Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-06 / 81. (3191.) szám
fzemtőLszembe Séta városának munkanélküliségével a városkiró szobájában Heroikus küzdelem a munkanélküliség legyőzésére — A város ügykörének kilencven százalékát szociális problémák teszik — A gazdasági válság napjaiban enyhültek a politikai szélsőségek s együttes munkára kész a város képviselőtestülete — A magyar kultúra mentsvára Léván Két őrén ét figyelem, hogyan inÉéafldnek Léva városának ügyei ét szinte meghat az a közvetlenség, a bürokratikus formalizmusnak a« a teljes kikapcsolása, amit i/tt tapasztalok, A kiszáradt diófa balladája Csak egy jellemző isuterimeTOót hozok tel, A nagy prooeasorióljwn két munkanélküli asrtalnesegéd állít be. Az egyiknek négytagú. családija Tan. — Tessék elhinni vároebiiró ur... jöjjenek el az urak hoezAm. he egy k*réj kenyeret találnak... Fehér fogak: Chlorodont Léva, március vége. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársától). Amíg a személy vonat bedöcög Léva állomására, túlontúl sok ideje van az embernek arra, hogy utítársainak beszélgetését figyelje. Jó hosszú ut ez Érsekújvár és Léva között, a 45 kilométeres távolságot a személyvonat teljes két óra alatt teszi meg e a lassúság megkétszerezi a távolságot. Gyér az utasok száma. Abban a vasúti kocsiban, amelyben elutaztam Léváról, Nagykálna és Érsekújvár között teljesen egyedül voltam, a többi koc6.i is elég üres. Az a kevés irtass akivel most Léva felé tartok, üzletemberek köréből regrutái ódik, német és magyar nyelven folyik a beszélgetés, persze a téma a gazdasági válság. A krízis... a krízis... ez a visszatérő refrén. Olyan városba utazom, amelyet egy-két évvel ezelőtt még úgy emlegettek, hogy itt ömlik a bőség szaruja. Ki ne hallotta volna a lévai liba- fertály hírét, amelynek Ínycsiklandozó arómája betöltötte a hatalmas lévai piacot? Jutott mindenM- mek belőle, s volt munka elegendő. Ma Léva városa egyszlnten van gazdasági tekintetben a többi szlovenszkói várossal. Csaknem ezer olyan család él Léván, amelynek a legnagyobb gondot okozza a napi kenyér előteremtése. A Garam völgyének gabonapiaca Utunk a. városházára vezet, amelyen a múlt év októbere óta uj rezsim vau. A községi választás uj elöljáróságot juttatott a város élére. A városbíró a magyar nemzeti párt képviselője, Antal Gyula lévai református lelkész, első helyettese kommunista, második helyettese pedig szintén magyar nemzeti párti, Boros Béla nagykereskedő. Antal Gyula és Boros Béla a magyarság bizalmának a letéteményesei, fiatalok még, évük száma 30 és 40 között van, mindkettő tele van munkakészséggel, segítem akarással, friss lendülettel. Nincs mag kilenc óra, amikor a városbiró szobájában vagyok, A széles ablakokból át lehet tekinteni. a főtérre, amelynek közepén Stefánifc tábornok ércbeöntöft szobra néz szembe * város központi épületével. Szerda van, hetivásár napja, de a piac a koratavasszal még nem . élénkült meg, máskor olyan, 'mint egy szekértábor. A Garam alsó völgyének, gabonatermő vidéknek ’ gazdasági központja ez, őszi gabonapiacai messze földön híresek voltak és a nagyszombati gabonapiac mellett a lévai volt Nyugatszlovenszkónak legfontosabb gabonaközpontja, Léva gazdasági vonzóköre nagyobb volt, mint a politikai járás területe, hatvanhat falut fogott át és százezer: ember érdekköreit gyűjtötte csomóba. Nagyipara nem volt, de erőteljes, szolid és jóhiril j kézi ipara teljes ‘mértékben kielégítette ennek a j százezer embernek igényeit. Léva lakossága jól; meg tudott élni abból a tényből, hogy a város piac-' város jellegű. i Nem is volt komolyabb szociális problémája s ! kevés volt a negyedik rendhez, a