Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-08 / 83. (3193.) szám

1933 áprflla 8, gamlbii

<PTWCM-AW»1eaR-HIlRIiAlá

JfozCÍAZPMÁCP .

A szlovenszkói mezőgazdasági szeszgyárak panaszai

Zsolna, április 7. A sztovenszkói mezőgazdasági szeszfőzők tulajdotaosainulk egyesülete Zsolnán e’napokban tartotta meg évi .r-eedos közgyűlését, amelyen Melcsiczky Ede földbirtokos elnökölt. A közgyűlésen Herzka Gyula dr. terjesztette be az egyesület egy évi működéséről széló jelentést, melyből az alábbiakat közöljük.

A jelentés mindeneik előtt azt állapítja

meg, hogy a tavalyi rossz termés pénzügyi és gazdasági következményei az egész vonalon nagyon, érezhetők voltaik. Ennek következtéiben

a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság pénzügyi gyengülése soha, nem tapasztalt méreteket öltött

A pénz megdrágult s ma Szlovenszkőn 12—

1-1 százalékos kamatra sem kapható és ez a tény a mezőgazdaság jövedelmezőségére is a legkellemetlenebbül hatott. Ezen Usivül a hitelszerzés, amely a mezőgazdasági üzemek fenntartása érdekében nélkülözhetet- lenüS szükséges, úgyszólván megoldhatatlan problémává fejlődött ki.

A határzárak következtében az áruértékesítés eddig járt utjai bezárultak, annyira, hogy például a burgonyaár békési tés egyetlen módjaként a szeszfőzés céljára való eladás 'maradt ipeg. Miután azonban a szeszértékesités nagyon érezhető mértékben csökkent, viszont az értékesíthetetlen burgonyakésizletek feldolgozására szorított szeszfőzők nagyobb mennyiségeket termelnek, ennek következtében az eladatlan és eladhatatlan eszeszkósz- letek egyre növekszenek. Ez a körülmény azonban nyomasztólag hatott a szesz beváltási árára s ennek következtében a szeszáraik estek. A termelés fokozása következtéiben a mült szeszkampány végén az eladatlan §zeszókészletek mintegy 500 ezer hektolitert tettek ki A szesz értókesité&i lehetőségeinek fokozatos romlása az illetékeseket a benzjinszeőzke- verési törvény megalkotásához vezette, hogy ilyen módon a szeszt motorhajtóanyagnak használják lel s a szesz értékesítésének újabb teret biztosítsanak.

A benzin-Szesz keverési törvény azonban a burgonyát feldolgozó seoszfőzök érdekeit

nem veszi figyelmembe,

©zen kívül a szlovén szikói szeszfőzők kontingenseinek leszállítását hozta magával.

A jelentés a továbbiakban részletesen fed- aorolja a benzin-szesz keverési törvénynek Szloveaszkőra nézve hátrányos intézkedéseit,' ma jd a túl magas adó terhekkel foglalkozik s ismerteti a szeszér tékesi tő szövetkezet ‘összetételét, majd azt állapítja meg, hogy a szeszértelkesítés csökkenésének oka nemcsu- pán az általános gazdasági válság, hanem különösen Szlovenszkón és Ruszinszkón a faipar teljes megbénulása, nem kevésbé az a körülmény, hogy

a hivatalosan tutmagasan megállapított árak miatt Szlovenszkón soha nem tapasztalt méreteket öltött a zug-, titkos 8zesziőjök munkája g a külföldről is annyi szeszt

csempésznek, mint soha,

Ez pedig, a belföldi szeézfőzőiparaalk - és az államnak is egyformán nagy károsodását jelenti.

A hivatalos jelentéshez Nítsch Andor nemzetgyűlési képviselő szólalt föl. aki küíönö-.- <5,311 azt hangsúlyozta, hogy a, kormány nem védi meg kellőképpen a. burgonyaszesrfőzők érdekeit ég hogy a nagy rópaszeáziozők óriási előnyben vannak.

