Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-27 / 97. (3207.) szám

8 — A pozsonyi YMCA nyári tábora. A pozso­nyi YMCA vezetősége közli: A vöröskői nyári táborban lezajlott tavalyi sikeres évad után a pozsonyi YMC ebbe® az évben ismét megrende­li nyári táborát. Mivel a tavalyi hely nem felelt meg teljesen a tábor szükségleteinek, azért egy jobb helyet szereztek a Pila—Fűrész község mögötti völgyben, gyönyörű fenyvesek koszo­rújában, a patak és jó ivóvíz közvetlen köze­iében. Az egyesület néhány uj faházikót szán­dékozik fölépíteni és a tábort ugv technikailag, mint program szempontjából tökéletesebbé ten­ni Programjában ismét szerepelni fognak a nyelvórák (szlovák, német, magyar és esetleg más nyelvek is); úgyszintén a fiuk elszálláso. Idsánái nagy gondot fognak fordítani arra, hogy a különféle nemzetiségű tagoknak a leg­több alkalmuk legyen az állandó konverzáció- m. A tábort julius 1-én nyitják meg. A pozso­nyi YMCA szlovák, német és magyar nyelvű prospektusokat adott ki e célra. xx Ha betegség gyötri. arra legyem gondja, ,ígmándi“-vail emésztését mindig rendibe® tartsa! — A 28. osztály sors játék V. osztályának mai bu­disán nyertek: 80.000 koronát: 9715. 70X00 koronát: 47081. 60.000 koronát: 20470. 10.000 koronát: 3894 7117 7866 49563 86068. 5.000 koronát: 4309 8005 15003 25422 30259 0911 63674 65174 72760 72809 78392 83986 84934 7144 87497 94071 94936 96390. 2.000 koronát: 427 1640 2889 5281 6568 7764 8153 OSI 9509 Í5789 16785 17631 17977 22382 24581 5350 26404 26735 28942 30537 32917 34432 34583 5537 35787 37315 97978 38531 40985 45106 47893 2758 52987 54583 55243 6548S 67186 67549 68521 1183 73628 75672 76140 76505 78613 84034 85357 5689 86705 87559 89130 89378 89445 90697 94480 5127 102138 102398 103091. __________________ .rgjegyek a csehszlovák osztálysorsjáték összes elárusitóbelyén kaphatók Tót és vélehcesjeqgek kaphatók M ''bankáiét JeIlinek és ^Jsa. (fWabslm:aJánnckariu u. 17. — Kétesztendei fegybázra ítélték, mert felinthi- sában leütötte apját. Besztercebányai tudósítónk •lenti: Pucsek György huszonhét esztendős nagy- .'■rányi munkás, aki évek óta hírhedt munkakerülő >lt és emiatt ez apjával állandóan hadilábon ál­lt, tavaly november 26-án egy kóborlásáról haza-1 rve. megint összeveszett apjávaL Apja szigorú j íelmei akkor annyira hatottak rá, hogy felbuzdu-1 sába© favágáshoz kezdett, az apja azonban az; .varon folytatta horkolását, sőt a botjával oldal- j is ütötte. Pucsek ezen annyira felindult, hogy kezében levő fejszével többször fejbeeujtotta ap- ., aki ez ütések következtében pár óra muilva rgfaalit. A besztercebányai esküdtbiróság most nta felelősségre Pucsek Györgyöt, aki a tárgya­son azzal védekezett, hogy apja rendkívül szi- ru volt hozzá és gyakran meg is ütötte. Az es- ndtbiróság az enyhítő körülmények tekintetbe- 'te!