Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-20 / 116. (3226.) szám

\ Ma: RADIÓMELLÉKLET XII. évf. 116. (3226) szám ■ Szombat « 1933 május 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. H képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyea szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— K£. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. 1U emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága iig Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRflHfl Kisantant-gondok A kancellár beszédének hatása? Hirek Hitler és Daladier találkozásáról Az európai hangodat ennek ellenére változatlanul németellenes — Svájc egy csendes városkájában elsimul a német-francia ellentét? A lefegyverzési konferencia újra ülésezik (m.) A kisantant tanácsa május 30-án Prá­gában összeül. A kiadott kommünikék sze­rint ez alkalommal eltekintenek az ünnepsé­gektől és a kirándulásoktól, amelyekkel a diplomáciai összejöveteleket tarkítani és mu­latságossá tenni szokták, hanem csak dolgoz­ni akarnak. Erre bőven lesz alkalom- Amióta Benes, Titulescu és Jeftics február 16-án Géniben aláírták az uj paktumot, a fontosabbnáMon- tosalbb események egész áradata zuhogott vé­gig Európán, amelyeknek mindegyike a leg­közvetlenebbül érinti az államszövetséggé kinevezett kisantantot is. Fölösleges volna ezeket az eseményeket részletezni, hiszen azokat minden újságolvasó ember nagyon jól ismeri. A kisantant külügyminiszterei is ki- fejtették már a maguk álláspontiját, úgy hogy szenzációkat, váratlan meglepetéseket a prágai tanácskozásoktól nem igen várha­tunk. Mindazonáltal úgy véljük, hogy Bene- séknek mégis elég gondot fog okozni annak a formulának a kiagyalása, amelynek egyfe­lől a három szövetséges nézeteinek az egyes nagyhatalmakhoz való különböző viszonyuk­ból eredő árnyalatbeli eltéréseit kell össz­hangba hoznia, másfelől pedig a kisantant mondanivalóját a pillanatnyilag adott hely­zethez kell alkalmaznia. Élőire meg vagyunk azonban győződve, hogy ezt a formulát meg fogdák találni. Sokkal nehezebbnek látszik az a feladat, amelynek jegyében a prágai konferencia -voltaképpen összeül, nevezetesen a kisantant gazdasági együttműködésének megteremté­se. Az uj államszövetség minden korábbi ilyen alakulattól, például a régi amerikai és svájci államszövetségtől, vagy az északnémet szövetségtől abban különbözik, hogy nem a gazdasági érdekek azonossága hozta létre, hanem egyedül a politikai kombinációk já­téka. Amazoknál a közös gazdasági érdekek alakították ki a nekik megfelelő szervezetet, emitt elleniben a politikai szervezkedés meg­előzte a gazdasági forgalom bensőségét. Sziate közhely már, ha arra hivatkozunk, hogy Románia és Jugoszlávia agrárállamok, mig Csehszlovákia elsősorban és mindenek felett ipari ország. Az előbbiek legfőbb tö­rekvése gazdasági tekintetben az, hogy me­zőgazdasági termékeiket lehetőleg Közép- európábau tudják elhelyezni, mig Csehszlo­vákia nagyarányú ipari termelése számára az egész világon kénytelen piacokat keresni. Csehszlovákia azonban Románia és Jugoszlá­via gabonaíeleslegét a legjobb akarattal sem tudja az utolsó szem búzáig átvenni- Nem tehetné meg ezt akkor sem, ha gazdasági struktúrája a háború előtti keretek között maradt és a történelmi országok mezőgazda­sága az utolsó évtizedben nem izmosodott volna meg. így azonban, hogy a csaknem kezdettől fogva agrárpárti vezetés alatt álló kormánytöbbség mezőgazdasági vámokkal bástyázta körül az állam mezőgazdasági ter­melését, a csehszlovák köztársaság agrárpo­litikája lépten-nyomon keresztezi szövetsé­geseinek gazdasági érdekeit. Most láthatjuk annak hátrányait, hogy ebben az országban, amelynek igazi ereje világviszonylatban is hatalmas iparában rejlik, olyan kormányzati rendszert alakítottak, amelyben a csehszlo­vák földművesek pártja játssza az első hege­dűt-' Nagy államok, mint Németország vagy Franciaország, talán megengedhetik maguk­nak, hogy a termelés minden ágának kifej­lesztésével au tar k módon' biztosítsák szük­ségleteik kielégítését, de egy kis állam, amilyen Csehszlovákia,; gazdasági tekintet­ben mindig rá fog szorulni a külföldre, bár­Páris, május 19. A világsajtó az első nap meglehetős rokonszenvvel és melegséggel fogadta Hitler beszédét, mint arról tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk. A sok fönntartás és bizonyos tartózkodás mel­lett a lapok elismerték a német kancellár diplomáciai készségét és főleg azt, hogy sok­kal mérsékeltebbed becsnél, mint alvezénei beszélnek s így esetleg megteremthető az a platform, amelyen állva a világkonferenciák mégis megmenthetők. Az elöő nap kedvező benyomását és örömét másnap újabb meg­gondolások váltották fel Parisban, London­ban és egyebütt- A meglepetésből felocsú­dott lapok észrevették, hogy Hitler beszédé­nek csak hangja engedékeny, ami az első pillanatban meglepte és befolyásolta őket, de tartalma változatlanul intoleráns és agresszív. Éppen ezért két nappal a beszéd után nyoma sincs annak a kedvező hangulat­nak, amely az első órákban kétségtelenül megvolt és Németország diplomáciai el­szigeteltsége ugyanakkora, mint három nappal ezelőtt volt, sőt a bizalmatlanság egyes helyeken még nőtt is. A Times barátságosán ir Hitlerről, de a töb­bi angol lap változatlanul támadja a kancel­lárt. Németország genfi pozíciója ilyen körül­mények között nem javult meg s ha Nadolny nagykövet nem tesz kézzelfog­ható engedményeket Genfiben, akkor a hit­leri békeszózat nem használt és a nagyhatal­mak egy frontba tömörülve szembeszállnak a hitleri Németország agresszivitásával és követeléseivel- Nem tudható, vájjon a genifi német delegáció számolva ezzel a nemzet­közi elutasítással, a lefegyverzési konferen­cia ma délután összeülő főbizottságálban olyan javaslatot tesz-e, amellyel kilendíti a birodalmat elszigeteltségéből és visszaállítja a diplomáciai béke status quoját. Az európai béke és az általános rend szempontjából kí­vánatos, hogy igy történjék és a német biro­dalom nem a nemzeti szocialista párt alvezé- reinek agresszivitása, hanem Hitler szavai­nak mérséklete és diplomáciai konciliánssá- ga szerint cselekedjék. A kancellár nagy beszéde némiképpen azonban megtisztította az európai atmoszfé­rát, aminek a béke és a kibontakozás érde­kében valóban csak örülni lehet. Ma auten­tikus forrásból származó hírek érkeznek ar­ról, hogy Daladier és Hitler a közel jövőben milyen nagy gazdasággal is áldotta meg lé­gyen a természet. Csehszlovákia, ha iparát fenn akarja tartani, mindig kénytelen lesz mezőgazdasági termékeket nemcsak szövet­Svájcban találkoznak és katonai szakértőik támogatásával közvetlen tárgyalásokkal tisz­tázni óhajtják a fegyverkezés terén felme­rült ellentéteket. Ha a hír ebben a formában nem is felel meg a valóságnak, már az is örömmel üdvözlendő, hogy az elmúlt hetek zsákuocája és ellenséges hangulata után le­hetővé vált egy ilyen hírnek ? lanszirozása és a világsajtó elképzelhetnek tartja a né­met-francia közeledést. Egyre erősedé hireV... Páris, május 19. A francia kamara folyo­sóin tegnap óta pozitív formában az a hir terjedt el, hogy Hitler és Daladier a közel­jövőben egy svájci városban találkozni fog­nak. Az Ordre inai száma szerint a francia és a német külügyminisztérium máris szor­galmasan dolgozik a találkozó előkészítésén. A gondolatot Francois Poncet berlini francia nagykövet vetette fel és Paul-Boncour helye­Páris, május 19. A lefegyverzési konferencia főbizottsága pénteken délután újból összeült és folytatta az angol lefegyverzési terv vitáját. A francia sajtó egyhangúan azt követeli a német delegációtól, hogy változtassa valósággá azokat az ígéreteket, amelyeket Hitler kancellár teg­nap tett. A világ Nadolnytól „kézzelfogható javaslatokat44 vár és az Excelsior máris össze­foglalja azt, amit Franciaország a német dele­gációtól követelne. Ezek a követelések a kö­vetkezők: 1. A német delegáció eddig nem volt hajlandó vitába bocsátkozni Németország fegyverkezésé­ről. Most dokumentumokkal igazolnia kell, hogy Németország tényleg betartotta a ver- saillesi békeszerződés határozatait és katonai alakulatai és egyesületei nem lépik túl a béke- szerződésben megengedett kereteket. 2. Németországnak pontos választ kell adni Roosevelt és MacDouald tervére s nemcsak az általánosságban mozogni, mint Hitler tette szerdai parlamenti beszédében. 3. Németországnak tiszta igennel, vagy tiszta nemmel kell arra a kérdésre felelnie, vájjon hajlandó-e a birodalmi őrséget feloszsatni és részt venni a milicia alapján megszervezendő európai hadseregtipusok egységesítésében. 4. A német delegáció kötelessége, hogy fölvi­lágosítsa a többi delegátust arról, amit Hitler „kvaüíativ egyenrangúságnak44 nevezett a fegy­verkezés terén. Ezt a kifejezést ugyanis senki sem érti. 5. Nadolnynak nyilatkoznia kell a nemzet­selte azt. A német kormány, különösen Hit­ler, szintén Örömmel üdvözölte a tervet s csak DaladieT ellenzi némileg „a túl rend­kívüli gesztust'4. A találkozó semmiesetre »em folyhat fe Gfenfben. A megbeszélésen esetleg rész tvennének a birodalmi hadügy­minisztérium és a francia hadügyminiszté­rium szakértői is, továbbá a bét hadsereg vezérkarának kiküldöttei. Lautier volt frand* államtitkár a Hőmmé Libre mai vezércikkében melegen állást foglal azon gondolat mellett, hogy Németország és Franciaország egyezzék ki közvetlenül és ne vegye igénybe Anglia és Amerika közvetítését, mert az utóbbiak „uzsorások voltak közvetítők helyett44. London, május 19. A Reuter-iroda genfi je­lentése szerint Norman Dawis indítványára Da­ladier komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy Hitlerrel találkozzék és közvetlenül meg­tárgyalja vele a két országot érdeklő problé­mákat. közi fegyverkezési ellenőrzésről, mert Német­ország magatartása ebben a kérdésben eddig bi­zonytalan volt. A Times genfi tudósítójának jelentése szerint a népszövetség köreiben „reménytelen bizony­talanság44 uralkodik. A kancellár beszéde uj oldaláról világította meg a német politikát, de nem az a fontos, hogy mit beszél Hitler, hanem az, hogy milyen javaslatokat tesz Nadolny. Olaszország csatlakozott Roosevelt indítványához Milánó, május 19. Roosevelt javaslatára Olaszország fönntartás nélküli igennel felelt, amennyiben Mussolini megbízta a washingtoni olasz nagykövetet, hogy a következőket közölje az amerikai kormánnyal: „Az olasz kormány szívélyesen csatlakozik Roosevelt elnök indít­ványához. Értékelni tudja az amerikai üzenet nemes céljait és nagy jelentőségét. Soha nem létezett pillanat, amelyben a világ jólétét és békéjét szivükön viselő nemzetek önkéntes együttműködésére nagyobb szükség lett volna, mint ma. Az olasz kormány hajlandó arra, hogy az amerikai és a többi kormánnyal egyesülve minél hathatósabb módon elvégezze az ameri­kai javaslatok praktikus megvalósítását44 A turini Gazetta dél Popolo a német, angol, amerikai és olasz egységes frontról beszél, amely hamarosan meg fog alakulni a lefegyver­zés elvégzésére és a világ békéjének megőrzé­sére. amelyek ma még túlságosan fejletlenek, semhogy a csehszlovák iparnak jelentős pia­cot tudnának biztosítani. Beme* jói tudja és érzi azt, hogy mennyire A világ pozitív javaslatot vár Nadolnytól sebeseitől, hanem más közeli és távoli orszá­goktól is vásárolni. Ez az a pont, amelyen érdekei sohasem egyeztethetők össze telje­sen Románia és Jugoszlávia szükségletei vei.

Next

/
Thumbnails
Contents