Niisch képviselő a nyersanyagok árára támaszkodó okos és helyes szeszár-polítikát követelte a válságos helyzettel küzdő . kis mezőgazdasági burgonyaszeszfőző üzemek érdekében. Példaképpen idézi, hogy egy hektoliter szesi előálSi fsához 10 mé- termáz^a burgonya vagy tíz métermázsa répa szükséget. A burgonya ára 22 korona, a répa ára 10.50 korona,

Ezt az 50 százalékot meghaladó árkülönbséget okvetlenül figyelembe kell venni a kész gyártnány, vagyis a szesz árának megállapításánál is olyképpen, hogy a burgonyát fel-, dolgozó szeszfőzők magasabb beváltási árban rószesiténdok, mint a répaszeszt ,fŐző üzemek- De a répaszeszt főző üzemek egyébként is sokkal kedvezőbb körülmények között dolgoznak, mert ezek számára a szeszfőzés egyáltalán nem létkérdés, mert a jé répatermő földet kedvezőbb éghajlati viszonyok között más termény termelésére is felhasználhatják, ellenben a burgonyatermő vidéken csak burgonya termelhető. A répatermő vidékeken különösen búza, dohány és más oly növény termeszthető, amiben a köztársaság behozatalra van utalva, ezzel szemben a hegyvidékek lakossága kizárólag a burgonyatermelésre van utalva..

A közgyűlés Herzka dr. évi jelentését és Nitsch képviselő felszólalását helyeslőén tudomásul vette. Az egyesület elnökéül SeihJe- s inger Imre dubnicai földbirtokost választot- ' ták meg.

Szlovéné zkó képviselete a pénzügyi Békél1 tető Szervben ég a Tanáesíestületben. A

| pénzügyminisztérium most nevezte ki a leg- | újabb banktörvény alapján a Központi Bé- ; kéltető Szerv és a Pénzügyi Tanácstestiilet elnökeit, rendes és póttagjait. A két intézménynek közös elnöksége van, amely négy tagból áll. Ezek egyike, Kái'lay József dr. pozsonyi közjegyző, volt meghatalmazott miniszter, szlovenszkói. A Békéltető Szervben a Nemzeti Bank két rendes és két póttaggal vau képviselve. Az országos pénzintézetek csoportja három rendes és három póttagsá- ságot kapott. A takarékpénztárak csoportjának négy rende-s és négy póttagság jutott. Ebben a csoportban Szlovenszkónak egy pót- tagság jutott Tvarozek, T. pozsonyi városi takarékpénztári igazgató személyében. A já- { rási gazdasági és egyéb előlegpénztárak eso- i portja két rendes és két póttagságot kapott.

! A hitelszövetkezeti csoport nyolc rendes tagja közül egy szlovenszkói: Ursiuy János, a gazdasági kölcsönös pénztárak szövetségének elnöke. A kereskedelmi bankok csoportja részéről öt rendes és öt póttagot neveztek ki.' Eb'ben. a csoportban Szlcvenszkó- nak egy póttagság jutott Valis Lipót, a pozsonyi Szlovák Bank igazgatója személyében. Az egyéb pénzintézetek két rendes és két póttagságot kaptak- — A Pénzügyi tanács- testületben azonban helyet foglalnak még a gazdasága minisztériumok, a gyáriparosok országos szövetsége, a mezőgazdasági szövetkezetek s a fogyasztási szövetkezeteik képviseletére kinevezett tagok. Ezek között egyetlen szlovenszkói tag nincs.

Mégis megalakul a cementkaríeü, Annakidején közöltük, hogy egy évnél hosszabb tárgyalások után február végén sikerült megszövegezni a cementgyárak kartellszerződéeét, amelyet az érdekelt cégeknek március 31-ig kellett volna aláirniok. Közben azonban egyes csehországi cementgyárak nehézségeket csináltak, nevezetesen nagyobb termelési I kontingenseket igényeltek s már-már az volt | a helyzet, hogy a kartell terve felborul. A I csehszlovákiai cementgyárak tegnap Brünn- ' ben újabb tanácskozást tartottak s egész- | napos tárgyalások után a módosított szerző- | dést valamennyi cementgyár képviselője alá- i irta. Ez a szerződés azonban csak keretintéz- : kedéseket tartalmaz s a részleteket utótag \ fogják megállapítani, különösen ami az egyes | gyárak kerületéinek — értékesítési piacai- i nak — megállapítását illeti. A kartellszerző- j dés az árakat állítólag egyáltalán nem érinti.

