Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-06 / 81. (3191.) szám

s ’rosffiüTv^Acfcoifítmast 1m ApriSte 6, SZEPLOT májfoltot es minden' fajta bőrbetegséget azonnal megszüntet a világhírű Földes- féle aradi Margit-créme és szappan Az arcbőr rövid idő múlva szép, fiatal és üde lesz, a ráncok kisimulnak. Mivel a MAKGIT- CRÉMET sokan utánozzák, saját érdekében csak eredeti védjegyünkkel leragasztott dobozt fogadjon el. Nyitva, vagy kimérve, eredeti MARGIT-CRÉME sehol nem kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére; „Sz. ERZSÉBET gyógyszertár. Bratlsiava (Pozsony) Duna n. 38 — Akció a Pájrkány—Bsztergom közötti kás- határfogalom zárórádnak kitolásáért. Pár­kány és Esztergom között ezidőszerint csak esti 9 óráig lebet átkelni a Duna-üidon. Az érdekeltek már régebben mozgalmat, indítot­tak, hogy a kúshatárforgalmat éjjeli 11 óráig engedélyezzék, de eddig eredménytelenül. Újabban az esztergomi hatóságok, lóképpen Lingauer István főispán, magukévá tették a híd „zárórájának" meghosszabbítását s ez- irányban felterjesztéssel fordultak a magyar belügy-,' pénzügy- és kereskedelemügyi mi­nisztériumokhoz. Ha ott sikerül elérniük a remélt eredményt, akkor átírnak a csehszlo­vák hatóságokhoz s remélik, hogy csehszlovák részről sem lesz akadálya az újításnak. — A megrótt cselédleány öngyilkossági kí­sérlete. Komáromi tudósítónk jelenti: Stern Endre komáromi kereskedő cselédje, Kuibá- nyi Margit tegnap gázzal öngyilkosságot kí­sérelt meg- Tettét idejében észrevették s a leányt kórházba szállították- Midőn eszmélet­re tért, elmondotta, hogy azért akart meg­válni az élettől, mert gazdája előző este össze- szidta. Állapota nem veszélyes. — „Lydia“ — az uj csehszlovák cigaretta. A csehszlovák dokányjővedék a közeljövőiben uj cigarettát bocsát ki a piacra Lydla néven. ,4 cigaretta emlékeztet az orosz cigarettákra, azaz hosszú szopókáju. Ára valószín üteg 15 fillér lesz. xi Bodapestre érkezve a keleti pályaudvar­ral szemben a PARK-NAGYSZALLODABAN megtalálja kényelmét. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20% engedmény. —: Nagy hóesés a Tátrában. Csorbatóról táv­iratozzak: Két fofcoe hideg mellett 35 centimé­ter frist hó esett. A hóesés tart, úgyhogy a Tátrában megújultak a téli-sportok. I tégely ára Ki 10. Szeplő ellen o legbeoóltűbb szer SOTRéRY- créme Szeplő, másoltok és minden nemű orólsztá tolansóg azon fial eltűnik. STTirv denütt kapható 9ostán szétkül- dl: ®r. 2ad. 9ollák és 9sa, 9ieétany 9tooé STResfo nad űáhom. —• Betörések Nyitra-megyében. Nyitra-i mun­kát árrunk írja: A vigvári fogyasztási szövetke­zetből tegnap 1700 korona értékű árut vittek el a betörök. A csendőrség két vándorcigányt j gyanúsít — A nagybossányi magtárfoeztogatár | sok bűnügyében a nyomozó csendőrsóg tegnap; letartóztatta Bullák Kimentet és Gáspárt és! Krátky Józsefet. Mindhárman beismerő valló- i mást tettek, — A Lőwy Miksa récsényi keres- j kedö üzletéin történt betörés gyanúja alatt a j csendőrök letartóztatták Hihvbinák Istvánt, akit tagadása ellenére átadtak a járásbíróságnak. — Zsígárdon Tani tó Gyula pénze zek Fényét betö­rők próbálták felfeszitcnl, majd mikor ez nem sikerült, megelégedtek néhány baromfival. A csendőrség keresi a betörőket. xx A Blahó Pál uccui hóhér, Nöorvasok párisi „tanulmányútja". — Uj zeno-szalón Pozsonyban- (Nyomorgó bankhivatalnokok.) Egynéhány uj cim Ungvájy Ferenc május­ban megjelenő „görbe tükréből": Ahogy* én látom őket! Pompás karrikirozó készség <ss ítoha qem bántó humor árad Ucfváry Írásaiból, aki könyveitek tié^U jö­vedelmét a CeelWíloválciaj Magyár UMgirók Uniójának ajánlotta fel. — Halálom autók ata&ztr ófa Győr közeléh*H- Bu­dapesti twerke*stőíégflűfc tetefenálja; A Győr ét Ihidapaít közti országúton Bá.nh:d/i közelében egy budapefiti tolwraijtó, amelyen öt ember tilt,, elözfn köflben az árokba fordult és darabokra tört. Az öl utas közül lyustig György kereskedő röviddel kórházba, való s/.