proletárokhoz i tartozó lakosa. Ma Léva tizenháromezer főnyi lakosságában 850 család van kereset nélkül. §50 családot, 2400—2500 személyt segélyeznek Ív- ■ vataloean. Nem koldulok ... Munkát kérek. Megvannak a szerszámaim és aüt hevernek a sutban már hónapok óta. — Tessék mimikát adni bíró ur. Szól kőéibe a másik. — Talán ez uszodánál lehet valamit találni, olt voltunk, megnéztük, korhadtak a deszkák, ki. lehetne cserélni őket. Nem lehet segíteni. Egyelőre minden városi munkát kiadtak mór. Talán ha majd felváltják azokat, atkilk most egy-két hétig dolgozná tudnak. Mert turnusokban kel őket foglalkoztatni, újak jönnek a helyükbe, hogy azok is munkához jussanak. De a városbiró mégis csak segíteni akar. — Ott a homokhegyen vau a városnak egy kiszáradt diófája. Nagy fa, derék fa, két szekér kitelik 'belőle. Menjenek ki érte, vágják ki, a maguké, a város maguknak adja. Eladhatják tüzelőnek, A két ember lasoankén/t felderül és az egyik mar tervezget is. Istenem, milyen kevés pozitívum elég ma egy-egy niu nkanélkülinek, hogy teles illanjon benne a kenyér reménysége. Most, két család kapaszkodik meg egy kiszáradt diófában ... —r Talán kár is lesz azt tüzelőnek használni, — okoskodik az első... Diófa, finom fa, majd meglátjuk, hogy milyen. Tálán máéra ia fel lehet használni. Köszönjük bíró ur. Éh már mennek is megújult reménnyel. Léva és a földreform Az első kérdés az, hogy milyen szociális jelenség idéfte elő a munkanélküliek nagy számát egy olyan városiban, amelynek ipara nem volt. A felvilágosítás rendkívül jellemző. A lévaj munkanélküliség nagy aránya a földreform végrehajtásával van összefüggésben. Léva városénak szükebb környékén húszezer kataszt- j ráfi? holdat felparcelláztak és ezen az elaprózod területen temérdek gazdasági foglalkozású egyén és zsellér vesztette a keresetét. Nagyrészük a városba tódult, de itt nem tudott mimikáihoz jutni. ^ i A szociális probléma az előtérben Két órát töltöttöm a vároobiró szobájában, inter- j ju-féle volt a-z, amit Antal Gyula városbiróval & j helyettesével, Boros Bélával folytattam. Két órán j át tartott ez az interjú, azért olyan hosszú ideig, j mert minden harmadik percben látogató nyitott be, j szegény emberek hozták el a nyomorúságukat és ; kértek segítséget. Valóságos bucisujáráa volt ez, amely megismétlődik mindeu reggelen. A város vezetői teljes mértékben átérzik a komoly idők nagy követelményeit 6 amit emberi erővel, az adott lehetőségek között meg lehet tenni, azt ők mind megcsinálják. Léva városházának legtöbb munkáját, talán a munka kilencven százalékát a szociális problémák töltik kiA szociális ügyek tanácsosa, a város főmérnöké, a ' áros gardája 'mind abban töri a fejét, hogy hol nyüík parányi munkalehetőség, hol lehet néhány koronát juütawrí egy-egy iapúíiinak? A váro#bM hivatalos szobájába pedig minden fonuaiitáe nélkül bejut mindenki és elmondja tmját-baját, a városuk-ó meghallgatja — és aztán segíteni próbál. Behívatja az illetékes referenst, tanácskoznak, keresnek, lm tatnak és ha lehet, segítenek is. Koinly, tetterőé ember a lévai református pa/ró- ehia le'késze a már nagy és értékéé mimikával szerezte meg a város lakosságúnak a bizalmát, ntfg a váró bírói székbe jutott, ami csak megsokszorozta munkáját és súlyos felelősségét, Amikor Lévára került, a reformát/iRi egyháza ügyed a legdeszottáltahb állapotban voltak, ő rendibe hozta, ezt az egyházait, kifizettek minden adósságot és ma a lonipíam m*!