Megszüntetik a kontingensrendszert Romániában. Bukarestből jelentik: A külföldi árubeszerzés mai rendszere éllen annyi a panasz, hogy a román kormány gazdasági szakemberei is belátták, hogy a kontingentálás intézménye fenn nem tartható. A külföldi államokkal való kereskedelem soha még olyan mélyponton nem állott, mint ma és a gyárak működése is veszélyeztetve vau a- nyersanyágr hiány miatt. Mindezek az okok kényszerítik árrá a román kereskedelmi minisztériumot, hogy a kontingenlálási rendszer helyett más rendszerre térjen át, ami azonban megfelelő előkészületek nélkül igen nehéz. A mai rendszert tehát akarva nem akarva fenn kell tartani addig, amíg egy uj rendszerre való áttérés előkészületei megtörténnek. Ezért ez évben a kontingentálási rendszer még életben marad, de a román kormány mái ezidő alatt is törekedni fog tárgyalásokat folytatni a preferenciáiis vámrendszer irányában. A preferehciális vámrendszer kiépítésének ‘legnagyobb akadálya a népszövetség, amely tél- jesithétetlen formalitásokhoz' kötötte az ilyen szerződések megkötését. Remélik azonban, hogy a népszövetség megváltoztatja álláspontját.

Törökország külkereskedelme az év eisoj két hónapjában. Ankarából jelentik: A folyó] év két első hónapjában Törökország bevitele i 11.04 millió törölt fontra rúgott az előző év • hasonló időszakának 0.87 millió ’ríévei • szemben. Ugyanekkor a kivitel ttuü míiiió törölt fontról 13.94 millióra -csökkent.'

DeviaBaariolyawBok

BUDAPEST BÉCS BERLIN ZÜRICH

teac&D ma iöí* e$jnap £EAa., üffnap ma

aum _ ~ _ ___ —— «— — 0.818 0.818 1C8o— '

ot

tSCttOS I B ^ § 9 • * * _ a (> nziu c Ari e* cn

Is

st&tubul • * 9 § § § 9 t —■* —*»— 2.008 2.00t‘ é,*„, ^.50

LoSdS, . . . , . , , » 19Í 54 19.53 24.26 24.17 14.37 14.3? 17.74 17.72

»#w-yl>rk ..'*»•», 571.— 571.- 708.20 707.65 4.200 4.209 &18.cp 17.62

lllll '■ mid 230.65 285ÍÍ& 2ML80 rf MM 2&9Ü 09*08

A íhAii , K * • « ff $ ff ) •*—v-*-* “■*'*"**‘ *»,36u ívv /O _2»>9D ó a/.

Brillel 79.26 79.26 98.80 98.75 58.64 58.66 ? 2.27 <2.22

Helsineíow , , , , - - 6.349 6.354 7.3b 7.80

Hóm* . ; , 1 1 i * » 30 - 30.- 36.28 86.25 21.54 21.64 26.61 26.50

Belerid 8 30 8.30 5.14b 6.145 6.97 6.95

liop«abAff» 87.- 87.- 106.75 U6.50 64.19 64.24 79.10 79.10

Oslo . . 100.- 100.- 123.50 123.25 73.63 73.68 90.80 90.75

iJáris 22.30 22.33 27.84 27.84 16.54 16.54 20.36 70.36

Gráffá * 16.93 16.93 21.04 21.05 15.40 15.41

'.Urwb 110.80 110.80 136.75 136.70 81.22 81.25

Sofi* 4 - 4.- 4.98 4.98 3.047 3.047 3.70 3.75

Madrid 58.75 58.70 35.48 35.46 43.87 43.80

Stockholm 108.30 103.80 127.50 127.25 76.02 76.07 93.80 93.75

Budapest; • » » ■ > p # —— —.— 124.29 124.29 — .■— . —.—■

......................................... , . 80.45 80.45 46.95 46.70 72.94 72.9?