ével a vádlottat kétesztendei fegybázra Ítélte. ! I tégely ára Ki 10. Jzeptö ellen a legbeoáltabb szer 3TI<A$Ry- créme Szeplő, májfolfok és minden nemű ardisztó- íalanság azon nal eltűnik. SfTTin denüft kapható 9ostán szétktit- *" di: ©r. 2ad. 9otlák és űsa, 9ieátany. SJTooé SHTtesta nad Oáhom. — Gyújtogatással akarta behajtani követelését. Besztercebányai tud óéi tónk jelenti: Reviczky Já­nos kereskedő, akinek Nagycsepceény községben van vegyeskereskedése, különféle munkákért 3000 koronával tartozott Sott József kőmüvesmestemek, aki a nehéz sorban élő kereskedőtől sehogysem tudta behajtani követelését. Miután Reviczky nem fizetett, a kőművesmester különös módját eszelte ki a 3000 korona behajtásának. Tudta, hogy Re­viczky üzlete biztosítva van. ezért úgy okoskodott, hogy ha felgyjutja a kereskedést és Reviczky meg­kapja a biztosítási feszeget, akkor ebből ezt a tartozását is rendezi. Elhatározását tavaly október 17-én éjszaka végre ifi hajtotta és egy petróleumofi csóvával fel ifi gyújtotta Reviczky házát, amely félig le is égett. A csend őrség csakhamar kinyo­mozta. a tettest, akit most vont felelősségre a besz­tercebányai esküdtül r ősig. Sott a tárgyaláson be­vallotta a gyújtogatást, amiért az esküdtbirőeág kétesztendei fegybázra Ítélte. xx Budapestre érkezve a keleti pályaudvar­ral szemben a PARK-NAGYSZALLODABAN megtalálja kényelmét. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20% engedmény. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelelon: 35-29 Éder-ueca 9. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ucca 34. 6Z.. I. em — Methód-tér 3 POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon: 27 87. Lörlnckapu ucca 17. * VÍZUMOT Magyarországon Romániába. Lengyelor szágha még ugyanaznap megszerez a „Prá gal Magyar Hlrlap“ pozsonyi kiadóhivatala Lörlnckapu ucca 17. II (Central passage.l Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal fűk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prágo IL, Panská ni 12, III. Ma. eszközli. Ahol a tuzokmadár még élő valóság A Csallóköz legnyugodtabb községeiben a régi házakban, régi formák közt élnek Bogya-Gdlér, Április hó. Nem nagy község sem Alsó-Felsőgellér, Bem Bogya, itt Jena, a Csallóközben, hogy mégis szó kerül róluk, az azért van, mert ez a pár község tartozik a legcsöndesebbek közé az egész Kisalföldön. Érdekes világ: mig más hely­ségeket azért látogatott az ember, különösen a régebbi időben, mert mindig történt bennük valami, mozgolódás, kommunizmus, gyilkos­ság, vagy szinielőadás, vagy zajos tanitóvá- 1 ászt ás, ebben a faluban pedig ennek az ellen­kezőjét keresi az ember, mint nevezetességet: a csöndes falut, a nyugalmas emberek világát, ahol az a nagy dolog történik, — hogy semmi se történik, hála Istennek ... Mí az oka a nagy nyugalomnak? Két kis község ez az Alsó- és Feisőgellér, szorosan egymáshoz éipitve, hatalmas szántó­földek, kis füzesek és mélavizü csatornák mel­lett. Enyhe csallóközi táj övezi, különös báju vidék, amelyet messziről a Duna zöld erdei ha­tárolnak. Itt-ott egy torony, jegenyefa, csator­na, vasúti állomás. Ez a két Geller a legnyugodtabb község. Eb­ben a körjegyzőségben soha nincsen hivatalos baj, a csallóközi magyarok csöndes szorgalom­mal dolgoznak, tüntetés, éhségsztrájk nem volt és a kommunizmus sem ütötte föl a fejét. Pedig nem lehet azt mondani., hogy módos gaz­dák laknának ezen a környéken: az egy kö- zépbirt-okost kivéve, csupa