Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-26 / 96. (3206.) szám

8 1033 április 96, — K^t csodálatos gyógyulás történt husvét alatt Olaszországban. Rómából jelentik: A nagy hét folyamán két csodálatos gyógyulás történt Olaszországban. A módénai Szent Jánosdemploimban Szent Teréz oltára oW Teres a Minelli fiatal módénál leány, aki már több naind egy év óta mindkét lábára ée mindkét karjára béna volt, ima közben tel­jesen visszanyerte egészségét. Hasonló csodá­latos gyógyulás történt Veronában a húsvéti körmenet alkalmával. Gina Biscardi fiatal leányt, aki már hónapok óta hátgerincsorva- dással feküdt, kivitték a ház elé, ahol a kör­mén et elvonult. Mikor az Oltáriszentség a ház elé ért, a beteg gyógyultan kelt fel az ágyból. — A selyemharisnya tette tönkre Amerikát. Edith Rogere, a washingtoni képviselőház tagja, a leggazdagabb amerikai képviselőnő, egyik beszé­dében kijelentette, hogy a selyemharisnya tette tönkre Amerikát s ezért törvényjavaslatot terjesz­tett be a se 1 yemrfehémemliek eltiltásáról. Beszédé­ben azt állitotta, hogy a gyapotharisnya divatja újra talpraállíthatná a déli államok gyapottermelé- «íét. Az amerikai honleányoknak ezt a jelszót ajánl­ja; „tetőtől-talpig gyapotban járjunk*'. xx Köszvényf előidéző savlerakodásokat legjobban oldja és távolítja el a SALVATOR FORRÁS, mely általában előnyösen hat a kiválasztó Szervekre. —.100 ezer cipót és 100 ezer gulyást fogyasz­tott el Nlsben az uj jugoszláv kormánypárt Ntoből jelentik: A most megalakult uj jugo­szláv kormánypárt Nieben tegnap nagygyűlést rendezett amelyre 62 külön vonat szállította in­gyen az érdeklődőket. A gyűlés rendezősége ez alkalommal a nisi pékeknél 100.000 darab cipót s a vendéglősöknél 100.000 adag gullyást ren­delt a választóik részére. A nagygyűlés vezér­szónoka Snakics miniszterelnök volt, aki mesz- ezeható reformokat Ígért s kilátásba helyezte az önkormányzati jogok és teljes politikai szabad­ság visszaállítását. Ezeknek azonban, mondotta a szónok, nem szabad veszélyeztetniük a jugo­szláv állam egységét. i tégely ára Ki 10# Szeplő ellen a legbeoélfabb N,. szer 9R‘P,£Ry- créme Szeplő, májfolfok és minden­nemű arctisztá ialanság azon nal eltűnik. SŰTin denütt kapható kostán szétküh di: ©r. fiad. 9ollék és íTsa, 9ieátany. STtooé SÜTesto nad Oáhom. — A Kárpátegyesület kassai osztályának köz­gyűlése. Kassáról jelentik: A Kárpátegyesület kas­sai osztálya a múlt héten tartotta rendes évi köz­gyűlését a Polgári Társaskör nagytermében. A közgyűlésnek szép számban megjelent résztvevőit dr. Kreiss Róbert atelnök üdvözölte, aki elnöki megnyitó beszédében a közgyűlés jelentőségét há­rom szempontból emelte ki: az országos eggyesÜLet szempontjából, amely nemrégen ülte 60 éves fenn­állásának jubileumát, másrészt az osztály szem­pontjából, amely 20 éves fennállásának betöltését ünnepeibe az ősszel, végül az osztály utolsó három évi működésének és különösen 1932. évi működé­sének szempontjából, mert hisz az egyesület tiszti­karának a mandátuma a mostani közgyűléssel vé­get ért. Épp ezért indítványozta, hogy dr, Guhr Mihály főorvosnak országos elnöknek, dr. Eötte- vényi Olivér m. kir. nyug. főispánnak, mint az osz­tály felejthetetlen érdemű megalapító elnökének, dr. Groseohmid Géza volt szenátornak, m. kir. köz­jegyzőnek, mint