- teíti c rtékrv épülettömb az egyház tulajdona-, Mgy- kit -’v alt végezte cl.ezt az értékes munkái, Ír z la helyre •’vizedek mwkíszitását Antel Gyigíi* wervus rerum gerendarum — Hogy ólának a város pénzügyed? A pénz a ..rrervus rerum gerendanum“. Azok az idegszálak, amelyek végigszaladják a gazdasági élet komplikált organizmusát, leviszik mindéin tagba a vért, az életerőt. Ila a pénzügyek rendezették, kilátás van a viszonyok javulására. A felelet: — A város pénzügyi helyzete nem a legtrfesásabb; de a múlthoz viszonyítva, valamelyes mértékben javult. A mutatkozó javulás nem * jövedelmi források bőségéből állott elő, hanem a minden téren beket az előbbi évekkel szemben csupán végzett munka ellenében adtuk ki és erre most meg is adták a hivatalos utasítást', úgy hogy- a jövőben ilyen segélyezésben csak az részesül, aki munkát teljesít érte. Nagy gondot okoz azonban a segélyezésnek blokkok utján történő rendszere, amely teljesen alkalmatlannak bizonyul, mert a blokkok kezelése óriási technikai nehézségekkel jár. Ezért helyesebbnek tartanok —- és ebben az értelemben felterjesztést is teszünk a szociális minisztériumnak, — ha a segélyezést pénxössseg alakjában nyújtanák. — A tél folyamin 800—850 családot segélyeztünk, ami 2400—2500 személyt jelent Akiiík m unkák épteimek e így a nyújtott segélyért ellenértékét nem erolgáltéthattak, azokat természetbeni (segélyezéssel támogattunk. Liszttel, fával, burgonyával, tejfeL Ezt az akciónkat nagy mértékben megkönnyítette, hogy a Schöller és társa nagybirtokos és malomtulaj, donos cég 270 métermázsa lisztet bocsátott ebből a célból a város rendelkezésére. Olyan nemes tett ez, amit Sriovens~®kón senki más nem csinált meg. A fiatalságot gondozó járási egyesülettel karöltve a szegény iskolásgyermekek részére naponként 350—380 gyermeknek adtunk ebédet. Munkatervek — Most a taviasz küszöbén van-e kilátás arra. hegy a város produktív munkával foglalkoztatni tudja a munkanélküliekéit? —A régóta húzódó Tágóhid- és malomba d-épitkezés egy és háromnegyed milliós költségretéssef a közel Jövőben megindul, a pályázatot már ki is irtuk és így a uminkanélkü- rrmn-ninniiiiir mii i mim i ih iimmc— Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárgaság eseteiben a tér* mészetes „Ferenc József keserüviz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy az otthoni ivókúra különösen hatásos, ha a Ferenc József vizet kevés forróvizzel keverve, reggel éhgyomorra isszuk. A „Ferenc József* keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer- üzletekben kapható. MHHMIimiMllliailini I ...■■RMNRMMSMMHMWRMMRBi de le egy részének itt kenyeret tudunk nyujteni. i Foglalkozunk azzal a tervvel is, hogy | a Vigadó átépítését, átalakítását nagyobb hasznosítás végett végrehajtsuk. ! Nem ok nélkül ad okot mindennapos panaszokra ! a városon keresztül haladó keramit-ut tarthatatlan állapota, amire nézve az országon*, híva tállal folytatott tárgyalások meg fogják hozni azon eredményt, hogy ez a munka is legalább a jövő év tavaszán meginduljon. A város óceániak, különben pedig az újtelepi utcáknak az Ugye állandóan nagy gondot okoz. Az újtelepen 350 uj munkásház épült és itt feltétlenül rendezett és jó karban tartott utakra van szükség. Egyelőre Bilinveseteít és nagy gonddal végrehajtott takarékos' sági intézkedésekből. Léva különben sohasem tartozott « gazdag városok sorába, vagyona egészen jelentők te len, mindössze nyolcvan holidnyi földje von és egy-két épülete, amelyek nagyon csekély jövedelmet hajtanaik. A város hatmilliós költségvetéssel dolgozik, de csupán négymillió bevétele van. A kétmillión hiányt a 300 százalékos községi pótadóval fedezi, ami egymilliót tesz ki, a másik egymillió pedig a saanálásl alapból Tárható összeggel lenne fedezve. íA város vezetését 6.5 mriíllliiős ad'óseágigal vettük át, amelynek annuitása a kamatokkal 60Ü.OOO