husz-huszonőtholdas gazda, meg föld télén zsellér. Hogy azonban még sincsen különösebb szo­ciális baj és ez szinte tanulmányt érdemel, olyan kivétel —, annak az az oka, hogy a gellériek vagyoneüoszíása, birtokviszonya, életszinvonaia ugyanolyan maradt, mint a háború előtt s igy eltolódások most sincse­nek. Nagy dolog ez! GeJlér határában nem volt földbirtok soha, amit osztogattak, ígérgethet­tek volna, ami megbontotta volna a lelki és a vagyoni egyensúlyt. A legközelebbi nagybirtok a csi csói grófé, Káin okyé vo lt, annakide jén oda jártak dolgozni a földmunkások. Most pe­dig a kisbirtokosok s a nagyobb gazdák adnak munkát ugyanezeknek. Egyszóval: munka min­dig akad, földbirtokban eltolódások nem vol­tak, szláv telepítés nincs a közvetlen közelben és eddig a Slovenská Ligának sem jutott eszé­be, hogy ebbe a szinmagyar faluba szlovák is­kolát állíttasson. Az uj magyar iskola most épült föl, valóban szép, helyes kis falusi iskola, öröm benne tanítani ezeket a barnaszemü, pi­rosra csattantofct képű gyerekeket, akik furcsa bőrsipkájukban, kerek képükkel olyanformák, mintha megannyi kalmükök szaladgálnának a.z uceán. Érdekes 'beljebb pillantani egy ilyen nyugal­mas kis magyar falu életébe. Az élet lassan mozog itt. Száz év óta nem volt tüzeset a faluban s igy az építkezések mind nagyon régiek: szalmatetős, kisablakos házak, öreg gazdasági udvarokkal, — a régi csallóközi falut itt lehet még megtalálni. Csak itt-ott akad újonnan épí­tett kőház a faluban. Nincs nagy szegénység, mert rokkantdijak, aggsági segélyek, hadiözvegy-nyugdijak teszik könnyűvé a megélhetést, szegény, gazdag ösz- szetart, vagy, ahogy ők mondják: „összesegit“. A komáromi járás legjobb népe iakik itt, békés, tisztelettudó, szorgalmas, csak politizálni igen szeret a kovácsmiihelyben, Bogyán is, például, annyira józan a »ép, hogy a kocsmát a tönkre- menéstől féltik. Tömve van ugyan a kocsma vasárnaponkint s az idegen azt hinné, részegek az emberek, pedig senki sem iszik itten, az em­berek csak .szót hallgatnak14, a kútról vizet hoznak s azt isszák ... A falut az Antal-, Vendégh- és a Kürti-csa­ládok lakják, mindenki rokon szegről-végről. Nagy kultúráiét szombaton este,.. Kulturháza egyelőre nincsen még a falunak, de a szép, uj iskolában szívesen gyűlik össze a nép, hogy szót halljon. A Sz'MKE-nek van itt, •lelkes fiókszervezete, Széllé Géza tanító ur ép­pen színiéi őadást rendez, nagy ambícióval és rátermettséggel szerepelnek a gelléri fiatalok. Szavalatok és egyíölvonáfiosok mennek, a fő- előadás vasárnap lesz, a szombati próbára az iskolásgyerekek jöttek el és mulatnak harsá­nyan. Közben megbeszélést is tartunk, aztán fölváltódik a közönség: a gyerekek hazamen­nek s az öregek jönnek eb az iskolába, mert este kilenckor uj szórakozás ígérkezik: a kör­orvos tart vetitettképes előadást a tuberkuló­zisról. Ezek a falu mulatságai. Az uj tisztelőtes, Erdélyi Pád is most ismergeti. a népét « fog belekapcsolódni a kulturmunkáha. Aki soha falun ne<m járt és blazirtar beszél a mindennapi mozielőadásról, sose fogja meg­tudni, milyen izgalom az falun: vetített képe­ket látni a sercegő kis lámpa