az osztály lemondott utolsó elnö­kének a közgyűlés szívélyes üdvözletét tolmácsolja, amit a közgyűlés egyhangú határozattal el is foga­dott. Ezután dr. Brükk Sándor ideiglenes főtitkár terjesztette be tartalmas évi jelentését az osztály 1932. évi tevékenységéről, majd Hrubamt Fülőp fő- pénztáros terjesztette elő pénztári jelentését és a költségelőirányzatot, amit a közgyűlés mind jóvá­hagyólag tudomásul vett. A közgyűlés a választ­mány ajánlata alapján örökös diszeőnököknek vá­lasztotta meg dr. Payer Ervin orvost, volt elnököt és Paukseh Pál főmérnököt, volt társelnököt érde­meik elifimeréeeképpen. Elnök lett Palyó Mihály kanonok, pápai kamerás, miig a tisztikart az 1933— 1935. évekre a következőképpen választották meg: ügyvezető társelnök dr. Kreiss Róbert ügyvéd, társ­elnök Lengyel Mátyás mérnök-tanár, titkár Schmitz Sándor, főügyész dr. Pajor Miklós ügyvéd, főpénz­tárt* lírubant Fíilöp, pénztáros Gajdos Géza, könyvtáros Hubay Miklós, számvizsgálók. Dobosffy Aurél, Ceas-ztek Jenő és Blanár Ernő. Végül a köz­gyűlés megválasztotta a választmány egy harmadát, A választások befejezése után dr. Kreiss Róbert élelmik rövid beszédben üdvözölte Palyó Mihály kanonokot, akit felkért az elnöki szék elfoglalá­sára. Palyó kanonok a közgyűlés lelkes fogadtatása mellett tarta’mas és lendületes beszédében köszön­te meg a közgyűlés bizalmát ée hitvallást tett a terméssétezeretet és az egyesület nagy cél;.ai mel­lett. Dr. Kreiss atelnök a megválasztott többi tiszt­viselők nevében köszönetét mondott a megtisztelő bizalmáért. Lakatlan szigetre akarják telepíteni a cigányokat — az osztrákok A cigánykérdés újra felütötte fejét Európában — Egy kegyetlen javaslat — Mi lesz a cigányok sorsa? Prága, április 25- Európának majdnem minden államában foglalkoztatja a hatóságo­kat a cigánykérdés. A különös, nyugtalan népfaj, mely a XV. században özönlött az ó-világba, fölösleges elem gyanánt hányódott uj hazái­ban. Spanyolország, Hollandia s még néhány állam már első beözöulésűk alkalmával tiltó rendeletét adott ki ellenük. Hontalan nép, mely nem tud véglegesen beleilleszkedni a népek testébe. A cigány Európában sem adta fel nomád., vándorló életét. Mégis a későbbi századok folyamán sikerült munkára fogni őket. Úgy látszott, megnyugodnak s nem okoz­nak rendel lem ességeket az államok szerve­zetéiben. A zenébe uj formát hoztak: a cigány- muzsikát. Ma az egész világon ők a hegedű népszerű mesterei, Budapesten vagy Prágá­ban, de még a tengeren túl is szívesen hall­gatják a .,cigánymiuzsikát“. A világháború be­fejezéséig nem okoztak nagyobb gondot a ha­tóságoknak. A háború után az általános elszegényesedé* újból felvetette a cigánykérdést. Megint kó­borolnak, lopnak, néha még ölnék is. A ha­tóságok legtöbb országban valóságos irtóhad járatot kénytelenek viselni ellenük. A csend­őrség legtöbb munkája a cigánytolencolásban mefül ki. A cigánykérdést legtöbb helyütt letelepí­téssel kívánják megoldani. A közegészségügy szempontjából is állandó ellenőrzésnek vannak alávetve. A legsulyoeabb a helyzet Burgenlandi)au, ahol közel nyolcezer cigány él. Számúik egyre növekszik s a nemrégiben tartott ankét alkal­mával kiderült, hogy számuk egyes járások­ban megkétszereződött, sőt több községben megnégyszereződött. Ez szinte elviselhetet­len