álüt/wu után meghalt, a ra&S'M jiégy iitar föbbó-k^vósbó «ulyo«an tus bfsti.lt meg csak a sofőrnek nem történt baja. A sofőrt, akinek nem volt ba.jtáfi igazolványa, Irdartóz- tették. xx öregedő egyéneknél, ha az erek meenesred- ntfc, IgmámUval aegifhetnek a érvekkel tovább élhetnek. 1 5zmHÁzKör?yyKaLTaiL\ A modem színpad művészete Beszélgetés a legnagyobb francia színpadi rendezővel — A Prágai Magyar Hirtap párisi munkatársától — fta#toii Báty mindazon férfiak és nők kö­zül, akik Páriffban ssinháiat iga^atnak, mindenesetre a legérdekeseíbb alak:. Charles Dullin és Louis Jouvét mellett bizonyára a legmerészebb, legtehetségesebb francia rendező. De míg a Dullin, vagy a Jouvet ren­dezése. ízlése amilyen kiforrott és karak­terisztikus, soha meglepetésre okot nem ad, addig Gaston Báty minden nagysága mellett menthetetlenül a francia színpad enflant ter- rible-je marad, kit kollégái soiha meg nem értenek. Nehéz i» megérteni egy emíbert, ki hosszú évek fáradságos munkájával jut vég­re oly kitűnő színház birtokába, mint a ,Co- médie des Ohamps Elysées", s cserben hagyja máról-holnapra, hogy a Rolhschild „Théatre Pigalle“-jánaik a rendezői tisztjét vegye át. Még jobban bámult azonban mindenki, mi­kor Báty az első össze zö ldüléskor egyszerűen hátat fordított ennek a Franciaország legna­gyobb méretű és leggazdagabb színházának is hogy ujbó] elölről kezdjen mindent a sze­gény harmadrangú elhagyott -kis „Théatre MontpaTüOsse^-al. De a darabok lkaiváliasz/fcásálban, miknek rendezésére Gaston Báty hosszú hónapok, ne­héz munkáját fordítja, sem könnyű őt követ­ni. Egy Moliére-rajon-gó, ki minuciózus gond­dal adja vissza a régi francia színpad pedáns artisztikumát s aztán ugyanennyi gondot for­dít a Dibouk-ra, vagy akár egy oly bosszan­tóan fílmutánzati szinpadtákoíraánynak mű­vészi vété telére. minő a Pierre Dominique ,JFin du Mondénja volt; szinte vallásos áhí­tattal kezeli Jfusset-t & ugyanakkor grand- guignoleszk rém drámákat színpad iasit s szinte egyidejűleg hozza a csodálatosan fi­nom Pélerin-t és Zimmer-nek legértéktele­nebb darabjait. Bátyi mindenki ismeri, leg­többen lángésznek tartják, de aránylag ke­vesen tisztelik és huzamosan nem szereti senkisem . . . Szerzőf rendezőt színész — A rendező — magyarázza nekem élénk fiatalos gesztusaival — a rendező közvetítő a szerző és a színpad között. Nem több és nem kevesebb. Ez nagyon egyszerű, pedig ha ezt a® egyszerű dolgot tartja szem előtt, akkor nem fog csodálkozni soha az én éle­temen és vállalkozásaimon. A dramaturg ki­választja a benyújtott sceaáriumok közül a megfelelőt és ezzel szerepe bevégződöít. A további kidolgozás, kizárólag a rendező és a szerző együttműködésén kell, hogy alapul­jon. Elnézem, amint beszél. Művészetének el­lentmondásai mintha megnyilvánulnának a külsejében is, dús feliér üstöké, magas már­vány homloka elöregedett nagy gondolko­dóé, de a borotvált arca fiatalos és hihetetle­nül mo®gékony; a szemei állandóan reb­bennek és vékony, hosszú ujjai míg beszél, idegesen dobolnak az íróasztal sima széles lapján. — A rendező — mondja sose képzelje