Va

rsó 64.S0 64.30 79.81 79.31 46.95 47.- 68.10 58.05

Berlin .............................. . 135.80 135.80 168.65 167.20 —.— —___123.67 122.40

A természetbeni adózás kiterjesztése Oroszországban. Berliniből jelentik: A gabonára és más mezőgazdasági terményekre már régebben fennálló természetbeni adózási rendszert most a jutára is kiterjesztették. Eszerint a kollektív gazdaságok és a kisparasztok részére megállapították az adókulcsot, mely a különböző termelői területeken 0.3, 04, 0.6 és 07 métermázsát tesz ki hektáronként a kollektív gazdaságoknál. A nagy parasztokra (ku- Lákokra) ennél a mennyiségnél 10—15 százalékkal magasabban állapították meg az adókulcsot.

A munbané'fküliség Szlovenszkón. A Szlovenszkón működő 41 im unkaköz veti tő hivatal jelentése szerint március végén Szlovenszkón 98.417 munkanélküli volt a február végi 108 ezer 959 munkanélkülivel szemben, vagyis az idény szerű okokkal magyarázható csökkenés 10.542, illetve 5 százalék.. Jellemző azonban, hogy egyes járásokban emelkedett a munkanélküliek száma, másutt pedig csökkent. A munkanélküliek száma az egyes járásokban a következő volt (zárójelben levő szám február végére vonatkozik): Pozsony 7389 (8018), Besztercebánya 4203 (4014). Selmecbánya 1340 (1326), Qsadca 2928 (3085), Alsőkubin 913 (879), Galgóc 1397 (1034), Komárom 3450 (3905), Kassa 3069 (3934), Körmöcbánya 2598 (2632), Korpona 2282" (2549). Kisnrea.nfbely 1618 (1655), Léi a t * o)> L-.pi • miklős 4514 (4275), Losonc 5132 (7), Malacka 2486 (2208), Modor 800 (829), Nyílra 2707 (2898), Újbánya 2221 (2740), Érsekújvár 3505 (3261), Párkány 1446 (1591), Pöstyén 561 (593), Vágbeszterce 1396 (1465), Eperjes 986 (1362), Privigye 5463 (5655), Rimaszombat 2212 (2258), Rozsnyó 1926 (1928). Rózsahegv 3271 (2877). Szene 1457 (1351), 'Szered 366 (405). Igló 1648 (1746), Ólublő 958 (942), Sztropkó 194 (201), Tapolcsány 4363 (5076), Trencsén 720 (729), Nagyszombat 3351 (4446), Turőcszentmáríom 2505 (2567), Nagybitcse

2501 (2433), Zőlvom 3537 (40101, Zsolna 3499 (4148).

A nrisai MUe

árfolgsffiais

péog áru pénz ára

ma tegnap

Myereasénvfcölesfio . . . 9S.10 95.60 95.10 95.60

6%-o* beruháiisl fcölcsóo 92.25 92.75

5%-o» berubázási kölcsön 92.26 ?Z.7b

LiszúküloáőD .... “** ■*".**" "

8%-o* koav^rtálhaíó Ic6le*0p 92.25 92.75 92.25 92.75

6%hm Ív ÜlamMleWin - • —~ 5%-ot tllwftknlcíön 1928 , 85.75 86.25 ri.“

4%^>* Kasua-oderbargJ 69 75 70 25 69.75 70.25

4^%-oe oótjáradék 73'^ 73.50 73.- 73.50

I. 2%hjs Dótjára.iák • 65'35 66 35 66.35 66.85

4%-o» oótjáradók . . .

J. 50%-0? oótjáradék . . '^ 75 .25 c®.75

fTadikGi.'xfiukártaiaaitáí . . —

5%-o» morva orízájior kÓlösOzs —' “" — “

5%-o? hahóra előtti adósfás . —

5%-o» cseh jelzálog baük t02'7;_- Ü53192"7c 103.7a

\%-o» eiorva ielzálo? ét országo* hank • — _

í%-Oi Eassa-oderbenri ISS9

ÍHClisz: i1prri?’,r ftaok 1350 44j0 4-3o0 ^_ .

Or.üb Agrár Bank , • .

LSnder Bask . 4 « 1 * >

Ose'u Ouio ■ >4,,. _.— — H.—

Gs

eb físzkomt • * » 1 >

0«eh Inarhank , • • > _.— _.— — •

Sz

lovák Bálik . 1 , • « > __.—

Zi

vnO'tPnská . » , , > —

Osztrák Hitel — U-~~

STordhahn Bonuok • o • > tsnr..—

S&rr::;::; le S- « :=

Horvát Oukoí ‘S-"* L-‘~

FiUOmlíÓ * * l ; SCO ' 5Ű5-I 485-1 49C*PriS Malmok ! t e I • ^ 7?5_ W.Z

■Z: '• 1-2 T 186 " Í87'_ 188.“

fsL6‘*“ ;::::tá&c 'Mz ««=

Aussisl Vegyi ><>«•• t|73„ 575 _ ?6S.— Budvreisei Sör , • • > . 1§90 — . lf90— “1.^

Eócig'ihoför Cement . . . — 1®25 — 19^5,

Cfeb-Morva KoIben-DaaÖ: . t340 _ 1S60 — 1280;- 1290“

Bi-üani Gápei 74— 75 — 73.— 7ö.

Ria^tioffer . ...,,< £§§.— 445 — 432.— 438.“°

Sfyneatcseb Szón , * « , 255 — 260 248 — 252.

álpine . t |,, 4 47.— 48 — 47.-- 48.“r

Bersr és Eattaa , * t s , -*2GÖ— ;2ÍC— 1190- 1-dÖ. Poldl c i 859.- 361.— 360.- 362.“"

Prásrat Vi» « • $ e e « 745.— 755.— 720.— 730.

Skoda...........ej,,. 552.- 556.- 580 - 539.**

Potsoa

yí Kábel s ■ , , • 480.— 485.— 470.— 480.

lawald . ,•■••• 88.— 89.— 87.— 88.“

Olieachatd Pepb • « ■ ■ « 483.— 485.— 477.— 479,“*

A prágai tőzsde devizajegyzései:

A ÜSSílSSffiSt! írÜS?Í3IStl8

árfsEyainai!

ma tegnap

AtlsTo-tnaírraf bank * » « (

Hísa? Bank s . , 1 , 1 «

Hsíel . • t 1 , » 4

Jelzálog 4 # . • $ , , ■ ‘ *

Leszámítoló 4 , * t t t 1 ZL’Z,. ~~

Marvar-olass •”

Ositrák RiteS ,,,«•*

[parhank .<.»*,,» _

Fo

rsralmi n,‘ ioo‘

Misrvar Hmnístí Bank . . < Xi2‘, Kerfsbsdsltnl Bank . . , •

Mairvaf áítaíínos Takarék- Haza? Takarékpívsetá? ....

El®/1! Masrvar Biztosító . < • \2-~ 12 —

EH8 Badapssti Gőzmalom • ?9 50 29 50

Baasft > "7 go 7 50

Hansárfa MaJűin ,*»»>> ______• „

. 1 ««,,*» •

Drasrb® . »,,&»•••

Ma?n*sifc .... * « t * ,20 — <íi7' —

Masrvar Általános Kössán » > «-2185 *’2*20

S..f»»

FrankÜB , . * . t « * ,

Ceátv

MBz«!?as<?f»«le4 Gépek . * » . 66 5Q

Masrvar F<“srvver . « » • » * ít’ori n’oii

Ganz Danubiu# . . • * « » -’LHofberr •. ,<«*•*■• 11 _ u_

Lá

n?

Sfiírvar Áréi .

Masrvar Lámpák • _

Vas

óne-vir • . » « a s e ■ ‘_ _•__

Go

hnre . »,«»•••• ,700 17'on

Rima .c. ««»,*»* 21 Z: ~’Zl

Hasai Fa .,•»»*** g _ <S KO

Ófa faipar ••svavs* cg ite rr,

tfacchitzl ........ w.bO

Hova ......... ]2Z „C

iliamvagBi ~

Trö**t ..................................... 72 90 72 90

Ú aa:var Onkoir »•...•

izzólámpa 295.300.—

Hé^zvénvfOr .,*••»> ~ ~ ~Z>-~

ftunsrária mfluAitr* • . . • » <50 7.50

Síikra ...*.••*• ~ ~~ — —

Patdripar > 100 — 100 —

Feltep 20 50 20i5C

itiimmi 4. ... ... . —.— — .—

aia tegnap Hiv.

pénz ám Áru dislt %

A lexandrís 117.60 Í18.40=.-- 117.60 118.40'

Amsterdam 1355.375 1359.375 1355.75 1359.75 ?-’-/»

Afhen , . —•— ——-—-------®

Be

lcrad. . 46.142 45.392* 46.142 46.892 7Vf

Berlin . . 791 25 793.75 793.75 301.25 4

Brösssl . . 467.65 468.85 467.90 -469.10 $Vs

Badapest . 589.75 591.75* 589.75 591.75* 4y,

Bueui Aires 717.— 723.—* 717.- 723.—* 6

Bukarest . 20.10 20.80* 20.10 20.30* 6

Ganzig . . 662.- 665.-* 662.— 665.—* 5

Helsingfors 50.40 50.80+ 50.425 50.825 6

Kopentu . 510^0 513.50 512.50 515.50 3 V,

Kowno . . 336.— 338.— 335.— 337.— 1

Lissabon . 106.10 10CL90+ 105.10 106.90* 6

London . . 114.55 115.15 114.70 115.80 2

Madrid . . 284.50 236.50 284.50 286.50 ő

Mailand . 172.10 172.90 172.10 172.90 4

Montreal . 27.69 27.81* 27.74 27.8.* 8’-/,

Now York. S3 58 33.68 33.57 33.67 31/*

Oslo . . . 586 50 589.50 587.50 590.50 4

Paris . . . 132.05 132.45 132.Í0 132.50 2»/,

Riga . . . 643.50 646.50* 543.50 646.50* 6

Rio de Jan. 254.— 256.—* 254.- 255.—*

Sofia , , . 24.45 24.55* 24.45 24.55* 8V,

Stambul . 15.05 16.15* 16 05 16.15*

Stockholm £06.50 509.50 508.50 öl 1.5 Q S1^

Tall na . » 898.— 900.—* 896.— 900.—5 5*/»

Warschan. 376^0 378^0 376.50 378.50 6

Wien . , . 474.25 475.75* 474.25 475.75* 5

Zürich „ . 043.50 650^0 648.75 650.75 2

ör. Esztcrljáay Mihály sxölészete Ceklis, Siovessko

eladásra ajánlja kivá ó mlnSsésjil fajborait

Caekiészi asztali literenként Ko 6‘- Csekléezi Delavrare „ ?*■

Caberneí „ „ 7**

Cbateau Csekló« esmegebor „ 10 - Az áraki ucíuave forjjalm adó ab pince értendők a vevő sajat hordójibaJB ccakir 40 litert meghaladó mennyiségben és a bor- fogyasztási adó a vevőt terheli

PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP PeSelSs stertesíM: FÖRGACHGÉZA

Kéziratokat asm örzúoik meg ós. aeon adnak vissza

Ruezínszkói szerkesztő: Rácz Pál. — Kaes-ii

^zerkeeztők: Sziklay Ferenc dr. és Kelembéri Sándor. — Budapesti szerkesztőség és kiadó- hivatal: Budapest, I.., Vak Bottyán-u. 4. szám. [''előfon: 59—8—98. Szerkesztő: Zólyomi Dezső, t-iirlapbélyeg használata a prágai postaigazg. Ó9788/VIT.—82. sz. rendeletével engedélyezve.

Ölesé könyvük

Ki 6.50 Ki 6.T0

Duckworth Bárkor: Az angol civ ilizácló

Kállay Miklós: A legújabb líra a világtrodaioiríDaö

Kniezsa István: A szlávok

Szabó Vendel: Katholiclzmuft

Szabó Vendel: A pápaság

Schenk Jakab* A madarak

A kötetek ára egyenként K5 6.5ö. — Kö 8.— előzetes beküldése ellenében portóm öntésén kapható a P. M. H. ki- adóhivatalában.

Kiadja a Prágai Magyar Hirlag öiősetkeiet megbízásából; Jarjáa Ödön* ^ Nyomaton a Mercy fl* Fia nyomdájában, Prágában, « Nyomáséit feiedőe Em. Krátk^,