terhet jelent a községekre. A dologtalan népet úgyszólván nekik keli eltairtaniok Az értekezleten érdekes javaslatok hangzottak el. Az egyik szerint Ausztriának Magyarországgal, Jugoszláviá­val és Csehszlovákiával együtt a népszö­vetséghez kellene fordulnia, hogy a népszö­vetség telepítse át valamilyen lakatlan szi­getre a világ összes cigányait. Az értekezlet előterjesztést tesz az osztrák kormánynak és a törvényhozásnak, hogy a ci gánykérdést minél előbb törvényben ren­dezze. Huszonhétévi {e a lefedi rablógyilkosok,akik meggyilkolták és kirabolták az egyik vádlott nagynéniét A vádlottak a {ótárgyaláson cinikusan tagadtak, egymásra kárt* totiak mindent és egyikük csak a verdikt kihirdetése után töri meg Rimaszombat, április 25. (Saját, tudósitónk­tól.) A rimaszombati esküdtbiróság dr. Licsikó Béla kerületi bírósági elnök elnökletével szom­baton egésznapcs tárgyalás keretében foglalko­zott Egyjid József huszonötéves cipész és Czi- kora Miklós huszonegyéves kőműves bünperé- vel, akiket az ügyészség aljas indokból elköve­tett rablógyilkossággal vádolt. Annakidején részletesen beszámoltunk a vád­lottak elvetemült tetterői, amelyet ez év feb­ruár 4-én követtek el Feleden, ahol éjszaka be­hatoltak az egyik vádlott nagynénje, özv. Együd Józsefné jómódú nyugdíjas lakására és a magányosan élő özvegyet, miután az a zaj­ra felébredt és kiáltozni kezdett, megtámad­ták, száját rongyokkal betömték és megfoj­tották. Utána felforgatták az egész lakást és 500 ko­rona készpénzt, valamint különféle ékszereket raboltak el 1100 korona értékben. A rablógyil­kosságot reggel vették észre a szomszédok, akik jelentették a dolgot a ceendőrséguek, amely rö­vid nyomozás után megállapította, hogy a bor­zalmas tettet Együd József és Czikora Miklós követte el A,két gyanúsított eleinte tagadni próbált, azonban a náluk tartott házkutatás és esvéb terhelő nyomok annyira ellenük szólot­ták, hogy elsőnek Czikora Miklós tört meg és Boros ve- zeíő-járásbiró előtt beismerő vallomást tett Azonban Együd Józsefre hárította a rablógyil- ko6ság értelmi szerzőségét és elkövetését, ön­magát pedig mindenképpen mentesíteni akarta a súlyos vád alól. Ezzel szemben Együd kono­kul tagadott és csak akkor ismerte be a betö­rést, amikor tudtára adták, hogy a társa már bevallott mindent. De nagynénje haláláról még ezek után sem akart tudni semmit és Czikorát jelölte meg gyilkosként. A szombati főtárgyaláson ugyanez ismétlő­dött meg, mivel a két tettestárs csak a betörést ismerte be, a gyilkosság el­követését cinikusan tagadták és egymásra akarták hárítani. ügy állították be a rablógyilkoeságot, mintha előre megbeszélt terv nélkül ötletszerűen in­dultak volna el a szörnyű tett elkövetésére. Ezzel szemben bebizonyítást nyert az, hogy az egész tervet részletesen megbeszélték, sőt még álkulcsokat is csináltattak, hogy aka­dály nélkül juthassanak be a jómódú özvegy lakásába. Tervük keresztülvitelét az éjféli órákra határoz­ták ol, amikor a rimaszombati vonat robog el az üzvegyaeszony kertje végében, hogy a vo- natrobogae zaja elnyomja az ajtók feltesz késé­nek zaját. Hogy pedig áruló nyomot se hagy­janak maguk után, sárcipőket húztak, de még a sárcipők nyomát is petróleummal öntözték meg, hogy a rend­őrkutyákat ilyen módon vezessék félre. A tárgyalás