ma­gát istennek, ki a szövegből szuverén gőg­gel gyúr, amit jónak lát. Ellenkezőleg, ura szerző, az igazi alkotó s a rendező csak tol­mács. Viszont a rendező mégse kövesse az írót szolgaiam Kitűnő barátom, hazánk leg­nagyobb költője mondotta egyszer, hogy a legjobb rer8ben is többnyire csak egy két sor az igazi a » többi az ehhez az ágaziihas való hozzákölfcés. A jó darab a írónak egy lelki élményéből fakad, de a élmény hirtelen fel- villan, az Írónak rögzítenie kell azt s a. meg­írás könnyen tévütrákra kerülheti és az alapgondolat elihomályosodíhatiik ideiglene­sen. A rendező, az író megérzője kívülről nézi a folyamatot. ítélete biztosabb tehát, óvatosan bár, avatkozzon bele, ha. a swzö mógtévtól. a vezesse m retidozéíi mü­vével igazi útjára a darabot.: sogityen u író­nak, bogy híj pj^radha^ym a niágá vcmáW- hoz­w M4s a s?ániks^ Minden srOftói tisztelők, de színészt nem imádok. Az éra rendelésiem nem ismer „c»illag<ykat“. A *d/nétszriük mű- vésizetén túl fegyelmet kell tudnia. A ren­dező ne legyen zsarnoka. Ingyen leg­messzebbmenő tekintettől a színész jellemé­re és hallgassa meg, hogy az piiként kíván­ja a szerepet alakítani év engíd.feu, ahol <»ak a S7.inésrnok egy árnyalat igaza is vara, He íiyha ne ongfajje 1<1 kezéből a vezeték. A tisztelet a fontos. ■'Vérző, rendező, tiszteljék egymást, de tiszteljék mindenek- fölött « srinpadot A korlátjavesztett színpad. — A eziupad ... A színház definiciójá- ban szerintem az a lényeg, hogy színpadnak nincsenek, ne legyenek, nem lehetnek gya­korlati céljai. A színpad legyen az életben teljesen haszontalan. A színpad felfogásában Shakospeare-rel vagyok egy nézeten: a fes­tett világ a maga sikjában kell hogy mozog­jon, mely a való világ síkjával parallel, de éppen ezért sehol sem metszi azt. Ebben a festet világiban a légies nem látható, kép­telen álom foszlányok testet öltenek, badar remények megvalósulnak, kegyetlen és sze­rető öőzntönök kiélik magúikat; az a világ csodálatos, magasztos, üdítő és felemelő, mert a korlátlan megvalósulások világa; távoli, felhőbevesző, ha utólag visszagondo­lunk reá és megdöbbentően közeli, mikor a színházban ülünk. Minthogy álomvúlág, rokon minden emberrel, mert minden ember álmo­dik és rokon a nagytömeggel is, mélyhez ia valószerűtlenen át férkőzhetünk a legköze­lebb. Anyagát az élet 6zolgáltatja, de c«r annyiban, ahogy az élmény ad anyagot az álomképnek. Egyébként azonban az álom ösztönősségében íaza és kuszáit sohasem logikus és matériáiig — minthogy ahogy a színpad sem az. Ahol orosz és német művészet tévútra tért — A uémet és orosz színházi emberek, nevezetesen a rendezők kábító technikájuk ellenére a lehető legrosszabb nton járnak. A színpadot ők tévesen az élet szolgálatába ál­lítják, szószéké teszik ée vitaemedvénnyé, fel viszik a színfalak közé a hétköznapokat és elfelejtették a színpad költészetét. Én a francia színpadot minden nagy hibája mel­lett jobban szeretem, mert ha sablonos, ha gyenge, ha sok tekintetben hibás is, a francia színpad nem tendenciózus és neon elméleti soha. És én, ha adtam oly gyöngébb dara­bot vb. mint teszem azt a Zimmet „Beau Da- nübe rouge"-ia, avval ás csak tisztin művé­szi céljaim voltak, a politikai vonatkozások csőik arra voltak valók, hogy számomra uj ptarodisstíkus műfaj anyagát szolgáltassák... Most attól tartok, hogy az ön olvasói neon ezeket a válaszokat várták tőlem, nem ezekre a fejtegetésekre (kiváncsiak, hanem az örök sablonos kérdéssel akartak zaklatni, hogy mit tartok a színház kríziséről