fényénél, hallani különös igéket s szokatlan magyarázatokat, szorongani a kis iskola padsorai között, figyel, ni és nyüzsögni, nevetni és komolynak maradni. Ez a nép itthonülő, csak a háborutjárt férfi tud kalandos utazásokat mesélni s a katona- legény. Nos, és a volt hajóseroberek. A Csallóköz legérdekesebb alakjai ezek a volt. hajósok, a dunai nyugdíjasok, az örök nyugalom falvaiban a mozgó-elemek. ^Nyugalmazott hajókormányos vágyóké mondja csöndes önérzettel kitűnő öreg bará­tunk, Vendéget Lajos uram, a helyi kuíturegy- lefc elnöke, a fiatalság összetartója, a falu egyik legagilisabb embere. Majdnem minden faluban él egy hasonló lelkes magyar, fiatalabb, vagy idősebb, aki összeszedi a népét és megszervezi őket. Kedvesek ezek a vizi-emberek, Vendégh La­jos nyugalmazott kormányos ennek tetejében igen érdekes férfiú is. Régi ismerősök vagyunk, sokszor bekopog a komáromi Kultúrpalota aj­taján, csizmásán, gombos kékbeliben s ilyen­kor mindig hoz néhány falujabeli fiatalt, aki­nek a kultúrát mutogatja múzeumunk képiben s oly csöndes büszkeséggel, mint aki tudja, hogy a csallóközi történelem, a múlt és a jelen egyik figurája ő is, családja is, mind egész fa­lujával egyetemben, ö a törzsök, a gyökér, a múltnak átívelése a jelenbe. Most is. hogy a tanitó ur asztalánál egy po­hár bor mellett üldögélünk és Vendégh uram régi hajósélményeit meséli,4 amikor még Pae- sautól a Fekete tengerig kormányozta az uszá­lyokat, csöndes öröm tölti ei az embert ilyen kedves, derék magyarok láttán. Vendégh uram­nak gazdag élményei vannak, szépen, folyama­tosan mondja el Tógi kalandjait a hajókkal, — és ugyan melyik nyugalmazott bajókormá- nyosnak ne volnának pompás élményei? Bejárta ő a nagy Dunát, és szolgált hajósi minőségben a háború alatt is, alkotott íhajó- hidat Potioreknek. szállított hadiszert Ferenc Jóska hadainak, fuvarozott két évig a szerbek­nek, sőt még az angol admirálissal is beszélt- személyesen, németül. Az admirálist egysze­rűen „az angol király tudósitójának44 nevezi. Vittek bort és csempésztek cukrot, robbantak fejük fölöttt srapnelek s mind e veszedelmek mellett egy békítője volt a nehéz időkben: fe­lesége is velejárt a hajón, mint ama hajdani bátor magyar asszonyok... Ha már pusztulni kell, pusztuljanak együtt... Nagyszerű történeteket tud ez a mi bará­tunk, Jókai tollára való nyugalmazott hajókor­mányos s ahogy előadja azokat, az meg külön élvezet a gyorsírónak ... Egyszer majd külön cikkbe szedjük komoly történeteit. Van-e még túzok a Csallóközben? Ez volt & téma a másik vendégszerető Ven­dégh, a Béla asztalánál, ahol szintén bar áthú­zásra gyűltünk össze. Az átlagos szlovenszkói ember úgy véleke­dik a túzokról, hogy az már csak a mese ma­dara s kipusztult, mint a daru. Nos, a mocsári állatok ki is pusztultak a Csallóköziből és ma már daru nincsen a sok vizszabályozásnak miatta, gém is ritkán akad és csupáncsak őzek, szarvasok szaladgálnak a különleges vadak közül a dunai erdők védelmében s úsztatnak át útlevél nélkül a győri partokra, — de tuzokmadár, az még fönnmaradt a Csalló­közben s mivelhogy az utóbbi években vadá­szati tilalom volt rá, szépen el Is szaporo­dott. Helyenként ötvenes-hatvanas tálkákban is sza­ladgál ez a gyorslábú, hatalmas szárnyú, tizen- öt-huszkilós nagy madár. Fiatal korában kitű­nő a busa- Rozsban fészkel, két tojást rak és a kicsinyek úgy sírnak, mint a gyerkek. Nehezen repül föl, de ha egyszer fönn van, elrepül sok­sok kilométernyi meseziségbe is. Igen bátor, ha kutyával kerül szembe, a.z anya,túzok eltöri a csontjait. Ezeket tudom meg röptibeu a túzokról, naigy megnyugvásomra, hogy valami hajdani emléke, romantika-madara mégis él még a Csallóköz­nél?, Még valami különleges állat pusztult itten ki: a hódipatkány. Miután igen kezdett elszaporod­ni a csatornákban, „hivatásos prém vadászó k“, szorgalmas knkkók leszigonyozták őket s el­adták prémjét tíz koronáért darabját. Alig­hogy megjelent a Csallóközben ez az állat, máris kiirtották. .— Csak a borunk, meg a szomorúra hajló kedvünk maradt, meg, — koccintja poharát a, házigazda s a. társaság rágyújt a legközelebbi nótára.,, Szombathy Viktor, 1938 április 87, wrtltörteit. t8zmHÁz-KönyvKcn>TCiRA. A magyar dal ünneplése Bécsben Bécfl, április. Mint ismerete*, az európai htrü Wiener Műmrergeeaogsverein Budapesten csak ta­valy rendezte meg az első hangversenyét b ezzel a több Ízben elhalasztott koncertjével olya© nagy­szabású sikert aratott, hogy erre a sikerre a sok országot bejárt, kitűnő dalárda tagjai még ma is büszkén emlékeznek vissza A budapesti siker híre az osztrák sajtóba© is nagy visszhangot keltett • annak idején kellemes meglepetésként tárgyalták s könyvelték eL Ebből a feltűnő csodálkozásból arra lehetett következtetni, hogy Ausztrie a hatá­raitól keletre fekvő területeket még mindig a „nyugat" elfogult szemüvegén keresztül szemléli és meglepődik, ha ott a magáéval egy magaslaton. á'Hó művészi megértésre é* igazi elismerésre talál! lnne© van az, hogy a magyarországi vendég­szeretet és a most említett őszinte siker annyira hatotta!k az osztrák vendégekre, hogy rögtön egy vifizontmeghivéssal távoztak Már e hónap elg nap­jaiban öles plakátok, újságcikkek és beszámolók propagálták a magyar dalárdák több száz taggal beígért vendégszereplését. Természetesen ez a hír nemaeafc az érdekelt rendezőket és a zenevilágot, de a bécsi magyar kolónia tagjait de felvillanyozta, úgyhogy a vendégsaereplőket hozó pesti gyors megérkeztéhez nagy csoportok siettek az Ostbahn- hof épülete felé. Az üvegfedelü csarnokban rövi­desen ember ember mellett tolongott 6 a tömegben egyenlő arányban magyarul és hamisítatlan bécsi dialektusban tárgyalták a küszöbön éüló négy ze­nei eseményt és találgatták a kivételesen nem po­litikai jellegű fogadtatásra összegyűlt bizottság tagjainak kilétét. A magyar követségen kívül Bécs városának, valamint e többi bécsi dalkörnek szép számú kiküldöttei emelték a fogadtatás ünnepé­lyességét. Mikor a pesti gyors közeledtét jelző harang meg­szólalt a kirendelt katonai zenekar vidám induló­ba fogott A lárma elült és' e tömeg kíváncsian figyelte e párperoen belül befutó vendégek üdvöz­lésének előjátékait. Ezekben az ünnepélye* pilla­natokban a perron legtávolabbi végéről váratlanul egy másik programon kivülii zenekar