során egymás ellen valló és a szembesítéseiknél is lépten-nyomon ellentmon­dásba keveredő gyilkosok terve az volt, hogy a háztetőm keresztül hatolnak be özv. Együd Jó­zsefné lakására, először az éléskamrába mász­nak be s onnan a konyhába hatolnak, mert tudták, hogy az özvegyasszony ott tartja meg­takarított pénzét, A pénz elemelése után ezen az utón akartak távozni is és azt remélték, hogy a nyomozó hatáságok erre a betörésre sem jönnek rá, mint a múlt év novemberében valószínűleg szintén általuk elkövetett első be­törés alkalmával. Csakhogy ezúttal tévedtek, mivel az éléskamra, konyhába vezető ajtaja be volt csukva és az ajtó felleszitésévei olyan zajt csaptak, hogy felébresztették az alvó öregaez- szonyt Ez segítségért kezdett kiáltozni, mire a két betörő berontott Együd Józsefné háló­szobájába, torkonragadták az öregasszonyt és végeztek vele. A főtárgyaláson azonbau csak a betörést is­merték be, magát a gyilkosságot egyikük sem akarta vállalni és egymásra tolták a szörnyű tett elkövetését. Az orvosszakértő szerint vi­szont. a gyilkosságot ketten követték el, mert a holttestet a padlóról visszahelyezték az ágyba és ezt csak két ember végezhette el. Az áldo­zat száját rongyokkal tömték be. úgyhogy a fulladás percek alatt beállíthatott. Á tanúvallo­mások és a szembesítések során beigazolást nyert, hogy a rablógyilkosság értelmi szerzője a ciniku­san tagadó Együd József volt, bár az öregasszony eredetileg nem akarták meg­ölni, hanem pénzének megszerzése után zajtala­nul akartak távozni a lakásból. Az orvosszak- órtő véleménye szerint mindkét, vádlott telje­sen beszámítható állapotban követte ol a tettét és teljes felelősséggel tartozik érte. A bizonyítási eljárás befejezése után dr. Vá- gásey Béla álíamügyész terjesztette be a kér­déseket, melyek a rablógyiíkosság tényét aljas indokból elkö­vetett bűncselekményként jelölték meg. Viszont, dr. Dlckmann Gyula és dr. Gyurkovics János hivataliból kirendelt védőik a' kérdések átminősítését kérték, mivel a. főtárgyaidé adatai a gyilkosság helyett, a hálálta kozó súlyos testi sértés fennforgására engednek következtetni. A főtárgyadáson ugyanis nem merült fel olyan bi­zonyíték, amely az emberölés szándékosságát igazolta volna. A bíróság elvetette a védők In­dítványát, akik ezért semmiségi panaszt jelen- tetteit be. ízletes lesz salátája, uborkája, üa „PETÖ“ ecet jót használja. Pető Zslgmond és Fin ecetszesz. likőr 6b szeszárugyár Alap. t 1850 V p á b 1 e . Ezután az ügyész mondotta el vádbeszédét, melyben a legszigorúbb büntetés kiszabását kér­te a vádlottakra, ezzel szemben a védők védő- beszédeikben özv. Egyed Józsefné halálát vélet­lennek mondották és enyhébb büntetést kértek. Az esküdtek azonban aljas szándékból elkövetett rablógyilkqsság elkövetésében mondották ki bűnösnek a vád­lottakat s ilyen értelmű verdiktjük alapján a bíróság Együd Józsefet tizenöt évi, Czikora Miklósi pedig tiz évi fegyházra Ítélte. A verdikt és az Ítélet meghozatala Együd Jó­zsefet egyáltalán nem törte meg és cinikus nyugalommal fogadta a büntetést. Ezzel szem­ben Czikora sírva fakadt és megtörtén kért bocsánatot tettéért. Az ügyész gondolkodási időt kért, a védők pedig fenntartották semmi- eégi panaszaikat és semmiségi panaszt jelentet­tek be az ítélet ellen is. Történelmi