Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-09 / 84. (3194.) szám

1933 Április 9, vasárnap. ______________ Sz iDHÁzKönWKabTüRA A JOTTMENT A Kazinczy-szövethezet könyve: Sziklay Ferenc regénye — 25 éves találkozó. Fölkérem volit osztály­társaimat, kik az 1907—1908- iskolai -években a rozsnyói katolikus főgimnázium Vili. osz­tályának növendékei voltak, hogy 25 éves ta­lálkozónk megbeszélése végett teljes címeiket mielőbb közölni szíveskedjenek velem. Gá- vel Béla reálgimnáziumi tanár, Mukacevo— Munkács, Komensky ucca 68. — Solőnkiurzuis Losoncom. Bayer Ferenc okleveles gépészmérnök, volt besztercebá- foyaii iparféliiigyelő, Losoncon sofarkiírzost (nyitott. A kurzus iránt, melyet további tan­folyamok követnek, élénk érdeklődés mutat­kozik. — A prágai Prohászka-Kiir vezetősége közli, hogy a húsvéti szünidő miatt a Jung- ma>nn-téri ferences-templomban a magyar diákság számára tartott szentmisék április 30-ig elmaradnak. HUhíoííUoU NAGY SÁNDOR (Er. -e. 356—323) makedón király midőn Ex-, e. 327-ben Indiában a Gaaxgeij partjaim letngefcó a gö­rög műveltség záe-zd-arjét és világuralmát akarta megal-apite-m. nem egyszer találkozott a bralinlinóik­kal (hindu papok), akik élceikiről és áiböl csésze tűk­ről már akkor is híresek voltak. Egyszer foglyul ejtett tíz brahmiut, miután töb­bet már előzőem kivégezi tetett. Nagy Sándor meg eíkarvám győződni élteikről, igy szólít hozzájuk: — Halljátok, mű-n-d-egyik ötökhöz kérdést intézek * aki a legrosszabb feleletet adja, az fog legelőször meghalni, a többi pedig utána. A legöregebbik kö­zületiek lesz a bíró. Nos. kezdjük, — szólt az első toratominhoz — élő van-e több. vagy holt? — Élő, mert a holtak nem léteznek. — A föld táplál-e több állatot, vagy a tenger? — kérdezte a király a másodiktól. — A föld, mert a tenger a föld része. — Melyik a legravaszatob állat? — Az, amelyet az emberek még nem ismernek, — felette a harmadik bratomiin. — Miért izgattátok fel ellenem királyotokat? — kérdezte a negyediktől. — Mert azt kívántuk, hogy inkább haljon meg, mintsem becsület nélkül éljen. — Mi volt előbb, nap-e vagy élj? — Nap. mert egy nappal megelőzte az éjt, — felelte az ötödik. — Nemde, ez a felelet áltoöfcéezi? — Amilyen a kérdés, olyan a fedelet, — viszomzá az előbbi. — Miképpen szerezheti meg valaki másnak va­lódi szere tétét? — fordult Nagy Sándor a hatodik­hoz. — Ha ö a leghatalmasabb és mégsem rettentő. — Miképpen válhat az ember Istenné? — Ha olyant tesz, amit ember nem képes meg­tenni. — felelte a hetedik brahmin. — Az életnek van-e nagyobb ereje, vagy a halál­nak? — kérdezte a nyolcadiktól. — Az életnek, mert oly sok viszontagságot képes elviselni. — Meddig jó az embernek élni? — Mlg.a halált jobbnak találja, mint az életet — felelte a kilencedik. Most Nagy Sándor a tizedikhez, a legöregebbhez fordult: — Bíró. melyik felelt legrosszabbul? — Egyik rosszabbul felelt mint a másik. — Te fogsz legelőször meghalni eme igazságtalan Ítéletedért. — Ha szótár-tó király vagy. akkor annak kell meghalnia, aki a legrosszabb feleletet adta. Nagy Sándor e-Tnevette magát, gazdagon meg­ajándékozta és szabad onbecsátotfa a braihmiiuokat. xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Buda­pesten a Park-nagyszállodában a keleti pá­lyaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. TAVASZI GARDEROSJÁT: 11 fii IS |f Ruíiairestö és Ifi !jílÍ\ yfl» »»* *»gy*r Banská Bssirfca, hozza readbe. PRÁGAI 3I0ZIMÜS0R: BIO AVION (Telefon 266—90): A Maxim gaval­lérjai. Bájos film-operett. Lee Par-ry. Riema-n. Sle-zák. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon: 35-29 Éder-ucca 9. NYITRA! szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ucca 34. sz., I. em — Methód-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon: 27 87 Lőrinckapu-ucca 17. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. * VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelor szágha még ugyanaznap megszerez a „Prá gai Magyar Hirlap“ pozsonyi kiadóhivatala. Lőrinckapu ucca 17.. II (Central passage. I Ilyen útlevelek meghosszabbítását '* vállal juk A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IL, Panská ul. 12., III. «n. eszközli. Prága, április 8­A háború utáni uj világkép kialakulása után s azóta is Sz-loven szkó partikuiarizmu- sában a magyar társadalmi élet minden vo­natkozásában kiütközött a keleti és nyugati részek maliit ása s egyben bizonyos vállvere- gető, kritikai elintézése a másik rész mun­kájának, életformájának. Azelőtt, amikor még Budapest volt a centrum, ez a vetélke­dés nem volt o-lyan -éles, Budapest centrali­záló ereje minden vidéki megmozdulást ab­szorbeált, a Duna-gyöngye világvárosi na-gy kohójában minden partikuláris kulturakció -felolvadt s egységessé vált- Különösen lát­szott ez az irodalmi téren. Minden magyar írónak egyetlen leghőbb vágya volt Buda­pesten beérkezni s amíg ott nem lett ismert­té neve, addig nem is igen számított, nem is vo]t fémjelzése. A háború után ez megválto­zott s nemcsak az uj államkeretekbe sorozott kisebbségi magyarság versengése indult meg egymással, de még az egy álla-mk ereibe tartozó és világ-tájak szerint egymástól távol- ságbelileg is diagonálisan elválasztott ma­gyarság szellemi gócpontjai s ezek hangszó­rói kritikus szemmel figyelik egymás életét Az a benyomásunk Sziklay Ferenc uj re­gényéről is, mintha ebben is a jelenleg Szlo- venszkó keleti részén élő író a nyugatszio- venszkói magyarság -életét a keleti részek életformájának szemüvegén keresztül nézné s a nyugati részeken élő magyar élet bíráló­jaként lép bi tervet és utat mutat a mai idők s mai hivatásának tapasztalatai alapján a háború előtti évekre vissza vetítve. A jött- ment, az idegenből Pozsonyba vetődött fiatal helyettestanárnak kétéves küzdelmes élet-ét boncolgatja az idegen környezetben s emel­lett értékes kor,rajzot ad a háború előtti nyugati kisváros társadalmáról, annak min­den jellegzetességével: intrikáival, kicsi­nyességével, zsurokka-1, szerelmekkel, eleve­nen, kis naturalizmussal, kis szentimentaliz- mussal —, de mindvégig lenyűgöző érdekes­séggel, gyorsan lüktető erővel. Sok remény­nyel, nagy tervekkel jön a fiatal Kövi Ernő dr., mint helyettes tanár, hivatásának első állomáshelyére, de reformátori nagy céljai elé a nagy tirádáéiój-u s erre büszke intézet ­A híres, nevezetes Sing-Sing-fegyház a Ri- vei^ Hud-son partján fekszik. Newyo.rk város északi részében. A Sing-Sing-fegyiházról sok kalandos, különösnek tetsző — legalább is európai szemnek és felfogásnak különös — hir terjedt el a közönség körében. A fegyház berendezése és kényelme való­ban szállodához inkább hasonlít, mint fegy- házihoz és most a newyorki lapok azt a hirt is közölték, hogy a Sing-Singben megnyílt a hangos-mozi. Ebből az alkalomból Clifford Shute Ravengar, a londoni Film Weekly newyorki munkatársa beszélt és részletes fel­világosítást kért a S-ing-Sing igazgatójától ar­ra vonatkozólag, milyen tapasztalalatokat telt a fegyelmeknél a mozival kapcsolatban. A fegyházigazgató a hirlaipirónak a követ­kező érdekes dolgokat mondta el a Siog- Sin-g mozié leadásairól: —• Már néhány -év előtt bevezettük a Sing- Sin-gbe a mozielőadásokat. Egy jószivü mozi­tulajdonos egy kopott és használt vetítőgépei adott nekünk. Mikor ez megvolt, a film-válla­latokhoz azzal a kéréssel fordultunk, hogy adjanak a fegyencek részére kölcsön filme­ket. Természetesen ezek a kérések sem vol­tak eredménytelenek. Előbb azonban nekünk meg kellett vizsgálnunk a filmeket, hogy megfelel-e a mi közönségünknek. Mégsem le­het egy embernek, aki éppen 10 évi fegyház­büntetését tölti bankrablás miatt, egy olyan Husveti-weekend ♦ Exceísior Hotel ♦ Pöstyén Legmodernrbb nagys7álloda, uj vezetőség. Két húsvéti ünnepnap K6 118 ért, bennfoglalva: két napi e söranmi ellátás és szoba minőén kom­forttal, kiszo'gá'ás és minden adó, autóbusz állomásról és vissza. — Szórakozási lehetőségek: 5-óra 'ea, Reunion, Bar, Bridcre, Sport Hosszabb tartózkodást illetőleg- készséggel szol­gál felvilágosítással az Igazgatóság. nek nem is takargatott nyárspolgári -és ezért meglehetősen konzervatív vezetősége nagy akadályokat gördít, amelyek itt-ott konflik­tusokat okoznak s a fiatal helyet-teetanárt vé­gül is más érvényesülési tér felé sodorják. Az egész legényen az élet rajongó szere­tető, a fiatalság é-letesen expanzív lelkesedé­se, az élet harcainak megvívásához okvetlen szükséges magabizás vonul végig sok-sok idealizmussal, de a pszichikai momentumok­nak ü-gyes kézre valló hatásos aláfestésével. Aki ismeri a szazadeteji Pozsony életét, iga­zat ad az Írónak: olyan volt az, amilyennek Kövi Ernő dr. átélte. Sőt a kartársak ráis­mernek a -regény többi szereplőire is: a Klarissza-kolosto-rbeli ódon gimnázium taná­ri testületére -és az akkori 'társadalmi élet ismert alakjaira. Az író megfigyeléseiben, alakjainak mozgatásában bámulatos realista érzékről tesz tanúságot. Ütemes dialógjai és a gondolatok lélektani kapcsolása . nagysze­rűen ki tudják fejezni a lélek és az esemé­nyek asszociatív vonatkozását. Nem is csoda, hiszen az Íróhoz legközelebb fekvő élménye­ket: önmagát, saját -élet-ének egy etappjáí adja regényében. A regény írójának mai hivatása adja ma­gyarázatát a regénybe szőtt politikai vonat­kozásoknak is. Nagyszerű éleslátással festi meg a szá-zadeleji nemzetiségi mozgalmak lelki rugóit -s azok levezetésére szánt akciók hibáit. Mai értékszemlélettel méri meg őket s egyúttal erődét vall a jövőre vonatko­zólag. Stílusa is mindvégig egységes, magyaros, csak kár, hogy itt-ott zavarólag hatnak a saj­tóhibák. Amikor a könyv kezembe került, -mondha­tom, vegyes érzelmekkel fogtam hozzá mert magam is átéltem azokat az eseményeket élettan úja voltam a századele ji Pozsony bel­ső organizmusának, a felszán alatt forrongó kisváros életének. De, araikor a könyv olva­sásához kezdtem, nem tudtam abbahagyni s nem is tettem le addig, amiig el nem olvas­tam. Azt hiszem, ez egy regénynek a legjobb kritikája. A Kazinczy könyv- és lapkiadószö- vetkez-et éve-k óta vállalt -missziójában ujab-b sikert könyvelhet el Sziklay regényének kiadásával. (A. i) filmet bemutatni, amely arra tanít, mikép­pen lehet legelőnyösebben betörni. A Sing- Sing lakóinak egyrésze péládul uéger vagy más színes faj s ezekre a foglyokra is tekin­tettel kell lennünk. Ha például o-lyan filmet mutatnánk be, amelyen egy négert megli-n- cselnek, bizonyára lázadás tör-n-e ki a néger foglyok között. — Gép és film kéznél lévén, most már a mozi üzemének megindításáról kellett goo- doskodn-i. A fegyencek közül véletlenül volt egy, akinek a polgári foglalkozása mozigé- pés-z volt. Amikor megbíztam a gép kezelé­sével, könnyekben tört ki és percekig ölel­gette a gépet. — A megnyitó előadás nagyon emlékzetes számomra. Eleinte csak azokat a foglyokat engedtük be az előadásra, akik kifogástalan magaviseletét tanúsítottak. Nagy izgalom ural­kodott a foglyok között, amikor a terem hosszú padsoraiban helyet foglaltak. Annyi őrt állítottunk fel, -amennyire okvetlenül szükség volt és mikor a világosság kialudt, az volt a hangulat, mint bármelyik polgári mo­ziban, hiszen az őröket nyugodtan jegysze- dőknek lehetett nézni a sötét moziterem­ben 1 tégely ára Ke 10. Szeplő ellen a legbeoáltabb szer 9)TR£Ry- créme Szeplő, májfoltok és minden nemű arcfisztá falanság azon­nal eltűnik. SDTin denüft kaphafó 9ostán szétkül- di: cDr. Gad. 9ollák és ísa, 9iestany. SRooé Sfftesto nad Oáhom. Hangos-mozit rendeztek be a Sing-Sing-iegyházban A fegyencek nem a szerelmi drámákat 13 IHAMBIÍRG-AMERIKA LINIE-1245/IK/H Észak-Amerikáha Kanadába Dél-Asnerikáfea Argentinjába, Uruguaybs, Brazíliába Közép-Amerfkába Kubába Mexikóba és i világ összes kikötőibe. evenie társas és üdülő tengeri utak rend., zése. Utak a Földközi tengeren és az Orientbc utak az Észak lionéoa, Nyugat-lndiáoa és a vilá- körül valamint tanulmányú ak Amerikán.­Iníormációt ás prospektust bérmentve küld a csehszlovák vezérképviselet PRAHA II. Hybernskó ulice í. 10 — A következő héten gondosan figyeltük, miiyen hatást tett a foglyokra a mozi. Vájjon a külvilággal való kapcsolat felvétele, amit a mozi jelentett, jó vagy rossz befolyást gya­korolt?! Legnagyobb örömünkre megállapí­tottuk, hogy -a mozielő-adás megnyugtatólag hatott a fegyencek-re és hogy azok, akiknek az első előadáson nem volt szabad meg'jeleu- niök, a legjobb magaviseletét tanúsították, csak azért, hogy a legközelebbi előadáson résztvehessenek. — A következő héte-n egy társadalmi drá­mát játszottunk, amelyben a díva egy min­den férfit elcsábító vám pót játszott. A film­nek nagy sikere volt a Sing-Singben, de nem az és nem olyan, amilyent a rendező el akart érni. mert a drámai jeleneteket állandóan visszatérő kacagás kisérte. Minél csábítóbb volt a vamp, annál nagyobbakat kacagtak a -nézők. — A foglyok lassanként hozzászoktak a mozielőadásokhoz és az sem volt katasztrófa, ha egy filmet, nem lévén alkalmas uj műso­runk, másodszor vagy harmadszor vetitet­I tünk le, mert a fegyelmeket nem annyira a cselekmény, mint a falakon túli élet bilin­cselte le. — Egyszer azután jött a hangosfilm és mi is elhatároztuk nemrégiben a hangos-beren­dezés beszerzését. Elsősorban operatőrünk­nek, aki még a némafilm idejében került a fegyház falai körző, meg kellett tanulnia az uj technikát és ezt nagy szorgalommal meg .is tanulta. Az egykori né-magép-kezelő, ha ki fog szabadulni, állást vállalhat. — A foglyok a hangosfilmet rokonszenve­sebben fogadják, mint a némafilmet, mert a ha-ngosilm még közelebb hozza a külvilágot a fegyencekhez. Most már idegen, emberi han­gokat hallanak és úgy érzik, hogy közelebb kerültek a külső élethez. A filmsztárokat imádják. Harold Lloyd, Buster Keaton. Doug- las Fairbanks és például A1 Jolsou a legked­veltebb barátaik. A nők közül Be-be Daniels, Marion Davies és Janet Gavnor a legkörülra- jongottab-b sztárok- Legszívesebben vígjá­tékot. és tréfás filmeket néznek, a szerelmi drámákat azonban nem szeretik. Ezek a fil­mek emlékeztetik őket saját életük kellemet­len epizódjaira, valamint a börtön falain ki- vül élő kedveseikre és feleségeikre, akikről végre is alig tudnak valamit. Ezekről, vala­mint a szerelmi életről tudni sem akarnak. Romantikus kalandok, meseszer ü motívu­mok kellenek nekik és sok vidámság! Min­denesetre rendet, nyugalmat teremt a mozi a Sing-Siug falai között és véleményein szerint nemesebb célú mozi a föld kerekségén nem működik. A fegyház igazgatója az újságíróknak meg­mutatta magát a mozihelyiséget is, aineh semmiben sem különbözik a világ több: moz- gószinházaitól, csak kissé kom óraibb. Hajápolás, halfestés, tartós ondulálás elöli . laiatOfc -> ua.|&t u A tűni megvizsjíáitatn- Kejböt- am­is kétcápol&p -efrrécribb é- icjj.tobb -íak-smeröi Béres Mihály. KoSice, Fö-u. 85. I .Andrássy palota) Ingyen tanácsadás-. Szolid árat j

Next

/
Thumbnails
Contents