hangjai csen­dültek fel, látszólag rontva a rendezés hatását. A jelenlevők megrovó pillantásai között közeledett a kéretlen zenekar — egy műsoron kívüli, szintén ünnepélyes menet élén. Mikor aztán egészen a kö- zelbe ért, tűnt. ki, hogy az idegen zenészek mögött ©egyes sorokban, jobbára nemzeti viseletbe, öltöz­ve, maguk a várva várt vendégek lépkednek. A hivatalos fogadtatást megelőzve, már egy fél nap­pal hamarább csendben megérkeztek az öreg csá­szárváros falai közé és annak megfakult szépsé­gét csodálták, holott a közhit és az igyekvő rende­zőség a zakatolva befutott vonatban tudta őket... Nagy volt a meglepetés. — de azért a váratlan, nevetésre fakasztó incidens jól jött. A bécsieket, akik rajonganak minden „kedélyesért", ez a jele­net teljesen meghódította. A szokatlan nemzeti viselet, a menet élén lépdelő pruezlikos kislány, a virágok, az üdvözlések látványossága megtették -a többit Mellettem egy terjedelmes ur vörösre kia­bálta magát, láthatólag és hangosan örült a nem vért élménynek. Csak a fal mellett húzódott meg csöndesen egy kis öregasaomy, akn könnyeivel von­ta magára a körüldllók figyelmét, „Mi az, meglopták? Wtrrde w*s g‘6tx>Men?‘4 — kérdik jobbról 8 balról is ... „Nem, — sírja etl magát még keservesebben — csak húsz éve már, hogy nem láttam magyar vi­seletét". .. ★ Maga a hangverseny i* különös látványosság volt. A nagy Konzerthaue emelvényén több ezáa éneke* állt, hátul sötétruhás férfiak, elöl tarka nemzeti viseletben az asszonyok: a legjobb magyar dalegyletek kiküldöttei. A termet zsúfolásig meg­töltötte az ünneplő közönség, — a páholyokban ott volit az osztrák kormány, élén dr. Mi Mae elnökkel és dr. Doiltfuss kancellárral. Megjelent dr. Innitzer hercegérsek és a diplomáciai kar több képvise­lője. A hangverseny érdekességét fokozta az a körül­mény, hogy az énekesek nem egy önálló kórust alkottak, hanem dalegyetek szerint külön-külön énekeltek. Népdalokat és magyar müdalokat, több­nyire Rodály és Bartók ezereaményeit és átdolgo­zásait A bécsiek száméra a paras^tkórus volt a szen­záció, mert a külföld előtt a magyar nép zenei ős* tehetsége még nagyon kevéssé ismeretes. Annál nagyobb volt e hatás, melyet a mezőkeresztes! pa­raszt-férfikórus a népdalok átértett és tökéletes zenei előadásával kiváltott. Mint szólista, a magyar énekművészeinek három világhírű képviselője szerepelt: Andey Piroska. Szántó Enid és Paüaky Kálmán, a bécsi operahál tagjai, akik szintén csak magyar dalokat, énekei­tek. Nehéz volt megállapítaná, hogy a forró, siker- du« estén a Bécsibe szakadt magyarok vagy a bé­csiek részéről nyilván/ult-e nagyobb ünneplés? Radványi Magda. (*) Szakmáry Magda berlini hangversenye. Szak- máry Magda, a kassai származású kitűnő magyar énekesnő, a prágai Német. Színház tagja, az elmúlt, héten Berlinben hangversenyezett. A művésznőt a berlini Collegium Huugarieum hívta meg. Szakmá­ry Magda Mozart Figarójából Susanna egyik áriá­ját. énekelte, majd Schumann, Schubert., Brahms és magyar dalokat- A fiatal művésznőt, akinek estje pompásan sikerűit, a berlini magyar kolónia fe né-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents