy Franciaország, talán megengedhetik maguknak, hogy a termelés minden ágának kifejlesztésével au tar k módon' biztosítsák szükségleteik kielégítését, de egy kis állam, amilyen Csehszlovákia,; gazdasági tekintetben mindig rá fog szorulni a külföldre, bárPáris, május 19. A világsajtó az első nap meglehetős rokonszenvvel és melegséggel fogadta Hitler beszédét, mint arról tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk. A sok fönntartás és bizonyos tartózkodás mellett a lapok elismerték a német kancellár diplomáciai készségét és főleg azt, hogy sokkal mérsékeltebbed becsnél, mint alvezénei beszélnek s így esetleg megteremthető az a platform, amelyen állva a világkonferenciák mégis megmenthetők. Az elöő nap kedvező benyomását és örömét másnap újabb meggondolások váltották fel Parisban, Londonban és egyebütt- A meglepetésből felocsúdott lapok észrevették, hogy Hitler beszédének csak hangja engedékeny, ami az első pillanatban meglepte és befolyásolta őket, de tartalma változatlanul intoleráns és agresszív. Éppen ezért két nappal a beszéd után nyoma sincs annak a kedvező hangulatnak, amely az első órákban kétségtelenül megvolt és Németország diplomáciai elszigeteltsége ugyanakkora, mint három nappal ezelőtt volt, sőt a bizalmatlanság egyes helyeken még nőtt is. A Times barátságosán ir Hitlerről, de a többi angol lap változatlanul támadja a kancellárt. Németország genfi pozíciója ilyen körülmények között nem javult meg s ha Nadolny nagykövet nem tesz kézzelfogható engedményeket Genfiben, akkor a hitleri békeszózat nem használt és a nagyhatalmak egy frontba tömörülve szembeszállnak a hitleri Németország agresszivitásával és követeléseivel- Nem tudható, vájjon a genifi német delegáció számolva ezzel a nemzetközi elutasítással, a lefegyverzési konferencia ma délután összeülő főbizottságálban olyan javaslatot tesz-e, amellyel kilendíti a birodalmat elszigeteltségéből és visszaállítja a diplomáciai béke status quoját. Az európai béke és az általános rend szempontjából kívánatos, hogy igy történjék és a német birodalom nem a nemzeti szocialista párt alvezé- reinek agresszivitása, hanem Hitler szavainak mérséklete és diplomáciai konciliánssá- ga szerint cselekedjék. A kancellár nagy beszéde némiképpen azonban megtisztította az európai atmoszférát, aminek a béke és a kibontakozás érdekében valóban csak örülni lehet. Ma autentikus forrásból származó hírek érkeznek arról, hogy Daladier és Hitler a közel jövőben milyen nagy gazdasággal is áldotta meg légyen a természet. Csehszlovákia, ha iparát fenn akarja tartani, mindig kénytelen lesz mezőgazdasági termékeket nemcsak szövetSvájcban találkoznak és katonai szakértőik támogatásával közvetlen tárgyalásokkal tisztázni óhajtják a fegyverkezés terén felmerült ellentéteket. Ha a hír ebben a formában nem is felel meg a valóságnak, már az is örömmel üdvözlendő, hogy az elmúlt hetek zsákuocája és ellenséges hangulata után lehetővé vált egy ilyen hírnek ? lanszirozása és a világsajtó elképzelhetnek tartja a német-francia közeledést. Egyre erősedé hireV... Páris, május 19. A francia kamara folyosóin tegnap óta pozitív formában az a hir terjedt el, hogy Hitler és Daladier a közeljövőben egy svájci városban találkozni fognak. Az Ordre inai száma szerint a francia és a német külügyminisztérium máris szorgalmasan dolgozik a találkozó előkészítésén. A gondolatot Francois Poncet berlini francia nagykövet vetette fel és Paul-Boncour helyePáris, május 19. A lefegyverzési konferencia főbizottsága pénteken délután újból összeült és folytatta az angol lefegyverzési terv vitáját. A francia sajtó egyhangúan azt követeli a német delegációtól, hogy változtassa valósággá azokat az ígéreteket, amelyeket Hitler kancellár tegnap tett. A világ Nadolnytól „kézzelfogható javaslatokat44 vár és az Excelsior máris összefoglalja azt, amit Franciaország a német delegációtól követelne. Ezek a követelések a következők: 1. A német delegáció eddig nem volt hajlandó vitába bocsátkozni Németország fegyverkezéséről. Most dokumentumokkal igazolnia kell, hogy Németország tényleg betartotta a ver- saillesi békeszerződés határozatait és katonai alakulatai és egyesületei nem lépik túl a béke- szerződésben megengedett kereteket. 2. Németországnak pontos választ kell adni Roosevelt és MacDouald tervére s nemcsak az általánosságban mozogni, mint Hitler tette szerdai parlamenti beszédében. 3. Németországnak tiszta igennel, vagy tiszta nemmel kell arra a kérdésre felelnie, vájjon hajlandó-e a birodalmi őrséget feloszsatni és részt venni a milicia alapján megszervezendő európai hadseregtipusok egységesítésében. 4. A német delegáció kötelessége, hogy fölvilágosítsa a többi delegátust arról, amit Hitler „kvaüíativ egyenrangúságnak44 nevezett a fegyverkezés terén. Ezt a kifejezést ugyanis senki sem érti. 5. Nadolnynak nyilatkoznia kell a nemzetselte azt. A német kormány, különösen Hitler, szintén Örömmel üdvözölte a tervet s csak DaladieT ellenzi némileg „a túl rendkívüli gesztust'4. A találkozó semmiesetre »em folyhat fe Gfenfben. A megbeszélésen esetleg rész tvennének a birodalmi hadügyminisztérium és a francia hadügyminisztérium szakértői is, továbbá a bét hadsereg vezérkarának kiküldöttei. Lautier volt frand* államtitkár a Hőmmé Libre mai vezércikkében melegen állást foglal azon gondolat mellett, hogy Németország és Franciaország egyezzék ki közvetlenül és ne vegye igénybe Anglia és Amerika közvetítését, mert az utóbbiak „uzsorások voltak közvetítők helyett44. London, május 19. A Reuter-iroda genfi jelentése szerint Norman Dawis indítványára Daladier komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy Hitlerrel találkozzék és közvetlenül megtárgyalja vele a két országot érdeklő problémákat. közi fegyverkezési ellenőrzésről, mert Németország magatartása ebben a kérdésben eddig bizonytalan volt. A Times genfi tudósítójának jelentése szerint a népszövetség köreiben „reménytelen bizonytalanság44 uralkodik. A kancellár beszéde uj oldaláról világította meg a német politikát, de nem az a fontos, hogy mit beszél Hitler, hanem az, hogy milyen javaslatokat tesz Nadolny. Olaszország csatlakozott Roosevelt indítványához Milánó, május 19. Roosevelt javaslatára Olaszország fönntartás nélküli igennel felelt, amennyiben Mussolini megbízta a washingtoni olasz nagykövetet, hogy a következőket közölje az amerikai kormánnyal: „Az olasz kormány szívélyesen csatlakozik Roosevelt elnök indítványához. Értékelni tudja az amerikai üzenet nemes céljait és nagy jelentőségét. Soha nem létezett pillanat, amelyben a világ jólétét és békéjét szivükön viselő nemzetek önkéntes együttműködésére nagyobb szükség lett volna, mint ma. Az olasz kormány hajlandó arra, hogy az amerikai és a többi kormánnyal egyesülve minél hathatósabb módon elvégezze az amerikai javaslatok praktikus megvalósítását44 A turini Gazetta dél Popolo a német, angol, amerikai és olasz egységes frontról beszél, amely hamarosan meg fog alakulni a lefegyverzés elvégzésére és a világ békéjének megőrzésére. amelyek ma még túlságosan fejletlenek, semhogy a csehszlovák iparnak jelentős piacot tudnának biztosítani. Beme* jói tudja és érzi azt, hogy mennyire A világ pozitív javaslatot vár Nadolnytól sebeseitől, hanem más közeli és távoli országoktól is vásárolni. Ez az a pont, amelyen érdekei sohasem egyeztethetők össze teljesen Románia és Jugoszlávia szükségletei vei.
