Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-07 / 82. (3192.) szám

XII. évf. 82. (3192) szám » Péntek ■ 1933 április 7 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. R képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több Egyes sz&m éra 1.20 K£, vasárnap 2.—Kö. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl Római négyhatalmi szerződés helyett washingtoni háromhatalmi blokk? Norman Davis párisi tárgyalásai — MacDonaldon kívül Dalad'er is Amerikába utazik — A fasiszta nagytanács Mussolini tervi mellett Iyozza, hogy Mussolini tervének lényeges elveit nem szabad megváltoztatni, mert csak ezeknek az alap elv eknek betartásával lehet a békét biztosítani. A fasiszta tanács kifejezi azt a meggyőződését^ hogy Mussolini javasla­tait az európai államférfiak nagy rész© is he­lyesnek tartja, úgy mint azoknak a népeik­nek érzülete is, amely népek uj politikai légkört és uj közgazdasági fölépítő munkát kívánnak Európában/* Tiiulescu Londonban London, április 6. Titulescu román kiilügy­Paris, április 6. Jelentettük, hogy a négy­hatalmi kérdésről szóló francia memorandu­mot ma kellett volna átadni Rómában és Londonban. Az átadás időpontja elodázódott. Illetékes körök szerint a francia kormány szombati minisztertanácsán foglalkozni fog a kérdéssel. A Journal értesülése szerint a miniszterek tegnap a memorandumnak csak főrészeiben állapodtak meg5 de a jogi meg­fogalmazás még hátra van. Illetékes körök úgy tudják, hogy az elnapolás azt jelenti, hogy Franciaország még inkább elzárkózik a négyhatalmi paktum terve elöl. Norman Davis amerikai delegátus tegnapi látogatása Paul Boncour külügyminiszternél hozzájárult a probléma elodázásához, mert Norman Da­vis kilátásba helyezte RooseveJt, MacDonald és Daladier washingtoni konferenciáját^ me­lyen az olasz tervvel ellentétben másféle­képpen látnának hozzá az európai problé­mák megoldásához. A Havas-ügynökség úgy tudja, hogy Roosevelt elnök Paul Claudel francia nagykövetnek kijelentette, hogy szí­vesen látná a három nagyhatalom washing­toni konferenciáját. A memorandum átadásának elhalasztása azt eredményezi, hogy a párisi kamara nagy külpolitikai vitáját még az okirat elküldése előtt tartják meg. A parlamentben a hangu­lat rendkívül fagyos. A képviselők hallani sem akarnak a négyhatalmi szerződés meg­kötéséről. Caiilaux egyik tegnapi beszédé­ben a r"vízió ellen nyilatkozott és kijelentet­te, hogy' a békeszerződések politikailag tart­hatók, ha gazdaságilag nem is mindig a leg­jobbak. Éppen ezért revízió helyett gazdasá­gi összefogásra kell törekedni. Lehetővé kell tenni az áruk kicserélését és Köz-épeurópa közgazdasági életét föl kell pezsditeni. A lapok tudomása szerint a francia me­morandum ez-ekután teljesen elveti a négy­hatalmi szerződésnek azt a formáját, ame­lyet Mussolini akart. A négyhatalmi paktum francia elképzelésben közönséges regionális biztonsági szerződés volna, amelyhez ha­sonló Európában csaknem minden állam kö­zött létezik. A szerződések revíziójának téte­lét teljesen kiemelték a szerződésből és he­lyette a biztonság növelésének követelését helyezték s egyúttal azt a kivánságot, hogy Németország semmiféle körülmények között ne fegyverkezőessék. Olaszország nem enged Milánó, április 6. A nagy fasiszta tanács tegnap éjszakai ülésén állást foglalt Mussoli­ni béketervéhez. A tanács hangsúlyozta, hogy a római terv alapelveit változatlanul meg kell őrizni s minden módosítás ártalmas volna. Mussolini részletesen beszámolt a nemzetközi helyzetről, majd öt miniszter és a nagytanács hét tagja részletesen megvitat­ta az európai problémákat. Az ülés után a következő határozatot hozták: >yA fasiszta ta­nács helyesli a kormányfő eljárását, amikor realisztikusan hozzálátott Európa békéjének biztosításához és az általános újjáépítő mun­ka megkezdéséhez. A nagytanács hangsu­miniszter tegnap este Londonba érkezett. Ma este fölkeresi MacDonald miniszterelnö­köt és Sir John Simon külügyminisztert, hogy tanácskozzék velük a négyhatalmi pák- tumtervről. Paris népe tiltakozik a németországi antiszemitizmus ellen ' Franciaország menedéket nyúlt a w»sikai menekülteknek — Hitler a „faitisztaság" elméletiről — Németellenes tüntetések Belgiumban P á r i s, április 6. Tegnap a francia főváros tiltakozó napot rendezett az antiszemitizmus ellen. A délelőtt folyamán három nyilvános til­takozó gyűlés volt, amelyet a francia intellek- tüellek egyik bizottsága hivott össze. A gyű­léseket Jourdain szenátor vezette. Időközben a radikális párt elnöksége ülést tartott és ugyancsak tiltakozott „a német izraelitákkal való indokolatlanul rossz bánásmód** ellen és kifejezte azt az óhaját, hogy „mindazon népek, amelyek hűek maradtak a liberális szellemhez, megtegyék a szükséges intézkedéseket a né­met zsidók anyagi, szellemi és erkölcsi meg­mentésére**. Moch szocialista képviselő a ka­marában a költségvetési vitánál ugyancsak szóvá tette a zsidókérdést. Kijelentett^, hogy nem antigermanizmus vezeti, amikor szóvá te­szi a szomorú ügyet, de meg akarja állapíttat­ni, vájjon Franciaország a jövőben is természe­tes menedékhelye maradhat-e mindazoknak a szerencsétlen külföldieknek, akiket hazájukból a terror kiüldözött. Chautemps belügyminiszter a francia kor­mány nevében a fölszólalásra a következő vá­laszt adta: — Azt hiszem, hogy Franciaország érzelmei­nek adok kifejezést, ha kifejezem sajnálkozá­somat az áldozatok fölött. A kormány meg­tette a szükséges intézkedéseket a kiutasított politikai menekültek barátságos fogadtatására. Oroszok, olaszok és spanyolok már sokszor hozzánk menekültek és mindig a legszivélye- sebb fogadtatásra találtak, természetesen, ha tiszteletben tartották törvényeinket. Egyébként a politikai menekültek száma nem tulnagy. Herriot volt francia miniszterelnök az Ere Nouvelle mai számában hosszú cikket közöl a zsidókérdésről. Hangsúlyozza, hogy a radikális párt nevében csatlakozik a zsidók tiltakozásá­hoz, majd a zsidóknak az igazságszolgáltatás­ból, a kultúrából és a gazdasági életből való kizárásáról nyilatkozott. — Néhány jelentés talán túloz — írja Her­riot —, a nemzeti szocialisták az elmúlt napok­ban talán megfékezték indulatukat, mindazon­által föl kell vetnünk a kérdést, vájjon Német­országban nem tértek-e vissza a középkori zsi­dóüldözések módszereihez. A Hiíler-mozgalom szemmelláthatóan azt jelenti, hogy a német bi­rodalom visszatér ahhoz a protestáns és porosz mozgalomhoz, amely annakidején a császári Németországot megalapozta. II. József császár és bizonyos értelemben Nagy Frigyes müvét Hitler most megsemmisíti. Mint ismeretes, Po­roszországban 1750-ben megszüntették a zsi­dók testi adóját és ezzel megtették az első lé­pést az emancipáció felé. Brüsszel tüntet Brüsszel, április 6. A belgiumi németek tiltakozó gyűlést, rendeztek a külföld németel­lenes propagandája ellen. A gyűlésen Lerchen- feld gróf brüsszeli német követ is fölszólalt. Néhány perccel a gyűlés megkezdése után sú­lyos németellenes tüntetésre került a sor. Egy csoport, amely nem kapott meghivót a zárt­körű estélyre, megkísérelte, hogy meghívó nél­kül behatoljon a terembe. Tervüket sikerült megakadályozni, de amikor a német követ el­hagyta a szállodát, ahol a gyűlés volt, az ellen­séges tömeg vehemensen tüntetett ellene. Az északi pályaudvar előtti téren több, mint öt­száz ember gyűlt össze s fenyegető magatartást öltött a követ ellen. Hitler és a „boche*‘-ok el­len tüntettek. A rendőrség kénytelen volt köz­belépni és a tüntetőket szétoszlatni, hat sze­mélyt letartóztattak. Hitler a német orvosokhoz Berlin, április 6. Hitler kancellár az orvosi szervezetek képviselői előtt ma vázolta nézetét „a nép intellektuális rétegei idegen fajoktól való megtisztításának** kérdéséről. Hitler kan­cellár kijelentette, hogy a német nép erélyesen követeli az idegen szellemiségtől való megtisz­títását. A fajtiszta németeknek előjoguk van a kancellár szerint a német szellemiség irányítá­sára s ebben ne mtürhetnek idegen befolyást. Ha a más fajoknak az őket megillető százalék­nál nagyobb helyet biztosítanának a német szellemiség kialakításában, ekkor ez azt jelen­tené, hogy a német nép elismeri a másik faj fölényét. Hitler kancellár ezután az amerikai problémáról nyilatkozott. Véleménye szerint Amerika vont le először praktikus következte­tést a fajok keveredéséből, amikor tiltakozott azoknak a fajoknak a bevándorlása ellen, ame­lyeknek elsokasodása veszélybe sodorhatta volna az amerikai népet. Amerika egyébként most sem engedte meg, hogy a Németországból menekülő zsidók az Unióba jöhessenek. Hitler végül ismét hangsúlyozta, hogy Németország­ban egyetlen zsidó hajszála sem görbült meg. A kancellár k6sz9nece Berlin, április 6. Hitler kancellár szombaton délután három órakor a berlini Sportpalotában kifejezi elismerését a német nemzeti szocialista rohamosztagoknak a zsidóellenes bojkott fe­gyelmezett keresztülviteléért. Németország és Ausztria nemzeti szocialista pártja parancsot kapott, hogy ebben az órában hallgassa meg a kancellár rádióbeszédét. A poros: országgyűlés sorsa Berlin, április 6. Kerrl, a porosz országgyű­lés nemzeti szocialista elnöke, április 8-ra ösz- szehivta a porosz országgyűlést. A váratlan összehívás különböző kombinációkra adott okot. Hivatalos jelentés szerint az utolsó pilla­natban ismét lemondták az ülést és a porosz tartománygyülés csak május másodikén fog összeülni, azaz akkor, amikorra eredetileg hir­dették. Bán m beül isjaiil az április 1-1 elliít tipliét J Hé ifik tehát b. vevöközoniségiMet, szíveskedne a javításra szóróié cipőt minél előbb elhozni. A később hozott javításokat az ünnepek alán lopjak elintézni.

Next

/
Thumbnails
Contents