Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-17 / 113. (3223.) szám
XII. évf. 113. (3223) szám • S7Crda • 1933 május 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. fl képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kö. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 1L, Panská ulice 12, II. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRHHfl Elmélkedés az uj menetrendről (sp.) Prága, május 16. Van egy rendkívül elfoglalt barátom, akit újabban sok kellemetlenség ért, nagy gondokkal küzd a szegény és reggeltől estig lót, fut, robotol. De amellett romantikus lélek maradt, szereti a napvilágot, a szépet, a jót és szívesen elméláz vágyálmok igézetében. Má'jius tizenötödikén estefelé szokatlan jókedv derengett máskor komoly arcán, amikor könnyebbült szívvel bejelentette, hogy megy baza olvasni, jő könyve van, nagyon örül ennek a szép életnek, valóságos üdülés lesz. Mit olvassz? — kérdeztem. Tudod kérlek, én közismert romantikus lélek vagyok, — felelte szégyenlősen — nem szeretem a nehéz, modern, pesszimista könyveket, elég baj van az életemben, én az optimista, vidám s amellett mégis komoly könyvet szeretem, ne nevess ki kérlek: én ma az uj menetrendet fogom olvasni. Ne nevess kérlek, ez egy jó könyv. Csupa utleirás, modern tempó, .■— és mennyi optimizmus. Csupa happy end: valamennyi vonat célhoz ér, Parisba, Rómába, Vladivosztokba. A fantáziámat íöltiizeh, boldog merengésbe ringat, ha tanulmányozom a riviérai vonatokat, hogyan juthatnék például a leggyorsabban Nizzából Sospeibe. Kérlek, a regények is csak azért érdekesek, mert belehelyezzük magunkat a főhős szerepébe, nos a menetrend nyomán én, a főhős, első osztályon utazom a Rheingoldexpresszen- Kell ennél szebb Wunschtraum, hiszen ebben minden bent van, amit a modern ahasvér-ember az élettől vár. Szabad mozgás, barátom, sebesség, étkezőkoesi. Hidd el, a menetrend az egyetlen könyv, ahol manapság még a haladás szelleme uralkodik 6 mégsem Ítélik máglyahalálra. Év- ről-évre javul, az ember örömmel ál kupit ja meg a fejlődést, sebességeket, számol, összeköttetéseket állapit meg, — szó ami szó, ma este két gyönyörű órám lesz az uj menetrend társaságában. Ha szegény, fáradt barátomnak üdülés a menetrend, mégsem lehet rossz és unalmas könyv. Nem is az. A menetrendnek már a régi időben voltak amatőrjei. A különösig talán csak az, hogy valamikor más érdekelte az embereket benne, mint ma, valamikor, a romantika világában, az emberek, akik menetrendet olvastak (például Karinthy), a helyneveket böngészték és gyönyörködtek a mulatságos trouvail-okon: a „Reszegepiskolt**, a ,.Ka- kaskukorék" és az egyéb furcsa neveken; ma, a technikai korban, a helynevek jelentősége háttérbe szorult s az időoszlopokat tanulmányozzuk. Van mit. Igaza van a barátomnak, a menetrend érdekes olvasmány, én is meggyőződtem róla s az egyetlen könyv, amelyben ma, amikor annyi minden lefelé mérv, még mindig a haladás szelleme érvényesül, örömmel és irigykedve állapítottam meg, hogy a menetrend még tartja magát. Középeurópa a legtöbb helyen megállt a fejlődésben, de nyugaton nincs baj. A szegény, szerencsétlen Németország például minden zavar ellenére, ami ott történik, most május tizenötödikén uj világrekordot állított fel Berlin és Hamburg között a „Repülő Hamburgiéval, amennyiben ez a villamos vonat a csaknem háromszáz kilométeres utat százhuszonhat kilométeres óránkénti átlagsebességgel teszi meg. Ha igy menne valamennyi gyors, három óra alatt jutnánk el Prágából Pozsonyba, vagy négy óra alatt Pozsonyból Kassára. Nálunk a vonat egyelőre az autóval versenyzik, azzal is nehezen, nyugaton eredményesen konkurrál a repülőgéppel s a Repülő Hamburgi mindössze negyedórával lassabban közlekedik, mint ugyanezen a vonalon a repülőgép. Strassburgtól Párisig ötszázhusz kilométer az ut nehéz pályán s a rendes, tizenhárom pullmann-kocsis gyors öt óra tíz perc alatt röpül át a német határról a francia fővárosba. S meggyorsították a többi szép vonatot is, az Aranynvilt. az Észak Csillagát, a Repülő Skótot, az Edelweisst, a Nord- expresszt, a Sudexpresszt, a