Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-04 / 102. (3212.) szám

1933 május 4, csütörtök. „A kisantant csak akkor életképes, ha Magyarországgal is együttműködik'* Dr. Jabloniczky János, országos keresztényszocialistapárti képviselő fölszőlalása a képviselőház külügyi vitájában Prága, május 3. A képviselőház külügyi vi­tájában — mint röviden jelentettük — föezó- lalt dr. Jabloniczky János országos keresztény­szocialistapárti képviselő is. A képviselő — akinek beszédét technikai okokból csak most van módunkban# ismertetni — egyebek között a következőket mondotta: —• Ismeretes, hogy a békeszerződéseket 1922. iben itt a parlamentben tárgyalták. Annakide­jén volt bátorságom a parlament fóruma előtt kijelenteni, hogy azok, akik a békeszerződése- ■ két megalkották, mindennek mondhatók, csak államférfiaknak nem. Mert az államférfinak leg­fontosabb tulajdonsága az előrelátás kell, hogy legyen, de a békeszerződések szerkesztői — mint azt a mai tények igazolják — ennek na­gyon is hijjával voltak. Természetesen a békeszerződések szerkesztői között a mi külügyminiszterünket is értettem, amit félreértések elkerülése végett külön is hangsúlyoznom kell. A békesmiődések — Annakidején nem átadottam azt is kije­lenteni, hogy ezek a békeszerződések — ame­lyeket a külügyminiszter ur, mint örök időkre szólókat elfogadásra ajánlott — csak papir. rongyok. Ezért rendreutasitásban volt részem, de mindamellett még ma is élek s megindult szívvel örülök annak, hogy a szerződések vég­órájukat élik. Ma, amikor minden olyan szépen bekövetkezett, ahogyan én azt bátor voltam 1922-ben fölvázolni, nem dicsekszem azzal, hogy talán valami különös bölcsesség, vagy prófétaszellem vezetett volna akkor engem. Egyáltalában nem. Én csak átolvastam a béke- szerződéseket s annyi oktalan és természetelle­nes dolgot találtam bennük, hogy azok jövőjé­nek sorsával hamar készen voltam. A dolog na­gyon egyszerű volt. Csak annak van hosszú tartama, ami bölcs és természetes s — igy ju­tottam egészen egyenesen a papirrongy-teó- riámhoz, •— szemben külügyminiszterünk örök- kévalósági-teóriájával. Nagyon örülök, hogy a külügyminiszter ur, legalább is most — hisz úgy is elég soká tar­tott — egyetért velünk annyiban, hogy saját maga jelenti itt ki előttünk, hogy a békeszer­ződések nem örökéletüek. Kegyes volt ugyanis kijelenteni, hogy a béke- szerződések megváltoztatásáról vele lehet be­szélni, — természetesen bizonyos föltételek mellett, ő ezt azzal a szép szóval mondotta: „megértési Megértéssel s a népszövetség utján hagy magával beszélni. Nyomás és erőszak há­borút jelent. Ha nem volnék hosszú éveken ke­resztül tagja ennek a parlamentnek, bizony megijedtem volna, — de amint én a külügymi­niszter ur jó lelkét ismerem, jól tudom, hogy ő csak teteti magát. Nem fog ő háborút viselni, egész biztosan nem! ő nagyon jól tudja, hogy miért nem, s tudja azt is, hogy én is tudom. 1 kisantant és Olaszország — Ami már most a megértés föltételeit illeti, úgy látszik, hogy ezek a megértést kizárják. De a külügyminiszter ur rendkívüli élettapasztala­tai mellett indokoltnak Játszik az a föltevés, hogy a föltételeket nem azért állította úgy föl, hogy azok ne legyenek megváltoztathatók. Fo­gadná mernék 1 a 10 ellen, hogy há akadna valaki, aki a megértésre való meghívás esetén kész volna tárgyalni, a miniszter ur olcsóbban ás adná, mint azt a megértésről -kiadott árjegy­zéke föltünteti. Istenem, mi mindent kell ma tenni, hogy egy üzlet, vagy államüzlet lebonyo­lítható legyen! Mert a miniszter urnák szüksé­ge van a megértésre. Az arra való utalás, hogy ő a kisantantot most még jobban összeková­csolta, csak az ijedősök számára szolgál. Hi­szen kell tenni valamit, hogy a céget, amely már majdnem