koronán felül vap. En óriási terhet ró a váron vére tőségére, mert a költeőgvetésben mindent lehat redukálni, mák ezt a tételt, nem, A költségvetést 30 'százatokkal redukáltuk fe é* továbbra ii kitartunk a tafcB- rékóeság elvű ©oltott, A város ttertikara teljes mértékben átőroi a nehéz gárdáéi helyzet felelőségéit. e a legnagyobb leilkiiiemereteseéggel támogat bennünket. A járási hivatal, valamint a járási választmány és képviselőtestület ie megértéssel von a váróé nehéz gazdasági belywebéve] erembe®. A munkanélküliek segélyezése — Mit tett a váróé a munkanélküliek eegélyozéioe torén a, télen és mik a következő hitézkedéeek? — .1932 telén, a munkanélküliek száma ás ezzwl együtt a mimikán élküllteég problémái igen nagy imórtékben növekedtek nueg. A nifunlkaniéilikiiliiek se- g,-'iyezése terén Ttova a többi várossal felvette a versenyt, sőt 'többet te úidítunik nyújtani, mint amit mát városok nyirjtortaik. Az álfetni ófolmhtenjepyi:' csen annyi pénzünk, hogy ezt a problémát megold juk, de szintén sürgős programpontunk é© amint lehofeégee, azonnal végneíiiajtjuk. Foglalkozunk a iközpomti uradalmi épület helyién felépítendő járási székhely kérdésével i», oimi'lnez a város, a járás éte az állam agy-ügy liaTmadclaJ járul hozzá. A város az épületet félmillió koronával vette meg s inig az öreg épület helyébe a járási székhely korül, addig is egyes helyiségeit hivatalok céljára adtuk bérbe, Reméljük, hogy a dohánybeváltó első raktárának építését a közeljövőben befejezi és a második és harmadik raktár építését is megkezdi, úgyhogy az őszi dohánybeváltóé már zavartalanul végbe ie ?nebeit, tehát a jövő télre egy-két száz em- be? ilyen rnódon te állandó fogiialkoirast kap. Komoly szavak a városi közigazgatás agyonpotitizálása ellen — Egy ilyen niagytwpjie'd-eilniü városfejlieeBtési pnogmajmihioz komoly munka szüteégies. Megvan-e Léván ennek a munkának lélektani alapja? Milyen « városháza pántjainak egymáshoz való viszonya? — A város vezetősége azon a nézeten van, hogy a városok életét agyonpolitizálták és az egymással versengő politikai érdekek ártalmára vannak a komoly munkának. l/i.het valaki jó pártember anóliküil, hogy párténde- iccíóct- kívánnia érvén ye^iteoi n város ó írt énok igaz- ^ ni árában. A város óirdelíci az elsők a váróéi mim kábnn, a pdrt r«tk ofjgánum, awi'ríynck írtján a poiFRED MARION m vllds legnagyobb látnoka csak néhány napig a SEKT PAVILLONBAN Dacéra a nagy költséges műsornak — <alHg azabad bemeneti gAveég bizalmának képvieelőd ojz ügyek vi/tediéhe® kerükiek. Léva. mindig hiirhedt volt arról, hogy az ügyek elintézésében nagyon te igyekeztek az ellen- tótes érdekek érvényesülni a város érdekeinek rováséra. Ez a tarthatatlan helyzet most határozottan ja^ü 8 a város érdekei kezdenek előtérbe kerülni, a szélsőséges álláspontok lefaragódnak. Vad jelenetek színhelye veid egykoron közgyűlési termünk, amelybe a közönség azaa'l a tudaittall járt fel, hogy látványos ezinmüben gyö njüiködhetik, A jövőben ez máéképp Jesz. Egy tragikus sorsú magyar festő csodálatos hagyatéka ÁM a lévai városházáira felkeirül, ei no mulassza megtekinteni azt a kte városi múzeumot, amelyet osak a legújabb időben rendezett be Kriek Jenő nyugalmazott tanitéképezdoi igazgató páiratlaxi ügy- szeretettel és hozzáértéssel. A múzeum alapjait Nécsey Józsefnek, a néhány évvel ezelőtt elhunyt verebélyi postamesternek, a nagyhírű műgyűjtőnek adománya vetette meg. Néceey József gyönyörű gyűjteményének nagy részét hagyta Léva városára s ebben a hagyatékiban 'történelmi emlékek, eredeti kiéziirabok, gyiijtem'é- nyefc, festmények, régészeti emlékek vannak nagy számban. Egész termet tölt ki a lévai városházán a Néosey által adományoztt anyag. amely körül ugyan az örökösök és Léva város között még áldatlan per folyik, remélhető azonban, hogy mindkét felet kielégítő megegyezés jön léké és a Néc&ey-gyüjtemény a nemes alapi tó intencióit fogja szolgálni és továbbra is Léva város kuíltur- értékeit fogja gyarapítani. Nagyon értékes kézirat- gyűjtemény az 1835. évből származó Országgyül'ási Tudóeitások évfolyama, am<elyet tudvalevőleg Kossuth Lajos szerkesztett & a cenzúra miatt lelkes jurátueoklkial másoltatott le. Ebben a gyűjteményben több napló Kossuth Lajos eredeti kézírásából származik. A 243-tól 321-ig terjedő számok komplett gyűjteménye van a lévai muzeuim birtokában. Értékesek Bánéi Balogh János hátrahagyott iratai is, amelyek ennek a nagy szabadeágharoosnsk, a magyar emig- ráció egyik kiemelkedő alakjának magánéletéire vetnek érdekes fényt. Ott van az 1859 november 5-ésn keit amneszlialevél is, amelyben a fiatal császár megkegyelmezett a ,vVerbrecher des Hoch- verrates4* miatt in contumaciana haláiiraitélt szabadságharcosnak. Dé a Nécsey-hagyaték legértékesebb kincse az a gyönyörű gyűjtemény, amelyet a verebélyi postamester tragikus sorsú miivészfia, Nécsey István alkotott. Ez a fiatal feetőnvüvé&z, akiből a mükritika szerint a magyar Meissonier válhatott volna több mint ezer lepkét festett le csodálatos művészettel s ez a gyűjtemény ott van most 70 kettős íven a lévai múzeum birtokában. 14a nagyítóval nézzük ezeket az apró miniatűröket, akkor bámulnunk kell azon a művészeten és azon a tenmészettemereten, amely ezt a múlt évszázad- beli nagy magyar tehetséget a legjobb illusztrátorok ©órába emelte. Hermán Ottó neon győzte bámulni és dicsőíteni Néaeeynek tehetségét e az ő támogatása mellett lett Nécsey a legnagyobb magyar természeti illusztrátor. A Nécsey-hagyomány könyvállománya nagy mértékben gyarapította Léva közkönyvtárát is, amelyet éppen most rendeznek. A könyvtár anyaga rendkívül értékes, A 84 éves Kriek Jenő fiatalos energiával végzi a felsőemeleti bét helyiségben érdemes kulturmumkáját. A kultúra lévai vezérkari főnöke Lévaii beszámolónk nem lenne tökéletes, ha meg nem emlékeznénk © Lévai Kaszinónak, a magyar kultúra eme igazi végvárának értékes kulturmunkájáról. A Lévai Kaszinó vendégkönyvét lapozgatva látjuk, hogy hét évtizede alatt milyen kiváló közéleti férfiak, tudósok, írók és művészeik voltak « Kaszinó szívesen látott vendégei. A Kaszinó ma is az, ami a múltban volt, a lévai magyar élet és kultúra gyújtópontja, ahonnan eleven energiák sugároznak szét nemcsak Lévára, hanem annak széles környékére is. A Kaszinó választmánya egyetértéssel végzi neme© munkáját, de azért külön ki kell emelnünk Schubert Tódor igazgatót, I ' akit eigy szellemes lévai uniasszony „Léva kultur- v igéé ének/'1 aposztrofált ölő t tünk. Be ámint látjuk Schubert Tódor hatalmas alakját, a Lévai Kaszinó kulturestjón. haliljuk rendelkező szavait cs meg- fígyöljülí, ahogy nyájas, de mégis érezhető kultur- terrornajl kényszeríti rá az emberekre a magyar kultúrának és különöeen a kisebbségi magyar kultúrának a Bzeretetét, a kiu’turvigéc kófejezéBt neíű találjuk megfelelőnek és helyesebben a magyar kultúra lévai vezérkari főnökének nevezhetjük el a kaszinó érdemes igazgatóját. A Lévai Kaszinó a múlt héten zárta bo kultur- cikdusát, most a tavasz és nyár időszaka követke- zik. amikor a kaszinói élet iulkább csak a társadalmi érintkezés szálait tarthatja fenn. De Ő9»re már nj tervek bontakoznak ki, mert a Lévai Kaszinóban ismerik az óiét törvényét: Nincs megállás, osak haladás lehet, mert a integállá©, a stagnálás halál, márpedigkvi a maijjry»:r kuáurt'twk trefH 5