Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-06 / 81. (3191.) szám
ggrn % XII. évf. 81. (3191) szánt ■ CsfltCrMk ■ 1933 április 6 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice 12. II. emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12. 1U emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRRHR Lengyelország helyteleníti Franciaország paktumbarátságát Varsó a négy nagyhatalom szövetsége ellen — Német-francia gazdasági szakítás előtt? — Csincsuk tiltakozik Berlinben Varsó, április 5, A félhivatalos Gazetta Polska rendkívül éles kommentárban kritizálja a francia kormány magatartását a római négyhatalmi paktumtervvel szemben. A lap szerint Francia- ország nem utasítja el a tervet, hanem igyekszik azt némileg átformálni. Viszont a négy nagyhatalom szoros szövetsége, bármily formában történik is, a népszövetség halálát jelentené, A sors iróniája, — írja a Gazetta Polska — hogy a népszövetséget egy radikális francia kormány akarja megsemmisíteni. A római terv elfogadása a francia politika mozgási szabadságának korlátozását jelentené. Lengyelország kötelessége, hogy szembehelyezkedjék a párisi illúziókkal. Nem valószínű, — írja a lap — hogy.a jövőben egy olyan államot, amely nem tagja a blokknak, meghívják az európai problémák megvitatására s ha meg is hívják, a kívül álló államok a meghívást nem fogadhatják el. Lengyelország aláveti magát a népszövetségi paktumnak, de semmiféle más paktumnak. A négy nagyhatalom tanácsának határozatait Lengyelország soha nem fogja elfogadni, mint ahogy nem is hajlandó a négy nagyhatalom tanácskozásain részt venni, ha nem mint egyenrangú fél jelenhet meg ott. A német-francia gazdasági viszony Páris, április 5. A radikális Republique mai száma a német-francia kereskedelmi szerződés azonnali fölimondását követeli. A lap szerint a tarifamegkötések megszüntet és e két hónap óta nyílt kereskedelmi háborút jelent a két ország között. Németországnak meg kell értenie, Írja a íap, bei,/ a francia minimális tarifák engedélyezéséért Páris el'lenszolgálatokat vár s leg- fóképpen a német, dumping-manőver megszűnését. a német kiviteli prémiák eltörlését és a francia áruk elleni nemzeti szocialista kampány •befejezését, A szovjet németországi tiltakozásai Moszkva, április 5, A szovjet lapok szerint Csincsuk berlini szovjetnagykövet tegnap megjelent Neurath német külügyminiszternél és tiltakozott a szovjet polgárok németországi üldözése ellen. Német illetékes körök ma megcáfolják azt az állítást, hogy Neurath visszautasította Csincsuk tiltakozását és kijelentette volna, hogy Németország nem tűri Oroszország 'beavatkozását a német belügyekbe. Ellenkezőleg, Neurath megnyugtató kijelentést tett és NYILATKOZAT A magyar nemzeti párt országos elnök* ségének 1933 április 3-án kelt nyilatkozata kapcsán alulírott szövetkezeti igazgatóság | kijelenti, hogy Dzurányi László a „Prágai Magyar Hírlapinál töltött esztendők alatt több ízben visszaélt a beléje helyezett bizalommal, nevezetesen a szövetkezetei csalárd módon anyagilag megkárosította, sőt fenyegetésekkel kisemberektől is fölvett jogtalanul pénzeket. A szövetkezet igazgatósága szükségesnek tartja leszögezni, hogy a vállalat érdekében nem tartotta szükségesnek Dzurányi László csalárd ténykedéseit annakidején a nyilván nosságra hozni, annál kevésbé, mert Dzurányi László mindenkor ígéretet tett, hogy az okozott kárt megtéríti, illetve a vállalatot a kártól mentesiti. Ezen ígéreteit Dzurányi László nem telje* sitette és rövid idő múlva különböző indokokból a vállalat kötelékéből kivált és vele az alulírott vállalat igazgatósága minden magyar kisebbségi együvétartozást és összeköttetést megszüntetett. Pozsony, 1933 április 4. A „Prágai Hagyar Hírlap" lapkiadóvállalat szövetkezetének Igazgatósága. igyekezett kiengesztelni a szóvietvagykövetet. A kufsteini titokzatos gyilkosság Egész Európa találgatja, hogy ki volt Bell dr., akit egy osztrák határmenti szállóban ismeretien tettesek agyonlőttek Oalerding ágense? — A német parlament épületének felgyujtója ? — Az uj Asew és rendőrként? — A titokzatos „FeiimemortT drámai lefolyása Innsbruck, április 5. Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk arról a politikai gyilkosságról, amelyet autón érkezett ismeretlen müncheniek köveitek el Kufstein mellett az osztrák-német határon. Bel] dr. meggyilkolásának híre Németországban és Ausztriában óriási feltűnést keltett. A hatósági vizsgálat a gyilkosság körülményeiről és részleteiről máig a következőket állapította meg: Legelőször egy kis, de erős személyautó érkezett az osztrák határon lévő warch- see i „Blajttl“ szállóba. Ennek az autónak két utasa volt. Később két nagyobb automobil érkezett nyolc személlyel. A szállodában ebben az időben csak a tulajdonos felesége és két leánya tartózkodott. \z utasok egyike, aki azt mondotta, hogy Konrad Pál Rosen- heimból és Bell dr. osztálytársa, arra kérte a tulajdonosnőt, hogy vezesse azonnal Bell