kényszeregyezséget jelentett be, alátámasszuk. Azelőtt csak korlátolt felelős­ségű társaság volt, most részvénytársaságot csinálnak belőle. De azért nem lett jobb, mert eddig újabb tőkét nem kapott, — de remélik a részvénytőke fölemelhetését s az uj részvény- pakettet Lengyelországnak akarják átengedni. Dr- Benes kijelentette, hogy a kisantant életszükséglet. Lehet, hogy annak tagjai számára igen. de Európa többi népe számára a kisantant élő háborús veszedelem, Európa politikai és gazdasági helyzetjavulásának mes­terséges akadálya. Attól való félelemben, hogy a zsákmányt egyedül nem lehet megtar­tani, most összerakták az erőket s egymást biztosították arról, hogy ezáltal nemzetközi hatalommá vált az alakulat. Kis állam 'évén, sokkal okosabb lenne kis­állam-politikát folytatni, mint nagyzási áb­rándok után szaladni. Konstatálom, hogy a külügyminiszter ur más dolgokban is nagyzási hóbortba^ szenved. Mindenbe beledugja a kezét, ítélkezik más államok belső berendezéseiről, bírál, taná­csokat osztogat, dicsér és korhol. Mi közünk nekünk ahhoz, hogy Olaszország hogyan rendezkedik be, vájjon a fasizmus, vagy a demokratizmus utján akar-e boldog lenni? Hogy jut a miniszter ur ahhoz, hogy egy barátságos államot, mint Olaszország bí­ráljon? Azt hiszi talán, hogy a köztársaság könnyen nélkülözheti Olaszország barátságát, Mussolinival viszályba keveredhetik? A mi­niszter ur érdeklődjék Lloyd Georgenál s más angol előkelőségeknél, hogy azok mennyire becsülik Mussolinit és a fasizmust, ha a miniszter urnák annyira fáj az olasz fasiz­mus, egészen különös, hogy a jugoszláv dikta­túra oly nagyon a szivén fekszik. Miért nincsen egyetlen szava sem a jugo­szláv diktatúra kegyetlenségeiről? Jés'áiek — Megható volt, amint a miniszter ur ex­pozéjában felolvasta, hogy a csehek 1960— 1970-ben már 14 millió lelket fognak számlál­ni.- Mindenekelőtt ma, amikor nem tudhatni, hogy mit hoz a hoinap, nem jó így á la lomgue gondolni 20—30 évvel előre. De nem is aján­latos prófétának lenni. Nagyon jól emlékszem, hogy amikor a mi­niszter ur 1918-ban 4 évi mindenféle há­nyattatás után rálépett a köztársaság áldott földjére, azt jósolta, hogy tiz éven belül egyetlen magyar sem lesz a köztársaságban. Ha én ma mindazokat nem számítom. aki­ket az ő népszámlálói a magyaroktól elvet­tek, akkor is 14 évi legnehezebb helyzet dacára is alig csökkent a magyar kisebbség száma. De az állami statisztika igazolja, hogy éppen a csehek nem igen sietnek a lélekszámot kétszeresére felemelni. Miért? Mert a minisz­ter ur maga rossz példát mutat, ő a cseh sza­vazatokat törvényesen még nem szaporította. Vegyen példát Mussoliniról, akinek öt gyer­meke van. így van ez már, hogy a demokrá­cia csak beszél, beszél, legföljebb felolvas, — mig a fasizmus tesz: gyermeket hoz a világra. Talán be kellene itt vezetni a fasizmust leg­alább a szerelmi éleire vonatkozóan s akkor talán megvalósul az 1960—1970-es álom. —A miniszter ur expozéjától többet vár­tam, mint kritikát s üres jövőbeli képeknek a festését. Azt hittem, hogy el fogja mondani, mennyit ért el a béke érdekében. Itt volna például a leszerelési probléma, amelynek ő mint főreferense dolgozik. De ugylátszik, ép­pen azért áll olyan rosszul annak az ügye, mert ő dolgozik benne. Eszembe jut itt, hogy egy alkalommal olyan rendelkezést akart az egyik jegyzőkönyvbe befüzetni, amely minden államot kötelezett vo na, hogy a köztársaság status quo ját garantálják. böztstjük meg bankjegyet tványtól. Aspirin­TABLETTÁKON Is megvan a való­diság jele: a Bayer- kereszt. Meghűlés el­ső jelelnél és fájdalmaknál Asplrin -Tabletták Nagyon dicséretes dolog! De én nagyon sze­reltem volna többet is hallani arról, hogy a leszerelési bizottság éber angol elnöke ho­gyan merészelt ilyen dicséretremél tó dolgot megakadályozni. Szereltem volna néhány praktikus gondolatot hallani arról, hogy ho­gyan akarja a köztársaság a gazdsági helyze­tet egészségesebbé tenni. Csak akkor ková­csolhatunk külügyi terveket, ha az állampol­gároknak munkát s kenyeret tudunk adni, de előbb nem! Csahszlovákla is Magyarország viszonya — De az leginkább hiányzik az expozéból s többek között ez a legnagyobb gyöngéje is, hogy hiányzik belőle a Magyarországgal való rendes politikai viszony felújításához való mindennemű igyekezet. Csak csupa fenyege­tés, katonai szerződések! Pedig éppen az kel­lene, hogy a magva legyen a köztársaság po­litikáidnak, hogy rendbe jöjjön Magyarország­gal. Diktátumokkal s elrettentő feltételekkel ez nem fog sikerülni, de a köztársaság sem fog addig megnyugodni, amíg e tekintetben nem tisztázódik a helyzet. Ez elsőrangú pos- tulátum, ettől függ a köztársaság jövője, nem pedig a kisaníanttól. Az már nem fog sike­rülni, hogy Magyarországot akár dipbmáciai- lag, akár vámháboruval térdre kényszerítsék. Ez már elmúlt. Ellenben a kisantant csak ak­kor életképes, ha Magyarországgal is együtt­működik, mert annál van a belső vonal kul­csa. Ez mégis meggondolandó volna. Termé­szetes, hogy ez csakis politikailag s nem gaz­daságilag érhető el. Hiába fuvoládnak a cseh oldalon: előbb a gazdaság, azután a politika. A viszonyok a köztársaság hátrányára ró.sz- szabbodtak, elmulasztották a magyarországi infláció pszchikai momentumát. — Amit a mini-szitemr ur a né?y európai nagyhatalom tervezett direktóriumáról mon­dóit, nevetésre késztet. A varázsló s a szol­gája jut az eszembe- A nyugati hatalmak Lengyelországnak g a kisantantnak nagy aján­dékokat adtak s miután ma az ajándékozók rá­jöttek arra, hogy oktalanul nagyon bőkezűek voltak, a megajándékozottak most rájuk kiál­tanak: el a kezekkel! Meg vagyok győződve, hogy ha Európában minden recsegni fog, — úgyis kevés olyan van, ami ne recsegne, — a nagyhatalmak megcsinálják a direktóriumot s azután disz­ponálni fognak. A szónok végül kijelentette, hogy bizalmat­lan Benes külpolitikájával szemben. Dzurányi már ellenzéki korában is öuzekSttetésben állt a kormánnyal? Érdekes kártérítési pfir az uj „független" kormánytag főszerkesztője ellen Prága, május 3. A prágai Expres mai szá­ma ,.Politikai hátterű por1' címen a követke­zőiket jelenti: — A prágai kerüüeti bíróságinál Terayei szerkesztő 30.000 koronás kártérítési pert nyújtott be Dzurányi László, a pozsonyi Ma­gyar Újság cimü uj magyar kormánylap fő- szerkesztője ellen. A felperes azt állítja, hogy a kezdeményezője és eszmei megterem­tője volt ennek a "lapnak és Slávlk György volt miniszter, Országh országos elnök, vala­mint Stunda képviselő tanúságára hivatko­zik. A per tárgyalása során állítólag ki fog derülni, hogy Dzurányi abban az időben, amikor ellenzéki magyar lapnak volt a fő­szerkesztője, már összeköttetésben állott a kormánnyal. Szlovenszkói témák a szenátus szerdai uralták ülését rendelkezés ellen vétene, szigorú büntetés­ben részesüljön. A szenátus mai második, formális ülésén a bizottságokhoz utalták a mezőgazdák ellen ve­zetett végrehajtások ideiglenes felfüggeszté­sével és a vagyondézsmaadótörvény hatályá- lyának meghosszabbításáról szóló javaslato­kat, amelyeket a képviselőház legutóbb már elfogadott. Mindkét javaslat a szenátus legkö­zelebbi ülésének napirendjén szerepel, amely pénteken, május 5-én, délelőtt fél tizenegy órakor lesz. A szenátus szociálpolitikai bizottsága mai ülésén a Szlovenszkóra és Ruszin szikóra vo­natkozó üzleti zárójavaslatot tárgyalta le s azon jelentéktelen módosítást eszközölt. Prága, május 3. A szenátus ma délután két rövid ülést tartott. Az első ülésen letárgyalta Zárnák cseh szociáldemokrata szenátor elő­adói jelentése után a szlovenszkói és ruszim- sakói ipartársulati szövetségek létesítéséiről szóló törvényjavaslatot. A vitában csupán Tichy német iparospárti szenátor szólalt fel, aki kifogást emelt a kényszerszövetségek föl­állítása ellen, mert attól tart, hogy ez preju- dikálni fog a történelmi országok részére is, ahol eddig nem kényszeritették szövetségbe az ipartársulatokat. A javaslatot ezután a többség első olvasásban elfogadta. Ezután letárgyalták a biztosítási jogról szó­ló javaslatot, amelynek előadója Farkas cseh­szlovák szociáldemokrata képviselő volt. Ko- valik szlovák néppárti szenátor felszólalása után ezt a javaslatot is megszavazta első ol­vasásban a többség. Buday szlovák néppárti szenátor interpellá­ciójának sürgősségét elutasították. Buday in­terpellációja 28 oldal terjedelmű s a nyelvtör­vény negyedik paragrafusának szerinte té­ves gyakorlatára vonatkozik. Az interpelláció részletesen ismerteti a kormány eddigi állás­pontját a szlovák nyelvnek hivatalos nyélv- ként való használata ügyében s követeli, hegy a szlovák nyelv legyen a ki­zárólagos hivatalos nyelv SzlovenSzkón » minden tisztviselő és hivatalnok, aki e — Pörösködnek a magyar horogkeresztes párt vezetői. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: A magyarországi horog­koresztexs párt válságának egyik epizódja játszódott le ma a pesti törvényszéken. Oláh Árpád, a nemzeti szocialista párt egyik ala­pitó tagja, nemrégiben a Ma oirnü lapban nyílt levélben azzal vádolta Mefkó Zoltánt, a magyarországi horogkeresztesek vezérét, hogy a forradalmi országvesztő kormánynak kormánybiztosa volt. Meskó emiatt rágalma­zás címén bepörölte Oláh Árpádot, akit a bí­róság ma háromhavi fogházra ítélt „A keresztény gazdasági párt azonosítja magát Gömbös céllf rf ü zéseivel** Budapest, május 3. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése) A Belvárosi Polgá­ri Körben tegnap este vaosora volt Sztra- nyavszky Sándornak, a nemzeti egység pártja elnökének tiszteletére. Az üdvözlő be­szédre Sztranyavszky azonnal válaszolt s be­szédében kijelentette, hogy a fővárost nem lehet külön testként kezel­ni, vagy külön megszervezve tartani külön­böző érdekkörök felfogása szerint. Ezért elkerülhetetlen, hogy a magyar főváros te­rületén is megtörténjék a nemzeti egység pártjának a szervezkedése, mint az ország többi részében. Sztranyavszky után Wollflr Károly keresztény gazdasági párti képviselő szólalt fel s beje­lentette pártja nevében, hogy mivel az ő cél­kitűzésük teljesen azonos Gömbös kormányá­nak célkitűzéseivel, ezért a költségvetést a vita során mindem pontban meg fogják sza­vazni. Fr@nciaor$zág u! leteltemén tervet mutat be (isidben Páris, május 3. Paul Boncour külügyminisz­ter a jövő hét végén valószínűleg ismét Géni­be utazik. Szombaton a külügyminiszter meg­beszéli a helyzetet az Amerikából visszaérke­zett Herriot-val, aki tájékoztatni fogja a wa­shingtoni tárgyalások eredményéről. A szo­cialista Popu aire értesülése szerint Francia- ország uj lefegyverzési javaslatokat dolgozott ki s a tervet a jövő héten bemutatja a lefegy­verzési konferencián. Az uj dokumentum a francia lefegyverzési és biztonsági terv vég­rehajtásáról tájékoztatja a delegátusokat. A minisztertanács tegnap egyhangúan elfogadta az uj tervet. Ugyanakkor a minisztertanács uj instrukciókkal látta el a londoni, a berlini és a római nagykövetet a nagyhataimi pak­tumra vonatkozóan. A Populaire szerint a francia kormány írásban válaszolt Mussolini javaslatára. Franciaország véleménye szerint a négyhatalmi paktum kizárólag az angol, az olasz, a német és a francia kérdésekben hoz­hat majd döntő érvényű határozatokat és nem avatkozhat be a többi szuverén eurÓDai < i 3

Next

/
Thumbnails
Contents