Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-08 / 83. (3193.) szám

, Ma: RftDIÓMELLÉKLET XII. évf. 83. (3193) szám a Szombat ■ 1933 április 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£ fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HIRLAP, PRflHft A négyhatalmi paktumterv sorsa Beiies egy lengyel lapban hevesen kikelt az olaszok és az angolok politikája ellen Lengsre! tlfitakezás Párisban — igyro nagyobbá válik a szakadék a nagy­hatalmak és a kisállamok között — Prágában magyarázzák a Benes-mterjut Roosevelt diadalünnepe (sp) Prága, április 7. Államfórfiunak ritkán vált nagyobb sze­rencséje', nniint Rooseveltnek, az Unió uj el­nökének, aki rövid hetek alatt nemcsak az amerikai polgárok szivét hódította meg, ha­nem érteimét is, s ma kétségtelenül a világ egyik legnépszerűbb politikusa hazájában és hazáján kívül egyaránt. Már a választási propaganda alatt látszott, hogy személyének kivételesen nagy varázsa van- Alapjában véve újszerű jelenséget képvisel Amerika élén: a doktriner és elvekbe csökönyösödött Wilson, a bizniszt mindennél többre becsülő Harding, a rideg és száraz Coolidge és a pu­ritán és merev Hoover után zsoviális, enge­dékeny, liberális típust, jóformán európai koncepciójú embert, akinek bölcsője nyu­godtan ringhatott volna akár Gascogne me­zein. Viszont e rokonszenves tulajdonságok mellett nem nélkülözi az amerikai ember két főtulaijdonságát sem: az erélyt és a jó­zanságot. önön testével bebizonyította, hogy a kitartás, a bizalom és a céltudatos törek­vés csodákat végez, s népszerűségét nem utolsó soriban az a hallatlan szerencse okoz­ta, hogy egy embéx, aki már nyomoréknak számított és féllábbal a sírban volt, energiá­jának és bizakodásának segítségével tiz év alatt egészséges és bámulatos • munkabírást mutató vezéregyéniséggé tudott válni. Roosevelt Amerika irányítását a legválsá- gosaibb időben vette át. Hatalmas és alapjai­ban egészséges birodalmának még óriási le­hetőségei és tartalékai voltak a krízis pilla­natában is, de ily tartalékokkal csaknem va­lamennyi ország rendelkezik s egy ügyetlen vagy hisztérikus lépés mégis földretiporhat- ja a legerősebbeket. Ha Amerika három hónappal ezelőtt elveszti idegeit, ugyanarra a sorsra jut, mint Európa sok országa. Roo- sevelten múlt, hogy a gazdasági összeomlást nem követte idegösszeomlás, s ez egyszer tényleg nem annyira a körülményeké, mint a személyiségé az érdem, hogy a pánikot si­került megfékezni s a biztosra vett bukást kikerülői. Az elnök merész kézzel benyúlt a Wallstreet hatalmasságainak méhkasába és eltiporta a nagykapital izmos kinövéseit. Nem átallt szakítani az amerikai individua­lizmus tradíciójával, amint látta, hogy a tra­díciók veszéllyé válhatnak, s olyan drákói szigorúságai törvényeket hozott, amelyekről az előbbi nemzedék álmodni sem merészelt Amerikáiban. Véget vetett az üzérek világá­nak, a bankspekulációnak, visszakapta az amerikai szívbe a bizalmat, hathatós és okoe intézkedéseket tett a munkanélküliség le­küzdésére s egyáltalán leginkább azt a ké­pességet használta, amitől a merevlelkü amerikai vezetők eddig a leginkább irtóztak a politikában: a hajlékonyságot és a körül­ményekhez való alkalmazkodást. A siket meglepő volt. Bízvást mondhatjuk, a háború után egyetlen politikus sem ért el ily gyors és valóban épitő — nem pedig csak változ­tató — sikert, mint Roosevelt Aiz amerikai nép méltányolja vezérének képességeit s — ne nevessenek e romanti­kán — hálája jeléül neki áldozta a prohibi- ció megszűnésének mai első éjszakáját. Az ő egészségére ivott egész Amerika, az ő ne­vétől volt hangos az Unió. Bacchus isten üdítő és buifelejtő nektárénak visszatérését a yankeek arra használták föl, hogy elnökü­ket magasztalják s a hírek szerint a sörnek ez a mai első éjszakája valóban Roosevelt apotheózisa volt. S mily ügyesen szervezte meg a kormány ezt a kritikus éjjelt! A sör csak cseppen kint jött, nem egyszerre- A [rendőrség ez alkalommal nem a gonoez- öervőkkel szemben mutatott efoéaéstj minit Varsó, április 7. Az United Press illetékes helyről úgy értesül, hogy a lengyel nagykövet tegnap megjelent a francia külügyminiszté­riumban és határozottan tiltakozott a négyha­talmi paktumról szóló francia memorandum tartalma ellen. A nagykövet kijelentette, hogy a francia jegyzék, ámbár hangsúlyozza a nép- szövetséggel való együttműködést, ellentétben áll a népszövetség alkotmányával. Lengyelor­szág semmi olyan megbeszélésben nem vesz részt, amelynek célja a négyhatalmi szerződés megteremtése volna, még akkor sem, ha a tár­gyalásokon olyan kérdések merülnek föl, ame­lyek közvetlenül érintik Lengyelországot. A négyhatalmi szerződés határozatait Lengyelor­szág soha nem fogja kötelezőnek elismerni. A lengyel nagykövet nyilatkozata kétségte­lenül a legerélyesebb, ami eddig lengyel rész­ről Párisban elhangzott. Varsóban Franciaor­szágnak azt a lépését, hogy nem zárkózik el mereven a négyhatalmi paktum elől, hanem hajlandóságot mutat a tárgyalásokra, a legeré­lyesebben elitélik és a lapok általában francia szószegésről beszélnek. Egy merészhangu interjú Varsó, április 7. A félhivatalos Kurjer Po­N e w y o r k, április 7. Roosevelt MacDonald Amerikába való meghívásával szemmellátha- tóan meg akarja kezdeni az európai nagyhatal­makkal való konferenciát. Washingtonból ér­kezett jelentések úgy tudják, hogy az amerikai kormány Anglia után Franciaország, Japán és Olaszország egy-egy előkelő politikai személyi­ségét is szívesen látná Amerika fővárosában. A látogatásokat nem szabad előkonferenciának tekinteni, de bizonyos, hogy Roosevelt szándé­ka az, hogy Anglia és Franciaország beleegye­eddig annyiszor Amerikában, hanem az úgy­nevezett „kis bűnösök1', a tuljókedvűek, a kissé vásottak, a ceintalankodók tömegével szemben, akikre a? amerikaiak furcsán egy­oldalú morálja eddig mindig pereatot kiál­tott. Az elmúlt első éjszaka sikere (a „szá- razak11 között sokan féltek a berugásoknak ettől a nagy éjszakájától) nagy és átütő volt s növelte Roosevelt népszerűségét. Boldog Amerika! Az egyetlen ország, ahol a reményt jelentő ezüst-sáv legendája nem maradt legenda, hanem valósággá kezd válni. ranny, amely Pilsudski lapjai közé tartozik, ma részletesen beszámol arról a beszélgetésről, amelyet a lap különtudósitója Benes dr. cseh­szlovák külügyminiszterrel folytatott. Benes a lehető legélesebben nyilatkozott a négyhatal­mi szerződés tervéről. Amit mondott, fölülmúl­ja minden eddigi kijelentését. A lengyel újság­író szerint Benes a következőket mondta: — Mosolyognunk kellett, valahányszor az olasz delegátus a Briand—KpUogg-paktum alapjára helyezkedett, mert nagyon jól tudjuk, hogy minden nacionalizmus s különösen az olyan harcos nacionalizmus, mint az olasz, alapvetően a háborúban látja a természetes ex­panzió eszközét. Éppen ezért a genfi olasz de­legáció és a duce közötti ellentétek napról-nap- ra nagyobbak lettek. Az olaszok Genfben soha­sem értek el eredményt és ha döntő kérdések­ben szavazásra került a sor, mindig Franciaor­szág győzött és szövetségesei. Lehet, hogy az olaszoknak ebből elegük van. Genfben vala­mennyi hatalom egyenrangú. Lehetséges, hogy az olaszok szabadulni akarnak a kis államok­kal való egyenrangusitástól, ami esetleg belső olasz szükségszerűség következménye. Ha a nagyhatalmak megteremtik a négyhatalmi pak­tumot, akkor a paktum keretén belül csak sa­ját ügyeikről intézkedhetnek. Mi ugyanígy zésével határozott programot dolgozzon ki a világgazdasági és lefegyverzési konferencia számára. Amerika és Herréot W ashington, április 7. Á Petit Párisién értesülése szerint Roosevelt kifejezte azt az óhaját, hogy MacDonalddal egyidejűleg egy vezető francia politikus is Amerikába érkezzen. Roosevelt a legszívesebben Eduard Herriot-t Az Unió elfoglalta régi helyét a világpoliti­kában is: MacDonald, Herriot szeme ismét Washington felé fordul s onnan várja a meg­váltást, mint évekkel ezelőtt, az amerikai prosperity fénykorában. Roosevelt példája in­tő jel maradhat minden európai államférfi számára. Az amerikai elnök bebizonyította, miként kell a hatalomban berendezkedni, ha valaki tartós és komoly sikert akar s nem elégszik meg a helycserével. Bebizonyítot­ta, hogyan kell a bajokat békés és okos esz­közökkel leküzdeni, ha az államférfit nem­megteremtjük majd a kishatalmak paktumát. Ha azonban a népszövetség eljárási módszereit megváltoztatják és a négyhatalmi paktumot beépítik a népszövetségbe, akkor a kishatal- maknak nincs ott többé mit keresniük. Nem bocsátkozunk abba a vitába, amely a népszö­vetség és a négyhatalmi paktum összeegyeztet­hetőségéről fog folyni. Az angolok sok mindent megmagyarázhatnak a világnak, de ezt soha. Ez alkalommal az angolok tévednek. Biztosan tudom, hogy mi ez alkalommal is győzni fo­gunk. A lengyel újságíró szerint Benes nyilatkoza­tát azzal az óhajjal fejezte be, hogy a kis cseh­szlovák—lengyel vitákat a jövőben egyik ál­lamban se hozzák nyilvánosságra, hanem csön­desen intézzék el. Prága magyaráz Prága, április 7. A csehszlovák külügymi­nisztérium Benes külügyminiszternek a Kurjer Porannyban megjelent interjújával kapcsolat­ban megjegyzi, hogy a nyilatkozat autentikus szövege egyelőre a miniszter kezében van, úgyhogy a nyilvánosságra kerülő szövegen a miniszter valószínűleg még javításokat fog esz­közölni. látná Washingtonban. Amerikában Herriot az­óta rokonszenves, amióta az elmúlt év decem­berében az akkori miniszterelnök pozicióját is föláldozta az amerikai érdekek védelmében. Herriot az egyetlen francia, akit Amerika szí­vélyesen fogadna. MacDonald utazása London, április 7. MacDonald angol mi­niszter elfogadta Roosevelt meghívását és áp­rilis 15-én Washingtonba utazik. osaik jelszavaik vezetik, hanem tényleg képes* ség és komoly elhatározás van benne az aU kotó munkára. Roosevelt példáját, — nyu­galmát, józanságát, okosságát — mindenkinek meg kell szívlelnie, aki hasonló helyzetben van mint ő s a Gondviselés arra a pontra ál­lította, ahonnét módjában áll belenyúlni a vi­lág rendszerének kerekei közé és — ha Okos — megteremteni az emberek igazi belső bé­kéjét, előidézni a testvériséget, a boldogságé^ a nyugalmat és megelégedést. Roosevelt MacDonald után Herriot-val, maid a többi európai államférfiuval kivan tárgyalni Közös program a világkonferenciákra — MacOsnald április 15.-én indul Amerikába

Next

/
Thumbnails
Contents