Szimplonorientet, s ahogy már a nemzetközi előkelő expressze- ket a menetrend leleményes és szellemes irói ÖNESZMÉLÉS BERLINBEN Németország uj külpolitikai orientációt keres Kiutak az izoláltságból — Hitler beszéd® a várt fordulópont? Anglia belátást remél Belpolitikai fionsesiiék a külpolitika megszilárdítása érdekéién Berlin, május 16. A genfi határozatokra és a szerdai Hitler-beszédre v-»4ó várakozás közben a német reggeli lapok vezércikkeikben csaknem kivétel nélkül külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Általános a panasz Németország izoláltsága miatt. „A keresztes háború pszihózisa tört ki Németország ellen** Írja a Taeglicho Rundschau. „A világ közvéleményének ugyanolyan koncentrikus támadása kezdődött meg ellenünk, mint a háború idején és a külföld nem érti meg a németországi eseményeket, de a gyűlölet és az izgatás árjával önti el a birodal- mat“ írja a Tag. A berlini Börsen-Courier szerint Németország a támadások, a gyanu- sitgatások és a rágalmak pergőtüzébe került. A Lokalanzeiger párisi tudósítója a francia fővárost „a világ izgatás! köz pontjá- nak“ nevezi és energikus, céltudatos ellen- propagandát követel. Véleménye szerint a Németország elleni akció két táborból indul ki: a világzsidóság táborából és azoktól, akik Németország újjáéledésétől európai hegemóniájuk megdőlését várják. A nemzeti mozgalom a német belpolitikában gyönyörű eredményeket ért el. A jövőben kétszeres határozottsággal a külföld megnyerésére fog irányulni. „Ne gondoljuk — írja a Lokalanzeiger párisi munkatársa — hogy a drága pénzen megindítandó propaganda egyedül elég a külföld megnyerésére. Elsősorban az kell hozzá, hogy a külföldön és a belföldön sohase hanyagoljuk el az idegen népek érzékenységét és ne tévesszük szem elől a pszihológiai momentumokat/* A Germania ugyanilyen álláspontot foglal el, amikor „a külpolitika prioritását** követeli. A lap szerint a londoni (Rosenberg) és a newyorki (Schaciht) események bebizonyították, hogy könnyebb szenvedélyeket és bizalmatlanságot ébreszteni, mint a nyugalmat helyreállítani. A német p öli Iá ka sürgős feladata, hogy a forradalmi átépítés korszakát minél előbb befejezze és visszaállítsa a stabil rendet. A külpolitika prioritását a birodaíömoan nem szabad szem elől téveszteni, mert „miközben a birodalmat belül ujraácsolják, kiviil helyrehozhatatlan bajok keletkeznek**. A nemzet nagy érdeke szempontjából a forradalomnak, a diadalmas forradalomnak is, áldozatokat kell hoznia. A szerdai Hitler- beszédre utalva a Germania a következőket írja: „Az a grémium, amely előtt. Hitler Adolf beszélni fog, kétségtelenül elvesztette tekintélyét a belföldön és a külföldön és praktikusan kikapcsolódott a törvényhozásból. Mindazonáltal továbbra is a nép akaratának kifejezője maradt, úgy ahogy a nép a március 5-iki választásokon határozott és zártan az uj mozgalom mögé állt. A birodalmi gyűlés szerdai állásfoglalása után a világ kénytelen lesz belátni, hogy Németországban nem egy kis porosz militarista réteg uralkodik, hanem az általános titkos választójog alapján hatalomra került kormány.** Európai feszültség elfiz! meg Hitler síiráai beszédét London, május 16. Az angol sajtó nagy feszültséggel tekint Hitler kancellár szerdai beszéde elé. A lapok általában optimisztiku- san ítélik meg a helyzetet és úgy vélik, hogy Hitler mérsékelni fogja az ügyetlen német külpolitika dühét. „Hitler a közelmúltban többször állást foglal a béke mellett és mi hajlandók vagyunk hinni neki** — írja a Morningpost. — „Reméljük, hogy nagyszerű rábeszélő erejét és hatalmas befolyását a szenvedélyek mérséklésére fogja fölhasználni. Hitler ta,mijeiét adta erejének és most már beláthatja, hogy a legnagyobb államférfim művészet az elért eredmény konszolidálásából áll. Miután Hitler ugyanúgy egységessé forrasztotta Németországot, mint ahogy Mussolini Olaszországot egységessé forrasztotta, lépjen most a nagy olasz államférfin nyomdokába és tegye a világot barátjává.** Ugyanilyen értelemben ir a Daily Telegraph is és megállapítja, hogy valamennyi külföldi állam alkalmazkodni fog ahhoz az irányelvhez, amelyet Hitler szerdán leszögez s ettől függ, vájjon a világ Németország mellé áll-e vagy ellene fordul. Hitler tisztázni fogja azt a kérdést, vájjon Németország a saját szakállára fölfegyverkezik-e vagy sem. A Times mai számában Papén vasárnapi beszédével foglalkozik és újból megállapítja, hogy az al- kancellár rendkívül harciasán beszélt, ami ártalmassá válhat az európai politikában. elnevezték. Olvasom: aki este beszáll Páris- ban, másnap délben Madridban van, rendes rézágyban alhat, reggel megfürödfhet, sétálhat a termes kocsikban, rádiót hallgathat és füles fotelben olvashatja a pompás rugózatái vagonban a legfrissebb híreket, vagy föl s alá járkálva, diktálhat titkárnőjének. Nagyon vigasztaló olvasmány a menetrend, kár, hogy tartalma olyan elérhetetlen álomkép számunkra, mint egy Jókai-regény. De épületes olvasmány is, erkölcsös és példaadó. Az ember fantáziája a mozgalmas rendnek és a nemzetközi tökéletességnek csodálatos birodalmából, amit a nagy „Intornacionális Ka- lauz“ képvisel, csakhamar átkalandozik a politikába s merengve adja föl a kérdést: ha a menetrend garantálni tudja a nemzetközi rendet, miért nem garantálható a nemzetközi rend, a sok pontos összeköttetés, a jó viszony más nemzetközi viszonylatokban is. Mennyi emberi érteleim, tárgyalás, jó szándék, belátás, kompromisszumkötés, alkalmazkodás kellett, amíg évek folyamán kifejlődött a nemzetközi életnek az a csodálatosan jól működő, pontos és békés gépezete, amit az előttem fekvő menetrend képvisel. Nincs szebb dokumentuma egy állam belső rendezettségének és a nemzetközi szolidaritás eredményének, mint ez a bonyolult s mégis tökéletes ötszáz oldal a számok és viszonylatok rengetegével. Nincs, az emberi testvériesedésnek meggyőzőbb szimbóluma. S nem csodálkozom, ha arra gondolok, hogy Mussolini hatalomra jutása után elsőnek éppen az elhanyagolt olasz vasutakat hozta rendbe. Ez volt a kezdet, a szimbólum. Az ember szinte akaratlanul technokrata lesz: ime, a menetrend igazolja, hogy a technikai szükségszerűség miféle szép eredményhez vezet, mennyi rend és tökéletesség, megbízhatóság és — a legtöbb helyen — üzleti siker keletkezik, ha szakemberek látnak hozzá egy nagy és fontos nemzetközi probléma megoldásához! A haladás még a mai bonyolult időben is elvitathatatlan lesz. Képzeljük el. ha a menetrendet politikusok állították volna össze. A hetvenbetedik konferencián a kétszázhetvenhetedik javaslatot vetették volna el, s összeköttetés, tegyük föl Páris és Berlin között ma sem létezne. A menetrend összeállításához ugyanolyan nemzetközi szolidaritás, ugyanannyi tárgyalás és ugyanannyi kölcsönös jóakarat kell, mint bármily más nemzetközi kérdés megoldásához. A vasútnak sikerült, — tisztelet, becsület érte. Másoknak nem sikerült: sajátmaguk az okai, A menetrend azért optimista Írás, mert bebizonyítja, hogy lehet nemzetközi szolidaritás, elképzelhető az internacionálle élet pontos •működése még ma is, s lehet eredményt elérni a nemzetközi megállapodásokkal. Á menetrend-konferenciák mindig sikerrel végződnek, a többi konferencia nem Miért? Mert a vasúti dolgokat szakértők intézik s a többit nem? Az okokat nehéz volna kikutatni, de ma. amikor két nagy konferencia jegyében állunk s e konferenciák feladata, hogy az emberi élet legfontosabb ágaiban éltető és nélkülözhetetlen nemzetközi megállapodásokat kössenek, kidolgozzák Európa teljes életrendjét, példaképnek oda óhajtanék állítani a nagy Nemzetközi Vasúti Kalauzt a lefegyverzési konferencia és a világgazdasági konferencia asztalára: ■ime. lehetséges a megegyezés, a legbonyolultabb nemzetközi problémák is megoldhatók, a konferenciák is eredményre vezethetnek és Európába visszaköltözhet a rend -zelleme, ha szakértők látnak hozzá a munkához és megvan a kölcsönös jóakarat a kiegyezésre. Csakis a mentalitáson múlik, nem a technikán. Nem lehetetlenség: az ember elég okos, hogy egymás igényeinek kielégítésével és mégis tervszerű kötelességgel rendezze közös ügyeit s minden — menetrendszerű pontossággal bonyolódjék le a világon. Nagy könyv, példaadó könyv, optimista könyv a menetrend.