sajtóhiba Hogy lett Louis Napóleonból HL Napóleon Gyakran esett arról szó, miiért következett a Napoleonitíák sorában I. Napóleon után a Ill-iík és miért nem nevezték Louis Napóleont Il-ik Napó­leonnak. Kinglake, angol történetiró szerint ez a számozás egy nevezetes sajtóhibán, alapult. Közvetlenül az államcsíny ©lőtt ugyanis, gz ak­kori francia belügymlniszteir lázasan dolgozott azon, hogy a küszöbön álló változást minden irány­ban úgy készítse elő, hogy az a nép Ízlésének is ■megfeleljem Kiáltványt tett közzé a hivatalos lap­ban — amely a nyilvános hangulatot jelentette Pá- risban — és ezekkel a szavaikkal fejezte be az ira­tot: És legyen jelszavunk, Éljen Napóleon!!! A Louis név elhagyását a miniszter már eleve elhatá­rozta, hogy a népnek a nagy előd iránti ragaszko­dását a saját előnyére kihasználhassa. A Napóleon név ntán tett három felkiáltójel azonban, a nagy sietségben, nem sikerült elég sza­batosan, legalább is a nyomdász, aki a kéziratot, szedte, nem tekintette annak és három római egyest szedett a felkiáltó jelek helyeik így történt azután, hogy másnap reggel, miikor a oikk szerzője — gz államcsínyre készülő elnök és a többi beavatott a kezébe vette a lapot, nagy meglepetéssel látták nyomtatásban, félremagyaráz- ba latiamul: Vlve Napóleon III. (Éljen harmadik Napóleon.) Visszavonásra, vagy magyarázatra, az események forgatagában, sem idő. sem alkalom nem volt; a kiáltvány a császár akaratával egybehangzónak te­kintetett, mint olyant az egész sajtó átvette és utámmyomntta, a népgyül'éseken is igy alkalmazták és igy népszerűvé vált. A „nap bőse“ is beletörődött sorsába, melyet a szedő teremtett meg és fölvette a III-ik Napóleon nevet. Az a magyarázat, hogy I. Napóleon egyetlen fia, a reichstadti herceg, mint Il-ik Napóleon vezettes­sék a francia uralkodók jegyzékén, mert apja 1815- ben fia javára lemondott az uralkodásról — King­lake ezerint — későbbi keletű. — Repülőállomás Pöstyénben. Pöstyénből je­lentik: A Maearyk-repülőliga pöstyéni csoport­ja repíilőezolgálatot szervezett, amely lehetővé teszi, hogy Pöstyénből a fürdővendégek a köz~ társaság mindazon helyeire, aihol leszállási le­hetőség van, repülőgépen utazhassanak. — Levágott csecsemőcombot fogtak ki a Dunából. Párkányból jelenti tudósítónk: A Párkányt Esztergommal összekötő Dunaihid egyik pilléréinél egy újszülött csecsemő tőből levágott combját halászták ki a Dunából. A rejtélyes és borzalmas lelet ügyében megindí­tották a vizsgálatot. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon: 35-29 Éder-ucca 9. NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ueca 34. szM !• em. — Methód-tór 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon: 27-87. LŐrlnckapu ncca 17­*' VÍZUMOT Magyarországna. Romániába. Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá« gal Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóid vatalg, Lőrinckapu ticca 17.. II (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását '8 vállal­juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága Ils Panská ul. 12., III. e<n. eszközli. Az 1933. évi Nagy Képes Naptárunk expediriós és portóköltsége fejében 5.— (öt) koronát igen tiszteli előfizetőink bélyegekben is beküldhetik kiadóhivatalunkhoz, Praha. Panská 12

Next

/
Thumbnails
Contents