és hogy a fűm megölt-e majd a színpadot De vála­szom e kérdésre benne foglaltatik az elmon­dottakban. Színházi krízis csak annyira le­hetséges. mintahogy az álmoknak sem lehet krízisük, a válság mindig anyagi. A művé­szet anyagtalan, A beszélőfilm pedig keres- kedeíim vállalkozás és gazda-ági fényező, de nem művészet! Technikailag ezidőszerint nagy hatással van a színpadra, d,« ez nem lé­nyegéé. Szintoáenak és fiimraék fejlődési fo­lyamán szükségképpen egyre távolodniuk, kell egymástól. Ha a beszélőfühu árt a szín­padnak. akkor a színpad a hibás. Bemerlek Károly. (*) F&rkasházy Miklós kiállítása Budapesten. Bu­dapesfcről irjtk: Tóbb mint hatvan uj képét ma­tatja ‘be Farbasházy Miklós a Má-ria Valéria-uccá- lran, a Szépművészeti KiAUitáeok helyiségeiben. A két nagy terem fnU/i^irfoltnak hat^ mert minden kép zsúfolt témába® és közkmimlóbari, uvinden kép külön nagy teret igényeli Farkasfaázy, afci mint ebörarasgu grafikus leit ónmertté, legwtóbb Párisíban élt, és áilitott ki és es a két hatás: Páfig ée a grafikiue emlékek wnUtiklogékfehh«B a. mű’ vé«» kiforrott fftj|ődé«ének arai idfawi;bi;n. A Mtor iswniVe'V’erAfi é* w orn.»/meniíliB ihéttervl: méfi* ott- érvényöptiípek k^kü^jc^öbbím, ahol egységéi tó- unseá tCmSrafjli)«k p birtoe kontpozIciókHn. Való- fíífflö * tosiWbl fejűidé^bfá, hegy a dekoratív készség aláríffldelödik a tóuu« egypégépek és így » háttér mindig erőeen élő ma^rad, anélkül, hogy különválna a témától. Ez az egység a legsikereseb­ben. mutatkozik máris a tamiiimány,. és karaktér- fojekon ('Szomorkodó, Oigarcttázó, Pariéi festő) és a pasztellbauigailatokban (Kél? fe fehér, a leg'orő «<vbb exek között, továbbá Rendezőpályzjudvar, Barak- Ucc* Mcndonbara, Gyárkapu'). Kéleégtclen, hogy Farkanhílzy biztosan ivei fölfelé müvécrá pá- lyájo derek'áin ór «rnh? •gyarapodwí foj?ra»k. (*) MttMoUnl életrajz — filmen. Rómából Írják? Aa egyre fejlődő filmgyártás uj filmmüfajt terem­tett: az élietrajz-filimet. Amiként a la.polk Ifi a fiók­ban tartják nagy ée hiree emberek életrajzát, a nemzetközi fotoirodák pedig ugyanezeknek fény­képeit, úgy örökíti meg ée teszi dobozokba újabban * Cokimbia filmtámaság a nagy emberek életét, hogy ha valamilyen eseménnyel kapcsolatban Ifimét az érdeklődé® homlokterébe lépnek, nyomban he- mutathaeea őket a közöneégnek, életük minden változása között. Mrueeoimi, aki államgondjai mel­leit mindenkor nagy érdeklődést tamueitott & film iránt, elsőnek ismerte fel az uj fimmtifaj jelentő- eégét ée kéezeéggel járult hozzá, hogy elkéezithce- uék róla az eleő filiméletrajzot. Az egyes jelenete­ket összekötő dialógusokat Lowel Thomafi, a ki­tűnő historifciufi mondja. A film bemutatja Mussolini fizűlőházát és mindazokiat a hejyeket, amelyekhez a Duce életének kiemelkedő mozzanatai kapcsolód­nak. Bemutatja, a fasiszták Rómába való bevonulá­sát. továbbá Mussolini nagy alkotásait. Az ipart, a kereskedelmet, a földművelést és az életnek mind. azt az ágát, amely fellendülésnek indult a nagy államférfim Tezsimje óta. Bemutatja a Dúcén kiviii ■mindazokat, akik bajtársi, baráti vonatkozásban állanak vele, továbbá feleségét, gyermekeit. Külön­böző alkalmakkal az olasz királyt, a belga királyt-, a bolgár királyt ée a pápát. A Mussoliniröl készült filmet természetesen egész sor híres államférfi és művész életrajza fogja követni. (•) A meztelen ember. Jüháer Ferenc hegedű- művész 1914 augusztusában arról értesül, hogy sze­relmiéit, menyasszonyát, Kora Kiotóidét letartóztat­ták, mert azzal vádolják, hogy