dr. szobájába. A szobában Belien kívül Hans Hélil volt őrnagy tartózkodott, aki évekkel ezelőtt Münchenben egy kiadóvállalat tulajdonosa volt és Görlitzben „Egyenes Ut“ címen nacionalista lapot adott ki. Bell dr. a hárem idegen úrral néhány percig tanácskozott, amikor a szobába hirtelen berohant egy magas, halvány fiatalember és a küszöbről hat lövést adott le Belire. Bell összerogyott és holtan terült el a padlón. Hell őrnagy felső lábszárán megsebesült, úgy hogy később a kufsteini kórházba kellett szállítani. A tettes időközben kirohant a szobából, a többi idegen követte őt és valamennyien hanyathomlok az autóhoz rohantak. A merénylet előtt az idegenek átvágták a telefonvezetéket. Az autók begyújtott motorral várták a lerohanó münchenieket s azonnal elindultak. Jellemző a nagy sietségre, hogy az idegenek egyike kissé hátra maradt, megcsúszott a már indulásban lévő autó hágcsóján ég leesett. Társai nem várták meg, amíg íelcihe- lődik, hanem elszáguldottak. A helyszínén maradt münchenit a csend őrség néhány perc múlva letartóztatta és az éjszaka folyamán beszállította az innsbrucki tartományi bíróság fogdájába. A letartóztatott idegen megtagadott minden felvilágosítást. Nem árulta el kollégáinak nevét, sem tartózkodási helyét. Időközben a három automobil hatvankilométeres tempóban átrohant a közeli osztrák- német határon, a határsorompónál nem állt meg, hanem áttörve azt, német területre érkezett. A kocsikat sehol sem sikerült föltar- tóztatníi. Félórával a tett elkövetése után a merénylők német területen voltak. A hatósági közegek egész éjjel faggatták a letartóztatott embert, anélkül, hogy nevét és állását megtudták volna. A sebesült Hell őrnagy sem nyilatkozik. Bell és Hell között szem- mclláthatóan egyetértés uralkodott és mindketten egy célért dolgoztak. De hogy a cél mi volt, senki sem tudja. Hell őrnagy kereken megtagadta a feleletet a rendőrség kérdéseire. Annyi bizonyosnak látszik, hogy politikai gyilkosf&gról van szó s az is bizonyos, hogy a merénylők csoportja jóban volt a másik párttal és kölcsönösen kímélni akarja egymást még most a gyilkosság után is. A merénylet beletartozik a német „Feme- mord“-ok sorába. A baloldali osztrák lapok tudni vélik, hogy Bell dr„ aki mérnök volt, egy antíbolsevista csoporthoz tartozik. A párisi Humanité jelentése szerint Bell Sir Deterding ágense volt és ö inszcenálta a német birodalmi gyűlés épületéinek felgyujtását is, hogy Németországot bekényszeritse a nagyarányú anti- bolsevista akcióba. Az ellenőrizhetetlen hírek szerint Bell, aki München mellett lakott, a birodalmi gyűlés felgyujtásának napján Berlinben tartózkodott és este tíz perccel kilenc óra előtt, azaz negyedórával a tűzoltóság mozgósítása előtt már közölte az újságírókkal a birodalmi gyűlés épülete égésének hírét. Ez a tény a gyanút azonnal Belire terelte. Köztudomású az is, hogy Bell az elmúlt nyáron demonstratív nyilatkozattal kilépett a német nemzeti szocialista pártból és a baloldali sajtó szolgálatába állott. Köztudomású továbbá, hogy Bell György mérnök, akit tegnap Kufstein mellett ismeretlen tettesek agyonlőttek, az 1928-tól 1930-ig tartó berlini cseirvonecpörben vádlott volt. Mint ismeretes, orosz ellenforradalmárok ebben az időben Németországban cser- voncceket hamisítottak, hagy aláássák a szovjet tekintélyét és valutáját. Két évig a világsajtó a legnagyobb szenzációként foglalkozott a berlini cservone eperrel, amelyben Bell dr. mint vádlott nagy szerepet játszott. Bellt bizonyitékok híján aktiban felmentették. A titokzatos Bell dr. , München, április 5. A Münchner Neueste Nachrichten értesülése szerint Bell dr. március 9-ike óta tartózkodott Ausztriában, ahol lakóhelyét sokszor változtatta. Wajchseebe április elsején jött A lap megállapítja, hogy Bell kezdetben Münchenben egy mérnöki irodában dolgozott, majd később egy garázs- üzemben. Feltűnőién sokszor tartózkodott külföldön. Gyakran titokzatos kijelentéseket tett arról, hogy a bel- és a külföldön kitűnő politikai összeköttetésekkel rendelkezik* hangsúlyozta, hogy a legkülönbözőbb világnézetek és politikai csoportok vezetőivel jó* bán van. Annyi bizonyos, hogy minden tá* borban sok ellensége volt. A cservoneepör- ben a szovjetoro szok és a georgia lak is meg- gyűlölték és ageut provocateűrnek tartották. Az sem biztos, hogy mérnök volt, ellenben sokan bizonyosra vették, hogy a különböző rendőrségek szolgálatában ál1 ott s ugyanolyan szerepet játszott a mai Németországban, mint a háború előtt Asew az orosz forradalmárok között Elkészült a vádirat Mecsek horvát parasztpárti vezér ellen Belgrád, április 5. A rendkívüli államvédelmi b Íróság ügyésze tegnap vádat emelt Ma esek Vladimír dr., a horvát parasztpárt elnöke ellen. A vádirat szerint Macsek szóban és Írásban támadást követett el az állam rendje és az állam területének épsége ellen olyan módon, hogy a múlt év novemberében megszövegezte1 és aláírta a horvát ellenzéki pártok föd eral ista kiált* ványáé