kémkedik és meg­ölte gróf Liohtenfeld Félix tábornokot. Juhász Fe­renc Bécsbe szökik az ezredétől, hogy megmentse Klotildot. Kiftéríletei eredmény telének, őt is letar­tóztatják, majd az orosz frontira küldik. Galíciában, megsebesül. Súlyos fejlődéséből gróf Prydovsky József kastélyában tér magához. A különias éliet-ü <» gondolkodású Prydevekyvml folytatott beszé’ge- tései kapcsán felidézi múltját, egész életét és szen­vedélyesen veti fel a kérdést: miiért kell neki és az emberiségnek szenvednie? Prydevsky el akarja téríteni problémáitól, a valóságos élettől, az álmok leié ezuggeirálija s közös emlékeikből megfesti a közben kivégzett KHotiiM arcképét. A festmény Piydevsky hatása alatt megdöbbentő erővel vonzza. & fiatal művészt; ujgy érzi, hogy Rlotild lelke ben­ne él és megfelelő körülmények között, ez e lólek testet is tud öíteujii. Egy szenvedélyes éjszakán Ju- í hász Ferenc Prydevsky és egy Noslevic nevű pap .segédletével házasságot köt KlotilddiaiL De az ör- dögi eEküvő és a titokzatos nász nem tudja meg­nyugtatni a fiatal művészt. Emlékei, kérdései egy- ra mélyebben nyugtalenitják. Ki az oka a mai életnek? Megállapítja, hogy végső soron Isten. El­indul hát, mindenkivel szakítva, meztelen testied és létekkel Isten megkeresésére. Frontokon, kato­nákon, országokon, erdőkön, tengereken át, embe­rekben é« intézményekben, égi-éöldi kalandokon é» rottenetee szenvedéseken át hősiesen és rendület­lenül hajszolja Istent. Hogy milyenek ezek a kalan­dok, megpróbáltatások és események, hogy mi lesz a második életét é'lö csodálatos Ktotildnak ée Pry* íLoveky mágikus festményének sorsa e> hogyan és hal baláljia meg hitiét, boildogságát, az uj életet, Is­tent magát, — erről szól e monumentális méretű és koncepciójú regény, amely szemébe néz korunk vihanzó problémáinak és válságos szereplőinek ée drámwj meséjével minden figyelmet lebilincsel. (*) Arthur Stringer: Csak a*ért Is!,.. (Pengő? Regények 54. sz.) Ki ne ismerné a föld varázsát, a végtelenbe húzódó, huHámeó búzaföldek suttogó szavát, aminek halk muzsikája úgy elringat éfe olyan meleg, könnyes érzéseket lop a vágyakozó szívbe? A® alkonyi sasellőlxm hajladozó búzatáblák susogva mesélnek csodálatos, álomba ringató me­séket ... a titokzatos föld ezerszer hallott és min­dig uj melódiáit Halljuk az áldott földanya forró szivedobbánását éa átkarol, Icnyügön, rabjává tesz. a legősibb szeretet: a föld szeretető. Arthur Strin- ger regénye « drága, a csodálatos anyaföld himnu­sza. Arthur Stringer regényét a Palladis adta ki pengős Regényeinek gcnosKutéban. A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA: Moule Chri&ta grófnő. Brigitté Hóim és Rudolf Forster ha talma^ sík erű nagyíiim je. Rendezt e: Iínrl Hanti. A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA; Gsütörtők: Fanny. Pagirol. Imteünee sikerű vigjáté­kának bemutatója. Póníelk: Fanny. Szcmbat délután: Forgószél. este: A teve. Opej'etibemurötó. 1 RUSZTNSZKÓI MAGYAR SZIK TÁP SU LAT MŰSORA BEREGSZÁSZON: C#ÜtWtÖfeÖ3 utec^ eJcwda.j.. Fóittok: Jobb házból való urilcany. tot Manyi fóiléptéval), NAGYSZÖLIOSDN- K<iiid: WexsRmd. Operett. Csütörtök: Antalt vettem feleségül. Operett, AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA; Péntek, fi*omba.t, vasárnap, április 7-ű-én: Férjlogás. Hétfő, kedd. iszeirda, áiwdlifi 10—1? én: KikL Osiütörtök, ápríJjp 13-án: Dráma a hadihajón. Nagypéntekiül minős dóadi*-- A húsvéti üuu^»ek umískvto A «wk«wár| tmIw.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents